Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-03 / 152. szám, péntek

ÍZVILÁG 15 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 3. EZT JÓL KIFŐZTÜK „Imádok az ízekkel játszani” (Albert József felvétele) Barna István mesterszakács, étteremigazgató „Ha jól emlékszem, talán tíz­éves lehettem, amikor meg­fertőződtem a 36 éve tartó nagy szerelmemmel, a konyhaművé­szettel. Akkoriban történt ugyan­is, hogy szüléimét megleptem az általam imádott rizskochhal. Az elkészítési módját pedig a világ két legjobb szakácsnőjétől, az édesanyámtól és a nagyitól les­tem el. Remekművem állítólag jól is sikerült, mert hiába csináltam belőle sokat, az hamar elfogyott az edényből. Megfigyeltem, hogy a nők túlzottan nem szeretik a hi­vatásos szakácsszakmát. Vala­hogy a sok hétköznapi gondjaik között - a kötelező főzések alkal­mával - általában menekülnek a konyhából. Mi, férfiak pedig szin­te kedvtelésből leszünk szaká­csok, séfek, mesterek. Számunkra a főzés, még ha hivatásszerűen űzzük is, inkább hobbi. Bátran nyúlunk az ízekhez, variáljuk azt a kedvünk szerint, általában si­kerrel. Éppen ezért nagyon nehéz helyzetben vagyok, ha vendég­ként például étteremben étke­zem. Soha nem tudom kritikus szakmabeliségemet titkolni. Ha rossz ízt találok, mindig közlöm, és javasolok valami más turpissá­got. Odahaza is ugyanez a hely­zet, de feleségem állja a kritikái­mat, és mindig meg is fogadja azokat. Imádok az ízekkel játsza­ni. A magyar konyha azért állja meg mindenhol a világban a he­lyét, mert az elmúlt évszázadok­ban hatalmas hatással volt rá a tö­rök, szláv és az olasz konyha is. Ennek a történelmi ízkeveréke pedig szinte páratlan. Talán keve­sen tudják, hogy a fűszerek Má­tyás király korában érkeztek az országba. A vándorkereskedők hozták azokat be, más, akár távo­li országokból és tették nép­szerűvé. így került hozzánk pél­dául a bors, a majoránna, szegfűszeg és sorolhatnám. A ma­gyar konyha főszereplői, a papri­ka, a paradicsom, vörös- és fok­hagyma, illetve a pirospaprika. Egyszerű alapanyagokból tesszük magyarossá az ételeinket. Sokáig éltem Londonban, volt olyan kinti angol ismerősöm, aki megkért, ír­jak le neki magyaros ételrecepte­ket. Megtettem, de teljesen feles­legesen, mert a végeredmény - a mai napig sem tudom, miért -, de inkább angolosra sikeredett. So­kak szerint ebben hatalmas szere­pe van a hazai termőföldjeink mi­nőségének is, nálunk zsíros, jó a talaj. A zöldségek ennek megfe­lelően tápanyagban gazdagok, belső ízviláguk szinte idomul az általunk használt fűszerekéhez. Nagyon ellene vagyok a zsíros ételeknek, főleg azért, mert ezek nagyon egészségtelenek. De ettől függetlenül azért vannak kivéd­hetetlen helyzetek, egy jó sertés­zsíralap a bográcsételhez. Öröm­mel tapasztalom, hogy a házi­asszonyok is a háztartások 80 százalékában inkább már az olajat használják a főzéshez. Itt a szabadtéri bográcsozások ideje, ehhez kérem, fogadják el az én re­ceptemet, amihez ha elkészült, nagyon jó étvágyat kívánok.” Rókagombás körömpörkölt Hozzávalók: 1,5 kg sertésköröm, 20 dkg csá­szárszalonna, 4-5 fej vöröshagyma, 1 fej fokhagyma, 10 dkg sertészsír vagy olaj, 4 db paradicsom, 3 db zöldpaprika, 30 dkg rókagomba, 1 kg burgonya (kockára vágva), 3 dl vörösbor, 3 dkg pirospaprika, 2-3 db babérlevél, ételízesítő vagy só. Elkészítés: A szalonnát beletesszük a bog­rácsba, jól megpirítjuk, majd hozzáadjuk a vöröshagymát, fok­hagymát és ezeket addig pirítjuk tovább, míg aranysárga színt nem kapnak. Ha mindez megtör­tént, hozzátesszük a paprikát és a paradicsomot. Ezután rászór­juk a pirospaprikát, majd rá­tesszük a megtisztított, megmo­sott sertéskörmöket és kevés víz­zel felöntjük, ízesítjük (só, vege- ta, babérlevél, őrölt bors) és to­vább pároljuk. Amikor már majd­nem puha a köröm, hozzátesszük a rókagombát, a vörösbort és a kockára vágott burgonyát. Ez­után lassú tűzön főzzük tovább, amíg a burgonya megfő a bog­rácsban. (Albert József) Sült kacsamellfilé édes-savanyú cseresznyével Izgalmas falatok ínyenceknek ISMERTETÉS Ha ki szeretne próbálni valami újat, mindenképpen készítse el ezt a receptet! Sült kacsamellfilé édes-savanyú cseresznyével: ezzel az ínyencséggel mindenkit levesz a lábáról. Hozzávalók négy főre: 1 nagyobb, egész, kicsontozott kacsamell, só, majoránna, 1 ágacska friss vagy 1 csapott kiskanál szárított rozma­ring. A pácoláshoz és a sütéshez: olaj. Az édes-savanyú cse­resznyéhez: 60 dkg cseresznye, 2 dl 6%- os vörösborecet, 0,5 dl balzsamecet, 1,25 dl vörösbor, kis darabka fahéj, 4 evőkanál barna cukor, csipetnyi só, néhány csepp Tabasco. Elkészítése: A kacsamellet félbevágjuk, majd a két fél mellfilé bőrét beir­daljuk - azaz kb. 1 centis közök­ben a húsáig keresztben is, hosszában is bevágjuk -, a húst megsózzuk, majoránnával meg a durvára vágott rozmaringgal be­dörzsöljük, és egy kisebb tálba rakjuk. Annyi olajat öntünk rá, amennyi ellepi, majd letakarva, hűtőszekrényben 2-3 napon át ér­leljük, közben 1-2 alkalommal megforgatjuk. Ezután kissé lecsö- pögtetjük, majd egy serpenyőben, nagy lángon körös-körül megpi­rítjuk. Bőrös oldalával lefelé tepsi­be rakjuk, előmelegített sütőben (200 Celsius-fok, légkeveréses sütőben 180 Celsius-fok), nagy lánggal 15-18 percig sütjük. Amíg a hús sül, a cseresznyét j leszárazzuk, megmossuk, i majd a szemeket ketté­vágva kimagozzuk. A borecetet, a balzsa­mecetet, a bort, a fa­héjat és a cukrot föl­forraljuk, majd kis lángon 4-5 percig főzzük. Ekkor a gyümöl­csöt belerakjuk, további 4-5 per­cig főzzük. A tűzről levéve lehelet­nyit sózzuk, a Tabascóval kissé megerősítjük. Tálaláskor a sült mellfilét ldssé ferdén fölszeletel­jük (akkor jó, ha a közepe rózsa­színű, de nem véres), sült zsírjával fényezzük, és az édes-savanyú cseresznyét köré halmozzuk. Bur­gonyakrokett vagy apró rösztike illik hozzá, (stop) IZVILAG A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika (ízvilág - 02/59233 427). Az ízvilágban használt képek forrása: sxc.hu. Levélcím: ÚJ SZÓ, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava, e-mail: izvilag@ujszo.com BT**''- ki ^ Viktória hercegnő Svédországban egyen az ember húsvétkor, ha beteg? > fedezze fel a tejet! W'^iuTÁkh a iíb/j -jJJíi Tartalmas hetet kínálunk! www.ujszo.com

Next

/
Thumbnails
Contents