Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-07 / 155. szám, kedd
16 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 7. www.ujszo.com (Illusztrációs felvétel) Zöld utat kapott a farmról történő eladás Az unió is rábólintott ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Június közepén Brüsszelben sikerült kölcsönösen elfogadható megoldásokat találni a Szlovákiában bevezetésre kerülő farmról történő eladási módot szabályozó jogszabályra, ezzel elhárították a rendelettel szemben megfogalmazott uniós kifogásokat. A földművelésügyi minisztérium és az Európai Bizottság illetékeseinek tárgyalásai nyomán a tervezett intézkedési rendeletbe olyan megfogalmazások kerültek bele, amelyek immár a közösség követelményeinek is megfelelnek. Ennek alapján rövidesen hazai előteijesztésben is elfogadhatják a halak, a tej, a tojás, a méz, a baromfi, a nyúl- és vadhús közveden értékesítését szabályozó rendelet. A farmról történő eladást két alapvető rendelet hivatott szabályozni. Az egyik az állatok levágására szolgáló vágóhidakkal szemben támasztott követelményeket és az itt adható kivételeket foglalja magában, ezt az unió már június közepén elfogadta. A második rendelet a farmról történő eladás feltételeit szabályozza, itt a közösség illetékesei elsősorban az eladható mennyiségek mértékének meghatározásával szemben emeltek kifogásokat, amelyet végülis sikerült elhárítani. Ennek alapján például az eddig naponta ezer liter tej eladására tett javaslatot úgy módosították, hogy a gazdálkodók ebben a formában is korládan mennyiségben adhatnak el tejet köz- veden felhasználásra. Egyes termékek esetében azonban a meny- nyiségi korlátok továbbra is megmaradnak, ezek a jogszabály törvényhozás általi elfogadása után kerülnek nyilvánosságra. Egyes vélemények szerint egyébként ezt a tevékenységet a gazdálkodók és agrárvállalkozók eddig is végezhették, a tervezett jogszabály alapjában véve csak legalizálja a helyzetet. A farmról történő eladást természetesen nyilvántartási kötelezettség is szabályozni fogja, ugyanakkor a gazdálkodóknak az említett tevékenység bevezetéséhez és felfuttatásához beruházási támogatást is kínál a tárca. Többek között kisebb eladóhelyek, árusító bódék kialakítására és berendezéseire is igényelhető lesz támogatás. Az állattartás és a zöldség-, valamint gyümölcstermesztés fokozottabb támogatásával az agrártárca áttételesen is lehetőséget kínál ennek az értékesítési formának a jobb kihasználásához. (Forrás: mpsr) A Szlovákiai Fiatal Agrárgazdálkodók Szervezete nemrégiben egynapos szakmai látogatást szervezett tagjainak, amelynek keretében mintegy húsz szlovákiai fiatal agrárgazdálkodó látogatott el Szolnok közelében levő Kesjár Flora vetőmagtermesztő- és forgalmazó vállalatba. Az említett cég vezetője Kesjár Kamilla (a képen jobboldalt, mellette jobbról az első Csicsay Péter, a látogatás fő szervezője) maga is fiatal gazda, tagja a magyar fiatal gazdák szervezetének. Vállalatával, illetve a tevékenységéről írt tervezettel részt vett és a harmadik helyen végzett a Fiatal Agrárvállalkozók Nemzetközi Szervezete (YSAF) által szervezett nemzetközi megmérettetésben, amely Európai Innovatív Gazda címmel a térség legrátermettebb fiatal agrárgazdái között zajlik évente. (Kép és szöveg: szilvássy) A réteket és legelőket ne mulcsozó gépekkel, hanem legelő állatokkal tartsák rendben A húsmarhatartás támogatása (Illusztrációs felvétel) A hazai agrárágazat rendszerváltás utáni történetében elsősorban a tejtermelésre összpontosult a termelők és az ágazatvezetés figyelme, lévén hogy a marhahús fogyasztásának alacsony hazai és közép-európai szintje miatt az Uyen hús iránti keresletet és igényeket jóformán a kiselejtezett tehenek húsa is képes volt fedezni. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A fiatal borjúkat pedig általában az olasz felvevőpiacon lehetett értékesíteni. Az első ezer darab kifejezetten húshasznosítású állatokat 1974-ben hozták be az akkori Csehszlovákiába. A szaporításra szánt állományból mintegy száz került Szlováldába, de az ágazat hosszú ideig stagnált. A le- geltetéses tartás a 90-es évektől került újra a gazdálkodók érdeklődésének középpontjába. A húsmarhatenyésztésben fennálló állapotokat rögzítette az unióba való belépésünkkor elfogadott 28 ezres anyatehén-létszám is. A helyzet azóta némileg változott, s a jelenlegi adatok szerint mintegy négyszáz termelőnél hozzávetőlegesen 37 ezer körüli az erre a célra nevelt állatok száma. Nekik, a húsmarhatartóknak tartottak nemrégiben a Lőcsei járásban levő Studenecen tájékoztatót, amelyen a szakágazat jelenlegi helyzetét elemző és bemutató előadások mellett a szarvasmarhatartásban bevezetett új támogatáspolitikai elképzelésekről is áttekintést kaptak. Amint megtudhatták, a jelenlegi húshasznú szarvasmarha-állomány meglehetősen heterogén, hiszen a további szaporításra nevelt húshasznú fajtákból tizenegyet jegyeznek nálunk, viszont a ténylegesen termelő állományokban