Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-16 / 163. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 16. www.ujszo.com RÖVIDEN Amerikai-kubai tárgyalások Washington. Hat évi szünet után az USA és Kuba felújította a tárgyalásokat a bevándorlási kérdésekről. A két ország illetékeseinek keddi New York-i megbeszélésein terítékre kerültek a régi vitás kérdések, de a résztvevők azt mondták, hogy lerakták a jövőbeni dialógus alapjait. A kétoldalú bevándorlási tárgyalások a Bush-kormányzat idején, 2003-ban szakadtak meg. A párbeszéd felújítására májusban tett javaslatot a Barack Obama vezette új washingtoni adminisztráció, amit Havanna el is fogadott. Az új amerikai kormányzat javítani akar a két ország fagyos viszonyán, ezért Obama elnök már elrendelte azon korlátozások feloldását, amelyek az USA-ban élő kubaiak hazalátogatására, illetve Kubába szánt pénzátutalásaikra vonatkoztak. (MTI) Nem önzetlen támogatás Moszkva. Oroszország 7,5 milliárd dollárnak megfelelő pénzügyi alapot hozott létre a szomszédos országok támogatására. A cél a gazdasági válság negatív hatásainak enyhítésé, a térségbeli integráció erősítése. A kormány szerdai közleménye szerint az alapot Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán, az ún. eurázsiai gazdasági közösség országai vehetik igénybe, azt azonban még nem lehet tudni, hogy miként: hitelként, adományként, vagy más formában. Még az sem vüágos, hogy Moszkva milyen feltételekhez köti a támogatást. Elemzők emlékeztetnek: Oroszország saját befolyási övezetének tekinti az energiahordozókban gazdag térséget, és a támogatással magához akarja kötni ezeket az államokat. Meg akarja akadályozni, hogy Ukrajna és Grúzia példáját követve szoros kapcsolatokat építsenek ki a Nyugattal. (MTI) Kitiltották az al-Dzsazírát Rátnalláh. A Palesztin Hatóság felfüggesztette tegnap az al-Dzsazíra arab hírtelevízió működését Ciszjordániá- ban, és jogi lépéseket tervez ellene. A tévé egyik adásában azzal gyanúsították meg Mahmúd Abbász elnököt, hogy annak idején összeesküvést szőtt elődje, Jasszer Arafat megölésére. A palesztin tájékoztatási minisztérium szerint a katari tévéállomás valótlanságot terjesztett, és a Jordán nyugati partját ellenőrző palesztin hatóságok ellen uszította nézőit. A tárca szerint nem igaz az az al-Dzsazí- rában kedden sugárzott és a Fatah egyik vezetőjének, Faruk Kadduminak tulajdonított állítás, hogyAbbász és egy másik palesztin vezető, Mohammed Dahlán 2003-ban összeesküdött Izraellel Arafat meg- mérgezésére. (MTI) Német cégek részvétele a teheráni rakétaprogramban - Montazeri nagyajatolláh fatvája a jelenlegi rezsim vezetői ellen Fél év múlva Iránnak atombombája lehet Berlin/Teherán. Irán hat hónapon belül rendelkezhet atombombával, és ki is próbálhatja azt. Vallási rendeletben, fatvában bélyegezte meg az ország vezetőit Hoszein Ali Montazeri nagyajatolláh, Irán egyik legmagasabb rangú vallási vezetője. ÖSSZEFOGLALÓ A Stem hamburgi hírmagazin tegnapi számában a német szövetségi hírszerzés, a BND szakértőit idézte, akik szerint az iráni atombomba kifejlesztését immár nem lehet megakadályozni. Teherán - mint fogalmaztak - a legrövidebb időn, mindössze hat hónapon belül kész a bomba előállítására, és képes arra, hogy Észak-Koreához hasonlóan föld alatti nukleáris kísérletet hajtson végre. A német szakértők szerint az