Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)
2009-06-19 / 140. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 19. Kultúra 9 Öt magyar filmet vetítenek majd Karlovy Vary idei fesztiválján, három rendező személyes részvételével Fókuszban egy erős csapat Kádas József és Vass Teréz az Utolsó időkben (Fotó: Filmunió) Sem az idei berlini, sem a válogatós cannes-i mustra nem markolt az ez évi budapesti szemle kínálatából, Karlovy Vary azonban négyet is visz a legfrissebb magyar filmtermésből. SZABÓ G. LÁSZLÓ Versenybe hívta azt az alkotást, amely sokak nagy meglepetésére díj nélkül végzett a futamban, az amerikai Variety kritikusainak tízes listájára felkerült a „dobd el az agyad” - érzést sugalló, zenés-táncos kasszasiker, amelynek alapjául egy népszerű színpadi musical szolgált, az információs szekcióba pedig bekerült az idei szemlegyőztes és egy halálosan kemény, drámai opus. Az ötödik magyar alkotás - a 20 év szabadság elnevezésű speciális programban - egy 1992-ben készült, rangos elismerésekkel felékszerezett filmdráma lesz, amely Szabó Istvánnak a zsűri különdíját vívta ki a berlini fesztiválon, majd az Európai Filmakadémiától kapta meg a legjobb forgatókönyv díját, amely ugyancsak Szabó Istvánt illette. Öt film egy A kategóriás fesztiválon: Karlovy Vary fókuszából eddig sem esett ki a magyar mozi, s az idei erős jelenlét is azt bizonyítja, hogy Kelet-Európa kétségkívül legrangosabb filmes seregszemléjén szeretik és becsben tartják a magyar rendezők munkáit. Vegyük akkor sorra a kiválasztotttörténeteket. Pálfi György improvizációs filmje, a Nem vagyok a barátod óvodai környezetben indul, aztán tizenhárom perc után vált, és már a mindennapok érzelmi útvesztőit járjuk, kilenc felnőtt (amatőr) szereplővel. A történet alapja egy nem teljesen megírt forgatókönyv, a rendező elmondása szerint húsz nap kellett ahhoz, hogy a sztori a forgatás során kerek egésszé váljon. Magánál a történetnél azonban sokkal fontosabb a világ, amely elénk tárul - egyetlen szelet a mából, annak minden hordalékával. De fontos a felismerés is - vélekedik Pálfi György -, hogy akik mellett elmegyünk az utcán, vagy akik mögött sorban állunk a postán, ugyanolyan emberek, mint mi vagyunk. Egy kicsit jók, egy kicsit rosszak, de mindenképpen végtelenül izgalmasak, és a maguk módján szerethetők. Nagy adag glamúrral és retróér- zéssel „fényezett” zenés-táncos film Fonyó Gergely alkotása, a Made in Hungária, amelynek alapsztorija a népszerű muzsikus, Fenyő Miklós élete. 1963 tavaszán Miki és szülei otthagyják az amerikai álmot, és négy év távoliét után hazatérnek Magyarhonba. Az állástalan papára mindenki gyanakodva tekint, fiától, a kinti rock and roll-láztól égő Mikitől, akinek mindene a zene, remekül énekel és istenien gitározik, volt barátai elfordulnak, első szerelme pedig már új fiúval jár. De nagyot változott az itthoni kultúrpolitika is. Miltényi elvtárs „szigorúan ellenőrzött keretek között” tilt, tűr és támogat, és bár feltűnik néhány tipikus komcsi is, a musical könnyedségén semmit sem változtatnak. Hogy mennyire nemzeti a történet, s hogy milyen hatással lesz a cseh közönségre, az napokon belül kiderül. A szellemes forgatókönyv, a remek zene és a kiváló színészek: Szabó Kimmel Tamás, Kovács Lehel, Fenyő Iván, Dunai Tamás, Vándor Éva, Hegedűs D. Géza mindenesetre szórakoztatóvá és eladhatóvá teszik a filmet. Autista nővérével valahol az ukrán-magyar