Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)
2009-06-27 / 147. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 27. www.ujszo.com RÖVIDEN Szerb-bolgár nézeteltérés Szófia/Belgrád. Nem hagyhatja el Bulgáriát július 2-ig Ágim Ceku volt koszovói miniszterelnök, addig lehet ugyanis panaszt benyújtani szabadon bocsátása miatt. Cekut az Interpol által terjesztett szerb elfogatóparancs alapján vették őrizetbe kedden a bolgár-macedón határon, amikor Bulgária területére lépett. Szerbia szerdán hivatalosan kérte Bulgáriától Ceku kiadását, csütörtökön viszont a bolgár hatóságok szabadon engedték a politikust. Belgrád tegnap bírálta Szófiát, hangsúlyozva, hogy a bolgár döntés hatással lesz a két ország viszonyára. Cekut a szerb hatóságok azzal vádolják, hogy 1999-ben közvetlenül részese volt 669 szerb és 18 más nemzetiségű koszovói lakos meggyilkolásának. Az EU- és NATO-tag Bulgária tavaly elismerte Koszovó függetlenségét. (MTI) Gyorsítanának a törökök Brüsszel. Még ebben az évben túllépheti az egyharma- dot azon fejezetek aránya, amelyekről az EU tárgyalásokat kezd Törökországgal majdani csadakozásának előkészítéseképpen. Ez derült ki Olli Rehn bővítési biztos és Ahmet Davutoglu török külügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján. Atagjelölt Ankara negyedik éve folytat csatlako- zási tárgyalásokat Brüsszellel, de azok meglehetősen komótosan haladnak: 34 közül eddig tíz témakörben kezdődtek meg az egyeztetések. Jövő héten kerülhet sor a tizenegyedik, az adózással foglalkozó fejezet megnyitására. Evonta- tottságnak két fő oka van: 1. az EU-tagországok egy része még mindig nem látná szívesen Ankarát az unió tagjaként; 2. Brüsszelben túl lassúnak ítélik a török reformokat. Ankara eddig nem mutatott tényleges hajlandóságot Ciprussal fennálló nézeteltérései rendezésére sem. (MTI) Lukasenko nekibátorodott Minszk. A fehérorosz elnök azzal vádolta meg Oroszországot, hogy gazdasági szankciókkal akarja leigázni a nemzetét, és hangsúlyozta: Fehéroroszország szorosabb gazdasági kapcsolatokra törekszik Európával. Alekszandr Lukasenko a televízióban kijelentette: a fehérorosz tejtermékeket sújtó minapi orosz importtilalom megsértette a két volt szovjetköztársaság közötti kapcsolatokat. Az intézkedés súlyos csapást mért a minden tizedik fehéroroszt foglalkoztató mezőgazdaságra. Benita Ferrero- Waldner, az EU külügyi biztosa a héten Minszkben közölte: az unió kész kibővíteni az együttműködést Fehéroroszországgal, de Minszknek is van még tennivalója a nyugati demokratikus normák elérése érdekében. (MTI) Eddig tizenkét holttestet találtak, s nem biztos, hogy ez a szám végleges - a meteorológiai előrejelzések nem sok jót ígérnek Csehországban a mostani a harmadik legtragikusabb árvíz Mentik, amit a víz nem pusztított el teljesen a Nový Jičín melletti Hodslavicében (ČTK-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Prága/Bécs/Varsó/Budapest. Az árvíz sújtotta Csehországban tovább nőtt a halálos áldozatok száma, már Lengyelországban is van egy halott, Ausztriában fellélegezhetnek, mert apadnak a folyók, Győrnél harmadfokú a készültség, és Közép-Szerbiát is elöntötte a víz. A mentők újabb két holttestre bukkantak a szerda éjszakai árvíz sújtotta észak-morvaországi régióban. Mindkét személy vízhefulladt. Az áldozatok száma ezzel 12-re nőtt. Csehország