iráni illetékesek most gőzerővel a hordozórakéták kiépítésén munkálkodnak. Mindezt - mint a Stem hozzátette - egyebek Montazeri nagyajatolláh korábban úgy minősítette Ahmadine- zsád elnök elsöprő győzelmét, hogy azt „egyetlen egészséges elme sem tudja elfogadni" (Reuters) között német cégek segítségével teszik. Mostanáig egyeden nyugati kormányzati vagy hírszerzési forrás nem nyilatkozott ennyire egyértelműen Irán nukleáris programjáról. A lap a BND információi alapján arról számolt be, hogy Teherán rendelkezik a komplett dúsító technológiával, így megfelelő számú centrifugával ahhoz, hogy fegyverképes uránt állítson elő. A Stem emlékeztetett: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség adatai szerint Irán több mint 7000 centrifugát telepített natanzi nukleáris telepére. Ezek közül június elejéig 4920-at helyezett üzembe, és időközben több mint 1,3 tonna uránt dúsított, ami egy vagy két bomba előállításához elegendő. Az iráni rezsim azonban nem rendelkezik működőképes hordozórakétákkal az atombombáihoz. A teheráni rakétaprogram felelősei épp ezért a Nyugattól - így Németországtól - próbálják a szükséges alkatrészeket, illetve know how-t beszerezni. A Stem szerint az egyik fő „bevásárló” egy bizonyos Szaíd Mohammed Hoszeinián, aki különböző álnevekkel utazza be a nyugati országokat, otthon pedig egy több mint 100 fantomcégből álló hálózatot irányít. A BND szerint Hoszeinián „a vüág egyik legerőteljesebben körözött személye”, aki több német céggel is kapcsolatba lépett. Ezáltal a szóban forgó cégek vétenek a fegyverszállításokra, ü- letve a külgazdasági kapcsolatokra vonatkozó, érvényben lévő német törvények ellen. A BND köreiből cáfolták, hogy ilyen értelmű nyilatkozatot adtak volna a lapnak. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség hivatalosan nem kommentálta a Stem értesüléseit, de egy, a NAÜ-vel kapcsolatban álló diplomata a kétségeit hangoztatta, mondván, nagyon meg lenne lepve,haígy állna ahelyzet. Hoszein Ali Montazeri nagyajatolláh jogbitorlónak és törvény- szegőnek minősítette az ország irányítóit amiatt, ahogyan az utóbbi hetekben a tüntetőkkel bántak. Az egy hónappal ezelőtti, vitatott kimenetelű elnökválasztás óta ez a legszigorúbb hangvételű bírálat, amely vallási személyiség részéről hangzott el nyilvánosan. „Egy politikai rendszer, amely az erőszakon, az elnyomáson, az emberek szavazatainak megváltoztatásán, gyilkosságokon alapul..., sztálinista és középkori kínzási módszereket használ..., az megvetendő és illegitim.” A nagyajatolláh szerint a közelmúltbeli letartóztatások és tüntetők lelövése azt bizonyítják, hogy Irán vezetői nem alkalmasak a muzulmán közösség irányítására. Bár Montazeri nem említette név szerint Irán legfőbb vallási és politikaivezetőjét, Szajed Ali Hamenei ajatolláhot, a fatva egyértelműen az iszlám köztársaság vallási vezetői ellen irányult. A 87 éves Montazeri - a síita muszlim vüág egyik legnagyobb vallástudósa és teológiai tekintélye - annak idején az iszlám köztársaság alapítójának, Ruhollah Khomeini ajatolláhnak a kiszemelt utóda volt. Azonban még az imám 1989-ben bekövetkezett halála előtt kegyvesztetté vált, mert a tömeges kivégzések miatt bírálta a hatalmat. Ezután öt évet töltött házi őrizetben a síiták szent városában, Kumban. (MTI, ú) Benne lehet a Moszkva-barat csecsen elnök Megint meggyilkoltak