Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)
2009-06-13 / 135. szám, szombat
6 Külföld ÚJSŽÓ 2009. JÚNIUS 13.- www.ujszo.com RÖVIDEN Négy magyar is lehetett volna Bukarest Nyilatkozatban bírálta a Magyar Polgári Pártot (MPP) tegnap az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Az EMNT éppen az említett párt magatartásának tulajdonítja, hogy a Magyar Összefogás listáján nem kerülhetett be egy negyedik magyar képviselő is az Európai Parlamentbe. Az RMDSZ nevén bejegyzett, de az EMNT jelöltjeit is indító közös lista (amelyet Tőkés László EMNT-elnök vezetett) a múlt vasárnapi európai parlamenti választáson 8,92 százalékos eredményt ért el, ezáltal a lista' első három jelöltje (Tőkés László,Winkler Gyula és Sógor Csaba) bejutott az EP-be. Ez rendkívüli siker, de az utolsó pillanatig megvolt a remény arra, hogy bekerüljön a negyedik helyen szereplő Szilágyi Zsolt is. (MTI) Közösen fejlesztenek Washington. Irán és É- szak-Korea együtt fejleszt ballisztikus rakétákat, és jelentős eredményeket ért el ezen a téren. Ezt a Pentagon rakétavédelmi hivatalának vezetője jelentette ki. Atomprogramja miatt Irán és Észak-Korea is szemben áll a nemzetközi közösség nagy részével, Észak-Korea atombombát is kipróbált már. Mindkét ország bizonyította, hogy képes legalább kétfokozatú rakétát elindítani, ami arra utal, hogy fejlett rendszereik vannak. (MTI) Varsó akarja a Patriotokat Varsó. A tervezett amerikai rakétapajzs európai elemeinek lengyelországi telepítéséhez Varsó akkor is hozzájárul, ha a lengyel nemzeti rakétavédelem megerősítésére Washington csak robbanófejek nélküli Patriot-rakétákat küld. Ež derült ki Pawel Gras kormányszóvivő tegnapi rá- diónyüatkozatából. Hozzátette ugyanakkor, hogy az erről kötött egyezségben eredetileg hadra fogható Patriot-üteg szállításáról volt szó. (MTI) Politikai gyilkosság Bagdad. Megölték az iraki parlament legnagyobb szunnita frakciójának a vezetőjét tegnap egy bagdadi mecset bejáratánál. A merénylő lelőtte Hárisz al-Obeidit és testőrét, majd gránátot hajított a pénteki ima résztvevői közé, további három ember életét oltva ki. Tucatnyian megsérültek, a támadót lelőtték. Obeidi tagja volt az iraki törvényhozás embeijogi bizottságának. Meggyilkolása előtt egy nappal több képviselőtársával indítványozta független vizsgálóbizottság felállítását, miután iraki börtönökben kínzások, erőszakos cselekmények és rejtélyes elhalálozások történtek. (MTI) Egy nagyajatolláh szerint a választási eredményt a Korán szellemében meg lehet változtatni, ha az nem megfelelő a rezsim számára Elszigetelődés - vagy lassú változás? Néhol elképesztő méreteket öltött a választói kedv, különösen a nők bizonyultak aktívnak (Reuters-felvétel) Teherán. Nagyon viharos és feszült kampány után, amelyben a négy jelölt az iszlám köztársaság történetében eddig soha nem tapasztalt aktivitással vett részt, Iránban tegnap megtartották az elnökválasztás első fordulóját. ÖSSZEFOGLALÓ A tudósítók minden eddiginél nagyobb választási kedvről számoltak be, a szavazóhelyiségeknél már nyitás előtt hosszú sorokban vártak az emberek arra, hogy lead- hassákvoksukat. Negyvenhatmillió választópolgárt vártak a szavazóhelyiségekbe, amelyek reggel nyolctól (közép-európai szerint fél hat) a részvételi aránytól függően akár éjfélig is nyitva lehettek. A hivatalos eredményeket várhatóan a zárás után 24 órával - valószínűleg csak holnap - teszik közzé. Ha a négy közül egyik jelölt sem szerezte meg a leadott szavazatok minimum 50 százalékát