Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)
2009-05-30 / 123. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 30. www.ujszo.com RÖVIDEN Félmilliónyian már szavaztak Brüsszel. Svédországban, Finnországban és Észtországban közel félmillió ember már leadta szavazatát az európai parlamenti választások keretében. Ezt az EP sajtószolgálata tegnap közölte. Mindhárom országban bizonyos csoportok - például a külföldön tartózkodók - a hivatalos választási nap (mindegyikük esetében június 7.) előtt 9-14 nappal leadhatják voksukat. Az eredményeket természetesen csak azután teszik közzé, hogy valamennyi EU-tagál- lamban bezártak a szavazóhelyiségek, azaz legkorábban a jövő vasárnap éjjel. (MTI) Meglepő minszki nyilatkozat Minszk. Alekszandr Luka- senko fehérorosz elnök tegnap Minszkben kijelentette, hazája „nem hajol meg többé Oroszország előtt, és boldogulását másutt keresi”. Ezzel az unióhoz való közeledésre célzott. Lukasenko egy nappal Vlagyimir Putyin orosz kormányfő minszki látogatása után nyilatkozott, mondván, ha „nem megy Oroszországgal (...) nem fogunk panaszkodni és könnyeket ejteni, hanem másutt keressük boldogulásunkat a világban”. A helyi sajtó szerint a fehéroroszorosz tárgyalások is feszült légkörben zajlottak, mindenekelőtt a fehérorosz gazdaság állapotának moszkvai megítélése miatt. Az orosz kormány úgy döntött, hogy elhalasztja Minszk félmilliárd dolláros hitelkérelmének teljesítését, illetve csupán rubelben lett volna hajlandó a kisegítésre, amit Lukasenko visz- szautasított. (MTI) Orosz tisztek csempésztek Moszkva. Rakétaalkatrészeket csempészett ki éveken át Oroszországból egy katonatisztekből álló csoport. A banda, amelynek tagjai között a légierő és a hadászati rakétaerók tisztjei is megtalálhatók, a lopott holmit Fehéroroszországon, Ukrajnán és a NATO-tagállam Bulgárián keresztül adta el valószínűleg Afrikába és Ázsiába. Erről tegnap számolt be a Kommerszant. A hadfelszerelés egy részét korábban feldarabolandó ócskavasnak minősítették. (MTI) Rasszista cseh romák Prága. Három romát ítéltek el tegnap a nyugat-csehországi Pilsenben rasszista indíttatású támadásért. Ketten közülük három, míg a harmadik négyéves szabadságvesztést kapott. Két éve ugyanis megtámadtak és brutálisan megvertek egy 35 éves férfit, miközben fehér disznónak nevezték. Az ítélet még nem jogerős, de egyelőre senki sem nyújtott be fellebbezést, (-kés) Irán Washingtont vádolja a síita mecsetben elkövetett merénylettel, amelynek 23 halálos áldozata és 125 sérültje van Muszavi tárgyalna az atomprogramról Teherán. Ahmadinezsád iráni elnök legnagyobb riválisa hajlandó lenne a nagyhatalmakkal tárgyalni az atomprogramról. Eközben a hivatalos teheráni vezetés azt állítja, hogy az USA áll a záhe- dáni síita mecsetben elkövetett csütörtök esti pokolgépes merénylet mögött. ÖSSZEFOGLALÓ Mir Hoszein Muszavi iráni elnökjelölt tegnap kijelentette: kész a hatokkal megvitatni az iráni atomproblémát. A Mohammed Hatami exállamfő által támogatott Muszavi, volt kormányfő, aki a reformpártok elnökjelöltje a június 12-i választáson, Mahmúd Ahmadinezsád elnök legfőbb riválisának számít. Sajtóértekezletén hangsúlyozta: tárgyalási szándéka az ENSZ BT öt állandó tagjából (USA, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína) és Németországból álló Teheráni aktivista Muszavi portréjával (Reuters-felvétel) csoporttal nem jelenti azt, hogy Irán feladja nukleáris ambícióit. ,Arról tárgyalunk majd, miként lehet garantálni, hogy atomprogramunk ne váljon katonai programmá.” A második négyéves mandátumára készülő Ahmadinezsád éppen hétfőn zárta ki annak lehetőségét, hogy Irán újra tárgyaljon a nagyhatalmakkal az iráni atomprogramról. Muszavi azt is kijelentette, nem tekinti tabunak a Washingtonnal való tárgyalásokat és vitákat, a Teheránra nehezedő amerikai nyomás ellenére. Az USA áll a záhedáni síita mecsetben elkövetett pokolgépes merénylet mögött - írta tegnap a Farsz félhivatalos iráni hírügynökség egy vezető beosztású tartományi tisztségviselőre hivatkozva. A legutóbbi adatok szerint 23 halottja és 125 sebesültje van a robbantásnak, amelyet a csütörtök esti ima idején követtek el Szisztán-Be- ludzsisztán tartomány székhelyén, nem messze az afganisztáni és a pakisztáni határtól. Több mint tíz éve ez volt a hívők elleni legsúlyosabb merénylet az iszlám köztársaságban. „Megerősítést nyert, hogy a záhedáni terrortámadás mögött álló embereket Amerika bérelte fel” - állította Dzsalál Szájjá, a tartományi kormányzói hivatal egyik vezetője a