határzónában él Iván, az autószerelő, aki „mellékállásban” gázolajjal kereskedik. Esztert közben megerőszakolják a közeli erdőben, s mivel a rendőrség tehetetlen, öccse veszi kezébe az ügyet. Meg is találja a bűnösöket, ám még mielőtt a rendőrök megjelennének, ő maga tesz igazságot. Nincs faluábrázolás az Utolsó idők című filmben, ez egy bosszú története. Iván alól a tragédia hatása alatt kicsúszik a talaj, elveszíti hitét és ön- kontroOját, a megtorlást pedig egyedül és maradéktalanul hajtja végre. Az olajcsempészet is csak mellékszál a filmben, egyfajta megélhetési tevékenység. A fő vonal a testvérek kapcsolata. Iván egyszerű, hétköznapi srác, aki szinte apaként gondoskodik fogyatékos nővéréről. Szülők nélkül, egyedül élnek a házban. Eszter olykor elbarangol, egyedül bóklászik a környéken, de mindig hazatalál. Ragaszkodnak egymáshoz, erős lelki kapcsolatban állnak. Eszter rosszkor van rossz helyen, ezért esik meg a baj, Iván pedig nem nyugszik, amíg nem kerül szemtől szembe az elkövetőkkel. Két fiatal tehetség kapta a főszerepet: Kádas József és Vass Teréz. Mindketten árnyalt alakítást nyújtanak. Vass Teréz játéka azért is olyan hiteles, mert a forgatást megelőzően hosszú hónapokig tanulmányozta az autisták viselkedését, magatartásformáját. Mátyássy Áron filmje a legjobb rendezés díját kapta az idei szemlén. Az öngyilkosok, az istentagadók és a felebarátaiknak ártok köre A hetedik kör, amelyet Sopsits Árpád adott filmje címéül. Dante Isteni színjátékának egyik részére, a Pokolra utalva egy megtörtént esetet mesél el, két tizenéves fiú öngyilkosságát. A döbbenetes erejű alkotás ezzel együtt mégis inkább egy héttagú csapat hitkereséséről, a magányról, az egymásra utaltságról és a barátságról szól. „Nagyon megszoktuk, és szeretjük is azt hinni, hogy a gyerekek ártatlanok, holott a gonosz bennük is ott lakozik-vélekedik Sopsits Árpád. -Valójában azonban kiszolgáltatottságuk, manipulálhatóságuk miatt akár áldozatokká is válhatnak.” A film elsősorban azt az atmoszférát kívánja bemutatni, amelyben ezek a dolgok megtörténhetnek, egyfajta látleletet adva korunk összezavarodott lelkületéről. Élet és halál különös megtapasztalásáról is szól a film, arról a furcsa lelkiállapotról, amikor egy kamaszban párhuzamosan ébredezik a szexuális és a halálvágy. „A felnőttek felelőssége a történet kapcsán vitathatatlan, ám a film nem ítélkezik felettük. Ez egy állapotrajz, mely sokkal inkább azt elemzi, hogy milyen az Én és a világ viszonya.” A hetedik kör egy trilógia befejező része, hiszen a Céllövölde és a Torzók után Sopsits Árpádnak ez a harmadik filmje, amely a gyerek-, illetve a kamaszlét nehézségeit vizsgálja. Édes Emma és drága Böbe Szabó István filmjének hősei. Az előző rendszerben mindketten orosz nyelvet tanítottak, a történelem változása azonban új, ismeretlen helyzetbe kényszerítette őket. Esti tanfolyamon az angol nyelvvel birkóznak, másnap pedig már adják is tovább, amit tanultak. Fizetésük kicsi, lakást bérelni képtelenek, hét éve pedagógusszálláson laknak. Ketten egy szobában. Anyagi helyzetükön úgy próbálnak javítani, hogy Emma jómódú családoknál takarít, Böbe pedig a vacsoraköltségeket spórolja meg különböző szórakozóhelyeken ügyesen felszedett férfiak társaságában. Társadalmi pozíciójuk megtartásáért, a fennmaradásért sok mindenre képesek, egy új világ farkastörvényeit azonban nem könnyű elfogadni. Ismerős helyzet? Pedig tizenhét évvel ezelőtt