történetében ez a harmadiklegtragikusabb árvíz. Bár jelenleg egyetlen eltűnt személyt sem tartanak nyüván, a hatóságok nem zárják ki, hogy az áldozatok száma még most sem végleges. A váratlan árvíz elsősorban Nový Jičín tágabb környékén pusztított, Jičínbe a nap folyamán megérkezett az első kétszáz katona, akik bekapcsolódtak a mentési munkálatokba. A cseh kormány csütörtökön 1000 katona kiküldéséről döntött. Az előzetes becslések szerint az anyagi kár meghaladja az egymilli- árd koronát. A České Dráhy vasúti társaság szerint csak a vasutak kára 380 millió korona. Az útkezelő társaság szerint a közutakon, hidakon keletkezett károk értéke 400-500 millióra tehető. A települések, ön- kormányzatok, illetve a lakosság vagyonában keletkezett károkról egyelőre még becslések sincsenek, mert az érintettek a kárelhárítással vannak elfoglalva. Ausztriában tegnap fellélegezhettek, apadt a folyók vízszintje, így Felső- és Alsó-Ausztriában, Burgenlandban meg Bécs környékén is megkezdődhetett a károk felszámolása. Számszerű adatokat még nem közöltek, de az már biztos, hogy a károk több tízmillió euróra rúgnak. A hatalmas esőzések nyomán bekövetkezett árvíznek Dél-Len- gyelországban is megvan az első halálos áldozata, egy középkorú férfi fulladt a vízbe. Főleg a Wielo- polka folyó szintje emelkedett, elárasztva Ropczyce város környékét, a károk tetemesek. A mentőknek hatszáz embert kellett evakuálniuk. Javulás nem várható, az előrejelzések szerint még néhány napig esni fog. Magyarországon a Rába tegnap Körmend térségében az eddig mért legmagasabb szinten, 519 centiméteren tetőzött, vagyis a folyó vízállása 14 centiméterrel haladta meg az 1965-ben mért értéket. Délután azt jelentették, hogy az árhullám levonulóban van, nagyobb településrészek már nem kerülhetnek víz alá. A térségben több utat le kellett zárni, (-kés, mti, sita, ú) Moszkva összeköti a hadászati támadó fegyverek és a rakétapajzs ügyét Mosoly, fogcsikorgatva Moszkva. Három amerikai újságírót nem engedtek az oroszok a tegnapi vezérkari főnöki találkozó közelébe. Barack Obama július 6. és 8. közötti moszkvai látogatásán katonai együttműködési megállapodást írnak alá. És megoldották azt a dilemmát is, hogyan találkozzon az amerikai elnök Putyinnal. ÖSSZEFOGLALÓ A katonai együttműködési megállapodás tényét tegnap jelentették be Moszkvában Mike Muellen amerikai tengernagy és Nyikolaj Makarov orosz vezérkari főnök találkozója után. Makarov elmondta, szó volt a globális rakétapajzsról, ezen belül a pajzs elemeinek tervezett kelet-európai telepítéséről, továbbá a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló, idén lejáró START szerződésről is. Mullen, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke a megbeszélés után kijelentette: „Sokközös problémánk van a biztonság garantálásában, s mindent el kell követnünk a kihívások és veszélyek elhárítására” - mondta, példaként Afganisztánt, a NATO-t, Európát és a rakétavédelmet említve. Andrew Kuchins amerikai politológus szerint az a tény, hogy Moszkva legutóbbi nyilatkozatai szerint összeköti a hadászati fegyverek korlátozását és a rakétapajzs- telepítési tervekről való amerikai lemondást, komoly kételyeket támaszt azzal kapcsolatban, hogy Moszkva valóban a kétoldalú kapcsolatok jelentős javítására törekszik. Ez zsákutcába vezetheti az orosz-amerikai