plusz egy voksot, akkor június 19-én második fordulót tartanak. A választási kampány híven tükrözte az Iránban kialakult mély nézeteltéréseket, amelyeket Mahmúd Ahmadinezsád jelenlegi államfő négyéves tevékenysége váltott ki. A leköszönő elnök - akinek az újraválasztásra is van esélye - a nép emberének mutatja magát, de a valóságban az iráni atomkérdéssel, az Izraellel kapcsolatos kemény, harcias és nehezen elviselhető kirohanásaival, a holokauszt tagadásával még jobban elszigetelte Iránt a Nyugattól, expanzionista gazdaságpolitikájával pedig belső bírálatok özönét zúdította magára. Ahmadinezsád fő vetélytársa a Nyugaton mérsékeltként emlegetett Mir Hoszein Muszavi Volt miniszterelnök. A politikába 20 évi szünet után visszatért konzervatív politikust a reformerek is támogatják, és Washingtonban is neki szurkolnak. Indult még az elnökválasztáson a reformpárti Mehdi Karubi volt házelnök, valamint a konzervatív Mohszen Rezai, a nagyhatalmú Forradalmi Gárda korábbi vezetője. Érdemes megjegyezni: eredetileg több mint négyszázan akartak indulni - köztük negyvenkét nő -, de a vallási méltóságokból álló Örök Tanácsa megszűrte - sajátos iszlám kritériumok alapján, amit a törvény lehetővé tesz - az indulni vágyókat, és csak négyüket tartotta alkalmasnak az elnökjelöltségre. A tévévitákban Muszavi azzal vádolta Ahmadinezsádot, hogy külpolitikájával foltot ejtett Irán méltóságán, és rosszul irányította a gazdaságot. A volt miniszterelnök azt ígéri, hogy javítani fogja a külpolitikai kapcsolatokat, bár az ország nukleáris politikájára csekély befolyással rendelkezne, mivel e téren a stratégiai döntéseket az ország legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah hozza meg. Ő pedig nyíltan Ahmadinezsádot támogatta, aki becstelenséggel és korrupcióval vádolta ellenfeleit. Muszavit a nagyvárosokban élő fiatalok támogatják, ezzel szemben Ahmadinezsád főleg a falusi és konzervatív szavazók között népszerű. Mind a négy jelölt hívei nagy számban vonultak az utcára és tüntettek szinte karneváli hangulatban, esténként a fiatalok és egész családok az általuk támogatott jelölt fotójával vagy öntapadós matricákkal díszített autókkal közlekedtek. Érdekes adalék: Meszbah-Jazdi nagyajatolláh, aki Ahmadinezsádot pártfogolja, vallási rendeletben szólított fel a választási eredmény módosítására, ha a rendszer számára nem megfelelő eredmény születik. A nagyajatollah a Koránból vett idézettel igyekezett alátámasztani érvelését: lehetséges a politikába való beavatkozás, ha az a vallással szem- benlépfel. Aforrásokszerint kezdetét is vette a csalási folyamat előkészítése: a 46 millió választópolgárnak majd hatmillióval (egyes hírek szerint 12 millióval) több szavazó- lapotnyomtattakki. Muszavi már a reggeli órákban arról tájékoztatott, hogy az ő megfigyelőit számos szavazókörbe nem engedték be. És Teheránban meg néhány más nagyvárosban már csütörtöktől nem lehetett SMS-eket küldeni. Ez főleg a fiatalokat sújtotta, akikre Muszavi épít. (MTI, ú) Háromlépcsőssé szeretnék átalakítani a biztonsági struktúrát Afganisztánban Kevesebb civil áldozatot akarnak ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az eddiginél több nemzetközi segítséget kell nyújtani az afgán rendőrség felkészítéséhez - hangsúlyozta tegnap Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár a szövetség védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozásán. A NATO-ban régóta téma, hogy az afgán hadsereg fejlesztésében elért eredmények mellett súlyos