Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)
2009-06-20 / 141. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 20. www.ujszo.com RÖVIDEN Washington Hawaiit félti Washington. Az USA-t aggasztja egy esetleges, Hawaii elleni észak-koreai rakétakilövés, és intézkedéseket hozott a szövetségi állam védelmére. Robert Gates amerikai védelmi miniszter közölte, hogy jóváhagyta rakétavédelmi berendezés és radarállomás telepítését a szigetcsoportra, hogy katonai védelmet biztosítson egy esetleges észak-koreai támadás esetén. Gates június elején már jelezte, hogy Phenjan feltehetően új, nagy hatótávolságú ballisztikus rakéta tesztelését készíti elő. Ajapán védelmi tárca szerint Phenjan Taepodong-2 típusú rakétát lőhet ki Okina- va, Guam vagy Hawaii irányába. Észak-Korea 2006-ban július 4-én, az amerikai nemzeti ünnepen hajtott végre rakétakísérletet. (MTI) Betilthatják a burka viselését Párizs. A francia kormány támogatja annak a parlamenti bizottságnak a felállítását, amelyet hatvan képviselő kezdeményezett az egész testet elfedő muzulmán női viselet, a burka franciaországi terjedésének kivizsgálására. A kormányszóvivő tegnap azt sem zárta ki, hogy törvényben fogják szabályozni a burka viselését. „Ha az derül ki, hogy a burka viselésére kényszerítik a nőket, akkor az ellentétes a köztársasági elvekkel, és természetesen a parlament levonja a következtetéseket” - fogalmazott LucChatel. (MTI) Robbantott az ETA Madrid. Gépkocsiba rejtett pokolgép robbant tegnap a spanyolországi Baszkföldön, a merényletben egy rendőr meghalt. A robbantást egy parkolóban követték el a Bilbao melletti Arrigorriaga településen. Az áldozat holttestét az autó roncsai között találták meg. A merényletet eddig egyetlen csoport sem vállalta magára, de a robbantás sajátosságai a Baszk Haza és Szabadság (ETA) szakadár szervezetre utalnak. (MTI) Kártérítés szóba sem jöhet Washington. A washingtoni szenátus csütörtökön bocsánatot kért a feketéket sújtó egykori amerikai rabszolgaság és faji szegregáció miatt. A felsőháza egyhangúlag, köz- felkiáltással fogadta el a határozatot, amely ezután kerül a képviselőház elé. Érvénybe lépéséhez nincs szükség Barack Obama elnök aláírására. A szenátus ugyanakkor leszögezte: az állásfoglalás semmi olyan elemet nem tartalmaz, amely támogatja vagy jóváhagyja, hogy az USA kártérítést fizessen az egykori rabszolgáknak, illetve leszárma- zottaiknak. (MTI) Politikai jogi és intézményes gyalázatnak minősítette az állam- és kormányfők döntését az európai szocialisták frakcióvezetője Támogatás Barrosónak, garancia az íreknek Az európai vezetők felszólították a mianmari juntát, hogy azonnal és feltétel nélkül engedje szabadon a Nobel-békedíjas ellenzéki vezetőt, Aung Szán Szú Kjit. Egy szokatlan gesztust is tettek: az angol szöveg 64 szóból áll, ez utalás arra, hogy a politikus asszony éppen tegnap lett 64 esztendős. (SITA/AP-felvétel) Brüsszel. Egyöntetű támogatás Jósé Manuel Durao Bar- roso EB-elnöknek az újraválasztásához, uniós garanciák az íreknek a népszavazáshoz, megállapodás a pénzügyi szervezetek felügyeletének reformjáról, valamint az éghajlatváltozás elleni globális küzdelem finanszírozásának elveiről. Ezek voltak a cseh elnökséget lezáró, tegnap véget ért kétnapos uniós csúcstalálkozó legfontosabb döntései. ÖSSZEFOGLALÓ Egyhangú támogatásukról biztosították az uniós országok vezetői Manuel Barrosónak, az EB eddigi elnökének azon törekvését, hogy újabb öt évig ő irányíthassa az EU legfőbb végrehajtó