Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)

2009-06-19 / 140. szám, péntek

8 Vélemény ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 19. www.ujszo.com SZEMSZÖG Nekünk JÓKAI-NAPOK Már a múlt évben eltervez­tük, hogy a Lévai Juhász Gyula Irodalmi Színpaddal tiszteletadó emlékműsort ké­szít Radnóti Miklós születé­sének századik évfordulója alkalmából. Nagyon tehetséges vers­mondókkal meg is valósítot­tuk elhatározásunkat. A be­mutató előadásra még (már) márciusban került sor. Az előadás után többen kértek, jelentkezzünk a Tompa Mi­hály Országos Vers- és Pró­zamondó Verseny VI. kategó­riájába. Mi viszont nem akar­tunk versenyezni. Az ösztön­zések miatt azonban felhív­tam az országos verseny fő­szervezőjét, azzal, hogy kísé­rő műsorként szívesen részt vennénk a rimaszombati versmondók ünnepi műsorá­ban. Az ajánlatomat nem fo­gadták el, mert előtte már Bálint András művész úrral kötöttek szerződést, ezért azt javasolták, hogy a verseny­ben lépjünk fel. Nem egyez­tünk meg, mivel ők a kiírás feltételeihez ragaszkodtak, melyben az áll, hogy a ver­senybe került műsor nem le­het 25-30 percnél hosszabb. A mi összeállításunk ennek kétszerese, 40-45 perces, és ezt nem voltunk hajlandók lerövidíteni, inkább itthon maradtunk. Közben már áprilisban fel­ajánlottuk a Jókai-napok szervezőinek, hogy a Radnó- ti-év kapcsán szívesen bemu­tatnánk a műsort. Úgy véltük, kellemes színfoltja lenne a JN műsorának. A szervezők örömmel fogadták a felaján­lást. Május végén érdeklőd­tem, akkor azt közölték, hogy értesítenek a fellépés idő­pontjáról. Mivel hiába vár­tam, ismét felhívtam a szer­vezőket, akik azt mondták, sajnos olyan sűrű a program, hogy a mi „100 éves Radnó­tink” már nem fér be. Úgy érezzük, hogy mind időszerűségével, mind szín­vonalával egy kis jóakarat mellett kaphatott volna he­lyet a JN gazdag műsorában, már csak azért is, mert hason­ló jellegű magyarországi ren­dezvényen nemcsak a szak­ma, hanem a közönség előtt is sikert arattunk. A Csema- dok lévai irodalmi színpada a műfaj megjelenése óta a régi­ónkban az egyetlen, mely kö­zel fél évszázada mind a mai napig műhelymunkát végez a kultúra szolgálatában. Újváry László . . (AP-felvétel) ■ A díjat az Erdélyi Nemzeti Tanács oktatási szakbizottsága adományozza évente tizenöt személyiségnek Báthory-díjas a MIDAS Báthory-díjat kapott a kisebbségi nyelveken megjelenő napilapokat tömörítő európai szervezet, a MI­DAS, amelynek lapunk is tagja. A dí­jat az Erdélyi Nemzeti Tanács okta­tási szakbizottsága adományozza a Bolyai Kezdeményező Bizottság ja­vaslatára évente tizenöt személyi­ségnek vagy szervezetnek, akik, il­letve amelyek a legtöbbet tettek a romániai, állami finanszírozású magyar felsőoktatás megteremtése érdekében. Idén a MIDAS mellett ki- tüntetetést kapott Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke, Lázár Vilmos üzletember, Demény Lajos történész és Szatmáry Kristóf, a Bu- dapestiKereskedelmiés Iparkamara elnöke. Az elmúlt három évben olyan személyiségeket tüntettek ki Báthory-díjjal, mint George Pataki, New York állam kormányzója, Tom Lantos amerikai kongresszusi kép­viselő, Reinhard Olt német újságíró, Szent-Iványi István EP-képviselő, Tabajdi Csaba EP-képviselő, a lon­doni The Times szerkesztősége, a Magyar Tudományos Akadémia, a Norvég Tudományos Akadémia, Csányi Sándor, az OTP Bank elnöke, Göran Lindblad EP-képviselő, Né­meth Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Schöpflin György EP-képviselő és Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudo­mányos Akadémia volt elnöke. A dí­jakat idén is Tőkés László, romániai magyar EP-képviselő adta át a Ma­gyar Tudományos Akadémia bu­dapesti székházában. A MIDAS nevében Günter Rautz főtitkár és a MIDAS igazgatótanácsának tagja, az Új Szó lapigazgatója, Slezákné Kovács Edit vette át. (ú) Kitüntetettek A Báthory-díjat Tőkés Lászlótól Günter Rautz, a szervezet főtitkára és a MIDAS igazgatótanácsának tagja, az Új Szó lapigazgatója, Slezákné Kovács Edit vette át (Képarchívum) KÁRPÁT-MEDENCEI KITEKINTŐ - v-- ' a hatalomba Milyen konkrét haszna szár­mazik az RMDSZ-nek, az erdélyi magyarságnak abból, hogy a szö­vetség önálló jelöltet indít az őszi államfőválasztáson? A kérdés azért aktuális már most, mert a szervezet területi és felső vezető­inek álláspontja alapján boríté­kolható a magyar elnökjelölt kije­lölése. Nem is a személyen van a hangsúly, hiszen a szavazatszer­zésben nem lesznek nagy eltéré­sek, ha a feladatot