elmaradások tapasztalhatók az afgán rendőri szervek felkészítésében. Márpedig az afganisztáni nemzetközi erőt (ISAF) összeadó országok arra törekednek, hogy amint lehet, az afgánoknak a kezébe adják át a biztonság megterem- tésénekfeladatait. Azt szeretnék, ha háromlépcsőssé válna a biztonsági struktúra. Az alacsonyabb fokú fenyegetések kezelésére legyen alkalmas az afgán rendőrség, a keményebb ellenállói tevékenységgel az afgán hadsereg vegye fel a harcot, a nemzetközi erő pedig lehetőleg vonuljon vissza a háttértámogatás területére, és csak feltétlen szükség esetén vívjon ütközeteket a lázadókkal. A védelmi miniszterek tanácskozásának tegnapi napirendjét nagyrészt az afganisztáni kérdéskör uralta - először a 28 tagország részvételével, majd bevonva a megbeszélésekbe az ISAF-ban részes további 22, nem NATO-tagor- szág képviselőit is. Abdul Rahim Vardak afgán védelmi miniszter több kiképzőt és több pénzt kért. Az afgán rendőri erők kiképzésének költségei egyelőre nem ismeretesek. A jelenleg 90 ezer fős afgán hadsereg fenntartása évente másfél milliárd euróba kerül. A NATO az afgán rendőri szerveket a klasszikus rendfenntartó jellegen túl egyfajta félkatonai képességgel is fel szeretné ruházni, és ehhez francia, illetve olasz csendőri kiképzést nyújtana. Az ISAF azzal számol, hogy a következő hónapokban több lesz az összecsapás Afganisztánban. Egyfelől a lázadók nyilván igyekeznek megzavarni az augusztusra tervezett választásokat, másfelől több tízezer fős amerikai erősítés érkezik, amelynek segítségével további térségekre teij esztik ki a lázadók elleni hadműveleteket. Az USA felülvizsgálja afganisztáni taktikáját, tekintettel a polgári áldozatok magas száma miatt az utóbbi hónapokban kialakult ellenérzésekre -jelentette be az Afganisztánban állomásozó amerikai és NATO-csapatok főparancsnoka. Stanley McChrystal hangsúlyozta, a lakosság védelme a legfontosabb annak érdekében, hogy az afgán kormányt legitim és hatékony hatóságként ismerjék el. (MTI, ú) Tokió visszaköveteli a Kuril-szigeteket, ez Oroszország számára elfogadhatatlan Japán visszafoglalna, Moszkva nem enged összefoglaló Tokió/Moszkva. Oroszország helytelennek és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a tokiói képviselőház csütörtökön a déli Kuril-szigeteket Japán szerves részének deklarálta, és követeli Moszkvától a volt Szovjetunió által elfoglalt négyszigetvisszaadását. A moszkvai külügyminisztéri- umi közlemény szerint „ezeknek a területeknek a visszaadása soha szóba nem jött, és nem is jöhet”. A japán honatyák egyhangúlag fogadták el azt a törvénymódosítást, amely szerint Tokió „mindent el fog követni azért, hogy az ország szerves részét képező, vitatott hovatartozású szigetek mihamarabb visszakerüljenek” Japánhoz. A japán Hokkaido sziget északszigetlánc többi tagjával szemben ez a négy déli sziget azelőtt sohasem tartozott Oroszországhoz. Ez a területi vita mind a mai napig akadályozza, hogy Japán és a Szovjetunió jogutódjaként Oroszország hivatalos békeszerződést kössön. A szigetek körüli vizek halban gazdagok, és szakértők feltételezik, hogy a tengerfenéken jelentős olaj- és földgázkészletek, valamint arany- és ezüstlelőhelyek vannak. A területi vita - a déli Kuril-szigeteket japánban csak északi területeknek nevezik- minden bizonnyal terítékre kerül Aszó Tara japán miniszterelnök és Dmitrij Medvegyev orosz elnök júliusi találkozóján is, amelyet a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország (G8) csúcstalálkozója alkalmával