testületét. Ezt a csütörtök éjszakába nyúló tanácskozás után, tegnap hajnalban közölte Jan Fischer cseh miniszterelnök. Az 53 éves portugál konzervatív politikusnak még az Európai Parlamentben is többséget kell kapnia a tisztség elnyeréséhez. Az EP-ben azonban a Barrosót szorgalmazó jobbközép európai néppárti képviselőknek - bár ők adják a legnépesebb frakciót a június elején újraválasztott testületben - nincs abszolút többségük, és szocialista, zöld, illetve liberális képviselők megpróbálják megakadályozni Barroso újraválasztását. Még semmi sem dőlt el Martin Schulz, a szociálisták európai frakcióvezetője tegnap Brüsszelben máris bejelentette, hogy nemmel fognak szavazni. Schulz „politikai, jogi és intézményes gyalázatnak” minősítette az állam- és kormányfők döntését. Részben ezért, részben pedig azért, mert az új összetételű EB megalakításánakfolyamatát a Lisz- szaboni Szerződés életbe lépésének késlekedése miatt jogi bizonytalanság övezi, egyelőre tisztázatlan, hogy a tagállamokat képviselő tanács pontosan mikor teszi meg a jogi értelemben is hivatalos jelölést. Az unió most érvényes alapszabálya, a Nizzai Szerződés értelmében csak a tagállamok számának kétharmada lehetne az uniós biztosok száma. Ha azonban a tavalyi elutasító írországi népszavazás után idén októberben egy újabb népszavazáson az írek is igent mondanak az EU-t alaposan megreformáló Lisszaboni Szerződésre, akkor annak hatályba lépése kiiktatná ezt a kétharmados szabályt. A jelenlegi összetételű Európai Bizottság megbízatása - így Barrosóé is - idén október 31-ig tart. Jogászok szerint arra nincs mód, hogy egyedül Barrosót jelöljék hivatalosan Nizza szerint, majd a biztosokat később esetleg Lisszabon szerint. Minden az írektől függ Megállapodtak az állam- és kormányfők az Írországnak a Li- szaboni Szerződéssel kapcsolatban adandó garanciák szerződéses formájáról is. Annak érdekében, hogy az ír lakosság a következő népszavazáson ne utasítsa el a dokumentumot - amit egyszer már megtett -, a garanciákat a szerződéshez csatolt jegyzőkönyvként kezelik majd, ugyanakkor belefoglalják azt is, hogy mindez nem érinti a szerződés ratifikációs folyamatát azokban a tagállamokban, ahol az már lezárult. A garanciák egyebek között a katonai semlegesség, a családpolitika (abortusz) és az adórendszer nemzeti kezelésének megerősítésére vonatkoznak. Brian Cowen ír kormányfő a csúcstalálkozó után közölte, hogy az újabb népszavazást október elején tartják meg. Pénzügyi felügyelet A pénzügyi szervezetek felügyeletének európai szintű reformjáról már csütörtökön este megállapodtak a csúcs résztvevői. Barroso olyan elképzeléseket terjesztett az állam- és kormányfők elé, amelyek új ellenőrző testület létrehozásáról, valamint három uniós felügyelő hatóság megerősítéséről szólnak. A most zöld utat kapott elképzelések értelmében az Európai Központi Bank (EKB) mellett testületet hoznak létre a pénzügyi rendszert veszélyeztető kockázatok kiszűrésére, a pénzügyi piacokat fenyegető veszélyek időben történő jelzésére. Emellett megerősítenék a már létező banki, biztosítási, valamint értékpapír-piaci uniós felügyelő testület hatáskörét, és a nemzeti hatóságokkal közös hálózatba vonnák ezeket. E testületek - mintegy döntőbíróságként - kötelező érvényű határozatot hozhatnának olyan esetben, ha két különböző nemzeti felügyeleti szerv nem tud megállapodásra jutni egymással. A csúcsvezetők azonban leszögezték, hogy az új struktúra kialakítása „nem lehet hatással az egyes