Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-16 / 163. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 16. Régió 5 Juraj Szebeni, az intézmény tulajdonosa cáfolja a megyei tiszti főorvos állításait Száz ember halt meg tavaly a lekéri szociális intézményben? Juraj Szebeni állítja, mindent megtesznek a lakókért (A szerző felvétele) Lekér (Hronovce). A napokban hívta fel a közvélemény figyelmét Ľubomír Ševčík Nyitra megyei tiszti főorvos egy szociális intézményre, ahol értesülései szerint tavaly száz ember halt meg méltatlan körülmények között. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A panziót egy fizikai személy működteti már hat éve a Lévától harminc kilométerre található Garam menti községben. Juraj Szebeni lapunknak elmondta, feljelentést tesz a megyei tiszti főorvos ellen hitelrontás miatt, a jogászok már dolgoznak a beadványon. Kifejtette a sajtóban megjelent számok légből kapottak, a tavaly összesen 22 lakó halt meg az intézményben. Azt viszont nem tudta pontosan megmondani, az előző években hányán. A vállalkozó feleségével közösen 2003-ban nyitotta meg az otthont, de a szakhatóságokkal, a közegészségügyi hivatallal való összetűzések miatt 2007-ben visszaadta vállalkozói engedélyét. Két és fél éve polgári társulást jegyeztetett be a belügyminisztériumban. Családias gondozás? Az intézményt az Otthon melege (Teplo domova) szervezet működteti. Nem elfekvőről, és nem szociális otthonról van szó, Szebeni szerint ez családias környezet a gondozásra szorulók számára. Zömében idős, 75 év fölötti személyek a lakóik, főként súlyos egészségügyi gondokkal küzdő emberek. Sokuk szenved Alzheimer-kórban vagy a demen- cia különböző fokozataiban. Jelenleg 29-en laknak az átalakított családi házban. Mindannyian tagjai a polgári társulásnak. Juraj Szebeni elmondta, a polgári társulás költségvetése tulajdonképpen az itt élők nyugdíjainak összegévek egyezik meg. Ó kezeli a bankszámlákat, ahová a nyugdíjak befutnak, de minden tranzakciót jegyeznek, kettős könyvelést vezetnek. A helyszínen járva tapasztaltuk, hogy zsúfoltság van és szegényesek a körülmények, de a környezet tisztának és rendezettnek tűnt. Egy hozzávetőleg harminc négyzetméteres helyiségben hét ágy van. Összesen még három helyiséget számoltunk össze. Harc a hatóságokkal Juraj Szebeni ellen az elmúlt években több eljárás is indult. Még vállalkozó volt, amikor a közegészségügyi hivatal képviselőit nem akarta beengedni az épületbe, mondván, hogy magánterületről van szó. Ezután hivatalos végzéssel, öt járművel, kommandósok kíséretében tért vissza a hatóság. Korábban Szebenit okolták egy 87 éves asszony halála miatt is, azzal gyanúsították, hogy meggyilkolta, de a boncolás során nem találtak idegenkezűségre utaló nyomokat. A nő tüdőgyulladásban halt meg, Szebeni elmondta ő állta a temetés költségeit. Egy másik ügy, melyben uzsoráskodással vádolják, jelenleg is folyamatban van, szeptemberben lesz a következő tárgyalás. Szebeni azt állítja, mondvacsinált indokokkal perelték be, azzal vádolják, hogy túl sok pénzt követel a panzióban lakóktól. A férfi elmondta, egy napra tíz euróra (300 korona) lenne szüksége, hogy biztosítani tudja egy személy ellátását. Ez átlagosan havonta valamivel több mint 300 € (9 ezer korona) körüli összeget jelent. Ez tartalmazza a napi ötszöri étkezés, a mosás, vasalás költségeit. Nincs meghatározott díjszabás, mindenkivel egyénileg állapodnak meg. Szponzori segítséget is kapnak, és ha vannak a lakónak hozzátartozói, ők is kiegészítik a havi juttatást. Fizetni kell az alkalmazottakat is. Jelenleg nyolc személyt foglalkoztat a polgári társulás. Közöttük van Szebeni, a felesége és a lánya is. Értesüléseink szerint nap közben két, éjjel egy ügyeletes gondoskodik