Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-09 / 157. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 9. Vélemény És háttér 7 FIGYELŐ Erősödött a nacionalista vonal Az EP-választások is azt mu- tatj ák, hogy Európa-szerte erősödött a nacionalista vonal. Ennek hatására Romániában magyar tisztségviselőket váltottak le, Szlovákiában elfogadta a parlament a nyelvtörvényt - jelentette ki Tusnád- fürdőn Markó Béla. Az RMDSZ elnöke a székelyföldi településen zajló hatodik EU Táborban tartott előadást. Arra figyelmeztetette a résztvevőket a két példa kapcsán, hogy „a történelem kereke nem visszafordíthatatlan”. Felidézte, hogy a szlovákiai nyelvtörvényhez hasonló előírások Romániában is voltak Ceausescu ural- mánakutolsóéveiben. (mti)- Olyan alacsony a tej felvásárlási ára, hogy nem érdemes legelned! (Peter Gossányi rajza) A német biztonsági szervek eddig is hangsúlyozták, hogy az ország fenyegetett helyzetben van Német választások az al-Kaida „árnyékában” Az Egyesült Államoktól kapott és saját hírszerzői információk alapján a német hatóságok attól tartanak, hogy terroristák támadást hajtanak végre Németországban, még a szeptember végi parlamenti választások előtt. MT1-HÁTTÉR A legújabb értesülések szerint az állítólagos terrortámadási tervek mögött az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet áll, amely külön képviselőket küldött Európába mindennek előkészítésére. August Hanning belügyminisztériumi államtitkár és több más szakértő szerint az indok Németország afganisztáni szerep- vállalásának „megbosszulása”, a cél pedig a kivonulás kikényszerítése. Hanning a Die Welt című lapban felhívta a figyelmet arra is, hogy az elmúlt időszakban Afganisztánban jelentősen megnövekedett az ott állomásozó német kontingens elleni merényletek száma, és a támadások halálos áldozatokat is követeltek. A mostani információk viszont azt valószínűsítik, hogy az al-Kaida ezúttal Németországban készül támadásra-jelentette Id az államtitkár. A napokban tanácskozásra ülnek össze a tartományok belügyminiszterei, akik Wolfgang Schäuble szövetségi belügyminiszterrel megvitatják a vélt terrorfenyegetettséggel szembeni intézkedéseket. A Der Spiegel című hetilap szerint a hatóságok abból a forgató- könyvből indulnak ki, hogy egy időben akár több helyütt is sor kerülhet támadásra, mindenekelőtt robbantásos merényletekre. A német biztonsági szervek eddig is hangsúlyozták, hogy az ország - aktív afganisztáni közreműködése miatt - fenyegetett helyzetben van, arról azonban nem volt tudorrfásuk, hogy konkrét merénylet lenne előkészületben. Ily módon a német szövetségi hírszerzés mostani információi a fenyegetettség éleződésére utalnak. így például az az értesülés, hogy egy 15 fős terrorista csoport - köztük németek is - egy pakisztáni kiképzótá- borból útban van Európa, pontosabban Németország felé. Megfigyelők emlékeztettek arra, hogy2006 őszén a német hatóságok az amerikai „társszervektől” hasonló információk birtokábajutottak, és néhány hónappal később - együttműködve - felgöngyölítettek egy Saar-vidéki terrorista csoportot, amely elsősorban németországi amerikai célpontok ellen készült támadásokra. A letartóztatott személyek - köztük az iszlám vallásra áttért németek - elleni bírósági tárgyalás jelenleg zajlik. Terrorizmus-szakértők szerint az al-Kaida továbbraisképes arra, hogy külföldön támadásokat hajtson végre. Mindenekelőtt Pakisztánban jelentős bázisokkal rendelkezik, és szoros kapcsolatban áll olyan terrorcsoportokkal, amelyek már Európát tekintik fő célpontnak. Ezeknek a csoportoknak pedig már több német tagjuk van - legkevesebb 30-40 -, úgyhogy kiépült az országot jól ismerő és a nyelvet kiválóan beszélő „hálózat” is. Az elmúlt hetek afganisztáni német áldozatai miatt az országban jelentős mértékben felélénkült a Bundeswehr-kontingens szerep- vállalásánakjövőjével kapcsolatos vita. Szakértők most attól tartanak, hogy a terrorfenyegetettség megnövekedésére utaló információk ezt a vitát csak tovább élezhetik. A belső bizonytalanság pedig közvetve csupán a terroristák terveit segítheti. KÉZ,IRAT Cigányút MIKLÓSI PÉTER Milyennek tartsuk, ha nem tragikomikusnak, hogy Dušan Čaplo- vič, a szlovákiai kisebbségek ügyében illetékes miniszterelnökhelyettes szélsőséges habitusú és hebrencs politizálásként minősíti mindazt, amit a civil szektor képviselői a szemére