Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)

2009-06-25 / 145. szám, csütörtök

8 Külföld ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 25. www.ujszo.com RÖVIDEN Tóásó ügyvédje az EU-hoz fordul Budapest/Santa Cruz. Az Európai Unióhoz készül for­dulni a Bolíviában terrorista összeesküvés vádjával vizsgá­lati fogságban tartott Tóásó Előd magyar állampolgár ügy­védje. Rigoberto Paredes az El Deber bolíviai lapnak elmond­ta, az iratok összeállításán dol­gozik, és már felvette a kapcso­latot az unió bolíviai képviselő­jével. Az ügyvéd ahhoz szeret­ne segítséget kapni, hogy semmisítsék meg az eljárást a nyomozás során az ügyészekés a bírók által elkövetett tucatnyi formai hiba miatt. Paredes sze­rint a terrorizmus és fegyveres felkelés vádjával indított vizs­gálat lefolytatása ésszerűtlen és önkényes, és feljelentést akar tenni ügyfele emberi joga­inak megsértése miatt. (MTI) Romlottak Zágráb esélyei Brüsszel. A Szlovéniával folytatott kétoldalú határvita megoldatlansága miatt az EU ismét arra kényszerült, hogy elhalássza a csatlakozási tár­gyalások következő, péntekre tervezett fordulóját Horvátor­szággal. Ezt az unió soros cseh elnöksége közölte tegnap. Ez­által tovább csökkent az esé­lye annak, hogy a tagjelölt Zágráb- mint azt eddig remél­te - még idén befejezheti a tárgyalásokat az unióval, és még ebben az évtizedben vagy legkésőbb 2011-ben taggá válhat. (MTI) USA-izraeli feszültség Jeruzsálem. Washington törölte az izraeli kormányfő és az amerikai elnök közel-keleti megbízottjának mára Párizs­ba tervezett megbeszélését, mert Izrael nem állította le a zsidó telepek bővítését. A Je- diót Ahronót izraeli lap azt ír­ta, a Fehér Ház kertelés nélkül tudatta Izraellel, hogy a talál­kozó Benjámin Netanjahu és George Mitchell között mind­addig nem jöhet létre, amíg a zsidó állam nem változtat te­lepespolitikáján. Netanjahu tegnap Párizsban találkozott Nicolas Sarkozy francia el­nökkel. Az eredeti program szerint ezután tárgyalt volna az amerikai elnök közel-keleti megbízottjával. (MTI) Közeledés Szíriához Washington. Ismét nagy­követet küld Szíriába az USA, bő négy évvel azután, hogy a Rafik Hariri volt libanoni kormányfő elleni bejrúti me­rénylet miatt, tütakozásul visszahívta nagykövetét Da- maszkuszból. A Szíria és az USA közötti viszony javulás­nak indult Obama elnöki beik­tatása után. Amerikai kor­mányzati tisztségviselők azt mondják, az elnök elkötele­zett amellett, hogy Szíria és Iz­rael békét kössön egy széle­sebb közel-keleti békemegál­lapodás részeként. (MTI) Irán első számú vezetője nem enged a tüntetők követelésének - a kormány tagjai szerint az USA és Izrael áll a zavargások mögött Üldözési mániában szenved az iráni rezsim Teherán. Irán alacsonyabb szintre akarja leszállítani a kapcsolatokat Nagy-Bri- tanniával, és az olaszor­szági G8-találkozón sem vesz részt. A belügyminisz­ter szerint a tüntetőket az amerikai CIA finanszíroz­za. A hatóságok nem en­gednek a tüntetők azon követelésének, hogy tart­sanak új választásokat. ÖSSZEFOGLALÓ Ez utóbbi bejelentést már Ali Hamenei, Irán legfőbb vallási és po­litikai vezetője tette tegnap. Az aja- tolláh parlamenti képviselőkkel tartott találkozóján emlékeztetett arra, hogy az ellenzék szerint el­csalt elnökválasztások miatt kirob­bant utcai megmozdulások során az iráni törvények alkalmazását szorgalmazta és ezt teszi a jövőben is. „Sem a rendszer, sem a nép nem enged az erőszaknak” - tette hozzá Hamenei, akinek szavait az