tárgyalásokat. Nem engedtek Muellen és Maka- rovtalálkozójánakközelébe három amerikai újságírót, akik Muellen kíséretében érkeztek Moszkvába. Az orosz védelmi tárca indoklása szerint azért, mert nem akkreditáltatták magukat, így nem folytathatnak újságírói tevékenységet Oroszországban. A tárca szerint nincs szó demarsról, csupán a jogszabályok betartásáról. Obama Moszkvában Dmitrij Medvegyev elnök mellett - amerikai kezdeményezésre - Vlagyimir Putyin kormányfővel is találkozik. Ezt tegnap közölte a rendszerint jól tájékozott Moszkovszkij Komszo- molec. A találkozó nehéz diplomáciai feladat elé állította a feleket, de megoldották. Elvben ugyanis Obamának kizárólag partnerével, Medvegyewel kellene tárgyalnia. Ez így is lenne, ha Putyin egyszerű kormányfő volna, de ennél jóval több: az ország máig legbefolyásosabb embere. Ezért az lenne furcsa, ha Obama nem találkozna vele. Amerikai részről többféle érv is elhangzott: egyesek azt javasolták, hogy Obama csak a liberálisabb politikus hírében álló Medvegyewel találkozzon, mások úgy vélték, Oroszországban a kétszemélyi vezetéssel sajátos helyzet alakult ki, s ezt tudomásul kell venni. (MTI, ú) A legfelsőbb bíróság, a parlament és a hadsereg keresztezte az államfő terveit Puccsról beszélnek Hondurasban ÖSSZEFOGLALÓ Tegucigalpa. Hondurasban egyre feszültebb az elnök és a hadsereg viszonya, mert az államfő holnap népszavazást akar tartani az alkotmány módosításáról. A média katonai puccs valószínűségéről beszél, amire az országban utoljára 1972-ben volt példa. A fővárosban katonák vették körül a középületeket, így a parlamentet és a legfelsőbb bíróságot is, miután Manuel Zelaya elnök bejelentette a vezérkari főnök leváltását, s elfogadta a védelmi miniszter lemondását. A közép-amerikai ország legfelsőbb bírósága viszont tegnap törvényellenesnek nyüvámtotta Romeo Vasquez vezérkari főnök menesztését. Az alaptörvénybe Zelaya egy olyan kitételt szeretne bevenni, amely lehetővé tenné számára, hogy ne csak egy cikluson át lehessen álAz 56 éves Zelaya gazdag földbirtokosként került az elnöki székbe, később populista politizálásával fokozatosan közeledett az új latinamerikai radikális baloldali blokkhoz (ČTK/AP) lamfő. A hadsereg és egy sor állami intézmény azonban szembeszegült az elnök akaratával, mondván: a tervezett referendum jogellenes. Zelaya 2006 óta elnöke a 7 milliós Hondurasnak. Amikor államfő lett, még jobbközép politikus hírében állt. Azóta azonban mind közelebb került a közismerten USA-ellenes, szocialista elveket valló venezuelai Hugo Chávez, a bolíviai Evő Morales vagy az ecuadori Rafael Correa gondolatvilágához, és immár a szövet- ségesüknekszámít. Zelaya - akinek mandátuma az év végén lejár, és novemberben esedékes az elnökválasztás - híveinek két-háromezer fős csoportjával a légierő egyik repülőteréhez vonult, hogy „visszavegyék” a tervezett népszavazás lefoglalt szavazócéduláit. Ezeket a hadsereg a parlamenti döntésre hivatkozva foglaltaié. (MTI,n,ú) Saját magát is megcáfolta az iráni Őrök Tanácsa Bűnbak lett a külföldi sajtó ÖSSZEFOGLALÓ Trieszt/Teherán. Az iráni elnökválasztást követő erőszakos cselekmények azonnali beszüntetésére szólított fel a hét legfejlettebb ipari ország és Oroszország külügyminisztere tegnapi trieszti tanácskozásán. A nyolcak országcsoport tagjai - az