Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)
2009-06-19 / 140. szám, péntek
8 Vélemény ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 19. www.ujszo.com SZEMSZÖG Nekünk JÓKAI-NAPOK Már a múlt évben elterveztük, hogy a Lévai Juhász Gyula Irodalmi Színpaddal tiszteletadó emlékműsort készít Radnóti Miklós születésének századik évfordulója alkalmából. Nagyon tehetséges versmondókkal meg is valósítottuk elhatározásunkat. A bemutató előadásra még (már) márciusban került sor. Az előadás után többen kértek, jelentkezzünk a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny VI. kategóriájába. Mi viszont nem akartunk versenyezni. Az ösztönzések miatt azonban felhívtam az országos verseny főszervezőjét, azzal, hogy kísérő műsorként szívesen részt vennénk a rimaszombati versmondók ünnepi műsorában. Az ajánlatomat nem fogadták el, mert előtte már Bálint András művész úrral kötöttek szerződést, ezért azt javasolták, hogy a versenyben lépjünk fel. Nem egyeztünk meg, mivel ők a kiírás feltételeihez ragaszkodtak, melyben az áll, hogy a versenybe került műsor nem lehet 25-30 percnél hosszabb. A mi összeállításunk ennek kétszerese, 40-45 perces, és ezt nem voltunk hajlandók lerövidíteni, inkább itthon maradtunk. Közben már áprilisban felajánlottuk a Jókai-napok szervezőinek, hogy a Radnó- ti-év kapcsán szívesen bemutatnánk a műsort. Úgy véltük, kellemes színfoltja lenne a JN műsorának. A szervezők örömmel fogadták a felajánlást. Május végén érdeklődtem, akkor azt közölték, hogy értesítenek a fellépés időpontjáról. Mivel hiába vártam, ismét felhívtam a szervezőket, akik azt mondták, sajnos olyan sűrű a program, hogy a mi „100 éves Radnótink” már nem fér be. Úgy érezzük, hogy mind időszerűségével, mind színvonalával egy kis jóakarat mellett kaphatott volna helyet a JN gazdag műsorában, már csak azért is, mert hasonló jellegű magyarországi rendezvényen nemcsak a szakma, hanem a közönség előtt is sikert arattunk. A Csema- dok lévai irodalmi színpada a műfaj megjelenése óta a régiónkban az egyetlen, mely közel fél évszázada mind a mai napig műhelymunkát végez a kultúra szolgálatában. Újváry László . . (AP-felvétel) ■ A díjat az Erdélyi Nemzeti Tanács oktatási szakbizottsága adományozza évente tizenöt személyiségnek Báthory-díjas a MIDAS Báthory-díjat kapott a kisebbségi nyelveken megjelenő napilapokat tömörítő európai szervezet, a MIDAS, amelynek lapunk is tagja. A díjat az Erdélyi Nemzeti Tanács oktatási szakbizottsága adományozza a Bolyai Kezdeményező Bizottság javaslatára évente tizenöt személyiségnek vagy szervezetnek, akik, illetve amelyek a legtöbbet tettek a romániai, állami finanszírozású magyar felsőoktatás megteremtése érdekében. Idén a MIDAS mellett ki- tüntetetést kapott Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke, Lázár Vilmos üzletember, Demény Lajos történész és Szatmáry Kristóf, a Bu- dapestiKereskedelmiés Iparkamara elnöke. Az elmúlt három évben olyan személyiségeket tüntettek ki Báthory-díjjal, mint George Pataki, New York állam kormányzója, Tom Lantos amerikai kongresszusi képviselő, Reinhard Olt német újságíró, Szent-Iványi István EP-képviselő, Tabajdi Csaba EP-képviselő, a londoni The Times szerkesztősége, a Magyar Tudományos Akadémia, a Norvég Tudományos Akadémia, Csányi Sándor, az OTP Bank elnöke, Göran Lindblad EP-képviselő, Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Schöpflin György EP-képviselő és Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. A díjakat idén is Tőkés László, romániai magyar EP-képviselő adta át a Magyar Tudományos Akadémia budapesti székházában. A MIDAS nevében Günter Rautz főtitkár és a MIDAS igazgatótanácsának tagja, az Új Szó lapigazgatója, Slezákné Kovács Edit vette át. (ú) Kitüntetettek A Báthory-díjat Tőkés Lászlótól Günter Rautz, a szervezet főtitkára és a MIDAS igazgatótanácsának tagja, az Új Szó lapigazgatója, Slezákné Kovács Edit vette át (Képarchívum) KÁRPÁT-MEDENCEI KITEKINTŐ - v-- ' a hatalomba Milyen konkrét haszna származik az RMDSZ-nek, az erdélyi magyarságnak abból, hogy a szövetség önálló jelöltet indít az őszi államfőválasztáson? A kérdés azért aktuális már most, mert a szervezet területi és felső vezetőinek álláspontja alapján borítékolható a magyar elnökjelölt kijelölése. Nem is a személyen van a hangsúly, hiszen a szavazatszerzésben nem lesznek nagy eltérések, ha a feladatot