állami tévé idézte. Közben az iráni belügyminiszté­rium bejelentette: nem adott enge­délyt a mára tervezett tiltakozó gyűlésekre, amelyeken megemlé­keznének az elmúlt napok össze­Ki ölte meg Nedát, Irán angyalát? Teherán. Az iráni rendőrség tegnap hivatalosan megerősítet­te, hogy a múlt szombati tünteté­sek során megölték azt a diák­lányt, aki időközben a rezsim el­len tüntetők jelképévé vált. A 26 éves Neda-Aga Szoltan utolsó perceiről készült amatőr video­felvétel több hírportálra is felke­rült, s néhány nagy televízió szin­tén bemutatta. Az Irán angyalá­nak elkeresztelt Neda - halála­kor készült - fotóját emelik tün­tetők ezrei a magasba nemcsak Teheránban, hanem mindenütt a világon. A teheráni rendőrség szerint keresik a tettest, és jó nyomon vannak. A Farsz iráni hírügynökségnek egy nyomozó azt mondta, az illető szombaton őrült módon tüzelni kezdett a tüntető tömegre, s Neda fejét ek­kor érte hátulról találat (eddig úgy tudtuk, hogy mellkason lőt­ték). A rendőrség keresi a fegy­vert is, amelyről azt feltételezik, hogy becsempészték az ország­ba. E hivatalosnak tekinthető nyi­latkozat valóságtartalma ellen­őrizhetetlen. Neda vőlegénye szerint menyasszonya haláláért az Ahmadinezsád elnökhöz hű iszlám milícia, a Baszidzs felelős. A rendőrség most ismét azt állí­totta, hogy a múlt szombaton nem használt olyan fegyvert a tüntetőkkel szemben, mint ami­lyennel Nedát megölték. (TASR) Egy újabb archívumi felväel Ne­dűről (Reuters) csapásainak halálos áldozatairól. Mahmúd Ahmadinezsád, a hivata­losan újraválasztott elnök kihívói, Mir Hoszein Muszavi volt kor­mányfő és Mehdi Karubi, valamint Hoszein Ali Montazeri nagyajatol- láh egyaránt három napos gyászra szólították fel az irániakat. Monta- zerit az iszlám forradalom néhai vezetője, Khomeini ajatolláh utó­dának tekintették, de kegyvesztett lett még Khomeini 1989-ben bekö­vetkezett halála előtt és évekig házi őrizetben volt Kum síita szent vá­rosban. Muszavi felesége, Zahra Rahna- vard félje honlapján a tüntetések idején letartóztatottak azonnali szabadon bocsátását követelte, és bírálta azt az intézkedést, hogy fegyveresek egységeket küldtek Teherán utcáira. Irán fontolóra vette, hogy ala­csonyabb szintre szállítja le a Nagy­Britanniához fűződő diplomáciai kapcsolatait - közölte Manusehr Mottaki külügyminiszter. Az el­múlt napokban két brit diplomatát utasítottak ki Iránból, és London válaszlépésként ugyancsak távo­zásra szólított fel két iráni diploma­tát. Mottaki vasárnap azzal vádolta Nagy-Britanniát, hogy összeeskü­vést szervezett a június 12-iválasz- tások ellen, és hogy szerepe volt az azt követő rendzavarásokban is. A külügyminisztérium Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárt is beavatkozással vádolta meg, amelyet „bizonyos hatalmakhatására tett”. Mottaki közölte azt is, hogy nem vesz részt a hét második felében tartandó trieszti G8-tanácskozá- son, amelynek keretén belül egy napot szentelnének a pakisztáni és az afganisztáni helyzet stabilizá­lásának. Golamhoszein Mohszeni-Edzsei iráni titkosszolgálati miniszter a Farsz hírügynökség jelentése sze­rint arról számolt be, hogy több, brit útlevéllel rendelkező személy­nek is köze volt a zavargásokhoz és letartóztatták egy olyan csoport tagjait, akik a választások előtt ér­keztek Iránba. Egyikük - a minisz­ter szerint - újságírói álca alatt in­formációkat gyűjtött. Szadik Mahszuli belügyminisz­ter pedig azt állította tegnap, hogy az erőszakos cselekményekben résztvevő