a lakókról. Takarítónőt és szakácsnőt is alkalmaznak. Juraj Szebeni felesége képzett egészségügyi nővér. A tulajdonos elmondta, más hasonló intézményekben sokkal többet kémek a lakóktól, a közeli Zselízen majdnem a duplájára, 565 euróra (17 ezer korona) rúg ez az összeg. Nem halhatott meg száz ember Juraj Orság körzeti orvos, aki a panzió lakóit is ellátja, hamisnak nevezte azt az állítást, hogy 100 ember halt volna meg itt 2008-ban. Csodálkozik, hogy valaki ilyesmit állít. Leszögezte, semmi olyasmit nem tapasztalt az intézményben az elmúlt évek alatt, ami a sajtóban napvilágot látott. A gondoskodást megfelelőnek nevezte, mint mondta nem látott piszkos, elhanyagolt pácienst. Semmi olyan különleges eseményt nem tapasztalt, amire fel kellene hívni a figyelmet. Az orvos elmondta, három év alatt nyolcvan halotti bizonyítványt állított ki az egész körzetében. Csudái Róbert, Lekér polgármestere elmondta, hozzá nem érkezett panasz az intézmény ellen. A dokumentumok szerint tavaly az egész községben és a faluban működő elmegyógyintézetben összesen 48-an haltak meg, idén 25-en, az anyakönyvbe nem jegyzik be azt, hogy hol halt meg az illető. Marek Zelman, a pszichiátriai intézet igazgatóhelyettese lapunknak elmondta, a szakrendelőt rendszeresen látogatja a panzió több lakója, tehát ebből a szempontból nem lehet felróni semmit a működtetőknek. A polgári társulás viszont nem rendelkezik engedéllyel Nyitra megye szociális és egészségügyi osztályától, tehát nem regisztrált szociális intézmény. A panzió egy volt alkalmazottja lapunknak úgy nyilatkozott, bár gondoskodnak a lakókról, de saját hozzátartozóját mégsem adná he oda. Ľubomír Ševčík megyei tiszti főorvos azt ígérte, holnap nyilatkozik az ügyben, (fm) Eddig is két nyelven sugároztak az adók, a községi hangosbemondó is két nyelven közli az információkat Nem lesz gazdaságos a helyi tévék működtetése ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Dunaszerdahely. A nyelvtörvényt érintő szigorítás júniusi elfogadása gazdaságtalanná teszi a helyi tévéadók működését. Az államnyelvtörvény módosítása az előzetes igyekezetek ellenére nem tette kötelezővé, hogy először szlovák nyelven, majd a kisebbség nyelvén sugározzanak a helyi adók, az egyenes adások közvetítését viszont nehezíti, hogy szimultán tolmácsolást kell alkalmazni. Fekete György, a dunaszerdahe- lyi televízió igazgatója közölte, most kell meghosszabbítaniuk sugárzási engedélyüket, és a beadványuk elkészültekor még nem fogadták el a törvénymódosítást. Hozzátette, a szigorítások nem érintik jelentős mértékben a működést, ugyanis eddig is két nyelven, magyarul és szlovákul közvetítették műsoraikat. Várhatóan nem kell változtatni műsor- struktúrájukon, azt a frekvenciatanács ugyanúgy elfogadja, mint eddig. Hasonló a helyzet Nagy- megyeren is. Bodnár Gyula szerkesztő-riporter hangsúlyozta, az egyik legrégebbi helyi tévéadás működik a városban. Magyar nyelven készítik a műsoraikat, majd az egyik kolléganőjük szinkronizálja szlovákul. Az egyes műsorok után azonnal következik azok szlovák változata, amit az eddigi nyelvtörvény is megkövetelt. Úgy véli, a törvénybe foglalt feliratozás túlságosan költséges lenne, ezért is marad az eddig megszokott, szinkronizált ismétlés. Kováts Ferenc, a magánkézben lévő, de a várossal szorosan együttműködő televízió tulajdonosa kiemelte, a frekvenciatanács egyébként is figyeli a műsoraikat. Ez körülményessé teszi a működést. A reklámokkal még több a gond, hiszen azokat a hirdető által kívánt nyelven kell közvetíteni, viszont a törvény értelmében államnyelven is, amiért külön díjat nem számolhatnak fel. Néhány község illetékeseit is megkérdeztük, hogy a közérdekű információkat, hirdetéseket közlő hangosbemondókat müyen