Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)
2009-06-30 / 149. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 30. Vélemény és háttér 5 TALLÓZÓ APEVARUL Magyarországon teret nyer az extrémizmus - írta az Ade- varul román napilap, mely külön cikket szentelt a Jobbiknak és a Magyar Gárdának. A lap megállapítja: az EP-választá- son váratlan diadalt aratott a szélsőjobboldali, nacionalista Jobbik. A választások utáni felmérésekre hivatkozva azt írja, hogy a magyar lakosság mintegy fele rokonszenwel fogadta sikerét, noha üzenetét csak részben ismeri. A cikk a Jobbik „fegyveres kezének” nevezi a Magyar Gárdát, egyenruhája arra emlékeztet, amelyet a magyar fasiszták hordtak a második világháború idején. Az Adevarul szerint a Fidesz és a Jobbik „eszmeipartnerek”. (mti) A kínai védelmi politika célja az „ország területének és a népnek" a védelme Fegyverkező kedv Kínában Az EgyesültÁllamokután Kína költött a legtöbbet tavaly fegyverkezési kiadásokra- állapította meg a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentése. Kína növekvő katonai költségvetése világszerte aggodalmat kelt, annál is inkább, mivel bizonytalan, hogy a távol-keleti óriás katonai nagyhatalomként milyen célokat követne - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. MT1-HÁTTÉR A kínai gazdasági reformok beindulásával a népköztársaság hozzálátott hadereje modernizálásához is. Az átalakítás folyamata azonban nincs lezárva. Kína egyelőre távol áll attól, hogy korszerű hadereje legyen. A hadseregnek sok elavult felszerelése, régimódi parancsnoki struktúrája, hiányossága van a logisztika, a kiképzés, a kommunikáció és alégvédelmi rendszerterén. A SIPRI szerint Kína a legnagyobb fegyverimportór a világon, modem fegyverei mind külföldről származnak. Az 1989-es Tienanmen téri vérengzés óta az Európai Unió és az Egyesült Államok fegyverembargót tart fenn Kínával szemben, Oroszország látja el Pekinget a legújabb technológiájú fegyverekkel. A gazdasági rendszer átalakításával Kína védelmi politikája is változáson ment keresztül. A katonai struktúrákon is látszik, hogy az egykori agrárország kezd átalakulni modem kereskedőállammá. Amikor még a Szovjetunió jöhetett szóba lehetséges ellenségként, a szárazföld védelmét és a maoista „népi háborúd’ helyezték előtérbe. A gazdasági reformok beindítása és a Szovjetunió összeomlása óta Kína egyre inkább az óceán felé fordítja tekintetét, és olyan tengeri haderő kialakítására törekszik, amely az „informatika korában” is képes lehet a háborús győzelemre. A hadsereget hatékonyabbá teszik, nagyobb hangsúlyt fektetnek a különleges alakulatokra és a korszerű fegyverekre, csökkentik a szárazföldi haderő létszámát, jóllehet a kínai hadsereg több mint kétmillió katonával továbbra is a világ legnagyobb állandó hadereje. A vezetési struktúra is változáson megy keresztül. Míg a kommunista forradalom utáni években a hadsereget és a pártot alig lehetett megkülönböztetni egymástól, a haderő ma alárendeltje a pártnak. A főparancsnokságért a központi katonai bizottság felel, amelynek élén Hu Csin-tao államfő-pártelnökáll. Kína katonai stratégiájának alapelve az „aktív védelem”, amely szerint az ország támadó jellegű háborút nem viv, ám ha támadás éri, akkor megfelelő ellencsapással képes ellenségét legyőzni. A korábbi regionális szintről a kínai hadsereg egyre inkább abba az irányba mozdul el, hogy a világ távolabbi pontjain is be- vethetőlegyen. Kína számára a legnagyobb kihívás az Egyesült Államok és szövetségesei (Japán, Dél-Korea és Tajvan) bekerítésként érzékelt jelenléte a térségben. Egy januárban kiadott védelmi fehér könyvben megállapították: az Egyesült Államok egyre nagyobb stratégiai figyelmet fordít az ázsiai-csendes-óceáni régióra. Peking ugyanakkor távol áll attól, hogy szükségszerűnek tartsa a konfrontációt Washingtonnal. A fehér könyv le is szögezi, hogy a két ország érdekei világszerte egyre több területen azonosak, és hajlandóság van az együttműködésre, továbbá a háború lehetősége „viszonylag hosszú ideigvalószínűtlenmarad”. A kínai védelmi politika célja az „ország területének és a népnek” a védelme. Nagy jelentősége lehet azonban annak, hogy Kína mely cselekedeteket tekint területe, illetve szuverenitása elleni támadásnak. A Peking részéről szakadámak tekintett Tajvant például megtorlással fenyegeti, ha Tajpej formálisan kikiáltja függetlenségét. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben jelentősen enyhült a feszültség, a tajvani fegyverkezés amerikai támogatása és az újraegyesítés pekingi célkitűzése továbbra is fontos katonai tényezővé teszi a tajvani ügyet. Kiváltképpen egyes szomszédos országokat tölt el aggodalommal Kína katonai téren végbement fejlődése. India azt tervezi, hogy további katonákat vezényel az északi szomszéd határához, Ausztrália pedig az egyre növekvő kínai kihívással indokolja fegyverkezési terveit. Több országgal, például Vietnammal, Malajziával, a Fülöp-szi- getekkel és Japánnal nyílt területi vitái vannak Kínának. Ugyanakkor ezek az államok sem egységesen ítélik meg azt, hogyan kell értékelni Kína - saját bevallása szerint - „békés megerősödését”. Washingtoni szakértők évek óta figyelmeztetnek arra, hogy a kínai fegyverkezés nem átlátható folyamat. Sokan azt gyanítják, hogy Peking a hivatalosan jelzett összegnél háromszor többet fordít katonai fejlesztésekre, s ez végeredményben az Egyesült Államok ellen irányulhat. Alapvetően persze kicsi az esély egy katonai konfliktusra, hiszen Kína egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait az Egyesült Államokkal, részt vesz az ENSZ több afrikai békemissziójában, és hadihajóival erősítette a kalózok elleni harcot a Szomáliái partoknál. Regionális hatalomként Kína a jelek szerint nem jelent fenyegetést, ám az még nem világos, hogy jövendő nagyhatalomként hogyan fog viselkedni. JEGYZET Életmentő kampány PÉTERFl SZONYA Bár a kutatók óriási erőfeszítéssel keresik a rák ellenszerét, csupán részsikerek születtek. Ennekkö- vetkeztében világszerte emelke- dika daganatos betegek száma. A szakértőkszerint azért (is), mert a környezeti ártalmak- szennyezett víz-levegő-talaj - elindítják szervezetünkben a kóros sejtburjánzást, de azért is, mert nem nagyon vesszük, illetve nem akaijuk komolyan venni a betegségre utaló apró jeleket sem. Nyűt titok, tájainkon alig teszünk valamit a megelőzés érdekében. A nemrég közzétett felmérés szerint csupán a nők 17 százaléka lá- togatja rendszeresennőgyógyá- szát, ám arról, hányán végeznek rendszeresen mellönvizsgálatot, nemléteznekstatisztikák. Sajnos, egyáltalán nem biztos, hogy akik elvégzik, megérzik az elváltozást, és azonnal orvoshoz fordulnak. Nem csoda, hogy míg a fejlett országokban csökkent a halálozási arány, hiszen a nők zömét még rákmegelőző állapotban, valamint a kór kezdeti stádiumában kezelik, Szlovákiában a daganatos betegségben szenvedők majdnem felét nem sikerül megmenteni. Rendszerint azért, mert késve, a szövődmények fellépése után keresik fel a szakrendelőt. Az állami egészségpolitika mégsem sokat tesz a korai diagnózis, a megelőzés fontosságának hang- súlyozására, átfogó nemzeti onko- lógiaiprogramsincs, melynek segítségével el lehetne érni, hogy minden kórházban a legkorszerűbb műszerekkel vizsgálják a nőket, s időben megfelelő kezelést kapjanak- az idősebbek is. Még szerencse, hogy akad külföldi gyógyszergyártó társaság, kozmetikai cég, amely kampányokat szervez, vállalja a közérdekű kezdeményezés nem kis anyagi terheit. Asikeres tüdő-, majd vastagbélrák elleni kampány után most a mellrák elleni küzdelemre összpontosít a svájci székhelyű társaság. Ugyanis hebizonyosodott, hogy már azelőtt fedezhető fel és orvosolható a mellrák, mielőtt ki- tapinthatóvá válik a csomó. Jó hír, hogy az egészségbiztosítóknem csupán erkölcsileg, mintáz egészségügyi minisztérium, hanem ténylegesen is támogatják a kampányt, s vállalják a nőgyógyászati szűrővizsgálat többletkiadásait. Sőt, felszólítják, vagy ha kell, megszervezik ügyfeleiknek a vizsgálat helyét, időpontját. Végre rájöttek, hogy az időben felfedezett baj kezelése nemcsak életet ment, hanemjelentős anyagi megtakarítást is eredményez. Alehetőségtehátadott. Élni vele akáratúléléstjelentheti. KOMMENTÁR Fapados alkony GÁL ZSOLT A piackutatás élesben úgy látszik nem jött be Közép-Európa első diszkont légitársaságának, a válság kegyetlenül betartatja a kapitalizmus fontos alapszabályát: egyik vállalat sem maradhat fenn hosszabb távon nyereség nélkül. A 2002-től repülő, szlovákiai székhelyű, térségünk első fapados légitársaságaként működő SkyEurope nemrég három hónapos haladékot (gyakorlatilag csődvédelmet) kapott a restrukturalizáció- ra a pozsonyi járási bíróságon. Ez idő alatt kellene sürgősen átalakulnia, új befektetőket találnia, hogy képes legyen törleszteni tetemes kinnlevőségeit. Erre