teheráni tüntetőket az amerikai CIA, valamint a Népi Mudzsahidek nevű, külföldön élő irániakból álló csoport finanszí­rozta. Hozzátette, hogy sok lázadó kapcsolatban áll az USA-val. Sze­rinte a „megszálló cionista rezsimnek” is köze van a zavargá­sok megszervezéséhez, s valószí­nű, hogy e megfogalmazással Iz­raelre célzott. (MTI, SITA, ú) Feszültség támadt Pristina és Szófia között - kiadhatják a szerbeknek Őrizetbe vették a bolgárok Ágim Cekut Nem túl szívderítő az európai uniós statisztika Baj van a jogvédelemmel MTl-ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEFOGLALÓ Pristina/Szófia. Szerb elfoga­tóparancs alapján őrizetbe vették Bulgáriában Ágim Ceku volt koszo­vói kormányfőt. Az ügy miatt a két ország között feszültség támadt, a koszovói kormány azt közölte, re­méli, hogy Szófia mielőbb szaba­don engedi a volt kormányfőt. A pristinai közlemény szerint állan­dó kapcsolatban állnak a bolgár ha­tóságokkal. Ágim Ceku-a korábbi Koszovói Felszabadító Hadsereg (UCK) egyik vezetője - 2006 márciusától 2008 januárjáig volt az akkor még ENSZ-közigazgatás (UNMIK) alatt álló Koszovó miniszterelnöke. Ce­ku elfogását tegnap megerősítette a bolgár belügyminisztérium is, a tárca szóvivője közölte, hogy a poli­tikust a bolgár-macedón határon fogták el, amikor az Bulgária terü­letére lépett. Egyébként a háborús bűnök elkövetésének címén ki­adott szerb nemzetközi körözés alapján már többször is őrizetbe vették Cekut, 2004-ben például Magyarországon, de az UNMIK közbelépésére csakhamar ismét szabadon engedték. A helyzet to­vább bonyolódott, amikor a szófiai főügyész közölté, Cekut való­színűleg a hét végéig tartják őrizet­ben Bulgáriában. „A szerb félnek 40 nap áll rendelkezésre, hogy előter­jessze azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján kéri a gyanúsított kiadatását” - fűzte hozzá Nikola Kokinov. Az ENSZ pristinai hivatala több­ször kérte a vüágszervezet tagál­lamait, hagyják figyelmen kívül a Ceku ellen kiadott elfogatóparan­csot. A volt dél-szerbiai tartomány területén ugyanis csak az ENSZ- nek volt joghatósága, amikor a kö­rözést kiadták, a szerb elfogatópa­rancs tehát nem érvényes. Cekut azzal vádolják a szerb hatóságok, hogy része volt csaknem 700 ko­szovói szerb és más helyi kisebb­séghez tartozó személy meggyilko­lásában. (MTI, ú) Becs. A hátrányos megkülön­böztetés elleni jogi védelem erősí­tésére és teljesebb adatszolgálta­tásra ösztönzi a tagállamokat az EU Alapjogi Ügynöksége (FRA) - hangzott el az intézmény 2009. évi jelentését bemutató sajtótájékoz­tatón Bécsben. A vizsgált időszakig 21 tagállam nem ültette át teljes egészében a nemzeti jogba a faji esélyegyenlőségi uniós irányelvet. Az ügynökséghez eljuttatott hi­vatalos bűnügyi statisztikák alap­ján nem lehet összehasonlítani egymással az országokat, mert mindenütt más az adatrögzítés és -szolgáltatás a gyakorlata. Külön­bözik a jogi gyakorlat például ab­ban is, hogy mely személyes adato­kat tekintik érzékenynek és melye­ket nem. Egyelőre 12 tagállamból állnak rendelkezésre elemzésre al­kalmas hivatalos számok. Ezek arra utalnak, hogy ezekben az orszá­gokban 2000 és 2007 között általá­ban nőtt, azóta viszont többnyire csökkent a rasszista indíttatású bűncselekmények száma. A 2007- ben elkövetett rasszista indíttatású bűncselekmények esetében a tagál­lamok többségében (15-ben) vagy nincs a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhető hivatalos bűnügyi statisztika, vagy korláto­zottan szolgáltatnak