Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)

2009-06-30 / 149. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 30. Külföld 7 Nem az USA, az iráni tüntetők kérdőjelezik meg Ahmadinezsád legitimitását - Washington számára az atomprogram a fontos Csak porhintés a részleges újraszámlálás Egy vasárnap este véresre vert teheráni tüntető. Egyre nehezebb a fotó­kat kicsempészni Iránból, hiszen a külföldi tudósítók nem dolgozhat­nak az utcákon, az ellenzéki tüntetőktől pedig még a mobiljaikat is el­kobozzák, éppen azért, hogy ne készíthessenek felvételeket a rendőri be­avatkozásokról. (Reuters-felvétel) London/Teherán/Washington. Iránban, ahol a hatóságok tegnap elengedtek öt brit dip­lomatát, megkezdték a júni­us 12-i elnökválasztás szava­zatainak részleges újraszám­lálását. Washington tovább­ra is kész tárgyalni Iránnal az atomprogramjáról annak el­lenére, hogy tüntetők meg­kérdőjelezik Ahmadinezsád elnök újraválasztásának legi­timitását. ÖSSZEFOGLALÓ Az állami televízió beszámolója szerint az ország 22 kerületében és tartományában számolják újra a voksokat. Irán legfőbb jogalkotói testületé, az Őrök Tanácsa koráb­ban azt javasolta, hogy számolják újra a szavazatok véletlenszerűen kiválasztott tíz százalékát. Mir Ho- szein Muszavi ellenzéki vezető-aki az elnökválasztáson hivatalosan jóval alulmaradt Mahmúd Ahma­dinezsád elnökkel szemben - el­utasította ezt, és kitart amellett, hogy semmisítsék meg az ered­ményt. Az ÍRNA hírügynökség - mintegyjelezve, hogy a mostani fo­lyamat nem kérdőjelezi meg Ah­madinezsád győzelmét - azt közöl­te, hogy az újraszámlálás eredmé­nyeképpen a jelenlegi elnök Tehe­rán egyik kerületében több szava­zatot kapott a júniusl2-i ered­ményhez képest. Az ÍRNA több tar­tományt is felsorolt, ahol újraszám­lálás kezdődött. Tegnap megbeszé­lést folytatott Muszavi és a szavaza­tok újraszámlálásáért felelős rend­kívüli bizottság, de nem sikerült megoldást találni a válságra - kö­zölte az Őrök Tanácsának szóvivő­je. Abbász-Ali Kadhodai elmondta, e találkozó eredménytelensége után adtak utasítást a szavazatok újraszámlálására. Ahmadinezsád elnök a tiltako­zás jelképévé vált fiatal lány, Ne­da Aga-Szoltan halála ügyében követelt tegnap vizsgálatot a Mahmúd Hasemi Sahrudi ajatol- láhhoz, az ország főbírójához írott levelében. A „gyanús haláleset ki­derítését és a gyilkosság hátteré­ben álló elemek feltárását” sürget­te az ÍRNA szerint. Ahmadinezsád a külföldi sajtót azzal vádolta, hogy a lány halálát propaganda­célokra használja fel. Irán tegnap közölte, hogy szaba­don engedett ötöt a brit nagykövet­ség 9 őrizetbe vett helyi alkalma­zottja közül. London ezt megerősí­tette, egyúttal elítélte és elfogadha­tatlannak nevezte, hogy a nagykö­vetség négy másik alkalmazottját továbbra is fogva tartják az iráni hatóságok. Az iráni sajtó szerint a brit diplomáciai képviselet számos tagját azzal gyanúsítják, hogy tevé­kenyen részt vettek az elnökválasz­tás után kitört zavargásokban. Haszán Kaskavi iráni külügyi szóvivő tegnap elmondta, a nagy- követség őrizetben maradt négy helyi alkalmazottját is kihallgat­ták. Beszámolt arról, hogy előző es­te telefonon beszélt David Miliband brit és Manusehr Mottaki iráni kül­ügyminiszter, és Miliband azt han­goztatta, hogy Nagy-Britanniának nincs szándékában beavatkozni Irán belügyeibe. T eherán e bejelen­téssel egy időben tudatta azt is, hogy nem akarja korlátozni diplo­máciai kapcsolatait a Nyugattal a belpolitikai válság alatt. Miliband követelte a négy helyi alkalmazott szabadon engedését is, és hozzátet­te: európai uniós kollégái egyetér­tenek abban, hogy határozott és egységes választ adnak, ha bármi­lyen zaklatás vagy fenyegetés éri az uniós külképviseleteket. Hoszein Mohszeni-Edzsei, az iráni hírszerzési és biztonsági ügyek minisztere azt állította az ál­lami televízióban: videofelvételek bizonyítják, hogy a brit képviselet munkatársai „a zavargások szítása végett elvegyültek a tüntetők között”. Susan Rice, az USA ENSZ-nagy- követe a CBS televízióban hangsú­lyozta, Amerika továbbra is kész tárgyalni Iránnal az atomprogram­járól. „Nem vontuk vissza a javasla­tot. Nyitva hagytuk az ajtót a kétol­dalú diplomácia előtt is, és most tényleg az irániaknak kell dön­teniük” - mondta Rice, hozzátéve: Teherán vagy véget vet katonai cé­lú atomprogramjának, felelősen vi­selkedik és visszatér a nemzetek közösségébe, vagy szembe kell néznie a növekvő elszigeteltséggel és nyomással. Az iráni kormány le­gitimitásával kapcsolatban az ame­rikai diplomata rámutatott: azt nem az USA, hanem az utcákon tüntető irániak vonják kétségbe. Az Iránnal való együttműködés terén azonban ez a kérdés nem kulcsfon­tosságú az Egyesült Államok szá­mára. Az USA célja az, hogy meg­akadályozza Iránt atomfegyver­gyártási képességek kifejlesztésé­ben. Rice utalt arra, hogy amerikai nemzetbiztonsági érdek kivédeni a fegyverkezési verseny kitörését a Közel-Keleten. (MTI,ú) Most is akadtak engedetlen képviselők Vagyonadó Magyarországon MTl-HÍR Budapest. Adót kell fizetni a jövő évtől a nagy értékű lakás, hajó, repü­lő és személyautó után, az ingatlan­adó három kulcsos lesz. A magyar parlament 195 igen, 165 nem és 1 tartózkodás mellett fo­gadta el az egyes nagy értékű va­gyontárgyakat terhelő adóról szóló javaslatot. Az új adót az APEH szedi be, az adózóknak önbevallást kell készíteniük. Adómentes lesz a tulaj­donos által lakott 30 millió forintnál nem drágább, és egy második, leg­feljebb 15 millió forintot érő lakás. Az ingatlanadó három kulcsos: 0-30 millió forintig 0,25 százalék, 30-50 millió Ft között 0,35 százalék. 50 millió Ft felett 0,5 százalék. A tör­vény szerint 2010-től megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás. A vagyonadót az MSZP frakciójából ketten nem szavazták meg, Laboda Gábor és Mécs Imre. Ellene szava­zott hét szabaddemokrata képviselő is, köztükFodorGábor. Elutasította viszont a parlament az MSZP-nek a holokauszttagadást büntethetővé tévő alkotmánymó­dosítását: 189 igen, 165 nem szava­zattal és 5 tartózkodás mellett vetet­ték el a kétharmados támogatást igénylőjavaslatot. Készültségbe helyezték a venezuelai hadsereget Zűrzavar Hondurasban ÖSSZEFOGLALÓ Tegucigalpa. Robert Micheletti, Honduras ideiglenesen kinevezett elnöke óva intette venezuelai kol­légáját, Hugo Chávezt attól, hogy beavatkozzon Honduras ügyeibe, s hangsúlyozta: a hondurasi fegyve­res erők készen állnak az ország vé­delmére. A hatalomból vasárnap eltávolított Manuel Zelaya államfő helyébe kinevezett Micheletti el­mondta: úgy hallotta, hogy több zászlóaljnyi katonát mozgósítottak Honduras határain kívül a beavat­kozás szándékával. Vasárnap Venezuelában Chávez elnök utasításra készültségbe he­lyezték a hadsereget, miután olyan hír érkezett Hondurasból, hogy ott katonák bántalmazták Venezuela nagykövetét. Micheletti elutasítot­ta azt az értelmezést, hogy puccs történt volna Hondurasban, mondván: „Egy puccs vérontással jár, de itt egy csepp vér sem folyt.” Chávez viszont azzal fenyegető­zött, hogy „meg kell leckéztetni” azokat, akik eltávolították a hata­lomból Honduras elnökét. Hondu­rasban a katonaság vasárnap letar­tóztatta és Costa Ricába száműzte Manuel Zelaya baloldali elnököt az alkotmánymódosításról terve­zett népszavazás körül kirobbant vitában. Pár órával később a hondurasi parlament megfosztotta tisztségé­től Zelayát, és Roberto Micheletti házelnök személyében azonnal meg is választotta - átmeneti időre - utódját. A parlament azzal indo­kolta Zelaya menesztését, hogy megsértette az alkotmányt, más törvényeket és bírói ítéleteket. A nemzetek közössége - kezdve a latin-amerikai országoktól Spa­nyolországon át az USA-ig és az EU-ig - elítélte a hondurasi elnök elleni fellépést. Az USA hondurasi nagykövete leszögezte, hogy Wa­shington visszautasítja a Zelaya elleni katonai puccsot, és csak őt ismeri el államfőként. Zelaya teg­nap Nicaraguába utazott, ahol több ország és regionális szerve­zet vezetői tanácskoztak a hondu­rasi válságról. (MTI, ú) A pápa szerint a tudomány alátámasztotta a keresztény hagyományt Szent Pál maradványai a szarkofágban ÖSSZEFOGLALÓ Róma. Egy részleges tudomá­nyos kutatás eredményei arra en­gednek következtetni, hogy való­ban Szent Pál apostol maradványa­it tartalmazza az a római szarkofág, amelyet még soha nem nyitottak fel, de amely a keresztény hagyo­mány szerint az apostol sírja. Ezt maga XVI. Benedek jelentet­te be vasárnap este a Falakon kívüli Szent Pál-bazilikában, amikor a vesperást végezte, lezárva a Szent Pál-év ünnepségeit. „Egy apró nyí­láson keresztül különleges szondát juttattak be a szarkofágba, amely- lyel apró csontdarabokat hoztak ki belőle. Ennek radiokarbon kor- meghatározásos vizsgálata kimu­tatta, az az ember, akit itt eltemet­tek, az I. és a II. század között élt” - mondta a pápa. Hozzátette, ez megerősíteni látszik azt a sosem vi­tatott hagyományt, hogy Pál apos­tol földi maradványairól van szó. A szonda segítségével előkerült a sír-, ból egy értékes, arannyal átszőtt bíbor színű lenvászon és egy lenszá­lakkal szőtt kékszínű szövet ma­radványa is. Andrea Cordero Lanza dui Mon- tezemolo, a bazilika plébánosa egy múlt pénteki sajtóértekezleten már jelezte, a pápa nem zárta ki, hogy egy napon utasítást ad a szarkofág beható vizsgálatára. Ez azonban nem lesz könnyű feladat, tekintet­tel arra, hogy a szarkofág éppen a főoltár alatt helyezkedik el. Az idő­számítás szerint 67-ben Rómában lefejezett Pál apostol sírjának au- tentikusságához „nem fér semmi­lyen kétség”-mondta aprelátus. XVI. Benedek pápa nyilvános­ságra hozta harmadik, a gazdasági válság nyomán kiéleződött társa­dalmi kérdéseknek, a gazdaságnak és a munkának szentelt encikliká­ját. Az enciklika lényegében az egyház válasza a gazdasági válság­ra, meghatározza mindazokat a cé­lokat és értékeket, amelyeket a ke­resztényeknek védelmezniük kell, hogy szavatolhassák az igazi sza­badságot és az egymás iránti együttérzést. A pápa már korábban is intette a kormányokat: ne engedjék, hogy a gazdasági válság éppen azokat sújtsa - a társadalom legsebezhe­tőbb, legkiszolgáltatottabb rétege­it, vagyis a szegényeket -, akik a legkevésbé tehetnek róla. (Mü,ú) A vezérkari főnök vezényli a Grúzia megfélemlítését célzó manővereket Provokatív orosz hadgyakorlat MTl-HÍR Moszkva. Kavkaz 2009 fedőnév­vel nagyszabású hadműveleti-ha­dászati harcgyakorlat kezdődött tegnap Oroszország déli részén. A manővereken az észak-kaukázusi katonai körzet, illetve a dél-oszétiai és az abháziai orosz támaszpontok személyi állománya vesz részt. A hadgyakorlatot Nyikolaj Makarov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke vezényli. A cél - amint az In­terfax vezérkari forrásoktól értesült - az, hogy lehetővé tegyék a helyzet stabilizálását Oroszország déli ré­szén, valamint a grúz fegyveres erők esetleges abháziai vagy dél-oszétiai kalandjainak megakadályozását. Moszkva szerint a grúz vezetés még mindig nem tett le a katonai kalan­dokról, hadseregénekfelszereltsége pedig már semmiben nem marad el a tavaly augusztus előtti szinttől, amikor Miheil Szaakasvili grúz ál­lamfő „agressziót követett el” Dél- Osztéia ellen. Amanőveren8500ka­tona 200 harckocsival, 450 páncélo­zottjárművel és 250 tüzérségi fegy­verrel vesz részt. RÖVIDEN Angela Merkel rivális nélkül Berlin. Hivatalosan is An­gela Merkel lett a német kon­zervatívok kancellárjelöltje a szeptember végi parlamenti választásokra. Egyhangúlag őt jelölték a kereszténypártok - a CDU és a CSU - tegnapi berlini rendkívüli kongresz- szusán, amelyen elfogadták a választási programot is. A hi­vatalban lévő kancellár és CDU-elnök jelölése formali­tásnak számított, Merkel ugyanis nemcsak a konzerva­tív pártok támogatói, hanem általánosságban a lakosság körében is nagy népszerű­ségnek örvend. Á felmérések szerint hatalmas fölénnyel előzi meg riválisát, a szociál­demokrata párt kancellárje­löltjét, Frank-Walter Stein­meiert, aki egyébként a nagy- koalíciós kormány külügymi­nisztere. A választók minde­nekelőtt a kancellár asszony válságkezelő képességét mél­tatják. Erre épül a CDU és a CSU közös választási prog­ramja is, amely kevés konkré­tumot tartalmaz. A konzerva­tívok a szabaddemokrata FDP-t tekintik a kívánatos új koalíciós partnernek. (MTI) Fura összetűzés Kandahárban Kabul. Tíz afgán rendőrt lőttek le tegnap a dél-afga­nisztáni Kandahárban az ázsiai országban állomásozó amerikai haderő által külön­legesen kiképzett afgán őrka­tonák. Ahmad Vali Karzai tar­tományi vezető, Hamid Karzai elnök fivére elmondta, hogy hat, más források szerint hét ügynök nyitott tüzet és terítet­te le a rendőrfőnököt és nyolc rendőrt a város ügyészségi épületénél. Később, amikor a kandahári rendőrség bűnügyi osztályának vezetője is a hely­színre sietett, ugyancsak vég­zetes lövést kapott. Tegnap nem volt világos, hogy az elvi­leg az országban szolgálatot teljesítő külföldi erőkkel szö­vetséges, speciális kiképzésű, rendszerint vészhelyzetekben testőri feladatok ellátására bevetett afgán fegyveresek miért lőttek saját baj társaikra. Karzai elnök kérte a nemzet­közi koalíciótól, hogy a lövöl­dözőket adják át az afgán ha­tóságoknak. (MTI) Fellángolt az erőszak Bejrut. Fegyveres összetű­zés robbant ki Bejrútban rivá­lis politikai frakciók hívei kö­zött vasárnap este. A lövöldö­zésben egy ember életét vesz­tette, kettő pedig megsebe­sült. Szaad Hariri kijelölt kormányfő szunnita hívei és a Nabih Berri parlamenti elnök vezette síita politikai-katonai szervezet, az Amal mozgalom támogatói Bejrút nyugati ré­szén, Aisat Bakkar negyedben csaptak össze. Két-három órán keresztül automata fegyverekkel lőtték egymást. A június 7-i parlamenti vá­lasztás óta először lángolt fel az erőszak. (MTI) (Képarchívum) f - “r - “^-g.a»gáS^Biái^BÉS i4 Falakon kívüli Szent Pál-bazilika

Next

/
Thumbnails
Contents