vetnek; nevezetesen, hogy három év alatt érdemben a kisujj át, sem mozdította az ország másfél ezer cigánytelepének, romapérójának érdekében. Persze, hozzáállását tekint- hetjükegyszerű számításnak, hogy minimalizálja azon szemrehányások súlyát, amelyeknek a civilek annak előestéjén adtak hangot, hogy Szlovákia július l-jénegyévreátvettea2005-ben indult nemzetközi roma évtized elnökletét. Ugyanakkor nincs kétségem afelől, hogy Čaplovičúr a lelke mélyén pontosan tudja, mi volna a korrekt válasz a civilek képviselőinek rosszallására. Tudja, mi a baj Szlovákiában a romákkal. Tisztában van azzal, hogymia nyomor, a munkanélküliség, a társadalmi kirekesztés, a diszkrimináció, a rasszizmus. Az uniós pénzforrásokkezelésénekigé- nyén kívül mégsem említ konkrétumokat arra vonatkozóan, hogy a romák miként lehetnének kivezethetők/kimenthetőkaz őket harmad- meg negyedrangú emberekké züllesztő mókuskerékből. Nem említ, mert azt is tudja, hogy e helyzet roppantmegejtő ugyan, de a romaügy nyüt és programokban tetten érhető javítása a vezető kormánypárt meglehetősen nacionalista szavazótábora számára nem jár szavazatmaximáló sikerrel. Ezért inkább nagyvonalú általánosságokban immáron negyedik éve új kerékvágásról, szociális alapú átható változásokról, leendő munkahelyekről, a romatelepekközbiztonságáról beszél. Tény, hogymindezló- zungnak, egy-egy sebtében összerittyentett „tudományos konferencia” szóvirágainak remekül megteszi... Ám ha nem mondunk le az értékelvű fogalmazásról, akkor nem térhetünk ki a miniszterelnök-helyettesi retorika minősítése elől. A romák élet- körülményeit, társadalmi helyzetét következetesen térképező és értékelő civil szervezeteket mint amolyan hebehurgya politizálást űző társaságokként megfeddni- mondván: véleményüknemfelel meg a kétszer mérek, egyszer vágok politika megfontoltságának- bizony abszurdum; Ha Čaplovič úr a romák részére olyan új vüágot s kerékvágást propagál, amely pusztán ennyire szilárd alapon álló eltökéltséggel fogja keresni a romák helyét Szlovákiában és a bővülő Európában, akkor a roma perspektíva (vigyázat: nem keverendő az asszimilációval!) kétségbeejtő. Márpedig ennekko- moly az esélye. Mármint a távlatok sötétjének. Csupán néhány a tengernyi gond közül: születéskor tíz évvel rövidebb élettartam elé néznek a cigány gyerekek, mint nem roma társaik; viszont közel hatvanszor kevesebb az esélyük arra, hogy felsőfokú végzettséget szerezzenek. Ha akaratuk, szorgalmuk, tehetségük van is a kiemelkedéshez, ez, sajnos, kevés, hiszen Szlovákia bizonyos részein, a pérókban, ma is 18. századi állapotokuralkodnak. Amost óvodáskorú roma gyerekek nem egész felének van esélye arra, hogy felnőttkorára a munkaerő- piacon érvényesíthető tudásra tegyen szert. Enélkül pedig esélyük sincs kievickélni a mélyszegénységből. Szlovákiában a rendszer- váltásótaegyetlenkormánysem merte vállalni a romák körében tömeges méretben is működő reformprogramokat, mert tudták, hogy azok politikailag népszerűtlen lépesekre kényszerítik őket. Egyelőre tehát ott tartunk, hogy a miniszterelnök-helyettes úr mind a romákkal kapcsolatos társadalmi gondok megoldásának nyitját, mind a civüek figyelmeztető szavára a választ- sajnos -csakúgy találta meg, mint a cigány a búzavetést. Miközben viszont a prob- lémákhalmozódása geijedzik, mint a cigányasszony dunnája anapon! KOMMENTÁR Restart AAALINÁK ISTVÁN Látványos, nagy áttörést nem hozott Obama kétnapos moszkvai látogatása, nem is lehetett ilyet várni, de a személyes kapcsolatok felvétele, a beszélő viszony újraindítása mindenképpen eredmény. Szögezzük le: az aláírt megállapodásoknál is nagyobb eredmény. Amikor Obama azt mondta, hogy a kétoldalú kapcsolatokban túl kell jutni a hidegháborús örökségen és retorikán, tudta, miről beszél. Csak nem nevezte meg ennek fő okozóját: a szovjet hagyományokat felújító, korrupt, a demokratikus elveket nélkülöző nyolcéves putyini országlást. A tavalyi grúziai háború és az energiafegyver bevetése Európa ellen még sokáig hagy nyomokat Moszkva és a civilizált világ viszonyán, de a feszültség fenntartása senkinek sem érdeke. A világgazdasági válság szerencsére az orosz vezetést is kissé visszafogottabb politizálásra kényszerítette. Jó lecke volt a moszkvai út Obamának, megtanulta, hogy nem mindenütt tekintik messiásnak, és van, ahol minden szavát gyanakvással fogadják. A The New York Times idézte egy felmérés eredményeit: a 90-es években, a jelcini érában az oroszok 80%-a pozitívan tekintett az USA-ra, és csak 6% negatívan. Idén májusban már csak 36% látta kedvező színben Amerikát, 50% elítélő módon gondolkodott róla. A Putyin által ellenőrzött orosz média jól dolgozott. Nos, innen akatja restartolni a kapcsolatokat Obama. A három leglényegesebb dolog: aláírtak egy megállapodást az amerikai fegyverszállítmányokról, amely egyik félnek sem kerül semmibe, és mindketten nyernek rajta, egyet a hadászati fegyverekről, amely a nézeteltéréseket tükrözi, és fennmaradt a vita a rakéta- pajzsról. Nézzük az elsőt. Moszkva átengedi területén az Afganisztánba irányuló amerikai hadiszállítmányokat. Az USA ezzel sok pénzt takarít meg, valamint rengeteg kockázatot, mivel a pakisztáni útvonalak már nem biztonságosak. Moszkva haszna: elérte, hogy az amerikai szállítógépeket ne az oroszországi leszálláskor ellenőrizhessék, hanem még az USA-ban, így az orosz ellenőrök belépést nyertek amerikai katonai bázisokra. A másik a hadászati atomfegyverek ügye. Ez évvégén lejár a START-I szerződés, újat kell kötni. Amit most aláírtak, az nem az új szerződés, hanem csak egy jogilag nem kötelező, politikai kötelezettségvállalás arról, hogy meg akarják kötni. A számháború a régi szovjet-amerikai leszerelési tárgyalások hangulatát idézte, ezért is faramuciak a jelzett plafonok: 6 ezerről 1500-1675 darabra csökkentik azt atomtöltetek számát (vagyis kb. 30%-ra!), a hordozóeszközökét (rakétákét) pedig 500-1100 darabra. Az első számpárnála különbség 175 robbanófej, ami a laikus számára nem tűnik soknak, de ha figyelembe vesszük, hogy a világ amiatt pánikol, mikor lesz Iránnak egy, két vagy három atombombája, másként fest a dolog. Ráadásul ezek pusztító ereje jóval nagyobb annál, mint amit Irán vagy Észak-Korea belátható időn belül elő tudna állítani. A második számpámál a különbség 600 darab csúcstechnológiát képviselő hordozóeszközt jelent, olyan rakétákat is, amelyek egyszerre több, akár tíz atomfejet is célba tudnak juttatni. Ez az óriási különbség azt jelenti, hogy a felek olyan messze vannak a megegyezéstől, mint Makó Jeruzsálemtől. A radikális csökkentést (500-ra) Moszkva javasolta, a fegyverkezés jelenlegi ütemét, a fenntartás hatalmas költségeit tekintve valószínűleg ennyit tud hét év múlva rendszerben tartani. Az 1100 darabhoz az USA ragaszkodik. Az orosz Kommerszant szerint ez nagyjából megfelel annak a mennyiségnek, amennyivel jelenleg a Pentagon rendelkezik. Emlékeztetőül: a Szovjetunió anno azért is omlott össze, mert gazdaságüag nem bírta a fegyverkezési versenyt Amerikával, ezért maradhatott az USA az egyedüli szuperhatalom. Putyin és Medvegyev tudja: a versenyt most sem bírják, és az orosz szuperhatalmi státus visszaszerzése úgy lenne a legegyszerűbb, ha megszüntethetnék az amerikai fölényt. Ebbe a nagy nukleáris játszmába akatja Moszkva bevonni a kelet-európai rakétapajzs-ügyet, amely terjedelménél fogva elhanyagolható, de zsarolásra, propa- gandisztikus célokra megfelel. TALLÓZÓ KOMMERSZANT Barátkozás tálalva című írásában a Kommerszant a legapróbb részletekig ismertette, Putyin müyen környezetben és milyen reggelivel fogadta az amerikai elnököt. Idézte Putyinnak a találkozó elején mondott szavait - a kétoldalú kapcsolatok „az idők folyamán különböző színezetet öltöttek, voltak benne virágzó évek, de szürke hétköznapok is” -, hozzátéve: úgy tűnt, Obama igyekezett elkapni minden szót, s készen állt arra, hogy olyasmit halljon, amely felfordítja a környező világról (addig) alkotott véleményét. A lap beszámolt arról is, hogy Jurij Usa- kov, az orosz kormány hivatalának helyettes vezetője a találkozó után elmondta: Obama ígéretet tett arra, hogy a következő hetekben, végső esetben a következő hónapokban véglegesíti a washingtoni kormányzatnak az amerikai rakétapajzs keleteurópai kiteijesztésével kapcsolatos álláspontját, s a korábbinál jobban figyelembe veszi az orosz álláspontot. A Kommerszant idézte Obama moszkvai beszédét is, amelyben az amerikai elnök egyebek között kijelentette: a kelet-európai rakétapajzsra nem lesz szükség, ha Irán nem jelent nukleáris fenyegetést. Az újság szerint éppen ebben áll az (orosz és amerikai vélemény közötti) ellentmondás: Moszkva úgy véli, nem létezik ilyen fenyegetés, míg Washington szerint létezik. (mti)
