Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-27 / 172. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 27. www.ujszo.coi Nagyobb, látványosabb, de a kevesebb néha több Múzeumok éjszakája KASZÁS DÁVID Újabb gigaprodukció érkezett a hazai mozikba a nyárra. Az Éjsza­ka a múzeumban második része garantált kikapcsolódást nyújt ki­csiknek, nagyoknak egyaránt. Már ha ki akarnak kapcsolódni. Mindenesetre egy próbálkozást megér. A 2006-os előzmény Milan Trenc The Night at the Museum című gyerekkönyve alapján ké­szült. Kasszasiker lett belőle, az al­kotás világszerte 571 millió dollárt termelt. így a második rész előké­születei során az alkotóknak ma­gasra kellett tenniük azt a bizo­nyos lécet. Meg kellett felelniük a rajongók elvárásainak, elsősorban a tizenévesek korosztályát célozva meg, ugyanakkor szórakoztató és vicces produkcióval kellett szol­gálniuk a nyári mozidömping előtt (Transformers 2, Terminator 4). S hogy mi kell a sikerhez? További s még érdekesebb hozzávalók. Több (mellék)szereplő, geg és látvány. Nagyobb helyszín, költségvetés és cél (a világ megmentése). Nos, ez csak részben sikerült. Az előző részből megismert éjjeliőr, Larry Daley (Ben Stiller) időközben meggazdagodott. Két éve elhagyta a múzeumot (s annak lakóit), egy sikeres találmánnyal (elemlámpa) pedig sikeres vállalkozó vált belő­le. Azonban megtudja, hogy viasz­ból formált barátait leselejtezik, a múzeum igazgatója szerint eljárt felettük az idő, inkább hologra­mokkal helyettesítené őket. Larry a segítségükre siet (még Jonah Hillt is lenyomja a cél érdekében). A Fáraó Aranytáblája - mely életre kelti hőseinket - viszont elkalló­dik, így kezdődnek a bonyodal­mak. A második részt is Shawn Le­vy rendezte (Szakítópróba, A ró­zsaszín párduc), s maga is feltűnik a vásznon pár másodpercre. A for­gatókönyvön négyen dolgoztak, ketten a karakterekre koncentrál­va, üresjáratok, feleslegesnek tűnő párbeszédek azonban így is szület­tek. Mintha a sok szakács el- show-zta volna a folytatást. A régi múzeum lakói vala­mennyien felbukkannak most is, de háttérbe szorulnak, hiszen az alkotógárda a régiek mellett újak­kal egészült ki. Láthatjuk Kah Mun Raht (Hank Azaria), ő a fő­gonosz, felbukkan Napóleon (Ala­in Chabat, az Asterix és Obelix: A Kleopátra-küldetés, valamint a RRRrrrü! rendezője), Rettegett Iván (Christopher Guest, szintén rendező és forgatókönyvíró) és A1 Capone (Jón Bemthal) is. A jó ol­dalon küzd Amelia Earhart (a sze­relmi szálért felelős tragikus sorsú kalandort Amy Adams alakítja, aki a Junebugból vagy a Kételyből lehet ismerős), George Armstrong Custer (az egyik legellentmondá­sosabb történelmi személyiség szerepében Bill Hader - Super­bad, Lepattintva, Adventure- land), valamint egy óriáspolip, egy gigászi Lincoln-szobor, sok pici, bólogató Einstein s számta­lan régi és új ismerős. Az előző al­kotás életre kelt figurái viszont csak a futottak még kategóriát szélesítik. Jedediah és Octavianus alig szerepel a vásznon. Az előbbi szájába közhelyeket, majd jó adag homokot adtak (hogyan térsz vissza így, Owen Wilson?), az utóbbinak pedig csupán egy mó­kusrohamra telt. 300-paródiájuk- ra sem üde színfoltként emlékszik majd vissza a néző. Teddy Roo­sevelt ezúttal frusztrált mellszo­borként