Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)

2009-06-02 / 125. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 2. Agrárkörkép - hirdetés 17 Őszi búzából 4,3 tonna/ha a becsült hozam, ami az előző esztendő eredményeihez képest több mint 12 százalékos visszaesést jelent Nagyszámú lárvakelés A tavalyinál kisebb hozamok várhatóak ^híStőzés Az előző esztendőhöz viszonyítva alacsonyabb szintű búza-, árpa és repceterméssel számolhatnak az idei betakarí­tás során a termelők (Képarchívum) A talajgazdálkodási kutató- intézet szakemberei által május elején elvégzett, ter­méshozamokra vonatkozó felmérés és az ebből készí­tett előrejelzés szerint az idén várhatóan csak átla­gos, vagy az átlagosnál is szerényebb terméseredmé­nyekkel számolhatnak a ter­melők. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Őszi búzából 4,3 tonna/ha át­lagos terméshozam várható, ami az előző évi tényleges termés- eredményekhez képest több mint 12 százalékos visszaesést jelent. Az utóbbi öt esztendő átlagát te­kintve (4,37 t/ha), az idei évre becsült átlageredmények tehát feltételezhetően nem térnek el et­től az értéktől. A felmérés ered­ményeit biofizikális modellezés­sel is tesztelték. Itt már nagyobb eltérést mutatnak a számok, a becsült terméshozam csupán 3,9 tonna körüli hozamokkal számol hektáronként, ez 19 százalékkal kisebb az előző évi eredmények­hez képest. Az idei évre becsült összhozamok terén a tavalyihoz képest feltételezett hozamldesés 15-22 százalék közötti szinten várható. Tavaszi árpából 3,7 t/ha az előrejelzett hozam, amely az elő­ző évi eredményektől szintén csaknem 12 százalékkal marad el. Az ötéves átlaghoz viszonyítva (3,7 t/ha) az idei terméshozam is ezen a szinten mozog, itt tehát nem várhatóak túl nagy kilengé­sek. A biofizikális modell alapján szintén 3,7 t/ha hozamot becsül­tek, ez szintén átlagos hozamérté­ket jelent. Az árpa termésmennyi­sége viszont a tavalyi összho- zamhoz viszonyítva mintegy 18 százalékkal lesz kevesebb. A repce terméshozamát is az előző év átlagánál alacsonyabb szintre prognosztizálják. Az elő­zetesen becsült átlagos termés­hozam 2,3 tonna hektáronként, ami az előző évi eredményekhez képest mintegy 12 százalékos visszaesést jelent. Az utóbbi öt év átlagértékeit alapul véve (2,42 t/ha) a feltételezett átlaghoza­mok az átlagosnál valamivel ala­csonyabb szinten maradnak. A biofizikális modell alapján tesz­telt terméshozam is alacsonyabb szintet mutat, a tervezett hektár­hozam 2,15 t/ha, s ez már több mint 17 százalékos visszaesést je­lez előre. Összhozamok tekinte­tében repcéből 10 és 16 százalék­kal kevesebb termésmennyiség várható. Az előrejelzések alapján az elő­ző esztendőhöz viszonyítva min­den bizonnyal alacsonyabb szintű búza-, árpa- és repceterméssel számolhatnak az idei betakarítás során a termelők. A közép-és kelet európai tér­ségben tapasztalt csapadékhiá­nyos tavaszi időjárás miatt a szomszédos országokban is ala­csonyabb terméshozamokkal számolnak az előrejelzések. En­nek alapján az Európai Unióban is mintegy 4,5 millió tonnával csökkent az előrejelzett gabona­termés menynyisége. A jelenleg mért adatok szerint várhatóan 290 millió tonna körüli termés- mennyiséggel lehet számolni a az unió gabonapiacán. A környező országokban jelen­tősebb kiesésekkel is számolnak. Magyarországon például a tavalyi 5,6 millió tonna búzatermés he­lyet idén egyelőre csupán 4 millió tonna körüli értéket jeleznek a felmérések. Csehországban a ta­valyi 8,4 millió tonna helyett szintén csak 7 millió tonna körüli, vagy ennél alacsonyabb búzater­mést várnak. Lengyelországban szintén mintegy 5 százalékos ho­zamcsökkenéssel számolnak, így hozzávetőlegesen 26,5 millió ton­nányi búza betakarítását terve­zik. Bulgáriában a gabonaterme­lők szintén alacsonyabb hozamo­kat várnak. A búza átlagos hek­tárhozamai várhatóan nem ha­ladják meg a 3,2 t/ha-t, az össz­termést pedig a tavalyitól 0,5 mil­lió tonnával elmaradva, 4 millió tonna körüli szintre prognoszti­zálják. Az ukrán előrejelzések több mint 1 mülió tonnás hozam­kiesést jeleznek, keleti szomszé­dunknál a tavalyi 39,97 millió tonnás összhozamból várhatóan csak 38,7 millió tonnával számol­hatnak a gabonatermesztők. Egy­előre csupán Romániában utal­nak az előrejelzések arra, hogy az idei esztendőben is a tavalyi szintnek megfelelő termésho­zamok születnek mind búzából, mind pedig árpából, a gabona összmennyisége a tavalyihoz ha­sonló szinten, 7,75 millió tonna körül várható, (rn) A tavalyi évben - noha a kuko­ricabogár konkrét károsítása az előző évihez képest jóval alacso­nyabb volt - az elhúzódó ősz