USA, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és Oroszország - nyíltan nem kérdőjelezték meg a hivatalos adatok szerint Mahmúd Ahmadinezsád ultrakonzervatív elnök fölényes győzelmével zárult választás eredményét. Felszólították viszont a teheráni hatóságokat: biztosítsák, hogy a voksolás eredménye a nép akaratát tükrözze. Egyben sürgették Iránt, hogy gyorsan, demokratikus párbeszéd útján és békés eszközökkel rendezze a választás után kirobbant válságot. Olaszország és Franciaország erőteljes hangvételű üzenetet akart küldeni Iránnak, Bemard Kouchner francia külügyminiszter az ülés után azonban újságíróknak elismerte, hogy a nyolcak nem mindenben értettek egyet. Oroszország ugyanis elutasította, hogy bármilyen módon elítéljék az iráni elnökválasztási folyamatot. Szer- gej Lavrov orosz külügyminiszter mindazonáltal Moszkva aggodalmának adott hangot a tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszak miatt. Ez érzékelhető hangsúlyváltás az orosz álláspontban, amely eddig iráni belügynek tekintette a yálsá- got. A G8 mindezek ellenére ígéretet tett a párbeszéd folytatására Iránnal, főleg a vitatott atomprográmjáról, megjegyezve: az atomdossziét és a megtorlást illetően is „ugyanazok az emberek ülnek a kormányrúdnál” Teheránban. Az iráni Őrök Tanácsa szerint nem voltak csalások a június 12-i elnökválasztáson. „Bizonyosan kijelenthetjük, hogy semmilyen csalás nem volt. A legutóbbi választás volt a legtisztább valamennyi közül” - jelentette ki tegnap Aba- szali Kadkodai, a nagyhatalmú testület szóvivője, aki szerint az elmúlt 10 nap vizsgálatai csupán olyan kisebb szabálytalanságokat hoztak felszínre, amelyek „minden választásnál előfordulnak”. Mindez azért furcsa és hiteltelen, mert hétfőn az Őrök Tanácsa még elismerte, hogy ötven városban történtek csalások, a részvétel meghaladta a száz százalékot, vagyis több szavazólapot találtak, mint ahányan voksoltak az érintett szavazókörben. A tüntetők szigorú megbüntetését követelte tegnap Ahmed Hatami keményvonalas iráni vallási vezető, akinek beszédét az állami rádió közvetítette. „Azt akarom, hogy az igazságszolgáltatás szigorúan és irgalmatlanul leckéztesse meg a vezető tüntetőket” - hangozatta a Teheráni Egyetemen. Azt állította, hogy a tiltakozások során meghalt fiatal lányt, Neda Aga-Szoltánt a tüntetők ölték meg. Azt is követelte a kormánytól, hogy még jobban ellenőrizze az országban működő külföldi sajtót, amelynek tevékenysége vezetett el az elnökválasztás utáni tiltakozások kirobbanásához. Szerinte a sajtó munkatársai műholdas telefonjaikon leadott tudósításaikkal provokálják az embereket. (MTI,ú) Izraeli rendőr vert francia diplomatát Párizs. A francia konzulátus egyik alkalmazottját diplomata rendszámú gépkocsijában bántalmazta csütörtökön egy izraeli rendőr Jeruzsálemben. A francia külügyi tárca levélben tiltakozott a „súlyos és elfogadhatatlan incidens” miatt az izraeli külügyminisztériumnál. A párizsi Libération és a France Info hírrádió szerint nem elszigetelt esetről van szó: a francia diplomatákat és állampolgárokat rendszeresen zaklatja az izraeli rendőrség és hadsereg. A Libération egy hétfői esetről is beszámolt: a nabluszi (Ciszjordánia) francia kulturális intézet igazgatónőjét Jeruzsálem közelében izraeli katonák kiszállították a gépkocsijából, földre kényszerítették, és megütötték. (MTI)