Markó Béla, Kelemen Hunor vagy Frunda György vállalja. (Érdekes formu­la lenne Eckstein-Kovács Péter vagy Tőkés László benevezése, ennek azonban roppant kevés a valószínűsége.) Lényeges szempont viszont, hogy Romániában a rendszer- váltás óta idén először rendez­nek államfőválasztást úgy, hogy nem esik egybe parlamenti megmérettetéssel. Ezáltal érvé­nyét veszti az RMDSZ eddigi gyakorlatának logikája, mely szerint azért kell önálló jelöltet állítani, hogy hozzájáruljon a magyarság mozgósításához, a képviselő- és szenátoijelöltek - hiszen 2008 óta már egyéni je­löltekről beszélünk - sikeréhez. Most ilyen tét nincs. Marad viszont az, hogy a favo- ritjának megelőlegezhető négy­öt, legjobb esetben hatszázalékos szavazataránnyal sáfárkodva az RMDSZ odaáll a második fordu­lóba bejutott román jelöltekhez, és azt mondja: bizonyos feltéte­lek teljesítése esetén mindez a tie­tek. A két potenciális befutó közül Traian Básescu eddigi, a magya­roknak tett beváltatlan ígéreteit (lásd a kisebbségi törvény elfo­gadása) és Mircea Geoaná utóbbi időben tanúsított magyarellenes retorikáját tekintve nagy horderejű igények - például az önálló romániai magyar egyetem létrehozása - kielégítésére rop­pant kevés az esély ilyesmibe akár bele is bukhat egy román jelölt. Sokkal nagyobb esély mutat­kozik egy olyan paktum megkö­tésére, amely lehetőséget terem­tene az RMDSZ-nek alapvető cél­ja elérésére, mégpedig a hata­lomba való visszakerülésre. Erre Básescu és Geoaná egyaránt vevő lehet, hiszen a jelenlegi nagykoa­líció nagy valószínűséggel egyi­kük felülkerekedését sem éli túl, ugyanakkor a PDL-PSD-kormány esetleges feloszlása után minden bizonnyal az a párt marad a Vic- toria-palotában, amelynek jelölt­je öt évre bérletet vált a Cotroce- ni-palotába. Ez esetben az RM­DSZ megkerülhetetlen tényező, és ez lesz az egyetlen célja a ma­gyar államfőjelölt szerepelteté­sének. Erős elnököt igényelnek Véleményem szerint módosí­tani kellene a román Alkotmányt abban az értelemben, hogy vilá­gosabb legyen az államelnök ha­tásköre, a mediátor szerepét töltse be a társadalomban és az Alkotmány ne adjon lehetőséget arra, hogy az elnök túllépje hatáskörét” - jelentette ki egy konferencián Borbély László. A Parlamentáris rendszerek az egyesült Európában: Románia és Németország összehasonlítása nevű berlini konferenciára Su­sanne Kästner, a német parla­ment alelnöke, a német-román kapcsolatok parlamenti csoport­jának elnöke hívta meg a képvi­selőház külügyi bizottságának elnökét, aki az elnöki és parla­menti rendszerek összehasonlí­tásáról tart előadást. Borbély László elmondta, a parlamenta­rizmus kérdése minden demok­ráciában fontos, a vélemények transinde>T megoszlanak arról, hogy az el­nöki, félelnöki vagy parlamenti demokrácia jelenti-e a megol­dást, a lényeg, hogy az adott or­szágban működőképes legyen. „Sajnos a román Alkotmány szö­vege kétértelmű és lehetőséget ad a különböző értelmezésekre, ami árt a demokráciának. Én a parlamenti demokrácia híve va­gyok, de Romániában a közvé­lemény szerint igény van egy erős elnök jelenlétére” - muta­tott rá Borbély. A konferencián német és román képviselők és politológusok tartottak összeha­sonlító előadásokat Románia és Németország parlamenti rend­szeréről. Teljes jogkört vár el Dr. Radoslav Stojanovič jo­gászprofesszor, a nemzetközi jog szakértője, volt diplomata azt ál­lítja, hogy a vajdasági tartományi kormányzatnak egy új vajdasági alapokmány kidolgozását kell kezdeményeznie, amely nem „Szerbia érvényes Alkot­mányához” igazodna, hanem az állam alkotmányos és politikai rendszeréről szóló modem elmé­leteken alapulna - írja az újvidéki Dnevnik. A professzor szerint Vajdaság Statútumának az a fő fogyatékossága, hogy nem foglal­ja magába a decentralizáció fo­lyamatát, s ezt a kérdést Szerbia Alkotmánya sem rendezi. „Kívá­natos lenne, hogy a vajdasági alapokmány e tekintetben jobb legyen Szerbia Alkotmányánál, mert ezzel elindítanák az alkot­mánymódosítási folyamatot is” - mondta a professzor, aki szerint nem lehet elvitatni Vajdaság tör­vényhozási jogát, de pontosan meg kell határozni, mely kérdé­sekben illetékes. Az olaszországi Dél-Tirolnak például a többi ré­giótól eltérően van törvényalko­tási felhatalmazása, de csak a német kisebbséget érintő kérdé­sekben. Vajdaságnak teljes tör­vényhozási jogkörrel kell rendel­keznie a nemzeti kisebbségekhez kapcsolódó kérdésekben - jelen­tette ki dr. Stojanovič. VajdaságMA

Next

/
Thumbnails
Contents