vajmi kevés esély van, és a kedvezőtlen hírek meg az immár sorozatos késések, járatkiesések miatt minden bizonnyal az utasokjelentős része is elfordul a társaságtól, ezért nagyon valószínű, hogy az a 90 napos védelem letelte után végleg lehúzhatja a rolót. Pedig elvileg a nyári idény lenne az ideális időszak, amikor a légi fuvarozók nyereséggel üzemelhetnek és tartalékokat halmozhatnak fel. A SkyEurope egy több helyen letesztelt és számos társaság esetében jól bevált recepttel lépett a térség piacára, kérdés, ez miért nem működött nálunk. A kezdeti időszakban valamennyi hasonló cég veszteségesen indul, de a hosszabb távon megmaradók bizonyos kritikus nagyság elérése után képesek nyereségre váltani. Nos, úgy tűnik, a Sky nem tudta elérni ezt a kritikus nagyságot. Bár a szlovák piacon nagy volt az érdeklődés (ezt a pozsonyi reptér forgalmának drámai növekedése jól mutatta), sőt a Sky nemcsak a fapadosok hagyományos utasközönségét tudta magához vonzani, hanem a nem létező nemzeti légitársaságot is helyettesítette, a szlovák piac méretével és gyengécske vásárlóerejével túl kicsinek bizonyult a gazdaságossághoz. Természetesen ezzel a SkyEurope vezetése is tisztában volt, ezért terjeszkedtek gyorsan a szomszédos országok piacaira. A visegrádi négyek és Ausztria együtt talán elég lett volna a kritikus nagyság eléréséhez. Csakhogy nagyon hamar megjelent a gyilkos konkurencia, először a két évvel később alakuló magyarországi WizzAir képében, amely kiszorította konkurensét a magyar és részben a lengyel piacról, majd az olyan nagyhalak is megjelentek, mint a Ryanair vagy az Easyjet. Ez utóbbiak elég tartalékkal rendelkeznek ahhoz, hogy térségbeli járataikat akár évekig is költség alatti árszinten üzemeltessék, kinyírva a konkurenciát. A fapadosok klasszikus modelljének egyik alapeleme, hogy a város közeli, nagy és frekventált, de drága repülőterek helyett igyekeznek távolabbi, de olcsóbb légikikötőket használni. Ez Közép-Eu- rópában nem érvényesülhetett, itt az egy nagyváros - egy reptér képlet érvényesül. Ez persze kicsit megmosolyogtatóan hangzik Pozsony esetében, a város és a reptér méretei azonban nem látszanak meg a reptérhasználati díjakon. Az állami kézben maradt reptér a magas áraival, meg a kapacitását bővítő fejlesztések elmaradásával is besegített a Sky vesszőfutásához. Emellett az államot a jó reptéri összeköttetése (városi tömegközlekedés, vasút) kiépítésének elmaradása miatt is felelősség terheli. Ehhez jött még a tavalyi szárnyaló olajár, majd az azt követő világgazdasági válság, amely valószínűleg a végső döfést jelenti. Kérdés, ezek után milyen jövő vár térségünk fapadosaira, amelyek új lehetőségeket teremtve tömegek számára tették elérhetővé a repülést. FIGYELŐ Roma lenne a lelkész Romává nyilváníttatná magát a romániai Bihar megyében található Tenke (Tinea) református lelkipásztora, hogy állami támogatást kapjon az egyháza által működtetett öregotthonnak. A 4300 lakosú - nagyjából fele-fele arányban magyarok és romák által lakott - községközpontban tizenöt éve tart fenn idősek és mozgássérültek gondozását ellátó otthont a helyi református egyházközség. A hatóságok azonban eddig elmulasztották folyósítani a jogszabály alapján járó állami hozzájárulást. Berke Sándor lelkész a Krónika című kolozsvári napilapnak elmondta: évek óta kilincsel azért, hogy az intézmény megkapja az 1998 óta hatályos törvény biztosította fejpénzt. Ugyan valamennyi illetékes állami intézmény elismeri igénye jogosságát, a helyi és megyei önkormányzat, valamint a szociális igazgatóság elhárítja magától a pénz- kiutalás felelősségét. Mivel a romák pontosan megkapják a havi szociális segélyt, a református lelkész úgy döntött, hogy az otthon 23 lakójával együtt cigánynak nyilváníttatja magát. A Fekete-Körös folyó mentén fekvő község református lelkésze diszkriminációnak tartja azt is, hogy miközben Romániában az állami öregotthonok lakói havonta 1600 lejes fejpénzt kapnak, a református egyház által működtetett intézmény gondozottjai • mindössze 250 lejt. A tenkeiek esetében azonban ez is csak papíron szerepel, a szociális otthon eddig önerőből és külföldi segélyekből tartotta fenn magát. A lelkipásztor hangsúlyozta, hogy gesztusát figyelemkeltő felhívásnak szánja, felháborítónak tartja ugyanis a 15 év alatt több mint száz, magyar és román nemzetiségű idős gondozását ellátó egyházi intéz- ményjogfosztottságát. (mti)