módon befolyásolja az elfogadott módosítás. Csallóközkürtön, Dióspa- tonyban és Albáron már régóta két nyelven közlik az információkat. Az albári községi hivatal illetékese azt is elmondta, fel is jelentették őket, ha egy-egy hirdetést szlovák fordítás nélkül közöltek. A hirdetésekért egyébként a községek díjat szednek, tehát gyakorlatilag saját költségükre kell szlovákul is közreadniuk azokat. (szt) Egyre hangsúlyosabb a térség vidéki jellege Fejlesztési terv az elkövetkező hat évre ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nyitra/Érsekújvár. A vidéki életet helyezi górcső alá Nyitra megyében a 2009-2015-ös időszakra elfogadott stratégiai vidékfejlesztési terv, amellyel a képviselők a megyei közgyűlésen foglalkoztak. A stratégiai terv elemzi és értékeli a Nyitrai kerület helyzetét. Forró László megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője elmondta: értékes jó anyagnak tartják az elemző és megoldáskeresó szándékkal kidolgozott, hatékony javaslatokat tartalmazó tervet. Egyik kiemelt célja mozgósítani a gazdasági partnereket, és érdekeltté tenni őket az érintett vidék fejlesztésében. „A munkahelyek létrehozása, a megfelelő infrastruktúra és szolgáltatások kiépítése, valamint a szervezett vidék- fejlesztés kap elsőbbséget. Célunk 2015-ig színvonalasabbá tenni Nyitra megye területén a vidéken élők gazdasági, szociális, társadalmi életét. A program kiegészíti a 2008-2015-ös időszakra elfogadott, megyei vonatkozású gazdasági és szociális fejlesztési terveket, - olvasható az ülésen beterjesztett és jóváhagyott anyag indoklásában. Több érdekességet tartalmaz a tervezet: a Nyitrai, a Vágsellyei és a Nagyta- polcsányi járásban él a legtöbb produktív korban lévő ember, az összlakosság 64,5 százaléka. Az érsekújvári és komáromi régióban a tevékeny, aktív korban lévő lakosok aránya 63,7 százalék, az aranyosmaróti és lévai körzetben 63,5 százalék. A tanulmányból Mostohán bánnak a Vággal A Vágsellyei járásban a települések közösen oldották meg a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését. Nagy szükség lenne az iskolák összefogására is. A térségben nagy a migráció az álláskeresők körében, és nem használják ki kellőképpen a Vág folyó adottságait, a rendezetlen tulajdonviszonyok miatt nincs mód újabb fejlesztésekre és beruházásokra, (száz) kiderül, hogy míg a nyitrai, az érsekújvári, a vágsellyei és a nagy- tapolcsányi térség vidéki jellege egyre hangsúlyosabbá válik, Léva, Aranyosmarót és Komárom térségében visszaszorulóban van ez a jelleg. Különös figyelmet érdemel a stratégiai terv azon része, amely egy-egy járás előnyeit és hátrányait foglalja össze. Az Érsekújvári járásban jó az idegen- forgalom, dicséretes a Tótmegye- ren található harminc település számára nyitott hulladékosztályozó gyűjtőudvar működése, van jó minőségű termálvíz és többen vállalkoznak a mezőgazdaságban. A régió gyenge oldalának mondható, hogy egyre több a nyugdíjas korú lakos - az összlakosság 22,6 százaléka -, és csökkent a beruházók érdeklődése. A termálvíz felhasználását pedig nem koordinálják kellő módon a térségben, (száz) Megújulnak az otthonok Forró László megyei képviselő elmondta, a regionális operációs programmal összhangban Nyitra megye önkormányzata projekteket dolgozott ki a szociális intézmények hatékonyabb működése, felújítása érdekében. Az ülésen jóváhagyták a kivitelezésükhöz szükséges ötszázalékos önrészt, egyebek közt az olichovi, az ógyallai, a nyitrai idősek otthona és szociális szolgáltatások otthona felújítására, míg Érsekújvárban védett műhelyek létesítésére dolgoztak ki tervet 19 037 euró értékben, (száz) A vidékfejlesztési programban foglaltak szerint jobban ki kellene használni a Vág adottságait (Csupor* István felvétele)
