Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)

2009-05-30 / 123. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 30. Szalon 13 nstahl arazsa zéssel. így lett az eredetileg balett­táncosnőnek készült színésznőből, aki karrierjének csúcsára filmren­dezőként ért fel - rendíthetetlen ön­bizalmának köszönhetően - világ­szerte ismert és elismert fotográfus. De az sem akárhol, hanem Feke- te-Afrikában. Németországban forgatott film­jei során ugyanis megtanulta: az erő és a szépség akkor példamuta­tó, ha közös úton jár. Dokumentu­maiban a sportot mindig is mint hazafias kötelességet népszerűsí­tette a német fiatalok, s főleg a Hitlerjugend körében. Arányos, iz­mos, erőtől duzzadó testeket filme­zett, hiszen a náci eszme szőke haj­jal és kék szemmel ezt hirdette. Legnagyobb terve az volt, hogy a német romantikus költő, Heinrich von Kleist Pentheszileiáját viszi filmre. Az amazonok királynőjéről tervezett nagyszabású alkotás a lí­biai sivatagban játszódott volna lo­vasok ezreinek felvonultatásával. Ha nincs a háború, el is készül a film. Bár a felelősségre vonást sikerült megúsznia, Németországnak bú­csút intve Szudán felé vette az út­ját, ahol a büszke, szép testű núbiai törzs tagjait állította kamerája el. A látvány ugyanis nemcsak őt, a fél világot ámulatba ejtette. És ezen az úton haladt tovább fényképezőgép­pel a kezében is. Álmom Afrikáról című dokumentumfilmje után a Taschen kiadó gondozásában meg­jelent Africa albuma - fedőlapján a núbiai Jamila gyönyörű portréjával - Leni Riefenstahl fotósorozatának legértékesebb gyűjteménye. Ha va­lakiről elmondható, hogy teljes szívvel szerelmeseden bele a fekete kontinens különböző törzseinek tagjaiba, akkor róla mindenkép­pen. A náci párthoz fűződő kapcso­latát élete végéig, 2002-ig tagadta, Afrika iránti kiapadhatatlan csodá­latát azonban fennen hirdette. A képek is erről beszélnek. A német fotográfus lelki vonzó­dásáról a maszájok, a szamburuk, a turkanák és más kelet-afrikai tör­zsek iránt. Ámulattal nézi szokásai­kat, harci felkészültségüket, éksze­rekkel díszített, festett testüket. Bárhol jár is - befogadják. Ott él ve­lük, köztük, szertartásaik közveden szemlélője, harci meneteiknek sza­bad követője. Ott van köztük fényes nappal, de az éjszaka kellős köze­pén is, amikor fényt csak a holdtól remélhet. Beengedik intim szférá­jukba, úgy fényképezi őket, ahogy előtte talán senki sem. Ott táncol­nak előtte pompázatos testek tradi­cionális viseletekben, marhacsor­dákat terel velük legelőről legelőre, mezítelen testükben gyönyörköd­het közelről és távolról, láthatja őket rituális borotválás közben, imáik és állatáldozásaik során. Szamburu harcosok közt közleke­dik teljesen fesztelenül, fiatal anyák és agg törzstagok bizalmát élvezi. Fekete-fehér képei ugyanolyan színesek, mint amilyen egyértel­műek színes sorozatai. Bejárja Szudán, Uganda, Kenya és Tanzánia sűrűit, tüskés bozótjait, átforrósodott kunyhóit, majd a het­venes években, amikor már ő is rég túl van a hetvenen, búvárkodni kezd. 1974 és 2000 között az Indiai­óceán víz alatti világát fotózza. Ka­merával száll a tenger mélyére, hogy megmutassa annak minden titkát s rejtett csodáját. Kilencven­nyolc éves, amikor a Maldív- szigeteken iratkozik be újabb bú­vártanfolyamra, hogy az ottani korallzátonyok vüágát is megmu­tathassa. Mélytengeri hangulatok (Víz alatti impressziók) című film­jével akarja ráébresztem a nézőket arra, hogy mit veszítenek, ha nem állítják meg a tenger élővilágának további pusztulását. Ereje, vitalitása, céltudatossága és megszállottsága már Balázs Bé­lát is lenyűgözte. Filmjei kifinomult tehetségről árulkodnak. „Ha kulcsot keresünk ennek az ellentmondásos személyiségnek és művésznek a megítéléséhez, akkor anélkül, hogy azt állítanánk, meg­leltük a magyarázatot, gondoljunk csak arra a kijelentésére, hogy: - Valamiben nagy akarok lenni, a legnagyobb! - írta róla egyik külföl­di kritikusa. így talán azt is megért­jük, hogy a kor, amelyben született, ezt a fajta nagyságot kínálta számá­ra. A kérdés csak az lehet, hogy he­lyesen döntött-e, hogy elfogadta. Osszeegyeztethető-e a mindenkori hatalom kiszolgálása egy független művész ars poeticájával? Mert művész volt. Igazi művész. Tehetségéhez kétség nem férhet.

Next

/
Thumbnails
Contents