osztja hasznos tanácsait, bár meglepő, hogy Robin Willi­ams nyúlfaroknyi szereppel is be­érte (ezúttal egy másik, szintén legendás elnök aratja le a babéro­kat). A többiekre sajnos felesleges időt pazarolni. A helyszín ezúttal a washingtoni Smithsonian Ame­rikai Nemzeti Történelmi Múze­um, mely a forgatás alatt szerke­zeti átalakítás miatt zárva tartott, így egyfajta burkolt reklámként is funkcionál a film. Az előző hely­színt (a kanadai Vancouverben felépített stúdiót egy New York-i múzeum inspirálta, melynek lá­togatottsága jelentős mértékben nőtt a forgatás után) kinőtte az alkotás, így egy sokkal nagyobb, tágasabb teret kapott. Díjazom az ödetet, hogy tele­pakolták a játékidőt egy rakás - a tengerentúlon - (félre)ismert sze­mélyiséggel és alkotással. A már említett szereplők mellett láthat­juk Rodin (üresfejű) Gondolkodó­ját, Andy Warhol, Edward Hop­per, Alfred Eisenstaedt munkáit (a képek, festmények megeleve- nedése remek ödet). Sok utalást, célzást hallhatunk, láthatunk, de nem biztos, hogy ezeket az angol­szász kultúrától távol állók is dí­jazzák majd. „Ki vagy te?” „Az éj­jeliőr!” Hangzik el e kurta párbe­széd a jó és rossz végső küzdelme után. Ben Stiller. A régi arc. Az éj­jeliőr. Ő cipeli hátán az alkotást. Azaz csak cipelné, hisz most ő is kevés ide. Nem teljesít rosszul, de a forgatókönyv hiányosságait ő sem tudja áthidalni. A rendező (Kábelbarát, Zoolander, Trópusi vihar), forgatókönyvíró, produ­cer, showman és színész viszont már egy harmadik részen gondol­kodik (nem véledenül hiányzik a kettes szám az alkotás eredeti cí­méből). A film londoni világpre­mierjén nyilatkozta: „Ha a nézők­nek tetszik a második rész, azt hi­szem, mindannyian boldogan be­levágunk még egy folytatásba. És akkor talán egy nagy európai mú­zeum lesz a színtér: a British Museum vagy a Louvre. Biztos ott is van mit összetörni...” Ben Stiller és csapata. Új, szórakoztatóbb szereplőkkel egészült ki a folytatás Beke Zsolt irodalomtörténésszel, a Kalligram folyóirat szerkesztőjével Hizsnyai Zoltán, a lap volt főszerkesztője beszélgetett szerző felvétel Az Albáron található Relax Park festői, csendes környezetével ideális helyet biztosított az alkotáshoz írótábor kultúrszúnyogokkal A zsinórban győztesek: Z. Németh István és fiatal csapata A Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT) által megrendezésre kerülő, a tízéves jubileumát tavaly ünneplő Fiatal írók Tábora elsősorban a pályakezdő szerzők útját hivatott egyengetni, és lehetőséget nyújt arra, hogy a hazai irodalmi élet sarjadó tehet­ségei elismert írókkal, szerkesztőkkel is találkoz­zanak. A résztvevők az al­kotás technikáival, szak­mai fortélyaival kerülhet­tek közeli kapcsolatba. NAGY ERIKA Az ötnapos rendezvény első napján Hodossy Gyula, az SZMÍT elnöke beszélt a résztvevőknek ar­ról az irodalmi folyóiratról, melyet a társaság most indít útjára Opus néven. A szlovákiai magyar írók lapja nyitott lesz a fiatal pályakez­dők műveinek befogadására is. A legtöbb fiatal írónak szüksége van arra, hogy tapasztalt szerzők elol­vassák és véleményezzék az írásu­kat. AFiatalírókTáborának éppen az a feladata, hogy a pályakezdés­CSANDAGÁBOR Megjelent az irodalomról való gondolkodás legfontosabb hazai fórumának, a Partitúra című folyó­iratnak a legújabb száma. Ennek el­ső része egy három dolgozatból álló összeállítást tartalmaz, mely Bor­ges ismert és sokat értelmezett szö­vegét (a Pierre Ménard, a Don Qui­jote szerzője című elbeszélést) he­lyezi újabb megvilágításokba. Vlas­timil Zuska (Benyovszky Krisztián fordításában) esszéje mintegy föl­vezeti a témát, Victor G. Zonana ta­nulmánya (Bárczi Zsófia fordításá­ban) irodalomelméleti összefüggé­seiben láttatja a Borges-szöveget, ben segítse a fiatalokat. Ebben az évben Hizsnyai Zoltán, Z. Németh István és Juhász Katalin vállalta a mentorok szerepét. Hőség ide, hő­ség oda: rendületlen hittel és aka­rással dolgoztak, megküzdve szú­nyoggal, viharral, áramszünettel. míg Józan Ildikó tanulmánya (A hős fordító) az ellen a közkeletű fel­fogás ellen érvel, mely ezt a híres elbeszélést a fordítás példázata­ként kezeli. ,A szöveg nyilvánvaló­an a gondolkodásról, a szellemi gyakorlatrólszól”-írja. A következő rész igazi irodalmi csemegével szolgál: közli Rudyard Kipling egy eddig kevésbé értelme­zett és magyarul először itt olvas­ható elbeszélését (Krisna Mulva- ney megtestesülése) Bényei Tamás fordításában, ehhez a fordító iroda­lomtörténész Fétis és karnevál cí­mű tanulmánya a Kipling-próza minden tekintetben alapos előol- vasatával szolgál. A tábor második napján a magyar- országi Bárka irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat szerkesztője, Szabó Tibor mutatta be a lapot a fiataloknak, majd Csa- pody Kingával felváltva saját írása­ikból olvastak fel, derűs perceket Két roppant érdekes tanulmányt és egy szimpózium-összefoglalót tartalmaz még a lap három nagyon fiatal szerzőtől: Seress Ákosét (A kirekesztés színterei. A homosze­xualitás problémája Tennessee Williams drámáiban), Deisler Szil­viáét (Párhuzamos viszonyok. Bret Easton Ellis regényei és filmes adaptációik). Köles Ildikó az Iro­dalmi szövegszerűség és szereplői identitás című nyitrai szimpóziu­mot és az annak anyagát közlő azo­nos című (Mészáros András és H. Nagy Péter szerkesztette) kétnyel­vű kötetet ismerteti. Igazán élveze­tes olvasnivalók - nem csak a tu­domány iránt érdeklődőknek. okozva a jelenlevőknek. A harm dik nap estéjén a pozsonyi Kai gram szerkesztője, Beke Zsolt v< a tábor vendége, és bizony tö olyan fiatal volt jelen, akik elősz vették kezükbe a lapot. Negyedik este a gálaműsc volt a főszerep, ugyanis mind! rom csapat egy-egy húszperc összeállításban mutatkozott be átdolgozott és a táborban szü tett írásokból. A felolvasásokai Golddies zenekar fergeteges zer je tarkította, ez az együttes a 1 gyományos latin muzsikát kép seli nagy sikerrel. Az éjszaké nyúló eredményhirdetésnek időjárás is kedvezett, csak a S2 nyögök szomja a kultúrára v oíthatatlan. Miután meghallg ták az eredményt, mely szerint ső helyen Z. Németh István G) lagyöngye nevet viselő csapata ■ te el immár második alkalomn az első helyezést, ők is nyugovc tértek. A második helynek m( osztva a Gyalu és a Gyulam-bul; csapat örülhetett, Hizsnyai Zolt és Juhász Katalin vezetésével, vasárnap délelőtti táborbontá: Jövőre találkozunk” fogadalmi kai ért véget. A szúnyogok ekl tiltakozásképpen a táborbon sért, tüntetőleg elvonultak a t ségből. LAPAJÁMLÓ __ w Partitúra - nem csak tudósoknak

Next

/
Thumbnails
Contents