elsősorban szaporító keresztezéssel történik az állományok bővítése, s jelenleg még kevés a fajtatiszta állomány. A legfontosabb felvevőpiac továbbra is az olasz, évente átlagosan mintegy 6 millió euró értékű növendék- és vágóállatot exportálunk az Ap- penin-félszigetre. A szakminisztérium az anyatehenek tartásának támogatását a jelenlegi globális válságban is nagyon fontosnak tartja. Az állattenyésztés kifejezett támogatását célzó intézkedések mellett ezen a területen sokat nyom a latban az is, hogy a szántóföldi növényekre folyósított uniós támogatások keretében a rétek és legelők fenntartását célzó támogatásokat immár ténylegesen meglévő állatállományhoz kötik. A művelt területhez kötött 0,1 nagyságrendű nagy számosállat-egység elsősorban azt a célt szolgálja, hogy az országban meglehetősen nagy területet foglaló réteket és legelőket ne mulcsozó gépekkel, hanem legelő állatokkal tartsák rendben. Ezt a követelményt a jövőben 0,3- as nagyságrendűvé kívánja emelni a tárcavezetés. Az anyatehenek tartásának kifejezett támogatására a termelők állatonként 156 euró támogatást kaphatnak, szemben a más állatfajtákra vonatkozó nagy számosállat-egysé gekre jutó 148 euróval. Azok a te nyésztők, akik komolyan gondol ják az anyatehenekkel való foglalkozást, ebben az évben még külön beruházási támogatást is igényelhetnek, ha az állományúval bővíteni szeretnék. Minden vásá rolt állatért, amellyel az álló mánybővítést célozzák, a ráfordí tott maximálisan ezer euróból az érvényes kritériumoknak megfe lelően 40-50 százalékot támogatás formájában visszakaphatnak A tárcavezetés a szakágazat to vábbi felfuttatásában új lehetőségeket lát a farmról történő eladásban is. (sz) A sertéstartás központi támogatása segíthet a fennmaradásban, de szerkezetváltásra is szükség lesz Az olcsó húshoz túlságosan drága a takarmány ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A szlovákiai állattenyésztési ágazatra az utóbbi két évben rázúduló gondok miatt a meghatározó tenyésztési ágazatokban, így a sertés- tenyésztésben és a szarvasmarhatartásban is zuhanórepülésbe kerültek a gazdasági mutatók, s velük együtt az állománylétszámok is. A tehenészeti ágazat radikális és gyors leépüléséről előző számunkban már írtunk, a sertéságazatot ez a folyamat már hosszabb ideje, talán lassúbb ütemben, de végeredményben ugyanolyan katasztrofális helyzetbe hozta. Jól példázza ezt a leépülést a sertések számának alakulása: míg az unióba való belépésünk előtt 2002-ben például jóval több mint 1,5 millió sertést tartottak nyilván a statisztikák, a rákövetkező években folyamatosan csaknem a felére csökkent ez a létszám, 2008-ban már csak alig 750 ezer állatot neveltek a gazdálkodók. A statisztikai előrejelzések szerint idén a létszámuk jobbik esetben meghaladja majd a 700 ezret. Hasonló, vagy talán még radikálisabb folyamat ment végbe az anyakocák tartásában. Az ezredforduló elején kimutatott csaknem 150 ezer kocából napjainkban már csak 45 ezres a létszám. Az okok között a közösségi támogatások különböző szintje, az ágazati technológiákban és know-how-ban egyaránt tapasztalt lemaradásunk, az uniós belépéssel járó felzárkózási terhek mellett a termelői érdekérvényesítés alacsony szintje és az euró árfolyambiztonságából adódó árhátrányok is említhetők. A fenti számok tükrében már nem tűnik meglepőnek, ha a szakágazati válság következményei ma már nem csak az állattenyésztőket, hanem a növénytermesztőket is sújtják. A kevesebb állat ugyanis kevesebb takarmányt eszik, így az előző években hazai piacra termelt takarmánygabonát is egyre nehezebb eladni, hiszen a belső takarmány-fogyasztás is jelentősen visz- szaesett. A számok itt is önmagukért beszélnek: pár évvel ezelőtt még csaknem félmillió tonna takarmánykeverék került értékesítésre úgymond „bőrben”, az állattenyésztésen keresztül. Tavaly már csak alig valamivel több mint a felére, mintegy 275 ezer tonnára volt szükség belőle. Nem beszélve arról, hogy a túlkínálat miatt a kenyérgabona értékesítési árai is alacsony szinten tarthatók, mivel a malmok válogathatnak a beszállítóik között. Többek között ezeket a tényeket is elemezte statisztikai adatokkal részletesen alátámasztott előadásában Lelkes Péter, a lakszakállasi szövetkezet elnöke a sertéstenyésztők szövetségének megbízásából azon a szakmai konferencián, amelyet a tárcavezetés a sertéstartás támogatási lehetőségeiről tartott Rimaszombatban. A sertéstartók számára az ágazatvezetés az idei költségvetési támogatásokban a kötelező szolgáltatások által számosállatonként 5C euró plussztámogatást juttat. Az érvényes agrártámogatási rendszei keretében a közveden kifizetések éí a takarmánynövények termesztésé re is vonatkozó szántóföldi nővé nyék után járó támogatással némi leg csökkentem lehet a szorító gon dókat, de az ágazat nem kerülheti el a szemléleti szerkezeti és technológiai váltást sem. (sz) (Illusztrációs felvétel] A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1