Markó Béla, Kelemen Hunor vagy Frunda György vállalja. (Érdekes formula lenne Eckstein-Kovács Péter vagy Tőkés László benevezése, ennek azonban roppant kevés a valószínűsége.) Lényeges szempont viszont, hogy Romániában a rendszer- váltás óta idén először rendeznek államfőválasztást úgy, hogy nem esik egybe parlamenti megmérettetéssel. Ezáltal érvényét veszti az RMDSZ eddigi gyakorlatának logikája, mely szerint azért kell önálló jelöltet állítani, hogy hozzájáruljon a magyarság mozgósításához, a képviselő- és szenátoijelöltek - hiszen 2008 óta már egyéni jelöltekről beszélünk - sikeréhez. Most ilyen tét nincs. Marad viszont az, hogy a favo- ritjának megelőlegezhető négyöt, legjobb esetben hatszázalékos szavazataránnyal sáfárkodva az RMDSZ odaáll a második fordulóba bejutott román jelöltekhez, és azt mondja: bizonyos feltételek teljesítése esetén mindez a tietek. A két potenciális befutó közül Traian Básescu eddigi, a magyaroknak tett beváltatlan ígéreteit (lásd a kisebbségi törvény elfogadása) és Mircea Geoaná utóbbi időben tanúsított magyarellenes retorikáját tekintve nagy horderejű igények - például az önálló romániai magyar egyetem létrehozása - kielégítésére roppant kevés az esély ilyesmibe akár bele is bukhat egy román jelölt. Sokkal nagyobb esély mutatkozik egy olyan paktum megkötésére, amely lehetőséget teremtene az RMDSZ-nek alapvető célja elérésére, mégpedig a hatalomba való visszakerülésre. Erre Básescu és Geoaná egyaránt vevő lehet, hiszen a jelenlegi nagykoalíció nagy valószínűséggel egyikük felülkerekedését sem éli túl, ugyanakkor a PDL-PSD-kormány esetleges feloszlása után minden bizonnyal az a párt marad a Vic- toria-palotában, amelynek jelöltje öt évre bérletet vált a Cotroce- ni-palotába. Ez esetben az RMDSZ megkerülhetetlen tényező, és ez lesz az egyetlen célja a magyar államfőjelölt szerepeltetésének. Erős elnököt igényelnek Véleményem szerint módosítani kellene a román Alkotmányt abban az értelemben, hogy világosabb legyen az államelnök hatásköre, a mediátor szerepét töltse be a társadalomban és az Alkotmány ne adjon lehetőséget arra, hogy az elnök túllépje hatáskörét” - jelentette ki egy konferencián Borbély László. A Parlamentáris rendszerek az egyesült Európában: Románia és Németország összehasonlítása nevű berlini konferenciára Susanne Kästner, a német parlament alelnöke, a német-román kapcsolatok parlamenti csoportjának elnöke hívta meg a képviselőház külügyi bizottságának elnökét, aki az elnöki és parlamenti rendszerek összehasonlításáról tart előadást. Borbély László elmondta, a parlamentarizmus kérdése minden demokráciában fontos, a vélemények transinde>T megoszlanak arról, hogy az elnöki, félelnöki vagy parlamenti demokrácia jelenti-e a megoldást, a lényeg, hogy az adott országban működőképes legyen. „Sajnos a román Alkotmány szövege kétértelmű és lehetőséget ad a különböző értelmezésekre, ami árt a demokráciának. Én a parlamenti demokrácia híve vagyok, de Romániában a közvélemény szerint igény van egy erős elnök jelenlétére” - mutatott rá Borbély. A konferencián német és román képviselők és politológusok tartottak összehasonlító előadásokat Románia és Németország parlamenti rendszeréről. Teljes jogkört vár el Dr. Radoslav Stojanovič jogászprofesszor, a nemzetközi jog szakértője, volt diplomata azt állítja, hogy a vajdasági tartományi kormányzatnak egy új vajdasági alapokmány kidolgozását kell kezdeményeznie, amely nem „Szerbia érvényes Alkotmányához” igazodna, hanem az állam alkotmányos és politikai rendszeréről szóló modem elméleteken alapulna - írja az újvidéki Dnevnik. A professzor szerint Vajdaság Statútumának az a fő fogyatékossága, hogy nem foglalja magába a decentralizáció folyamatát, s ezt a kérdést Szerbia Alkotmánya sem rendezi. „Kívánatos lenne, hogy a vajdasági alapokmány e tekintetben jobb legyen Szerbia Alkotmányánál, mert ezzel elindítanák az alkotmánymódosítási folyamatot is” - mondta a professzor, aki szerint nem lehet elvitatni Vajdaság törvényhozási jogát, de pontosan meg kell határozni, mely kérdésekben illetékes. Az olaszországi Dél-Tirolnak például a többi régiótól eltérően van törvényalkotási felhatalmazása, de csak a német kisebbséget érintő kérdésekben. Vajdaságnak teljes törvényhozási jogkörrel kell rendelkeznie a nemzeti kisebbségekhez kapcsolódó kérdésekben - jelentette ki dr. Stojanovič. VajdaságMA