nemzeti költségvetésekre”. Ennek az elvnek a kimondása a britek követelése volt. A kiemelkedően fontos pénzügyi központnak számító London azt kívánja megakadályozni, hogy ezek az európai szintű felügyelő testületek kötelező jelleggel előírhassák Nagy-Britanni- ának valamely bajba került bank megmentését az állami költségvetésből, vagyis az adófizetők pénzéből. A klímaváltozás költségei Abban is megállapodás született, hogy milyen elvek szerint finanszírozzák az éghajlatváltozás elleni globális küzdelmet. A költségekhez való hozzájárulás két fő elve az erről készült állásfoglalástervezet értelmében a fizetési képesség szerinti elosztás (a gazdagabb többet fizet), valamint a szennyezés mértékéért való felelősségvállalás (a szennyező fizet) tétele kell, hogy legyen. Eszerint a legszegényebbek kivételével minden országnak ki kell vennie a részét a terhek vállalásából a fejlődő világban. Szakértők szerint a szegény országoknak 2020-ig évente 100 milliárd euróra van szükségük a szén-dioxid-kibocsátás megfelelő mértékű csökkentéséhez, valamint további 20-50 milliárd euróra a klímaváltozás elleni küzdelem egyéb teendőihez. Ilyen például új vízforrások feltárása vagy száraz- ságtűrőbb növényfajták kinemesítése. Az EU egyelőre nem döntötte el, hogy pontosan mennyit fog fizetni. (MTI, s, ú) Uniós hitelt szeretne az ukrán Naftogaz Nyáron is lehet gázválság Hamenei ismét védelmébe vette Ahmadinezsádot - burkolt fenyegetések Bekeményíthet a teheráni rezsim ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Miközben az unió tagországainak állam- és kormányfői tegnap Brüsszelben elítélték az iráni tüntetők elleni erőszakot, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője védelmébe vette mind a hatóságok eljárását, mind pedig a vitatott elnökválasztási eredményeket. Brüsszelben Gordon Brown brit miniszterelnök kijelentette, egységesek voltak az iráni hatóságok erőszakos fellépésének, az elmúlt napok brutalitásának helytelenítésében. Nicolas Sarkozy francia elnök pedig külön intette Iránt, nehogy helyrehozhatatlan hibát kövessenek Nem engedélyezik az iráni hatóságok az elnökválasztáson vesztes ellenzéki jelölt, Mir Hoszein Mu- szavi híveinek mára Teheránba tervezett tüntetését. Ezt az iráni főváros kormányzója tegnap jelentette be. Morteza Tárnádon hozzátette, hogy az elmúlt napokban tartott teheráni tüntetések - engedély hiányában - szintén törvénytelenek voltak. Muszavi hívei a választási eredmények múlt szombati kihirdetése óta minden nap tüntet- nek Teheránban. Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője tegnap a teheráni egyetemen kijelentette, hogy egyértelmű győzelem született az iráni elnökválasztáson. „Az iszlám köztársaság törvényei nem tesznek lehetővé választási csalást” - szögezte le Hamenei több tízezer ember előtt, akik a teheráni egyetem falain belül és kívül hallgatták őt. „Ha százezer szavazatról vagy esetleg egymillióról lenne szó, talán felmerülhetnének kétségek, de a 11 milliós szavazatkülönbség azt mutatja, hogy nem történhetett manipuláció.” Kiemelte ugyanakkor, a panaszokat ki kell vizsgálni, mert ez a jövőbeli választások hitele szempontjából is fontos. Ezzel a legfőbb vezető nyilvánosan is kiállt a június 12-i választás hivatalos győztese, Mahmúd Ah- madinezsád elnök mellett, aki hivatalosan a szavazatok 62,6 százalékát szerezte meg. Hamenei figyelmeztette a választási eredményt vitató vesztes elnökjelölteket, hogy csak törvényes úton próbálják orvosolni panaszaikat, és arra kérte az ellenzéket, hagyjon fel az utcai tiltakozással. „Ha nem érnek véget a demonstrációk, felelősségre fogják vonni a tüntetőket a felfordulásért.” Hangsúlyozta, a vezetés nem fogja teljesíteni a vesztes jelöltek jogtalan követeléseit az utcai tiltakozásoknyomására, mert az egy „diktatórikus rendszer kiépítésének kezdete” lenne. Élesen kikelt a világ arrogáns hatalmai ellen, amelyek közül konkrétan az amerikai és a brit kormányt nevezte meg. Azzal vádolta őket, hogy nyugtalanságot akartak szítani Iránban, és megpróbálták aláásni az embereknek a választásba vetett bizalmát. „A végeredmény kétségbe vonásával az iszlám köztársaság legitimitását kérdőjelezték meg” - szögezte le. Hozzátette, hogy Iránnak nincs szüksége tanácsokra ezektől az országoktól az emberi jogok védelmét illetően. „Nem tudnak semmit az emberi jogokról azok után, amit Irakban és Afga- nisztánbanműveltek.” Hangsúlyozta, hogy Irán megmutatta a világnak, milyen egy vallási demokrácia. A június 12-i választást „politikai földindulásnak” nevezte, és utalt arra, hogy 1979 óta nem volt ilyen magas részvételi arány Iránban. A televízió felvételei szerint a pénteki imán jelen volt Ahmadinezsád és egyik kihívója, Mohszen Rezai is. A képeken nem volt látható sem Mehdi Karubi, sem Muszavi, a két reformpárti elnökjelölt. Nagy-Britannia tegnap hivatalosan tiltakozott amiatt, hogy Hamenei az iráni belügyekbe való beavatkozással vádolta meg a brit kormányt. (MTI, ú) MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Hárommilliárd eurós hitelhez szeretne jutni a nyugat-európai országoktól az ukrán állami gázellátó vállalat, a Naftogaz, amely az orosz földgáz Európába juttatásáért is felelős. A Naftogaz igényét alelnöke, Igor Didenko jelentette be csütörtökön Brüsszelben, elismerve, nincs elég pénzük az orosz Gazprom kifizetésére. Az EU-országok szakértői értekezletet tartottak arról, miként lehet elkerülni a januári orosz-ukrán gázválság megismétlődését, s meghallMT1-HÍR Párizs. Az Air France légitársaság 17 500 dollár kárpótlási előleget fizet a lezuhant gépen utazott áldozatok rokonainak, miközben folytatódik a baleset okainak felderítése. A légitársaság biztosítóinak ügyvédei felkeresik - 32 országban - a 228 áldozat családjait, ám ez a hiányzó adatok miatt nem mindig egyszerű. A társaság megemlékezést is tart az elhunytak tiszteletére -jelentette be tegnap Pierre-Henri Gourgeon vezérigazgató. gatták Didenkót is, meg a Gazprom képviselőit is. Az Európai Bizottság ezután kiadott közleményéből kiderül, az uniós államok esetleges nyári gázhiánytól is tartanak. Manuel Durao Barroso, az EB elnöke a tegnapi csúcs után azt mondta, nincs uniós költségvetési pénz az ukrán gáztartozás fizetésére. Rámutatott, hogy ez nem is illetékessége és felelőssége az EU- nak. Ugyanakkor jelezte, nemzetközi pénzintetek és uniós gázcégek hajlandóságot mutattak arra, hogy segítsenek Kijevnek a fizetési problémák megoldásában. Az AF 447-es számú, Rio de Ja- neiróból Párizs felé tartó utasszállítója június 1-jén zuhant le, miután viharba került. A gépen négy magyar és három szlovák állampolgár is utazott. Nem tudni, mi okozta a szerencsétlenséget, még mindig folyik a kutatás törmelékek, holttestek és a gép fekete doboza után. A boncolások során talált csonttörések és az utasszállító roncsának nagy darabjai a szakemberek szerint azt valószínűsítik, hogy a repülőgép még a levegőben darabokra hullott. Gesztusnak szánja a francia légitársaság Előleg a hozzátartozóknak