Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-27 / 172. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 27. Gazdaság és fogyasztók 7 Leggyakrabban a gyorshiteleket nyújtó társaságok Dél-Szlovákiában élő ügyfelei jutnak nehéz helyzetbe Egyre több ingatlant árvereznek el Az árverések száma idén akár 700 százalékkal is nőhet az elmúlt évhez képest (ČTK-felvétel) Pozsony. Az ingatlanok ár­verésen történő értékesíté­sét jókora misztikum, féle­lem és tájékozatlanság ve­szi körül. Ennek fő oka, hogy keveset tudunk a jog és az ingatlanszerzés eme szegletéről. A gazdasági válság miatt ugyanakkor egyre többen képtelenek fizetni a lakáshitelüket, az elmúlt időszakban így megugrott az árverések száma is. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Már korábban is problémát oko­zott, hogy sok olyan ember vett fel hitelt, aki képtelen volt fizetni a tör­lesztőrészleteket, a gazdasági vál­ság azonban erre rátett még egy la­páttal. A hitelek térítésével kapcso­latos gondok idén márciusban nőt­tek meg ugrásszerűen, amikor a kormány bejelentette, hogy segít azokon, akik képtelenek fizetni az általuk felvett kölcsönt. A bejelen­tés miatt sok olyan ember is felha­gyott a hiteltérítéssel, akinek egyébként volt miből fizetnie. A végeredmény, hogy egyre több ár­verésre számíthatunk. Kiknek az ingatlanát verik dobra manapság Szlovákiában a leggyakrabban? A tapasztalatok azt mutatják, hogy ebbe a kényes helyzetbe leginkább a gyorshiteleket nyújtó társaságok többnyire alacsonyabb iskolai vég­zettséggel rendelkező ügyfelei jut­nak. A Trend gazdasági szaklap legutóbbi felmérése szerint regio­nális tekintetben a magyarok által lakott délijárások vezetnek. Idén óriási növekedés várható Az árverési irodák szerint a ban­kok már jelezték számukra, hogy készüljenek fel a többletmunkára. A legtöbb új lakást az ingadanpiaci szakemberek szerint várhatóan szeptemberben verik dobra. Martin Kmčan, az Árverési Társaság Rt. igazgatótanácsi tagja szerint az ár­verések száma idén 100 százalék­kal nőhet az elmúlt évhez képest. Cégüket a hitelezők tavaly több mint 300 ingadan meghirdetésére kérték fel, idén ezt a számot már az első félévben elérték. Korábban a hiteltársaságok ügy­feleinek nem okozott olyan nagy problémát előteremteni a pénzt akár a családon belül is, idén azon­ban a munkanélküliség ugrásszerű növekedése miatt egyre nehezebb pénzhezjutni. DionyzFöldes, az Ál­talános Hitelbank osztályvezetője szerint ugyanakkor 10 bejelentett árverésből még ma is nagyjából nyolcra nem kerül sor, mivel az ügyfélnek az utolsó pillanatban si­kerül megegyeznie a bankkal. Mar­tin Kmčan a fenyegető, ám nem megvalósult eljárások arányát 70 százalékosra becsüli. A bejelentett árverések 20-30 százaléka szerinte már az első lépésnél megoldódik, vagyis amikor az ügyfélnek beje­lentik, hogy az ingatlanját elveszít­heti. A fennmaradó 40 százalék az úgynevezett nyugalmi szakaszban oldódik meg. Ez utóbbira a hitelező kérheti fel az árverési céget, hogy megegyezhessen az adóssal. Az ingatlanpiaci válság kirobba­nása előtt volt még egy másik gyak­ran használt módja is az árverés el­kerülésének, amikor az adós maga adta el az ingadanját. Ennek az volt az előnye, hogy az adós, azon kívül, hogy visszafizette a tartozását, gyakran még nyert is valamit az üz­leten. Mára azonban ezt már csak nehezen tehetik meg, hiszen az in- gatían eladása rendkívül nehéz, és az árak is estek. Ez utóbbiak miatt azonban az árverési társaságok helyzete is romlott. Kmčan szerint jelenleg több mint száz lakás, ház, telek és néhány iroda is van a kíná­latukban. Az árverési társaságok között egyre nagyobb a konkuren­cia, ami a cégek számára kifizetett díjat is csökkenti. Jelenleg a társa­ságoknak az ingadan árának nagy­jából öt százalékát fizetik ki. Az ingatlanmaffia a múlté? Az árveréseket korábban több botrány is övezte. A leginkább problémásnak a lakásszövetkeze­tek által szorgalmazottak voltak, amelyekkel, legalábbis a hivatalos verzió szerint, a nemfizető lakóktól próbáltak megszabadulni. Valójá­ban azonban gyakran a lakók feje fölött fogott össze az ingadanmaf- fia, azzal a céllal, hogy a lehető leg­olcsóbban jussanak hozzá a laká­sokhoz. Az áldozatok többnyire a kisebb vidéki városokban élő nyugdíjasok voltak, akikről azt fel­tételezték, hogy a döntést nem tá- madjákmeg a bíróságon. Előrelépést jelentett ez ügyben, hogy tavalyjanuárban életbe lépett az árverésekről szóló új törvény, amely szigorította a feltételeket. Az árverésen szabott árak így köze­lebb kerültek a piaci árakhoz. Az olyan lakásokat, amelyek az adós állandó lakhelyének számítanak, nem adhatják el a piaci ár 75 száza­léka alatt. Ha bármelyik fél úgy ér­zi, hogy megsértették a jogait, há­rom hónapon belül bírósághoz for­dulhat. Az új tulaj nem mindig sikeres Az árverésen személyesen vagy képviselője útján bárki részt vehet, kivéve a végrehajtót, a végrehajtói iroda tagját és alkalmazottját, ezek közeli hozzátartozóját, élettársát, a végrehajtást elrendelő bíróság ál­lományába tartozó személyt és az adóst. Az árverés megkezdésekor a végrehajtó az árverezőkkel közli az ingadan becsült értékét, amely egyben a kikiáltási ár, és felhívja őket ajánlataik megtételére. Ha a felajánlott legmagasabb vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt foko­zatosan lejjebb kell szállítani. Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, akkor a végrehajtó a leg­magasabb vételár háromszori kiki­áltásával kijelenti, hogy az ingat­lant a legmagasabb vételárat aj ánló megvette. Az árverési vétel is szerződés- kötésnek minősíthető, azonban itt az eladó ajánlata nem meghatá­rozott személyhez szól, a vétel­árat pedig a leendő vevők állapít­ják meg áremeléses vagy árlejté- ses licitálással. A tulajdonjog át­szállása általában a vételár kifize­tésével következik be. A tapaszta­latok szerint azonban az adósok egy jelentős része még ekkor sem hajlandó együttműködni. Kmčan szerint az esetek tizede számít problémásnak, amikor többszöri próbálkozásra sem sikerül átadni az ingatlant az új tulajdonosnak. Ha a régi tulajdonos nem hajlan­dó elhagyni a lakást, az új tulaj­donos csak bírósági végzéssel te­heti ki őt. Néhány régióban azonban egyéb gondokkal is szembe kell nézniük az árverési cégeknek. Kü­lönösen a szegényebb járásokban gyakran képtelenek túladni a la­kásokon. Kmčan szerint például Gölnicbányán sokáig képtelenek voltak értékesíteni egy lakást, amelyért csupán 5 ezer eurót kér­tek. Manapság az Általános Hitel­bank számára árvereznek egy há­zat Zselízen 2390 eurós kikiáltási áron, az OTP számára pedig Ki- rályhelmecen próbálnak megsza­badulni egy üzlethelyiségtől 2550 euróért. (t, s, mi) Az összes fennmaradt társaságot tekintve a németeknek maradt meg a legtöbb ősvállalata, összesen 484 Több mint ezeréves a világ legöregebb cége ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ London. Arra a kérdésre, mennyi idős a vüág legöregebb cé­ge, általában 2-300 évet saccolnak az emberek, néhányan 400-ig is elmennek. Arról, melyik népnek maradt fenn a legtöbb „ősvállalata” napjainkig, a legtöbben azt gondol­juk, hogy az angoloknak. Egyik sem igaz. A vüág legidősebb cégérnek a listáján azok az 1851 előtt alapított vállalatok és márkák szerepelnek, amelyek fenn tudtak maradni a tör­ténelem folyamán, és még ma is te­vékenykednek. Az összesen 1728 céget számláló lajstrom készítői azt elnézték, ha az eredeti név egy fel­vásárlás vagy átnevezés miatt meg­változott, amennyiben a származás ellenőrizhető volt a cég hivatalos honlapján. Az első két helyen egy japán építőipari társaság és egy ja­pán hotel áll, a harmadik helyen pedig egy osztrák étterem. Az épí­tőipari Kongo Gumi-t 578-ban, a Ho-shi hotelt pedig 717-ben alapí­tották. A Kongo Gumi külön érde­kessége még, hogy története során 46 generáción keresztül ugyanan­nak a családnak a tulajdonában állt. A lista harmadik helyét egy salzburgi étterem, a Stiftskeller St. Peter foglalja el, melynek történe­tét 803-ig tudják visszakövetni. A megmaradt cégek termékeit is néz­ve szembetűnő, hogy a tíz legré­gebbi cég rangsorában felülrepre­zentáltak az alkoholos italokat gyártó társaságok: ötödik helyen egy francia borászát, a hetedik és a kilencedik helyen német sörfőz­dék, a tizediken pedig egy belga sörfőzde áll, és ez a túlsúlyjellemzó alista egészére is. Az összes fennmaradt céget te­kintve a németeknek maradt meg a legtöbb cégük, összesen 484. Má­sodik helyen az Egyesült Államok áll 278 fennmaradt vállalattal, majd őket követik az angolok 230-cal és ajapánok212-vel. A közép-kelet-európai államok sorát a csehek vezetik 12 vállalat­tal, őket követik a lengyelek 5, az észtek 5, a magyarok 2, a lettek és a litvánok 1-1 vállalattal. Az egyet­len 1851 előtt alapított fennma­radt pénzverde a körmöcbányai, amely a történelmi Magyarország legjelentősebb pénzverdéje volt, 1918 után Csehszlovákiához, majd Szlovákiához került. Idén 681 éves. (hsz) A kockázat elkerülése minimális hasznot jelent A jó befektetők ismérvei HORBULÁK ZSOLT Pozsony. Az egyik kulcsszó, amellyel a befektetések során ta­lálkozni lehet, a kockázat. Sokan félnek a szótól, részben joggal. A félelem mögött mégis sokszor in­kább a tájékozottság hiánya áll. A bizonytalanság az élet része. Amíg azonban ezt a mindenna­pokban megszoktuk, és tapaszta­lati úton felmértük, a pénzügyek­ben ezt komoly matematikai szá­mításokkal szokás meghatározni. Néha egy-egy ilyen számítás a prospektusokon vagy a szerződé­seken keresztül az ügyfelek elé kerül, ami csak növeli az általános ellenérzést velük szemben. Ezt a tényt a pénzügyi társaságok is meglovagolják, és a „minimális kockázat” vagy a „garantált megtérülés” mindig nyerő rek­lámszlogen. A kockázat teljes el­kerülése viszont sokszor egyben minimális hasznot is jelent. A kockázatkezelés elkerülhe­tetlenül a pénzügyek részévé vált. Valamilyen formában szüksége van rá a kisbefektetőknek is. Ma­tematikai modellek helyett vi­szont ők inkább néhány alapvető befektetési alapelv ismeretével, az önismeret növelésével, illetve tájékozottsággal tudják csökken­teni a bizonytalansági tényezőt. A legfontosabb befektetési alapel­vek közé tartozik a diverzifikáció, a lehető legszélesebb értékpapír- csomag kialakítása. Pontosan ilyen céllal születtek meg a befek­tetési alapok, ahol relatíve kis összeggel széles portfolióhoz le­het jutni. Az önismeretnek azért van nagy jelentősége, mivel a kockázatvállalás mértéke igen szubjektív. Egzakt módon sehol sincs meghatározva, mi a kocká­zatos és mi nem. Végül fontos a tá­jékozottság is. Valamilyen szinten műidig is­merni kell, hová tesszük a megta­karításokat. Ha intézményesített befektetési formát választunk, mint a bankbetét vagy a befekte­tési alap, jelentős terhet vesznek le a váltunkról, de még üyen eset­ben is ajánlatos tudni, mi a kü­lönbség a kötvény és a részvény között. Egy konkrét értékpapír megvásárlása esetén viszont mi­nél jobban meg kell ismerni a ki­bocsátóját. Gyakori hiba vidékün­kön, hogy sokan csak azért nem választanak egy jó befektetést, mert nem ismerik. Egy egyedi ér­tékpapír akár többszörös hozamot is biztosít, mint egy csomag. A hasznos információk közé tarto­zik még a piaci helyzet, az aktuális kamatszint ismerete. Tudni kell, mi az a megtérülési ráta, amit ép­pen el lehet várni. Például tíz éve akár évi 24% is lehetett egy bank­betét kamata, ma viszont ennek a tizede az ádaghozam. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Elszámoltatják a bankokat Brüsszel. Akár tevékenységi körük szűkítésére is rákénysze- ríthetik a kormányok azokat a pénzintézeteket, amelyeket je­lentős összegű támogatással mentenek meg - ezt tartalmaz­za az Európai Bizottság közle­ménye, amely a bankmentő csomagok elbírálásának szem­pontjait vázolja. Brüsszel a krí­zisre való tekintettel a szokásos 2-3 helyett akár ötéves szerke­zetátalakítási programokat is engedélyezhet, 50 százalék alá is leviheti a nem állami források alsó határát, és akár több egy­mást követő mentőakciót is en­gedélyezhet. Ugyanakkor a szo­kásosnál szigorúbb átvüágítá- son kell átesniük a pénzintéze­teknek, ez úgynevezett stressz­tesztek elvégzését és a kockáza­tos eszközök pontos számbavé­telét is magában foglalja. (MTI) Máris nyereséges a Ford autógyár Detroit. Végre kezd beérni a Ford átszervezésének és a hite­lek átütemezésének gyümölcse, miután a pénzügyi nehézsé­gekkel küszködő társaságnál meglepetésre 2,3 milliárd dol­láros nyereség keletkezett a második negyedben. A vüág második legnagyobb autógyá­rának közlése szerint adó után összesen 2,3 milliárd dollár volt a profit, az egy évvel korábbi 8,7 müliárd dollár veszteséggel szemben. A társaság működése azonban még veszteséges volt, még hajóval kisebb mértékű is, mint korábban. Az eredmény azért is figyelemre méltó, mert a Ford nem kért állami segítsé­get, és csőd sem fenyegeti, a másik két nagy detroiti autó­gyár, a Chrysler és a General Motors (GM) viszont végve­szélybe került. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK . * ww $ ** s m * ­AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8670 Lengvel zloty 4,1880 Cseh korona 25,472 Magyar forint 266,59 Horvát kuna 7,3320 Román lei 4,2150 Japán ien 134,92 Sváici frank 1,5217 Kanadai dollár 1,5407 USA-dollár 1,4227 VETEL-ELADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,46-1,38 26,27-24,74 279,72-255,63 OTP Bank 1,46-1,38 26,22-24,73 275,27-259,43 Postabank 1,47-1,37 26,39-24,60­Szí. Takarékpénztár 1,47-1,37 26,17-24,72 278,96-254,94 Tatra banka 1,46-1,39 26,15-24,82 278,59-257,41 Oexia banka 1,46-1,39 26,13-24,81 273,52-259,66 Általános Hitelban 1,46-1,39 26,22-24,77 279,72-255,63 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents