Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-09 / 157. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 9. www.ujszo.com Tíz évig legalább 300 ezer koronát kellene keresni havonta, hogy ilyet telket lehessen vásárolni és ilyen villát építeni, szökőkúttal, borospincével Luxusélet a köz szolgálatából, non-profit cselédséggel? „Az elmúlt 17 évben csak az oktatásügyben tevékenykedtem" - állítja Szabó Zoltán, a villa tulajdonosa Komárom. Szabó Zoltán luxusvilláját értesüléseink szerint két éjjeliőr védi, tavaly, amikor lapunk leleplező cikket írt a Selye János Egyetemért Alapítvány ügyvezetőjének rendszámüzérkedéséről, egy hónapon keresztül éjjel-nappal vigyázták házát. Vajon kitől tartott a tulajdonos? ÚJ SZÓ-HÍR Szabó saját bevallása szerint tanárként kezdte pályafutását, legmagasabb beosztása az igazgatóhelyettesi poszt volt. 1998-tól vezette az általa alapított Selye János Kollégiumot, melynek feladata fiatal szlovákiai magyar egyetemisták szakmai felkarolása és anyagi támogatása volt. Erre a célra több tízmillió forintot kapott a magyar államtól. A 2001-ben létrehozott Selye János Egyetemért Alapítványt a Szabó által életre hívott Kollégium alapította, és ügyvezetőként Szabó vezette. Az alapítvány célja a szlovákiai magyar felsőoktatás intézményes hátterének megteremtése volt. Az alapítás utáni években több komáromi ingatlant vett és újíttatott fel oktatási célokra. Ezek egyikében, a Danubius kollégiumban folytatta tevékenységét a Gana- dor Kft. is, mely tavaly magyarországi érdeklődők rendszámintézésével is foglalkozott. A kft. honlapja a tavalyi leleplezés óta nem működik. Sokmilliós villa a semmiből? Szabó a tavalyi rendszámügyle- tes lelepleződés után tartott sajtó- tájékoztatóján azt nyilatkozta, addig az oktatásügynek szentelte életét, 2007-ben indította az azóta is csak minimális forgalmat elérő vállalkozását. Az alapítvány ügyvezetője értesüléseink szerint a 2000-es évek elején kezdte építeni komáromi villáját, amely 47 és fél áras telken áll. Komáromi ingatlanügynökök szerint csak a telek jelenlegi piaci értéke meghaladja a 14 millió koronát (465 ezer euró - egy négyzetméter legalább 3 ezer koronát, 100 eurót ér). A kataszteri hivatal honlapján található nyilvános jegyzék szerint a ház 210 négyzetméteres parcellán áll, ezt a google.com térképes oldalán található részletes műholdfelvételek is alátámasztják. Ilyen nagy alapterületű, beépített tetőterű és alápincézett ház felépítése a lapunk által megszólított építészek szerint jelenlegi árakon legalább 10-15 millió koronába (330-500 ezer euró) kerülne. Ahhoz, hogy valaki ilyen házat építhessen, éveken keresztül legalább havi 150-200 ezret kellene keresnie - e nélkül egyetlen bank sem állna vele szóba hitelkérelem esetén. A fenti összegekben még nincs benne a ház (Somogyi Tibor-felvételei) belső felszereltsége, a kert kialakítása vagy a közel száz méter hosszan fiitó kovácsoltvas kerítés, az udvari szökőkút és a borospince. Ha valaki hitel nélkül szeretné mindezt összehozni, tíz évig legalább 300 ezer koronát (10 ezer euró) kellene keresnie havonta. Non-profit cselédek Az alapítványi ügyvezető és vállalkozó házában értesüléseink szerint legalább háromtagú személyzet dolgozik: éjjeliőr, házvezetőnő és kertész. A lapunk birtokában lévő információk szerint ezeket az embereket többek között non-profit szervezeteken keresztül alkalmazza. A Talentum és a Pro Lingua non-profit szervezetek bejegyzésénél megadott célok között ugyanazok szerepelnek: szellemi és kulturális értékek védelme és terjesztése, oktatás és kutatás, tudományos és informatikai szolgáltatások nem profitorientált nyújtása. A két szervezetről az interneten egy szót sem lehet találni, mint ahogy arról a több tucat non-profit szervezetről sem, amelyet Szabó és munkatársai jegyeztek be az elmúlt években. Szabó egyik éjjeliőrét a fent leírt két szervezet szerződtette arra, hogy a vállalkozó házát őrizze. Ilyen jellegű „szolgáltatásnyújtás” nem szerepel a szervezet céljai között, a non-profit szervezetekről szóló törvény sem feltételez üyet. Mindezekkel kapcsolatban meg szerettük volna kérdezni Szabó Zoltánt is, akit tegnap sem tudtunk utolérni. Tavaly, a rendszámbizni- szes ügy során is csak egyszer sikerült vele beszélnünk, a botrány kirobbanása előtt, utána már egyszer sem vette telefonját. Honlapunkon (www.ujszo.com) felvételeket, videót és hanganyagot is találhatnak a témával kapcsolatban. (MSz.vkm) _______ RÖVIDEN _________________ Áremelés a tömegközlekedésben? Pozsony. A zuhanó utasforgalom miatt a közeljövőben néhány társaság emelheti a buszjegyek árát. Lapértesülések szerint például a Turancar cég már előzetes számításokat végez, hogy hány százalékos drágítást hajtson végre. A főleg a nemzetközi járatairól ismert Student Agency igazgatója, Radim Janéula 5-10% közötti emelést tart valószínűnek. Lapunk kérdésére Éva Vozárová, a pozsonyi Slovak Lines busztársaság szóvivője közölte: egyelőre csupán vizsgálják a helyzetet, nyár végéig biztosan nem emelnek árat. A Szlovák Vasúttársaságnál is kevesebb az utas, de az év végéig nem kerül sor járatritkításra vagy áremelésre. (Hn, shz) Aranybánya az államigazgatás Pozsony. Egyre rosszabbak a gazdasági kilátások, egyre inkább eladósodik az ország, miközben az államigazgatás egyesek számára aranybánya - figyelmezteti egy polgári kezdeményezés Robert Ficót, és azonnali intézkedéseket vár tőle. A felhíváshoz a www.changenet.sk honlapon bárki csatlakozhat. A tervezettnél legalább 2,5 milliárd euróval kisebb lesz a költségvetési bevétel, de ha az állam nem kezd el takarékoskodni, akár 4 milliárdra duzzadhat. „Hogyan lehetséges, hogy a Szlovák Posta vezérigazgatója három és félszer többet keresett tavaly, mint a kormányfő?” - a többi közt ezt a kérdést is felteszik a kezdeményezők, akik nevében Juraj Mesík gazdasági elemző, a Világbank munkatársa tájékoztatta a nyilvánosságot. (SITA) Hlina bocsánatot kért a magyaroktól és időt arra, hogy a szlovákok eltüntessék a süllyesztőben Ján Slotát Belovagolt Komáromba az SNS-zászló elrablója ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom. Lóháton érkezett tegnap délután a Klapka térre Alojz Hlina pozsonyi vállalkozó, polgárjogi aktivista, aki két dolgot kért a magyaroktól: elnézést Slota primitív, magyarokat sértő, ízléstelen kijelentéseiért, másrészt időt, hogy az SNS-elnökével a szlovákok számolhassanak el. A bocsánatkérést a maga és mindazok nevében tette, akik úgy érzik, szükség van erre. Mint mondta, hibásak azok is, akik szavazataikkal támogatták Slotát, de azok is, akik beemelték őt a hatalomba. „Kérem, adjanak időt, hogy mi, szlovákok rendezzük ezt a kérdést. Van rá egy évünk, aprólékos meggyőző munka vár ránk, személyes beszélgetések során kell elmondanunk az embereknek, hogy Slota az, aki a legtöbbet árt az országnak” - mondta a több mint száz fős hallgatóság előtt Hlina. Az általunk megkérdezett emberek szimpatikusnak találták Hlina gesztusát, amit értékelni kell. „Jó volna viszont tudni, hogy a hallgatóság soraiban mennyi volt a szlovák nemzetiségű” - jegyezte meg egyikük. Egy biztosan akadt köztük, mert az összejövetel végén felszólalt, elmondta, hogy szlovák, 24 éve él Komáromban, és soha semmilyen konfliktusa nem volt a magyarokkal, mi több, barátnője magyar. Hlina elmagyarázta, miért lóháton vonult be Komáromba. Mint mondta, sok legenda él a köztudatban, olyanok is, amelyek terhelik a szlovák-magyar kapcsolatokat. Ilyen a fehér ló legendája, mely szerint Svätopluk egy fehér lóért eladta országát a honfoglaló magyaroknak. „Ha ez a legenda rányomja bélyegét a szlovák-magyar kapcsolatra, én felajánlom a saját kancámat, hogy szabaduljunk meg e rossz legenda hatásaitól” - mondta Hlina, (vkm) (Somogyi Tibor felvétele) Alojz Hlina a Klapka téren Külföldön lesznek a válogatott hazai meccsei? Kormánytámogatás az új futballstadion felépítésére Kóka: nem a magyar-szlovák viszonyt akarjuk kiélezni, hanem a megoldás irányába szeretnénk elmozdulni Budapesti egyeztetés a nyelvtörvényről ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Három év alatt összesen 69,12 millió eurót (2,082 mü- liárd korona) fordít a kormány az új nemzeti futballstadion felépítésére, amely a fővárosi téglamezei stadion helyén épül fel. A tegnapi döntés szerint a stadion a főváros tulajdonát fogja képezni. Az országban jelenleg egyetlen stadion sem teljesíti a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) és az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) kritériumait. Szlovákia 2010-ig kapott kivételt az UEFA-tól - eddig rendezhet a téglamezei stadionban nemzetközi mérkőzéseket, bár a pálya és a stadion nem felel meg a nemzetközi biztonsági és műszaki előírásokat. így az is előfordulhat, hogy 2010 után a labdarúgó válogatott külföldön, Bécsben vagy Prágában játssza mérkőzéseit. „Ez a helyzet a szurkolók, a válogatott és a Szlovák Köztársaság számára is elfogadhatatlan lenne” - olvasható a tegnap jóváhagyott kormánydokumentumban. (dem, s) MT1-HÍR Budapest. A magyarországi parlamenti pártok szakértői „közel állnak egymáshoz” abban, hogy nem a magyar-szlovák viszonyt akarják kiélezni, hanem a megoldás irányába szeretnének elmozdulni diplomáciai és politikai eszközökkel - mondta a szlovákiai nyelvtörvény ügyében tartott négypárti, szakértői értekezletet követően Kóka János. Az SZDSZ frakcióvezetője hozzátette: konszenzusos végeredményre törekszenek és azt is szeretnék, ha a parlamenti pártok nem rivalizálnának egymással az ügyben. Tegnap azokat a lehetőségeket tekintették át, amelyek rendelkezésre állnak ahhoz, hogy diplomáciai és politikai eszközökkel lehessen fellépni az ügyben és azt is, hogyan lehet felhívni a nemzetközi közvélemény figyelmét. Kóka kijelentette, a törvény súlyosan diszkriminatív, mert a szlovák nyelvet államnyelvként a többi elé helyezi és ezzel sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját, amely tiltja a nyelvi diszkriminációt. A szakértők szerint a törvény ütközik az Európa Tanács keretegyezményeivel és vélhetőleg a szlovák alkotmány diszkrimináció elleni fejezeteivel is. Szerinte van esély az Európai Bizottság meggyőzésére, és hozzátette, az ügy az EBESZ kisebbségi biztosának asztalán fekszik. Közölte, számukra az sem kérdéses, hogy az Európa Tanács is foglalkozni fog az üggyel. Slota már háborúval riogat Pozsony. A „magyar elem" komoly veszélyt jelent az Európai Unió számára - jelentette ki Ján Slota. Az SNS elnöke szerint a magyarok Trianon-ügyben radikálisan változtatni akarnak valamit, és ez mind - annyiunk számára nagyon veszélyes” - válaszolta arra a kérdésre, van-e esélyük a magyar képviselőknek az Európai Parlamentben fellépni a nyelvtörvény ellen. Slota szerint Európai szinten kell küzdeni a magyar szélsőségek ellen, s pártja erre szüntelen felhívja a hazai és azeurópaiközvéleményfigyelmét. (TASR)