tartanak Olaszországban. (MTI, ú) Kamchatka f RUSSIA-' V RUSSIA ^ b ér " T, .v %-s^'JAPAN Sea of Okhotsk y. 6# Pacific Ocean „y' J* /■ * o'. Hokkiado JAPAN @ REUTERS keleti csücskénél fekvő, gyéren lakott négy szigetet, Etorofut, Kuna- sirit, Sikotant és Habomait a II. világháború utolsó napjaiban foglalta el a szovjet hadsereg. Tokió törvénytelennek tekinti a megszállást, hangoztatva, hogy a KurilŰjabb három holttestet találtak - rossz az időjárás A brazilok egy hét múlva leállíthatják a keresést ÖSSZEFOGLALÓ Recife. Újabb három holttestet emeltek ki az Atlanti-óceánból abban a körzetben, ahol az Air France repülőgépe a múlt hétfőn lezuhant, 228 emberrel a fedélzetén. Ramón Cardoso, a brazil légierő tábornoka arra figyelmeztetett, a gép maradványainak kiemelése és a tetemek összegyűjtése egyre nehezebb a térségben tomboló zivatarok miatt, ezért nem valószínű, hogy az összes áldozatot meg fogják találni. Felmerült, hogy a brazil légierő június 19-én leállítja a keresést, erről a jövő héten döntenek. Az újabb hárommal 44-re nőtt a megtalált áldozatok száma. Az előző hírek arról szóltak, hogy a rossz idő miatt csütörtökön egyetlen holttestet sem tudtak kiemelni. Cardoso tábornok elmondta, a tengeri áramlatok, amelyek eddig a nyugat-afrikai Szenegál partjai felé sodorták a roncsokat és a holttesteket, most megfordultak, és közelebb hozhatják a maradványokat ahhoz a körzethez, ahol a francia és brazil keresőegységek pásztázzák az óceánt. A brazíliai Recife igazságügyi orvostani intézetében eközben megkezdődött az oda szállított 16 holttest azonosítása. A többi tetem még a szerencsétlenség feltételezett helyszíne közelében lévő Fernando de Noronha szigetén van, ott végzik el az első vizsgálatokat az áldozatokon. A hét végén ezeket a holttesteket is átszállítják a brazüi- ai kikötővárosba. Az óceán mélyén ezalatt egy francia tengeralattjáró folytatta a gép adatrögzítőinek, az úgynevezett fekete dobozoknak a keresését. Ezek segítségével lehetne megállapítani, hogy pontosan mi történt a viharzónába került A330 (Airbus) típusú repülőgéppel. A lehetséges magyarázatok között szerepel, hogy légörvény törte szét a gépet, villámlás vagy a sebességmérők rendellenes működése, esetleg a rakomány elmozdulása okozta a katasztrófát, de a merénylet lehetőségét sem zárták még ki teljesen a francia hatóságok. (MTI, ú) Fenyegetik a kormányfő és a miniszter családját Szigorított rendőri védelem KOKES JÁNOS Prága. Szoros rendőri védelmet kap a cseh kormányfő és a belügyminiszter családja, mert a hatóságok olyan információk birtokába jutottak, hogy veszélynek vannak kitéve. A Právo úgy tudja, a csütörtökön elrendelt szigorú biztonsági intézkedések összefüggésben vannak azzal, hogy a rendőrség különleges egységei kedden házkutatást tartottak a neonáci Nemzeti Ellenállás szervezet vezetőinél, s mintegy 20 személyt előállítottak. Közülük ötöt előzetes letartóztatásba helyeztek és büntetőeljárást indítottak ellenük náci propaganda tévesztésénekvádjával. További öt személy ellen is eljárás indult, de ők szabadlábon védekezhetnek. Martin Pecina belügyminiszter nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy a szigorított védelem összefügg a keddi házkutatásokkal. Pecina és Jan Fischer kormányfő egyaránt úgy nyilatkozott, hogy az eset nyugtalanítja őket. „Ha az ember arról értesül, hogy családjának tagjai veszélyben vannak - esetemben a 20 éves fiam -, akkor az ilyesmi nem hagyja hidegen” - mondta Fischer. Pecinának két kiskorú gyermeke van.