egy emberjogi aktivistát Vízummentességet javasolt az Európai Bizottság három balkáni országnak A vajdasági magyarság is kiszabadul a schengeni béklyóból ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Macedónia, Szerbia és Montenegró részesüljön teljes vízummentességben januártól az Európai Unióba való utazást illetően - javasolta tegnap hivatalosan is az Európai Bizottság. Olli Rehn, a testület bővítési felelőse elmondta, az EB reményei szerint Albánia és Bosznia-Hercegovina is hamarosan csatlakozhat a három államhoz. Jelenleg azonban azt állapította meg, hogy e két ország esetében még hiányosságok mutatkoznak a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem, az útlevél-kiadási eljárás gyenge pontjainak kezelése, valamint a határellenőrzés és a bevándorlás kezelése terén. A javaslat lehetővé teszi, hogy a macedón, szerb és montenegrói állampolgárok az új biometrikus (modem technikával készült) útlevelekkel a schengeni övezet országaiba utazhassanak. Az EB javaslatát még az EU-tagországok kormá-' nyainak is jóvá kell hagyniuk ahhoz, hogy életbe lépjen. A jogérvényesülésért és biztonságért felelős bizottsági alelnök, Jacques Barrot leszögezte: a javaslat „valóban jó hír a nyugat-balkáni emberek, különösen a három ország állampolgárai számára. Tudom, hogy a vízummentes utazás milyen sokat jelent nekik”. Rehn bejelentette, ha az összes feltételt teljesítik, az EB elképzelhetőnek tartja, hogy 2010 közepére Albániára és Boszniára vonatkozó javasla- totterjesszenelő. Az uniós biztosok szerint az emberek közötti közvetlen kapcsolatok megkönnyítése hozzájárni az üzleti lehetőségek bővüléséhez, és alkalmat teremt a térség polgárainak, hogy jobban megismerhessék az uniót. A vízummentes utazás azonban csak akkor lehetséges, ha a szükséges biztonsági követelmé- nyekteljesülnek. Azonnal üdvözölte a brüsszeli döntést Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője, aki hangsúlyozta: „A vajdasági magyarság ldszabadul a schengeni béklyóból. Az intézkedés legnagyobb haszonélvezője Magyarország és a vajdasági magyarközösség, hiszen a köztük lévő kapcsolattartás legnagyobb akadá- lyaszűnikmeg. (MTI, ú) Moszkva. Ismeretlen tettesek tegnap elrabolták és minden jel szerint meggyilkolták a Memorial orosz emberi jogi szervezet egyik legismertebb csecsenföldi aktivistáját. Szemtanúk szerint Natalja Esz- tyemirovát a csecsen fővárosban, Groznijban levő otthona előtt többen egy autóba tuszkolták és elhajtottak vele. A Csecsenfölddel határos Ingusföld belügyminisztériuma később közölte, a Nazrany közelében fekvő Gazi-Jürt település mellett, egy erdős területen rátaláltak egy nő holttestére, holmija közt Esz- tyemirova személyi irataival. A nőt agyonlőtték: egy lövés a fejét, egy pedig a mellkasát érte. Alekszandr Cserkaszov, a Memorial munkatársa az Interfaxnak úgy nyüatkozott, hogy az emberrablás hátterében a Moszkva-barát csecsen kormányzat fegyveres testületéi húzódhatnak meg, mert Esztyemirova számukra nagyon kellemetlen témákkal foglalkozott. Az ügy itt válik hasonlatossá a neves orosz újságírónő, Anna Polit- kovszkaja 2006-os meggyilkolásához, ő a Kreml akkori ura, Vlagyimir Putyin számára kényelmetlen té- málckal, a csecsenföldi jogsértésekkel foglalkozott. Az újságíróbóljogvédővé lett Esztyemirova a 2004-ben Alternatív Nobel-díjjal kitüntetett Memorial egyik