Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)
2009-05-30 / 123. szám, szombat
12 Szalon ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 30. www.ujszo.com Leni! Afrika Harmincadik évében járt, amikor Leni Riefenstahl levelet írt Adolf Hitlernek. Pontosan tudta tehát, minek teszi ki magát. A csodálat ugyanis kölcsönös volt. SZABÓ G. LÁSZLÓ A színésznő el volt ragadtatva Hitlertől, a Führert pedig egyszerűen lenyűgözte Riefenstahl szépsége s tehetsége. 1932 februárjában járunk. Az igéző szemű színésznő, aki első komoly filmszerepét Korda Sándor Tragédia a Habsburg-ház- ban című rendezésében kapta, de ugyanabban az évben, amikor élőben először látta s hallotta a Vezért, már Balázs Bélával közösen írta s rendezte a Kék fényt. Itt szerelem születik, ott a teljes csodálat. A levélben az áll: szolgálattételre jelentkezik a Führernél. Személyes találkozásuk során Hider azonnal ráérzett: mozgalmának legfontosabb pillanatait ezzel a lánglelkű, éles meglátású nővel kell megörö- kíttetnie - ha már egyszer azt állítja magáról, hogy rendez is, nemcsak játszik. Hider. tehát szemet vet Rie- fenstahlra, mert megfelelőnek találja egy kényes feladatra, a nő pedig él a lehetőséggel. Nem tud és nem is akar ellenállni. 1933-ban már el is készül A hit győzelme, egy évvel később Az akarat diadala, majd 1935-ben A szabadság napja. Mindhárom film a náci propagandagépezet működésének fontos dokumentuma. Riefenstahl ezzel együtt haláláig tagadta, hogy magánemberként is kapcsolatban állt a nád párttal, állítása szerint nem is volt tagja. A második világháborút követően fel is mentették a fasiszta rezsimmel való együttműködés vádja alól. Riefenstahl azonban Hider mellett Goebbelsszel is szoros kapcsolatban állt. Goebbels naplója szerint össze is jártak, amit ugyan Frau Leni élete végéig tagadott. Azt viszont elismerte, hogy nem volt közömbös számára. Emlékirataiban fel is jegyezte: „Szellemes szójátékaival és sziporkázó vicceivel kitűnő társalgó volt. A közelében, bár nem tudtam, miért, ennek ellenére rossz érzésem volt. Feltűnően nagy, sötét szemével, magas homlokával, ápolt kezével nem érdektelen.” Majd azt is élvezettel ecseted, hogy az amúgy rámenős pártvezető nála is próbálkozott, ám hiába. A náci propaganda hivatalos nagymestere hiúsági kérdést csinál az állítólagos elutasításból, s azzal gyanúsítgatja Riefenstahlt, hogy bizonyára a Führert szered. De hogy jelleme makulátíanul tiszta maradjon, nem sokkal később azt is papírra ved: „Hider jelenség, csodálni lehet, de szeretni nem!” Ezzel igyekszik megválaszolni azt a kérdést, hogy szeretője volt-e a Führernek vagy sem. Ä teljes igazságot azonban csak ő tudta, azt nem fedte fel a világ előd. Mint ahogy azt is csak félig ismerte el, hogy 1936-ban a náci Propagandaminisztérium pénzéből alapítod (fedő) céget Olimpa című kédészes dokumentumához. A filmtörténet ezt, a berlini olimpiát bemutató opust is remekműnek tartja. Vizualitásával, képi megfogalmazásával ugyanis egészen új szinde emelte a műfajt. Id jelenik meg először a futókat követő kamera, a teleobjektív és a légi felvételek sora. Ezek a kamerakezelési módok ma már egyáltalán nem hatnak modernnek, abban az évben azonban forradalmasítodák a filmezés technikáját. 1945 után, amikor bíróság elé állítják, Riefenstahl is inkább az érzékeny lelkű, minden újra fogékony művész’ szerepében tetszeleg, s újra és újra politikai tá- jékozadanságát hangsúlyozza. Ő nem a gépezetet szolgálta - eskü- dözöd fűre-fára -, hanem dokumentumfilmeket készíted a Harmadik Birodalomnak. Megrendelésre. Csak azt nem árulta el: mivel érte el, hogy Hider teljes bizalmát élvezte, miért őt, s nem mást kért fel a Vezér a filmek elkészítésére? Valóban olyan lenyűgöző egyéniség volt, vagy inkább megbízható szolgája a Führernek? Politikai szennyesét végül is sikerült tisztára mosnia, a filmrendezői pályától azonban el kelleti búcsúznia. Évtizedeknek kelleti eltelnie, hogy ismét forgathasson. Leni Riefenstahl azonban addig sem vesztegede az időt. Miután a kamerától eltanácsolták, azzal foly- tada, ami a legkézenfekvőbb választás volt számára. A fényképe-