mi­att kedvező feltételek alakultak ki a bogár tömeges felszaporodá­sához, így idén fokozottabb elő­fordulásával számolnak a nö­vényvédelmi szakemberek. Az évszakhoz képest jóval melegebb és szárazabb tavaszi időjárás mi­att a monokultúrában termesz­tett kukoricában ugyanis nagy­számú lárvakelés várható. A ta­pasztalatok szerint a lárvakelés időpontja a mi térségünkben má­jus második fele és június közepe között esedékes. A lárvák opti­mális feltételek között 30 nap alatt fejlődnek ki, és a kukorica­gyökerekkel táplálkoznak. A tapasztalatok és a szakértők véleménye szerint a kukoricabo­gár ellen egyelőre a legbiztosabb védekezési módszer a vetésvál­tás, tehát a kukorica monokultú­rás termesztésének megszünteté­se. Ott, ahol erre nincs lehetőség, az utóbbi években veszélyesen terjedő károsító elleni növényvé­delemben a vetőmagok csávázá- sa az egyik legfontosabb lépés. A talajfertőtlenítésre jelenleg a Force 1,5 G valamint a Poncho 600 FS és a Dursban 10 G készít­mények használata engedélye­zett. Rovarölő szerek közül ná­lunk az amerikai kukoricabogár ellen eddig az Invite + Pyrinex 25 CS készítmény rendelkezik engedélyokirattal. Egy-úttal kí­sérletek folynak további készít­mények erre a célra történő fel- használásával is. (sz) Az öntözővizek nitrát-tartalma egyelőre meglehetősen alacsony Górcső alatt az öntözővíz minősége ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Ismeretes, hogy az uniós agrár­gazdálkodási feltételek között mi­lyen fontos szerepe van a felszíni és a talajvizek védelmének. Ennek keretében kifejezetten ügyelnek a nitrát-tartalom szintjének betartá­sára, amelyet az ún. nitrát-direktí­va is alátámaszt, ami kötelező ér­vénnyel határozza meg a mező- gazdasági termelőknek a termőte­rületekre kijuttatott nitrogénmű­trágyák maximális mennyiségét. A vonatkozó jogszabályok a tagor­szágok számára kötelezővé teszik ennek rendszeres ellenőrzését is. A Talajgazdálkodási Kutatóin­tézet által 1995 és 2008 között elvégzett vizsgálatok közzétett adatai alapján a hazai felszíni és talajvizek minősége meglepően jó. A régebbi uniós tagországok­ban mért adatokhoz viszonyítva ezek az adatok nagyon ked­vezőek, viszont az okokat nem elsősorban az agrárgazdálkodók környezettudatos tevékenységé­ben, hanem a gazdaságok anya­gi-pénzügyi helyzetében kell ke­resni. Az agrárvállalkozások rendszerváltás utáni nehezebb pénzügyi helyzete a növényállo­mányok tápanyagellátásában is lecsapódik, a műtrágyázások szintje jelentős mértékben csök­kent, így a talajba kijuttatott nit- rogén-vegyületek mennyisége is kevesebb lett, ennek eredménye az alacsony nitrát-szint. Ugyan­akkor egyes térségekben még mindig komoly gondok vannak a meglévő régi trágyatelepek fel­számolásával és a trágyalé kijut­tatásával is. Gondot okoz a nem megfelelő szintű és minőségű ön­tözés is, mivel az egyszeri túl nagy öntözőadagok gyakran mossák ki a talajból a benne levő nitrát-vegyületeket is, s ez a talaj­vizekben jelenik meg. Napjaink­ban azonban a modern ön­tözőberendezések elterjedésével ezek a problémák már nem meg­határozóak, az öntözővíz ára és a kijuttatásával kapcsolatos költsé­gek takarékosságra ösztönzik a termelőket, s így a legtöbb he­lyen a növények szükségszerű, esetenként optimális vízellátását igyekeznek csak biztosítani. Az öntözésre kihasznált vizekben ál­talában alacsony a nitrát-tarta­lom, a mért értékek átlagosan 6,1 mg/1 és 8,05 mg/1 N03 értékeket mutatnak. Az említett mérési időszakban a határértéknek szá­mító 100 mg/1 értéket csak né­hány esetben lépték túl. A közzétett elemzés alapján azonban továbbra is oda kell fi­gyelni a felszíni vizek minőségrom­lását okozó egyéb tényezőkre is, pl. a pH-érték növekedésére, a bakte­riális szennyeződések vízbe jutásá­nak korlátozására, amely napjaink­ban a vizek szennyezésének egyik leggyakoribb és legveszélyesebb forrása, (sz) (Illusztrációs felvétel) QSZI^BÜZA öszíIkeménybS ísb^LdCb^ža M i^SfiRITil^ALÉ J ^ IQSzÍ^ROZS, " hybriäl b u szt u« HYBRIGOLD mmmmmE LABRADOR TALISMAN CANTI CS VISION AVISO ** m . sm NAVAJO megrendelés eseten A 2009. 6. 30. -Í9 torteno magas árkedvezmeny repce vetőmagokra saatbau m linz Kvalitné osivá - úspešný zber. l|i||! Slovensko s.r.o Jána Bottu 2, 917 01 Trnava, tel.: 033 534 56 42, fax: 033 534 56 43 e- mail: saatbau@saatbaulinz.sk, www.saatbaulinz.at Ing. Margita Foltanova tel.: 0903 727 931 Ing. Jan Grnac tel.: 0903 727 631 Ing. Tibor Mikié tel.: 0903 858 003 Ing. Július Banci tel.: 0903 546 894 Ing. Jozef Psak tel.: 0911 727 914 Ing. Jozef Ostrodicky tel.: 0903 650 663 MP910113

Next

/
Thumbnails
Contents