készült a film. Szabó István már új filmjén, Az ajtón dolgozik, amely Szabó Magda regénye nyomán készül, ezért nem lehet jelen Karlovy Varyban, de ott lesz Mátyássy Áron, Fonyó Gergely, Sopsits Árpád és a Made in Hungária két színésze: Kovács Lehel és Szente Vajk. Erős csapat, értékes alkotásokkal. Pozsonyban Ez a Divat - egy nappal előbb kezdődik a meteorológiai nyár Magyar zenekar a műstrandon JUHÁSZ KATALIN Pozsony. Aki holnap délután ellátogat a strandhangulatot árasztó programhelyszínére, a Summerclub Inchebába, hajinaiig tartó ingyenes zenei kavalkádnak lehet részese. A zavartalan szórakozás érdekében a szervezők még azt is vállalták, hogy előbbre hozzák a meteorológiai nyár kezdetét, és vasárnap helyett szombaton, június 20-án tartják meg a Zene Ünnepét. A mára nemzetközivé duzzadt rendezvény ötlete 1982-ben született Franciaországban, ahol egy zenetudós javasolta, hogy a meteorológiai nyár első napját, június 21-ét a világon mindenütt muzsikával köszöntsék, és bárki „büntetlenül“ zenélhessen a köztereken, függetlenül attól, hogy amatőr vagy profi. Szintén fontos követelmény, hogy mindenkinek ingyenessé, elérhetővé kell tenni a zenét erre az egy napra. És mivel továbbra is Franciaországban a legintenzívebb ez a törekvés, a francia intézetek más országokban, így Szlovákiában is segítenek a szervezésben. A történet azért is különleges, mivel a párizsi magyar intézet kezdeményezésére harmadik éve látogatnak magyar zenekarok külföldre ezen a napon, kihasználva a bemutatkozás lehetőségét. A kezdeményezéshez idén a pozsonyi, bécsi, brüsszeli, bukaresti és varsói magyar kulturális központ is csatlakozott. Idén 80 együttes nyújtotta be pályázatát, a hanganyagok alapján a magyar intézetek szakemberei összehangoltan hozták meg döntésüket: helyszínenként 1-2 együttest választottak ki és hívtak meg a hat fővárosba. Pozsonyban az Ez a Divat nevű formációra esett a választás, akikjelenleg Budapest nagyparty- kedvencei. Friss, hömpölygő funk- pop-jazz-elektronikus hibridet játszanak, , összetéveszthetetien hangzással. Énekesnőjük népzenei háttere különleges ízt visz a csapat zenéjébe. Aki látni szeretné őket, holnap 16.30-ra legyen az Incheba Summerclub színpada előtt. Az igazi rajongók pedig másnap este Nagyszombatba is elkísérhetik a csapatot. A komáromiakkal nyit a kisvárdai fesztivál Új név, megszokott nívó ELŐZETES Új néven folytatja pályafutását a Határon Túli Színházak Fesztiválja Kisvárdán. Mivel a határon túli társulatok közül a felvidékiek és az erdélyiek az Európai Unió tagjai lettek, a szervezők erre való tekintettel a magát az egyik legrangosabb közép-európai színházi fesztivállá kinövő találkozó nevét Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljára változtatták. A fesztivál szellemisége természetesen mit sem változik, s a szervezők abban bíznak, hogy akik idén is ellátogatnak a Szabolcs-Szatmár megyei városba, azok kedvükre tudnak válogatni a felkínált előadásokból. Az előadások mellett ezúttal sem hiányozhatnak a kísérőprogramok, láthatják például a Mindhalálig Beatles című legendás Arizo- na-produkciót Mikó Istvánnal és társaival, de koncertet ad a Firkin, a Keleti Front és a United együttes, a záróünnepség utáni gálán pedig a Dívák című produkciót nézhetik meg Détár Enikővel, Fésűs Nelly- vel és Ladinek Judittal. Kiállítással emlékeznek Kolozsvár legendás bábos nagyasszonyára, Kovács Ildikóra, s bemutatják Szebeni Zsuzsának a művészről írt könyvét is. S még egy kiállítás: 30 éves a Vajdasági Tanyaszínház is. S ami a színházi kínálatot illeti, a délelőtti programba ismét elférnek a gyerekelőadások, őket követik a határon túli társulatok idei legjobb előadásai, összesen 23. A fesztivált a komáromi Jókai Színház nyitja Tamási Áron Énekes madár című darabjával, amelyet Vidnyánszky Attila rendezett. Ugyanezt a darabot hozza Kisvár- dára a sepsiszentgyörgyi társulat is, míg a marosvásárhelyiek a Hullámzó vőlegényt álmodták színpadra. A komáromiak versenyen kívül mutatják be a Szomorú vasárnap című előadásukat, ugyanúgy a kassai Thália Színház a Cy- ranót, valamint az Epopteia Társulás az Órái morál című előadást. A rendezők közül Puskás Zoltán több előadását is láthatja a fesztivál közönsége, így a Tanyaszínházban színre vitt Hegedűs a háztetőm, az újvidékiekkel bemutatott Hét nap a világ című Gyarmati Kata-opust, valamint a szintén ott színpadra állított Még egyszer hátulról című előadást, (jdj) Bábszínház és Zokniszínház a Jókai Napokon Újdonság: Playback Színház SZELJÁNOS Komárom. Félidejéhez érkezett tegnap a 46. Jókai Napok.. Délelőtt a Galántai Kodály Zoltán Gimnázium roppant tehetséges diákjaié volt a városi művelődési központ kamaratere. A gimnázium bábcsoportja Mészáros Andrea rendezésében valóságos bábparádét produkált. Sokak szerint ez volt a fesztivál eddigi legjobb előadása. Kitettek magukért az iskola színjátszói, a Tsízió Diákszínpad tagjai is. Petkó Jenő Egyszervani komédiák című vásári komédiáját játszották, nagy sikerrel. Az előadást Hlavatý Márta rendezte. Közben készült a Visszhang című fesztiválnapilap friss száma. Tompa Gabriella főszerkesztő, Czékus Péter grafikai szerkesztő és csapatuk az egyes csoportok rendezőit, tagjait, az előadásokról távozó nézőket faggatják. A Gurigongo Symposium tegnap sem tétlenkedett. Újabb Flash- mobot tartottak, „Fújd, ki tudja, meddig fújhatod” címmel. Sípszóra lufit fújtak a Klapka téren, összeszorították a száját, majd újabb sípszóra elengedték. Késő délután a dunaszerdahelyi Novus Ortus mutatta be Illatgyökér című új produkcióját, amelyet a héten már kétszer játszottak otthon. Takács Tímea rendező A tollaskígyó fiai című gyűjteményben találta a mesét Piripiriről, a szép indiánról, akinek olyan szép lányt kellett választania, amilyen ő maga. A dunaszerdahelyiek előadása után olyasmi következett a RÉV Magyar Kultúra Házában, ami még nem volt a Jókai Napokon: Playback Színház. Ez egy olyan improvizációs technika, ami abból áll, hogy a nézők hangulatokat, érzéseket, történeteket osztanak meg, s ezeket a társulat néhány minimál eszköz segítségével, mozgással, hangokkal, néhány mondatnyi szöveggel megjeleníti. A nézők bevonásáról a játékmester gondoskodott, ő vezette az előadás menetét. A Zokniszínháznak már saját rajongótábora van a 46. Jókai Napokon! Mindenkit megállítanak a kedves és nevettető bábjelenetek a vmk aulájában. Tegnap is vidámabban indultak a nézők a színpadon elhelyezett kamaratérbe kortárs ír drámát nézni, miután végignézték a párra váró zoknik randevúit. Az esti előadást a füleki Zsákszínház hozta. Martin McDonagh Vaknyugat című darabja alapján készítették Elveszett erkölcsök című előadásukat, némileg átdolgozva az eredeti drámát, melyben árad a bűn, a hősök pedig saját tehetetlenségük dühös foglyai. A galántai Tsízió Diákszínpad Egyszervani komédiák című vásári komédiája (Görözdi Szilárd felvétele)
