Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)
2009-06-18 / 139. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 18. www.ujszo.com RÖVIDEN Nem indul eljárás Mészáros ellen Pozsony. Zárt ajtók mögött döntött tegnap az alkotmánybíróság arról, hogy nem engedélyezi hatósági eljárás megkezdését Mészáros Lajos ellen. A főügyész kérte az alkotmánybíró mentelmijogának felfüggesztését egy tavalyi közlekedési baleset miatt. A Turócszentmártonban történt ütközés során egy személy súlyos sérüléseket szenvedett, és hosszantartó gyógykezelésre szorult. Az ügyészség testi sértés miatt kérte a büntetőeljárás lefolytatásának engedélyezését - egyébként csak kihágásnak, vagyis nem bűntettnek minősítette az ügyet. Korábban Mészáros is beleegyezett abba, hogy erre az esetre vonják meg mentelmi jogát, a bíróság viszont ezt nem hagyta jóvá. (dem, s) Korrupt rendőrtiszt és ügyész Tőketerebes. Közvetlenül a kenőpénz átvétele után tartóztatták le a hatóságok a Tőketerebesi Járási Rendőrkapitányság és a Tőketerebesi Járási Ügyészség egy-egy alkalmazottját - tájékoztatott Silvia Miháliková, a belügyminisztérium kommunikációs osztályának munkatársa. A Speciális Bíróság nem egyezett bele a gyanúsítottak előzetes letartóztatásába, s ez ellen az ügyészség fellebbezést nyújtott be, így a vizsgálati fogság elerendeléséről a legfelsőbb instancia határoz. A korai stádiumra hivatkozva Miháliková nem akart további információkat elárulni az esetről, (s) Brüsszelben nyitna irodát a KMKF Budapest. Brüsszelben tervez irodát nyitni a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) - közölte Németh Zsolt. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint az Európai Unió központjában létrehozandó iroda két évtizedes törekvés eredménye lehet. A KMKF tegnapi tanácskozásáról Kovács Tibor, a fórum állandó bizottságának elnöke elmondta, hogy elsődleges céljuk a szeptember 11-12-ére tervezett plenáris ülés előkészítése volt. Az állandó bizottság állásfoglalást fogadott el, amelyben a kisebbségi oktatási és nyelvhasználati „minimálstandarddal” összhangban Kárpát-medencei magyar nyelvpolitikai stratégia kidolgozásátjavasolja. (m) Tízmillió euró a tévének és a rádiónak Pozsony. Összesen 9 342 714 eurót kap a kormánytól a Szlovák Televízió és a Szlovák Rádió. A támogatást 70:30 arányban osztják el, a tévé 6 539 900, a rádió 2 802 814 euróhoz jut. A két közszolgálati intézménynek a kiesett bevételek pótlására nyújt támogatást a kabinet. A díjfizetést szabályozó ún. stekkertörvény értelmében ugyanis a lakosság bizonyos csoportja felmentést kapott az üzemben tartási illeték fizetése alól, s ez jelentős bevételcsökkenést okoz a két intézmény költségvetésében. (SITA) Változások a bizottságok élén Pozsony. Az MKP-ból kilépő Gál Gábor helyére a parlamenti összeférhetetlenségi bizottság élére Biró Ágnes került, A. Nagy Lászlót az emberi és kisebbség bizottság elnöki posztján pedig Be- rényi József váltja. A külügyi bizottság vezetői székét Juraj Horvát (Smer) foglalja el, mert Boris Zalát EP-képviselővé választották. Új elnöke van a mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottságnak is: Jozef Ďuračka (SNS) Ján Slabýt váltotta, aki államtitkár lett az agrártárcánál. Az oktatásügyi bizottság élére Tatiana Rosová (SD- KÚ) került. Ferdinand Devínsky lemondott, miután kiderült, hogy együttműködött a kommunista titkosrendőrséggel. (TASR) A rektor szerint is a főiskolai státusz lehetett a reális cél - erről azonban senki sem beszélt szíves Selye: nem lesz kevesebb pénz Pozsony. Valószínű, hogy a három magyarul is oktató intézmény közül csak egy tarthatja meg egyetemi címét. A komáromi Selye János Egyetem mellett információink szerint a nyit- rai Konstantin Filozófus Egyetem sem veszi sikerrel az akkreditációs „vizsgát”, s főiskolaként folytathatja tovább. Hivatalosan mindenki mindent cáfol, hitelesített végeredmények a nyár végére várhatóak. ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS A Selye János Egyetem vezetősége sajtónyilatkozatban reagált tegnapi cikkünkre, mely szerint főiskolaként működhet tovább az intézmény. A nyilatkozat rámutat, hogy az akkreditációs folyamat még nem zárult le, az eredmények nem véglegesek, ugyanakkor azt a vezetőség sem cáfolja, hogy valószínűleg főiskola lesz az egyetem. A sajtónyilatkozat alapján egyébként ez is volt a komáromi felsőoktatási intézmény célja. Tóth János rektor lapunknak tegnap elmondta: az akkreditációs folyamat hivatalos eredményei várhatóan augusztus végén válnak ismertté. Főiskola - az elejétől ez volt a cél? Több, neve elhallgatását kérő egyetemi munkatárs szerint a főiskolai besorolás volt a reális cél már tavaly is, erről viszont nyíltan senki sem mert beszélni - a mindenkori vezetőség pláne nem -, hiszen attól féltek, hogy kritikusaik a „magyar ügy” elárulásával vagy túlzott pesszimizmussal vádolnák meg őket. Pedig a komárominál sokkal nagyobb múltra visszatekintő, színvonalasabbnak vélt egyetemek is elbuknak az akkreditáción - tehát a főiskolai besorolás miatt nem kell szégyenkeznie az egyetemnek. Február eleji megválasztása után Tóth János is óvatosan nyüatkozott lázi név marad, a besorolás nem púnknak az értékeléssel kapcsolatban. „Mi is azt szeretnénk, ha a lehető legjobb besorolást kapnánk. Remélem, legalább főiskolai besorolást kapunk, és megmarad az egyetem megnevezésünk“ - mondta Tóth akkor. „Az egyetem reális célja kezdettől fogva a főiskolai kategória feltételeinek teljesítése volt” - áll a tegnap kiadott sajtónyilatkozatban. Tóth János szerint már ez a besorolás is siker lenne, hiszen várhatóan több nagy egyetem is ebbe a kategóriába kerül - a többi között a besztercebányai és az eperjesi felsőoktatási intézmény, valamint a Pozsonyi Közgazdaság-tudományi Egyetem. Nyitrán sem lesz egyetem? Ugyancsak erre a sorsra jut a nyitrai Konstantin Füozófus Egyetem. Érdeklődésünkre az intézmény illetékesei cáfolták az információt, hivatalos eredmény ez esetben is augusztus végére várható. „Az akkreditációs bizottságban még első olvasatba sem került az anyagunk” - mondta megkeresésünkre Komzsik Attila, a magyar karnak is nevezett fakultásnak, a Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja. A nyitraiak is az egyetemi státuszt célozták meg. Komzsik szerint még nem számoltak azzal, mit jelent ez - elsősorban pénzügyileg - az intézmény és a kar számára. „Eléggé húzódik a dolog, már februárban itt volt a bizottság” - tette hozzá a dékán. Mit jelent a főiskolai státusz ,A komplex akkreditáció csak a költségvetésről szól, továbbra is egyetemi diplomát kapnak a végzősök” - mondta a Selye Egyetem rektora. Az egyetemi besorolású intézmények kiemelt költségvetési támogatásban részesülnek a jövőben - ezzel kívánja a szaktárca motiválni a felsőoktatá(Mózes Szabolcs felvétele) si intézményeket. A Selye János Egyetem - ha a főiskolai szinten belül jó besorolást kap - akár még magasabb támogatásban is részesülhet, mint idén. „Ha B értékelést kapunk, akkor 5 százalékkal nagyobb költségvetésünk lesz, mint eddig” - mondta a rektor. Legrosszabbul a szakfőiskolai státuszú intézmények járnak - gyakorlatilag a jövőben feljebb nem is jutnak már, ugyanis sem második fokú (magiszteri és mérnöki), sem doktori képzést nem nyújthatnak. Kérdéses még, hogy a főiskolává minősített egyetemek megtarthatják-e nevükben az egyetem szót, a rektorok nagy része viszont nyomást gyakorol a minisztériumra, hogy legalább a nevet megőrizhessék. (MSz) Mi a komplex akkreditáció? Pozsony. Idén az összes hazai egyetemnek át kell esnie a komplex akkreditáción, melyet az oktatásügyi minisztérium bizottsága végez. Szám szerint hat fő kritériumnak kell megfelelni, ezek között van például a doktori képzés, vagy az egy oktatóra jutó hallgatók aránya is. A legtöbb intézménynek értesüléseink szerint főként az említettekkel van gondja. Az értékelés kihirdetése után egy évet kap az egyetem, hogy elhárítsa a hiányosságokat, ha ezt nem tudja teljesíteni, a következő akkreditációnal - 6 év múlva-javíthat státuszán. (-MSz) Dzurinda: nem lépünk koalícióra a Smerrel Ficóval indult a válság ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Botrányos tragikus, kritikádan, populista - így is jellemezték Robert Fico kabinetjének elmúlt hároméves munkáját az SDKÚ képviselői. A párt elnöke, Mikuláš Dzurinda tegnapi sajtótájékoztatóján leszögezte: soha nem lépne olyan kormányba, amelynek a Smer is a tagja lenne, mivel épp ez a párt okozta, hogy a válság Szlovákiában már a 2006-os parlamenti választások után megkezdődött. , A kormány hároméves munkája is igazolta, hogy ezt a politikát nem elég korrigálni, hanem másra kell cserélni. Ezért döntöttünk úgy, hogy a 2010-es választások után nem lépünk be olyan kormányba, amelynek a Smer is a tagja