adatokat a bí­róságiesetekről. Morten Kjaerum, a FRA igazga­tója felidézte: a megkérdezett be­vándorlóknak, illetve nemzeti ki­sebbségek tagjainak mindössze 39 százaléka tudott arról, hogy tilos etnikai származás alapján hátrá­nyos megkülönböztetésben része­síteni bárkit, aki egy állásra jelent­kezik. És csak 20 százalékuk mond­ta azt, hogy ismer olyan szervezetet vagy testületet, amelyhez tanácsért vagytámogatásértfordulhat. Célpont volt a magyar és a cseh külképviselet is Meghiúsított merényletek MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Iszlámábád. A pa­kisztáni hatóságok meghiúsítottak egy merényletsorozatot, amelynek öt európai állam iszlámábádi nagy- követsége és a Dél-afrikai Köztár­saság diplomáciai képviselete volt a célpontja. Az európai országok kö­zül a magyar, a cseh, a svéd, a nor­vég és az olasz külképviselet ellen terveztek robbantást az idézett for- rásokszerint. A budapesti külügyi szóvivői iro­da tegnap megerősítette, hogy va­lóban terveztek a pakisztáni ma­gyar nagykövetség ellen támadást. Akülügy már korábban intézkedett a külképviselet objektumainak megerősítése érdekében, és az isz­lámábádi nagykövetségén keresz­tül folyamatosan tájékoztatást kap a fejleményekről. A nagykövetség szorosan együttműködik a pakisz­táni hatóságokkal és az EU tagál­lamainak képviseleteivel is. Közben a stockholmi külügymi­nisztérium szóvivője megerősítette az Aftonbladet svéd lapban, hogy a pakisztáni biztonsági erők a múlt pénteken őrizetbe vettek egy férfit, akinél két tonna robbanóanyag volt. A gyanúsított azt mondta, af­ganisztáni szerepvállalásuk miatt szemelték ki ezeket az országokat merénylet célpontjául. Az afga­nisztáni NATO-erők (ISAF) által június elején közölt összesítés sze­rint Olaszország 2350, Norvégia 485, Csehország 430, Svédország 420, Magyarország 320 katonát ál­lomásoztál Afganisztánban. Dél- Afrika nem vezényelt katonákat az ázsiai országba. Sarkozy nyolc tárca élére nevezett ki új minisztert - meglepő választás Jelentős francia kormányátalakítás ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. A vártnál jelentősebb kormányátalakítást jelentett be kedd este a francia elnöki hivatal. Nicolas Sarkozy nyolc tárca élére nevezett ki új minisztert, de a kor­mányfő Francois Fiiion maradt. Sarkozy egyik legfőbb bizalmasa, Brice Hortefeux veszi át a belügyi tárca irányítását Michele Alliot- Marie-tól, aki igazságügyi minisz­ter lesz. Elődjét, Rachida Datit ugyanis európai képviselőnek vá- lasztottákmeg. A politikai nyitás újabb jeleként a kulturális tárca vezetésével a né­hai Francois Mitterrand szocialista köztársasági elnök unokaöccsét, Frédéric Mitterrand írót, rendezőt, producert, műsorvezetőt bízta meg Frédéric Mitterrand (SITA/AP) a jobboldali államfő. A 61 éves köz­ismert televíziós személyiség 2008 szeptembere óta a nagy presztízsű római Villa Médicis francia kulturá­lis intézet igazgatója volt. Nagy meglepetésre miniszteri kinevezését ő maga jelentette be az olasz fővárosban, amikor elbú­csúzott kollegáitól. Arra a kérdésé­re, hogy egy Mitterrand miniszter­ként Sarkozy kormányában nem meglepő-e, azt válaszolta: „Sar­kozy elnök is volt miniszter a Mit- terrand-érában.” (Sarkozy 1993 és 1995 között Edouard Balladur jobboldali kormányában töltötte be a pénzügyminiszteri posztot.) Frédéric Mitterrand köztudottan csodálta államfő nagybátyját, de a szocialistákhoz soha nem csatla­kozott. (MTI, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents