Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)

2009-06-03 / 126. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 3. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG A Magyarországon most el­indított reformfolyamatok olyan keretfeltételeket terem­tenek, amelyek révén az or­szág és gazdasága ismét nö­vekedési pályára állhat - mondta a Népszabadságnak adott inteijújában F rank-Wal- ter Steinmeier, a tegnap Bu­dapesten tárgyaló német kül­ügyminiszter és alkancellár. Az interjúban Steinmeier azt mondta: Magyarország még mindig nagy növekedési po­tenciállal bír. Szólt arról is, hogy Németország Brüsszel­ben támogatta, hogy a magyar államháztartást európai pén­zekkel segítsék meg. Azt mondta, mindezt jó okkal tet­ték, Németország nemcsak a legnagyobb befektető Ma­gyarországon, hanem egyút­tal Budapest legfontosabb ke­reskedelmi partnere is. A né­met külügyminiszter kérdésre nagyon aggasztónak nevezte, hogy a kelet- és közép-európai térségben, így Magyarorszá­gon is egyre nagyobb teret nyernek a szélsőjobboldali erők. Nemcsak a politikának, hanem a civil társadalomnak, minden egyes polgárnak is van tennivalója abban, hogy a gyűlöletnek és az erőszaknak ne biztosítsunk se teret, sem pedig táptalajt - tette hozzá. MAGYAR HÍRLAP Minden nyitott kérdést meg kell beszélni, még ha kelle­metlen is - nyilatkozta a magyar-szlovák viszonyról a Magyar Hírlapnak Balázs Pé­ter külügyminiszter. A napi­lapnak adott inteijúban a kül­ügyi tárca vezetője arról be­szélt, hogy nem fűzte semmi­lyen feltételhez a szlovák kol­légájával vagy a Robert Fico miniszterelnökkel való talál­kozót. Hozzátette: ez még nem jelenti azt, hogy a tárgya­lásokon ne kellene határozot­tan képviselni a nemzeti érde­keket. A miniszter úgy fogal­mazott: „semmüyen nyitott, konfliktust okozó kérdést nem szabad megoldatlanul hagyni”. Arra a kérdésre, hogy a külügyminiszterség elválla­lásával kapcsolatban felme- rült-e a brüsszeli folytatás le­hetősége azt mondta: nem ta­gadja, hogy érdekli az uniós munka, de a tárca vezetését 2010-igvállalta, utána vissza­tér a civil életbe. (mti)- Az utóbbi években már nem a forróság, hanem a benzin árának folyamatos emelése jelzi, hogy itt a nyár. (Peter Gossónyi rajza) Húsz éve tiporták el a Tienanmen téri mozgalmat Tankokkal diákok ellen a Mennyei Béke terén Húsz éve, 1989. június 4-én tankok lepték el a pekingi Mennyei Béke terét és a környező utakat, a kínai hadsereg számos halálos áldozattal járó beavatko­zása véget vetett a demok­ratikus változásokat köve­telő tüntetéssorozatnak és éhségsztrájknak. Bár a ta­vaszi eső lemosta a vért a tér kövezetéről, a szégyen­folt máig árnyékot vet Kína kommunista vezetésére. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A nyolcvanas évek végére Kí­nában is új lehetőségek ígérete csábította a korábban dogmatikus politikától sújtott országot. Teng Hsziao-ping (Deng Hxiaoping) 1978-as hatalomra kerülésével az ázsiai ország a gazdasági dina­mizmus útjára lépett, amelynek nemegy köve a piacgazdaság elemei közül származott. A fel­lendülés nyomán a politikai vál­tozásokra is megérett az igény. Az 1989-es tavaszi tüntetéssorozatot Hu Jao-pang (Hu Chaobang) ápri­lis 15-i hálála indította el; a Kínai Kommunista Párt 1987-ben levál­tott főtitkára a vezetés szerint „burzsoá liberalizmust” tanúsított a demokráciakövetelések kezelé­sében. A diákok a hivatalos tiltás ellenére 17-én a Tienanmen térre vonultak, s a párezres tömeg ha­mar százezresre dagadt. A jelszavak gyorsan radikalizá- lódtak, a diákok - akikhez mun­kások és értelmiségiek, sőt a fővá­ros környékén élő parasztok is csatlakoztak - elítélték a nepo­tizmust és a korrupciót, helyettük demokráciát, gyülekezési jogot, sajtószabadságot, politikai refor­mokat követeltek. A politikai ve­zetés megosztott volt az egyre na­gyobb támogatást élvező mozga­lommal szemben, a vélemények a tárgyalások megkezdésétől az azonnali fegyveres beavatkozásig teijedtek. Közben időnként milli­ósra dagadó tömeg hullámzott a téren heteken át, a sátortábor nőtt, a kiürítésre adott utasítások sorra kudarcot vallottak. A párt érezte: kicsúszik a kezéből az események irányítása. A tüntetők az őket támogató Csao Ce-jang (Zhao Ziyang) főtit­kár leváltása után sem hagyták el a teret, sőt, május 30-án felállítot­ták az amerikai Szabadság-szobor mását. Ezt már a hadsereg nem tűrhette: június 4-én a vidékről felhozott páncélos és gépesített egységek behatoltak a Tienanmen térre. A „véres vasárnapon” különbö­ző jelentések szerint több száz vagy még több tüntető vesztette életét, több ezren sebesültek meg, majd országos letartóztatási hul­lám bontakozott ki. Számos diák­vezető éveket töltött börtönben, a mozgalom végleg összeomlott. A húsz évvel ezelőtt történteket ma is eltérően ítéli meg a világ. Kínában újra és újra elismétlik, hogy az ország a „felforgató” tün­tetéssorozat leverése után indul­hatott meg a még gyorsabb gaz­dasági fejlődést irányába. A tünte­tők mellé álló Csao Ce-jangot 2005-ben bekövetkezett haláláig házi őrizetben tartották, az egy­kori főtitkár azonban magnósza­lagra mondta visszaemlékezéseit, a legnagyobb titokban tartott könyv idén tavasszal jelent meg. Bár a húsz évvel ezelőtti ese­mények láttán Nyugaton sokan úgy tartották, hogy „a kommu­nizmus csaknem az út végére érkezett”, mind a mai napig a tün­tetők és a résztvevők közül több tucatnyian ülnek börtönben. Mint minden évben, valószínűleg idén június 4-én erős őrizet felügyeli a híres teret. KOMMENTÁR Bemelegítés CZAJL1K KATALIN Előrebocsájtható, hogy a mai nap rendkívüli politikai ínyenc­ségekkel örvendezteti meg Szlovákia és a Kárpát-medence (bár nem tudom, ez a kifejezés nyomtatásban ezek után meg- jelenhet-e egyáltalán) lakosságát. A szlovák parlament rend­kívüli ülése, amelyet Orbán Viktor esztergomi kijelentései mi­att hívtak össze garantáltan annyi gyöngyszemet produkál, hogy kétség nem fér hozzá: az év politikai eseményének né­zünk elébe. A legizgalmasabb mégis talán az, vajon milyen határozatot fogad el a plénum. Például megtiltják Orbán Viktornak a Kár­pát-medence kifejezés kiejtését. Ez persze következetlen vol­na, mert e szitokszó kimondásával nem csak Orbán veszélyez­tetheti Szlovákia területi egységét. Ezért egy hasonló intézke­désnek a Kárpát-medencében élő összes polgárra vonatkoznia kellene, s nem tudom, ez is elegendő volna-e a határok vé­delme érdekében. Valódi megoldást persze az jelentene, ha magát a Kárpát-medencét szüntetné meg egy rendelettel a szlovák törvényhozás, ennek akadálya az lehet azonban, hogy egy ilyen volumenű döntéshez nyilván alkotmányos többség kellene, az ellenzéki pártok támogatása azonban korántsem biztos. Bár e téren várhatók meglepetések. A legkomolyabb az egészben az, hogy ennek a fele sem tréfa. Egy olyan országban, ahol a leírtak miatt képes összeülni a parlament, a politika és a politikai abszurd határai régen megszűntek. Fárasztó századszor is leírni, hogy a hasonló magyarellenes hisztériakeltéssel a szlovák politika szándékosan termeli újra a szlovákok amúgy is meglevő hungarofóbiáját. Teszi mindezt teljesen profán aktuálpolitikai okokból - jelen esetben az EP- választási kampány -, s mit sem törődik azzal, hogy ilyen módon mélyíti a szlovák emberek gondolkodásában a nemze­ti komplexust, amit az állandó fenyegetettségérzés eredmé­nyez, s ami egyben az ország hosszú távú demokratikus fejlő­désének talán legkomolyabb akadálya. Persze, a mindenkori politikai elitnek nagyon is megfelel, ha az emberek félnek, mert akkor könnyebben uralhatok, mert az ellenség elleni harccal sok minden elkendőzhető. Nyilván ezért is van az, hogy a magyarellenes sovinizmust egyik szlovák parlamenti párt sem veti el teljesen. Az SDKÚ és a KDH álláspontja természetesen szalonnacionalizmusnak tetszik a kormánypártok primitív nacionalizmusához képest, de ha helyzet van, rendszerint ők sem állják meg, hogy ne lo­vagolják meg egy kicsit a magyarellenes közhangulatot. A két jobboldali szlovák párt mai magatartása ezért talán még ér­dekesebb lesz, mint a kormánypártoké, amelyek biztos meg­tesznek mindent azért, hogy még önmagukon is túltegyenek. Pedig az SDKÚ és a KDH részéről merész és politikailag is jö­vedelmező taktika lehetne élesen szembefordulni a naciona­lista támadásokkal, s hangsúlyozni, hogy ezek csak a kor­mánypártok egyre burjánzó botrányait hivatottak palástolni. Félő azonban, Dzurinda és Hrušovský sem lesz képes ellen­állni a kísértésnek, hogy odaszóljon Orbánnak, amivel viszont a fent leírt stratégia élét veszti. Ami pedig az MKP kommunikációját illeti, annak sokkal hatá- rozottabbnak és erőteljesebbnek kellene lennie. Jellemző, hogy a magyar párt hasonló helyzetekben vagy egyáltalán nem kommunikál, vagy csak akkor reagál, ha megkeresik, ezért reagálása gyakran magyarázkodásnak tűnik. Ezzel a szlovák nyilvánosság körében azt a benyomást kelti, mintha félne, mintha lenne takargatnivalója, s ezáltal akaratlanul is megerősíti az egyébként abszurd vádakat. A mai nap tehát nem csupán rendkívüli szórakozással, hanem a parlamenti pártok számára rendkívüli lehetőségekkel is kecsegtet. Tanulságos lesz figyelni, miként élnek velük, azért is, mert az EP-választási kampány csak gyenge bemelegítés a jövőre ese­dékes parlamenti választásokra. A Market felmérésében részt vevők 91 százaléka szerint jó indok az európai béke megőrzése Miért mennek el szavazni az osztrákok? MTl-HÁTTÉR Az európai béke megőrzése és a nemzeti érdekek érvényre juttatá­sa végett szavaznának a legtöbben Ausztriában az Európai Parlamen­tiválasztáson. Bár a legutóbbi felmérések a két kormánypártnak együttesen alig több mint ötvenszázalékos szava­zatarányt jósoltak, a Market piac- és közvélemény-kutató intézet szerint az osztrákok nagy többsé­gét nem a kormány politikájával szembeni tiltakozás készteti a vok­solásra. A múlt hét végén ismerte­tett felmérésükben részt vevők 91 százaléka számára jelent jó indo­kot az európai béke megőrzése, majdnem ugyanennyi (89 száza­lék) számára a nemzeti érdekek érvényre juttatása és az a meggyő­ződés, hogy Európának össze kell tartania a nehéz időkben. A kor­mány irányvonala elleni tiltakozás mindössze 24 százalékuknál ját­szik szerepet, s még az Osztrák Szabadságpárt és a Szövetség Ausztria Jövőjéért EU-kritikus pár­tok szavazóinak többsége sem emiatt voksolna június 7-én. Az osztrák kormány politikájának támogatását a négyszáz megkér­dezett 52 százaléka említette a szavazásra ösztönző indítékként. Minden párt szavazótáborában tapasztalható bizonyos bírálat az EU-val szemben - véli a Market inté­zet igazgatója, Wemer Beutelme- yer. A szakember szerint erre utal a nemzeti érdekek jobb érvényesíté­sének gyakori említése és az, hogy 53 százalék jelölte meg a szavazásra alapot adó okok között „az EU gyámkodása” elleni tiltakozást. A felmérésben részt vevők 36 százaléka gondolja úgy, hogy a vi­lággazdasági válság miatt az idei EP-választás fontosabb, mint a 2004-es volt, 53 százalékuk egy­forma jelentőséget tulajdonít a kettőnek. A választás napjához, június 7-éhez közeledve egyébként egyre több osztrák mondja azt, hogy biz­tosan elmegy szavazni. Az Európai Bizottság februári közvélemény­kutatásában még a megkérdezet­tek 21 százaléka nyilatkozott így, a választás előtt egy-két héttel kö­zölt osztrák felmérések eredmé­nyei szerint már 40-47 százalék ígéri biztosra részvételét. Az egyik ilyen felmérés hét vé­gén közzétett adatai szerint 12 százalék mondta azt, hogy bizto­san nem megy el szavazni. A tá­volmaradás leggyakoribb okai az EU-val való elégedetlenség (33 százalék), valamint az a meggyő­ződés, hogy a szavazat semmin sem változtatna (29 százalék). FIGYELŐ Fénylő pontok az Atlanti-óceánon Narancssárga fényeket látott a horizonton egy atlanti repülő­járat brazil pilótája az óceán­nak azon a részén, ahol hétfőn eltűnt az Air France légitársa­ság Rio de Janeiróból Párizsba tartó repülőgépe. A brazil légierő megerősítet­te a hírt, amely szerint a pilóta narancssárga, „fénylő pontokat” látott Femando de Noronha szigetétől körülbelül 1300 küométerre, vagyis nagy­jából 1650 küométerre a brazü partoktól, azon az útvonalon, amelyen a párizsi járat közle­kedett. A TAM brazü légitársa­ság püótájának megfigyelése nagyjából egybeesett a francia utasszállító eltűnésének idő­pontjával, ezért nem lehet ki­zárni, hogy az Air France-gép égő roncsait láthatta az óceán felszínén. A brazü légitársaság tájékoztatta a hatóságokat. Brazil és francia repülőgépek és hajók hétfő éjjel is folytatták az Airbus A330-as utasszállító keresését. Egy spanyol hajó is csatlakozik a kutatáshoz, s az Egyesült ÁUamok is úrnak indí­tott egy P3 típusú felderítő re­pülőgépet a térségbe, (mti)

Next

/
Thumbnails
Contents