lenne” - szögezte le Dzurinda. A jelenlegi kormányt egyebek között azért hibáztatja, mert az országból eltűnt a politikai kultúra, s rendszeresen agresszív támadások érik a sajtót és a magánnyugdíjpénztárakat. Botrányosnak nevezte azt is, hogy a kormány támogatja Štefan Harabin jelölését a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára. „A párbeszéd helyett csak a konfrontáció eszközeit alkalmazzák, pénzt osztogatnak, de nem gondoskodnak a további források előteremtéséről. Ráadásul a kormány tagjai által eltelj edt az országban a korrupció és a klientizmus, s az egyre nagyobb teret nyerő nacionalizmusról meg már nem is beszélek” - fűzte hozzá Dzurinda. A sajtótájékoztatón egyébként hosszú idő után megjelent a párt alelnöke, Iveta Radičová is. Viera Tomanová szociális ügyi miniszter politikáját bírálta, és rámutatott, hogy a tárca vezetője egy olyan javaslatot sem terjesztett elő, amely hozzájárulna a munkanélküliség csökkentéséhez. Ivan Mikloš, az SDKÚ alelnöke szerint a jelenlegi kormányzás egyetlen pozitívuma, hogy nem vonták vissza az előző kabinet által véghezvitt reformokat. (dem, s) Varga Péter, a Szabad Újság hetilapot kiadó Médiaimpressz Kft. tulajdonosa elismerte az együttműködést Nő az MKP befolyása a szlovákiai magyar sajtópiacon ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A Magyar Koalíció Pártjának egyre növekszik a befolyása a szlovákiai magyar médiapiacon. Közvetlen befolyása van a Szabad Újságra, a Felvidék.mára, de a Bumm.sk is köthető a párthoz. Az érintett médiumok cáfolják, hogy az MKP befolyásolná a tartalmat, beleszólna a szerkesztésbe. Varga Péter, a Szabad Újságot kiadó Médiaimpressz Kft. tulajdonosa azonban elismerte, hogy együttműködnek az MKP- val. Éppen az MKP Hírvivő című közlönyében fejtette ki, hogy mennyire fontosnak tartja a sajtószabadságot. Varga nem tartja összeférhetetlenségnek azt sem, hogy lapjának megbízott főszerkesztője az MKP egyik parlamenti képviselőjétől is kap fizetést, és az egyik gyakori kommentátora, Neszméri Sándor is az MKP egyik képviselőjének fizetett asszisztense. „A lapnak csak megbízott főszerkesztője van, akinek munkáját jelenleg én ellenőrzőm - mondta lapunknak Varga. - Én nem vagyok párttag.” Szerinte az nem jelent elfogultságot, ha egyes, a lapjába író szerzők „részt vállalnak a felvidéki magyarság életéből”. „Valamilyen szinten van együttműködés a párt és a lap között, mert jelenleg még más párt nem létezik, de ez csak annyit jelent, hogy mi a felvidéki magyarok érdekében járunk el” - magyarázta a Szabad Újság tulajdonosa. - Ebből a szempontból az MKP és a lap között van együttműködés, azt azonban elutasítom, hogy az MKP lapja lennénk.” Az MKP-hoz fűződő kritikus viszonynál fontosabbnak tartja az egységes magyar politikai képviselet megőrzését. „Nem akarjuk eldönteni, hogy hol van az igazság, de jelenleg az a rossz, aki az egység ellen van” - jelentette ki Varga. Csáky Pál pártelnök szerint az MKP és a Szabad Újság között nincs együttműködés. „A párt közlönyét, a Hírvivőt ugyanúgy pénzért tették be mellékletként a lapba, mint az Új Szó vagy a Vasárnap, és ugyanúgy fizetünk a hirdetésekért is” - mondta az MKP elnöke. A kölcsönös együttműködésre utal azonban az is, hogy a párt közlönye, a Hírvivő interjút közölt Varga Péterrel, a lap tulajdonosával, és viszont, a lap is bemutatja az MKP egyes vezetőit. A Felvidék.ma a vezető szerkesztő személye - Oriskó Norbert - mellett kötődik az MKP- hoz a portálért felelős Pogány Erzsébet személyén keresztül is, aki amellett, hogy a Szövetség a Közös Célokért központi irodájának igazgatója, az MKP parlamenti listáján 2006-ban a 20. helyen szerepelt, és ha most akár csak egy képviselője is távozna a pártnak a parlamentből, mandátumhoz jutna, (lpj) Összeférhetetlen a politika és az újságírás Pozsony. Keszegh Béla, a Bumm.sk főszerkesztője elismerte, hogy nem tartja szerencsésnek, ha egy lap a szerkesztőin keresztül kötődik egy politikai párthoz. Ó az MKP EP-listáján a 10. helyen szerepelt, és egyben képviselő ugyancsak az MKP színeiben a komáromi városi önkormányzatban. „Én indítottam el ezt a projektet, ezért nehezen tudtam kilépni - magyarázta Keszegh. - Ezt mindenképpen meg kell oldanom, mivel én is úgy gondolom, hogy ez a két dolog összeférhetetlen.” Keszegh már 2007-ben megvált a Bumm.sk-tól, eladta Netkom Kft.-t, mely a portál tulajdonosa, (lpj-)