legismertebb aktivistája volt. Emberrablásokról, kínzásokról és gyilkosságokról gyűjtött bizonyítékokat a másodüt csecsenföldi háború 1999-eskezdeteóta. (MTI,ú) Az első jelbeszédes felszólalás Strasbourgban - Bokros Lajos levelet írt szlovák kollégáinak - Brüsszel tárgyalni fog Ottawával A szlovák nyelvtörvényt bírálták az Európai Parlamentben Schmitt Pál (balra), az EP új alelnöke Kása Ádámmal (Képarchívum) ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. Az Európai Parlament tegnapi ülésének rendhagyó színfoltja volt az EP első siket képviselőjének felszólalása. A fideszes Kosa Ádám nem az előző cseh elnökség munkájáról és az új svéd elnökség terveiről nyilvánított véleményt, hanem egyebek között a szlovákiai nyelvhasználat korlátozását bírálta. Sajtótájékoztatóján közölte, a saját anyanyelvén, magyar jelnyelven hívta fel a figyelmet arra, hogy Pozsonyban olyan szabályt fogadtak el, amely súlyosan korlátozza a kisebbségi nyelvhasználati jogokat. Leszögezte: EP-képviselőként célja az is, hogy minden ember egyforma jogokhoz jusson az unión belül. „Jelnyelvhasználóként kötelességemnek érzem kiállni az európai nyelvhasználat értéke és jogai mellett. Olyan Európát akarok, amely biztosítja mindenkinek a jogot a teljes élethez és az érvényesüléshez. Olyan Európát, ahol az esélyek valóban egyenlőek az általam képviselt siketek és minden, fogyatékossággal élő emberszámára.” Bokros Lajos (MDF) pedig levélben hívta fel szlovák kollégáinak figyelmét arra, hogy a Szlovákiában két hete elfogadott nyelvtörvény kirekesztő, amely „nemcsak a magyarságot, hanem az európai integráció szeUemiségét és a demokrácia eszméjét is sérti”. Bokros szerint ez már nem szlovák-magyar ügy, hanem az egész Európai Unió ügye, amellyel az érintett országok EP- képviselőinek is foglalkozniuk keü. Úgy vélte, a leginkább diszkriminatív elemeket mindenképpen meg keü változtatni a törvényben. Ezek közül kiemelte azt a paragrafust, amely büntethetővé teszi azt, aki nem tesz eleget az áUamnyelv- használatnak. Emlékeztetett arra, „a szlovákiai magyar kisebbség szülőhelyén akar boldogulni, és sokat tett azért, hogy Szlovákia az EU tagjává válhatott, hogy ma ott euróval lehet fizetni”. Arra kérte a szlovák EP-képviselő- ket, keressék fel pártjuk vezetőit, és győzzék meg őket arról, hogy a törvény súlyosan sérti a szlovákiai magyarság érdekeit, és ellentétes a két nemzet érdekeivel is. Egyébként úgy vélte, a nyelvtörvény-módosítás elsősorban szlovákiai belpolitikai megfontolásokon nyugszik. Jósé Manuel Durao Barroso EB- elnök tegnap Strasbourgban azt mondta, reméli, hogy Kanada csak ideiglenes jelleggel, rövid időre állította vissza a vízumkötelezettséget a cseh állampolgárokkal szemben. A portugál politikus a június végén lezárult cseh elnökséget értékelő vitában sajnálatát fejezte ki a kanadai lépés miatt, s jelezte, hogy az EB konzultációkat kezd Ottawával az intézkedés pontos okainak megismerése érdekében. Barroso szeretné, ha Kanada mielőbb visszaállítaná a vízummentességet. Az EB szóvivője még kedden értésre adta, hogy az unió nem készül válaszlépésre a csehekkel szembeni kanadai vízum- kényszer miatt, jóllehet az EU tagállamai közötti szolidaritás jegyében akár ezt is megtehetné. Ottawa azért állította vissza a vízumkényszert, mert egyre több csehországi roma kér menedéket Kanadában. (MTI, ú)
