Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-03 / 152. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 3. www.ujszo.com Rdvipm Mégsem váltják le Ficót Pozsony. Az ellenzéki pártok nem nyújtják be a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványt a parlamentbe. Robert Fico leváltását az MKP kezdeményezte a szén-dioxid-kibocsátási kvóták körüli botrány miatt. A másik két ellenzéki párt azonban nem ért egyet a leváltási kísérlettel. Pavol Hrušovský, a KDH elnöke nem lát okot arra, hogy „elébe menjenek a dolgoknak”. Mikuláš Dzurinda, az SDKÚ-DS elnöke szerint a javaslat nem jó. (sán) Ma nevezik ki az új minisztert Pozsony. Újabb Viera kerül Robert Fico kormányába. Ivan Gašparovič államfő ugyanis igazságügy-miniszterré nevezi ki Viera Petríkovát, aki a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választott Štefan Harabint váltja a tárca élén. Petríková eddig az Igazság-szolgáltatási Tanács alelnöke és a Varannói Járásbíróság elnöke volt. Elképzelhető, júliusban nem ez lesz ez utolsó személycsere a kabinetben. Kormánykoalíciós körökben szóbeszéd tárgya, hogy Vladimír Mečiar, az ĽS-HZDS elnöke Stanislav Becík helyett az eddig európai parlamenti képviselő Peter Bacót látná szívesen az agrárminiszteri poszton. (SITA) Nem vállalkozhat az Interblue Group Pozsony. Lejárt a vállalkozási engedélye annak az amerikai cégnek, amely lényegesen a piaci ár alatt vásárolta meg Szlovákia széndioxid kvótáit. A Markíza értesülései szerint az Interblue Group vállalatnak június 30-ig kellett volna befizetnie az 54 dolláros regisztrációs díjat, de mivel ez nem történt meg, az amerikai hatóságok törölték a cégjegyzékből. Szakértők szerint egy komoly háttérrel rendelkező, megbízható céggel ez nem fordulhatna elő, így kétség nem fér hozzá, hogy Interblue-t szánt szándékkal csak azért alapították, hogy felvásárolja az ország kvótáit, (dp) Szabadlábra kerülhet František S. Zsolna. A többrendbeli gyilkossággal és gazdasági bűncselekményekkel vádolt František S. szabadlábra helyezéséről döntött csütörtökön a Zsolnai Járásbíróság. A vizsgálati fogságban lévő férfi egyelőre biztosan rács mögött marad, mert az ügyész megfellebbezte a járásbíróság határozatát, arról tehát a kerületi bíróság hivatott dönteni. Aférfit a zsolnai szervezett bűnözés fejének tartják. (SITA) A megyei választásokat eddig érdektelenség övezte Novemberben is választunk ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. November 14-én lesznek a megyei önkormányzati választások, 28-án pedig a második forduló ott, ahol nem sikerül az első fordulóban megyefőnököt választani. Pavol Paška, a parlament elnöke tegnap hirdette ki a választások időpontját, egyben felszólította a lakosságot, minél nagyobb számban járuljanak az urnákhoz. A megyei önkormányzat elnöke az a jelölt lehet, aki az összes érvényes szavazat több mint felét megszerzi a választásokon. A megyei képviselőtestületbe azok kerülnek be, akik választási kerületükben a legtöbb szavazatot kapják. A megyei elnöki posztra vagy a képviselőtestületbe a pártok jelöltjein kívül függetlenek is jelöltethetik magukat. A függedenként induló képviselőjelölteteknek legalább 400 aláírást kell összegyűjteniük választókörzetükben, a megyeelnöki posztot függeden jelöltként megpályázóknak legalább 1000 aláírásra van szükségük a saját választási körzetükből. A megyei választásokat a múltban mindig érdektelenség övezte az állampolgárok részéről. Nagyon alacsony volt a részvételi arány, 2001 decemberében, az első választásokon a választók mintegy negyede voksolt mindkét fordulóban, 2005-ben még kevesebben mentek el szavazni, az első körben 18 százalék, a második körben mindössze 11 százalék, (sán, č) Látványosan zuhannak az adóbevételek Hat euróból egy a válságé ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A begyűrűző vüág- válság miatt Szlovákia adóbevételei idén 1,66 milliárd euróval maradnak el a tervezettől - jelentette tegnap a pénzügyminisztérium kebelén belül működő Pénzpolitikai Intézet (IFP). A kieső 1,66 milliárd euró, ami az éves bruttó hazai össztermék 2,6 százalékának felel meg, a teljes éves adóbevétel egyhatoda, hiszen a Fico-kormány 2009-ben 9,89 milliárd euró adóbevételt tervezett be. Ha figyelembe vesszük a teljes állami szférát, beleértve az önkormányzatok gazdálkodását is, akkor a kiesés mértéke eléri a 2,02 milliárd eurót. Mindez azt eredményezi, hogy az államháztartás hiánya a hazai össztermékhez viszonyított 3,9 százalékra ugrik fel, ezzel párhuzamosan pedig nő az állam eladósodottsága. Elemzők szerint a deficit ennél is nagyobb lehet, például Éva Sá- razová, a Postabank szakértője úgy látja, még az 5 százalék hiány tartása is komoly erőfeszítéseket igényel a kormány részéről. Ha pedig a jelenlegi költekezés folytatódik, akkor egyenesen a riasztó 6 százalékos deficit lehet a végeredmény. Ráadásul a pénzügyi tárca még jövőre sem számol a helyzet javulásával, ugyanis 2010-ben az adókból és járulékokból befolyó összeg 2,3 milliárd euróval marad el a korábban tervezettől. (shz) A családi pótlék összege mindössze 74 centtel lesz magasabb a jelenleginél Emelkedő juttatások Valamivel nő az ápolási támogatás összege is (TASR-felvétel) Pozsony. Júliustól változott a létminimum nagysága, s ezzel összefüggésben több szociális juttatás nagysága is, a létminimum-növekedés ugyanis automatikusan maga után vonja néhány további szociális juttatás módosulását is: a gyermekgondozási segélyét, a családi pótlékét, a szociális segélyét és az egészségkárosodottak kompenzációjáét is. SÁNDOR RENÁTA A létminimum 3,5 százalékkal emelkedett e hónappal kezdődően. Egy felnőtt személy létminimuma jelenleg 185,19 euró (5579 korona). A vele egy háztartásban élő további felnőtt személyre a létminimum 129,18 euró (3892 korona), egy kiskorú gyermek esetében 84,52 euró (2546korona). Valamivel magasabb lesz a gyermekgondozási segély (szeptembertől 164,22 euró - 4947 korona), az adóbónusz, (júliustól egy gyermek után 19,99 euró - 602 korona, vagyis a 2009-es adózási évre 235,86 euró - 7106 korona). A családi pótlék mindössze 74 centtel emelkedik, 21,99 euróra (662 korona), bár ennek nem kel feltétlenül változnia, a Fico-kabinet például megalakulása óta csak tavaly emelete először ezt a juttatást. Magasabb lesz a szociális segély, egy felnőtt személyre 60,50 euró (1823 korona), de ennek megítélése a kérvényező jövedelmétől függ. A létminimum növekedésével változnak a súlyosan egészségkárosodott személyeknek (ZŤP) nyújtott támogatások is, ezek ugyanis a mindenkori létminimum bizonyos százalékát teszik ki. Ha a súlyosan egészségkárosodott személy bevétele meghaladja a létminimum háromszorosát, a személyi asszisztenciára járó pénztámogatás annyival csökken, amennyivel túllépi ezt a határt, azaz júliustól az 555,57 eurót (16 737 korona). A személyi asszisztens órabére a létminimum 1,39 százaléka - e hónaptól tehát az eddigi 2,49 euró (75 korona) helyett 2,58 euró (78 korona). A szállítási támogatás a létminimum legfeljebb 51,02 százaléka - 94,49 euró (2847 korona). A megnövekedett kiadásokra járó kompenzáció is csak akkor jár, ha a beteg bevétele nem haladja meg a létminimum háromszorosát. A diétás étkezésre nyújtott támogatás a létminimum 18,56 vagy 9,28 vagy 5,57 százaléka, attól függően, hogy az érintett betegsége a vonatkozó törvény alapján mely csoportba van besorolva. Tehát 34,38 euró (1036 korona), 17,19 euró (518 korona) vagy 10,32 euró (311 korona) havonta. A higiéniára és a ruházatra nyújtott havi támogatás a létminimum 9,28 százaléka - júliustól 17,19 euró (518 korona). Az autó működtetésére nyújtott támogatás havonta a létminimum 16,70 százaléka - 30,93 euró (932 korona). Ha a beteg vakvezető kutyára szorul, akkor havonta a létminimum 22,27 százalékát kaphatja, vagyis jelenleg 41,25 eurót (1242 korona). Valamivel nő az ápolási támogatás mértéke is. Ez egy személyről való gondoskodás esetében a létminimum 111,32 százaléka, júliustól tehát 206,16 euró (6211 korona). Két vagy több személy ápolása esetén ez a létminimum 148,42 százaléka - vagyis jelenleg 274,86 euró (8280 korona). Ha az ápoló személy nem jogosult valamilyen nyugdíjra, akkor az ápolási támogatás annyival csökken,' amennyivel meghaladja a beteg személy jövedelme a létminimum 1,3-szorosát, vagyis a 240,75 eurót (7253 korona). Ha a nyugdíjra nem jogosult személy egészségkárosodott gyermekről gondoskodik, akkor az ápolási támogatása annyival csökken, amennyivel a jövedelem meghaladja a létminimum háromszorosát, az 555,57 eurót (16 737 korona). Ha az ápoló nyugdíjas, akkor az ápolási támogatás a létminimum 46,38 százalékát teszi ki, vagyis 85,90 euró (2588 korona). Ha két vagy több személyről gondoskodik a nyugdíjra jogosult személy, akkor az ápolási támogatás a létminimum 61,22 százaléka, tehát 113,38 euró (3416 korona). Ha a beteg ún. magatehetedenségi pódékot kap, akkor az ápolási támogatás ezzel az összeggel csökken. Az egyszeri kompenzáció nagysága az egy felnőtt személy létminimumának ötszöröse, vagyis 925,95 euró (27 895 korona). Az egészségkárosodottaknak nyújtott legfontosabb támogatások (euróbán) személyi asszisztens órabére 2,58 szállítási támogatás 9,49 diétás étkezésre nyújtott támogatás 34,38/17,19/10,32 ápolási támogatás egy személyre, ha az ápoló nem nyugdíjas 206,16 ápolási támogatás két vagy több személyre, ha az ápoló nem nyugdíjas 274,86 ápolási támogatás egy személyre, ha az ápoló nyugdíjas 85,90 ápolási támogatás két vagy több személyre, ha az ápoló nyugdíjas 113,38 forrás: szociális minisztérium A vásárlók nem lehetnek biztosak abban, mi került a borospalackba A borpancsolóknak kedvez a törvény ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nyitrai bor muzslai szőlőből, vagy bazini bor kassai szőlőből? Rövidesen ez sem számít ritkaságnak, mivel a borászatról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a Szlovákiában vásárolt szőlőből készült bort bármelyik régióban palackozzák. Ha ugyanis a parlament által a héten elfogadott jogszabályt az államfő is aláírja, akkor Szlovákia egy borászati régióvá válik, s ezen belül bárhova lehet szállítani a szőlőt. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy tokaji bort a törvény hatályba lépése után akár Pozsonyban is elő lehet állítani. Nem kizárt az sem, hogy a földművelésügyi tárca által elfogadott jogszabály olyan európai normákat is megsért, amelyek például a tokaji borvidék geográfiai védettségéről szólnak. A borászokat ráadásul nem kötelezi a törvény arra, hogy feltüntessék, hol vették a szőlőt. „Ezért könnyen előfordulhat, hogy rosszabb minőségű, olcsóbb szőlőből állítják elő a bort. Nem fizetnek többet a jó minőségű borért, aminek szintén a kistermelő issza meg a levét” - szögezte le Simon Zsolt egykori földművelésügyi miniszter, a bejegyzés előtt álló Híd párt alapítóinak egyike. Ennek velejárója, hogy a vásárlók nem lehetnek biztosak abban, milyen régióban termesztett szőlőből állították elő az üzletek polcain található hazai borokat. A hazai bortermelés és fogyasztás kultúrája Szlovákiában az elmúlt 4-5 évben fellendült, a vásárlók egyre céltudatosabban keresték a hazai borokat. Simon szerint jelenleg fennáll a veszélye annak, hogy a jogszabály hatályba lépése után az emberek már nem maradnak meg ezek mellet a borok mellett, és átpártolnak a nyugati márkákhoz, (dem) Tömeges leépítések Karcsúsítás az acélműben Pozsony. Szlovákiában a gazdasági válság okozta tömeges elbocsátások miatt idén csaknem 36 ezer munkahely került veszélybe, és az első félévben ilyen módon már több mint 15 ezren el is vesztették a munkájukat - derül ki a gazdasági tárca elemzéséből, amelyben a válság hazai cégekre gyakorolt hatását vették górcső alá. A nagy nyugati beruházók többsége az elemzés szerint a válság miatt egyelőre nem döntött tömeges elbocsátásokról, ehelyett az alkalmazottakat arra próbálják rávenni, hogy önként mondjanak fel. A kassai U. S. Steel így idén valószínűleg 400 alkalmazottjától válik meg. A több mint 12 ezer embert foglalkoztató acélmű már megegyezett a szakszervezetekkel, hogy a felmondást anyagiakkal is megpróbálja ösztönözni. Az önként távozók a havi fizetésük akár 15-szörösét is megkaphatják lelépőként - állítja Mikuláš Hintoš szakszervezeti vezető. Tavaly a cégnél 1250 euró (37,6 ezer Sk) volt a havi bruttó átlagbér. A társaság ilyen módon egyébként már az elmúlt években mintegy 1500 alkalmazottjától vált meg. A galántai Samsung az idei év elejétől - a cég szerint szintén kizárólag önkéntes alapon - 466-tal csökkentette munkásai számát. A nagy cégek közül az idei év első felében egyedül a nagy- szombati PSA Peugeot Citroen jelentett be tömeges elbocsátásokat. A személygépkocsik iránti kereslet csökkenése miatt még februárban 190 ember elbocsátásáról döntöttek, eddig azonban csak 38 alkalmazottat tettek az utcára. A gazdasági tárca elemzése szerint az utcára kerültek számára ugyanakkor egyre nehezebb új munkahelyet találni. E téren is jelentős különbség tapasztalható az ország egyes régiói között, hiszen a nyugati megyékben még mindig több a betöltetlen munkahely, mint az ország keleti részében fekvőkben. A munkaügyi hivatalok a múlt héten országosan 7,5 ezer szabad munkahelyet regisztráltak, amiből 2,5 ezret Pozsony megyében ajánlottak. Kassa megyében ugyanekkor az állástalanoknak csak 443 szabad munkahelyet kínáltak, (t, č, mi) Új influenza H1N1: újabb megbetegedések Pozsony. Szlovákiában tizennyolcra emelkedett az új típusú influenzával fertőzöttek száma. A tegnap diagnosztizáltak között van egy 26 éves nő a Pozsonyi kerületből, aki jelenleg Londonban él, egy 44 éves férfi a Zsolnai kerületből, aki Kínából tért haza, egy 33 éves nő, ugyancsak a Zsolnai kerületből, ő az USA-banjárt. Megfertőződött a H1N1 vírussal egy öthónapos kisfiú is a Besztercebányai kerületből, aki Argentínából tért haza Uruguayon és Spanyolországon keresztül. Valamennyiüknek 38 fok feletti volt a láza, náthásak voltak és köhögtek. (SITA)