Farsznak, hozzátéve, hogy három gyanúsítottat vettek őrizetbe a merénylet miatt. Abbász Ali Szoleimáni imám az ÍRNA hivatalos iráni hírügynökségnek kijelentette, hogy a főgyanúsítottak egyikét is elfogták. A tartományi kormányzó, Ali Mohammed Azad szintén úgy nyilatkozott, hogy „a robbantás mögött álló terroristacsoportot letartóztatták, kihallgatásuk folyamatban van”. A robbantást két héttel az iráni elnökválasztás előtt és az első síita imám, Ali ünnepnapján hajtották végre a város második legfontosabb síita mecsetében. A merényletet mostanáig egyeden szervezet sem vállalta magára. Az iráni média’ szerint a detonáció a mecset nagy részét romba döntötte. A tartományban háromnapos gyászt tartanak. Legutóbb tavaly áprilisban robbantottak egy iráni mecsetben: akkor 14 ember vesztette életét a déli Sirázban. Az 1980 és 1988 közötti iraki-iráni háború óta a hívők elleni legsúlyosabb merényletet 1994 júniusában hajtották végre a perzsa államban; a robbantásban 26 ember halt meg Reza imám szentélyénél az északkeleti Mes- hedben. Az Irán délkeleti részén fekvő Szisztán-Beludzsisztán tartományban jelentős beludzs kisebbség él, amely az irániak többségétől eltérően az iszlám szunnita ágát követi. A tartomány Pakisztánnal határos részén gyakoriak a fegyveres összecsapások az iráni rendőrség és kábítószercsempészek vagy szunnitalázadókközött. Megfigyelők szerint a merénylet összefüggésben állhat a múlt vasárnap tartott iráni-afganisztá- ni-pakisztáni csúcstalálkozóval is, ahol a három ország elnöke a terrorizmus és a drogcsempészet elleni küzdelem összehangolásáról tárgyalt. (MTI, s,ú) Észak-Korea újabb rövid hatótávolságú rakétát lőtt ki - nem lesz amerikai csapaterősítés Phenjan tovább provokál és fenyegetőzik ÖSSZEFOGLALÓ Szöul/Phenjan/Washington. Észak-Korea tegnap újabb kísérletet hajtott végre rövid hatótávolságú rakétával, majd újabb „önvédelmi” intézkedésekkel fenyegetőzött, ha a Biztonsági Tanács tovább provokálja őt. A tegnapi volt a héten már a 6. kísérlet rövid hatótávolságú (130 km) rakétával, s mindegyiket Észak-Korea keleti partvidékéről indították, vagyis a Japán és a Koreai-félsziget között elterülő Japán-tenger fölé lőtték ki. A sztálinista rezsim a hét elején hajtotta végre második kísérleti atomrobbantását. Phenjan az újabb rakétakísérlet előtt közölte: további „önvédelmi lépéseket” tesz, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa megbünteti a hét eleji föld alatti nukleáris kísérletért. Dél-Korea attól tart, hogy Phenjan újabb agresszív lépésekre készül. Van olyan feltevés, hogy esetleg összetűzést provokál a két Korea között húzódó, vitatott fegyverszüneti határ övezetében a Sárgatengeren, ahol az elmúlt tíz évben kétszer is volt halálos áldozatokkal járó csetepaté. Mindkét eset júniusban történt, a 3 hónapos rákszezon csúcsán, amikor hemzsegnek a halászhajóka térségben. A feszültség ellenére az USA-nak nem áll szándékában megerősíteni Dél-Koreában állomásozó csapatait - közölte tegnap az amerikai védelmi miniszter. Dél-Koreában jelenleg 28 ezer amerikai katona állomásozik, nyüvánvalóan a Phen- janal szembeni elrettentő erőként. Gates megjegyezte, hogy az amerikai kormányban az észak-koreai nukleáris és rakétakísérleteket senki nem tekinti válságnak, csak „nagyon provokatív cselekményeknek”, amelyeket a sztálinista rezsim támadó hangvételű retorikája kísér. (MTI, ú) Tizenötezer rohamrendőr volt készültségben - kormányellenes zavargásoktól lehetett tartani Tízezrek sírtak Szöul utcáin MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Szöul. Nagy rendőri készültség mellett zajlott le pénteken Szöulban a múlt héten öngyilkosságot elkövetett Ro Mu Hjon volt dél-koreai elnök gyászszertartása. A népszerű, következetes demokratának tartott Ro, aki 2003 és 2008 között volt az ázsiai ország államfője, egy szikláról vetette magát a mélybe, miután a dél-koreai igazságszolgáltatás korrupciós ügyekben vizsgálatot indított ellene. Azzal gyanúsították, hogy hivatali ideje alatt családtagjaival együtt 6 millió dollárnak megfelelő kenőpénzt fogadott el. A hatóságok kormányellenes zavargásoktól tartottak, Ro hívei ugyanis - a néhai államfő kampányának uralkodó színére utalva sárga ruhában és sárga transzparensekkel nézték a szertartást a plázákban és az utcákon - a volt elnök elleni vizsgálatot a jelenlegi elnök, Ri Mjong Bak politikai bosszújának tekintik. Ellenzéki képviselők kifütyülték Ri elnököt, amikor a feleségével az elhunyt iránti tisztelete jeléül az oltárhoz járult és egyikük bocsánatkérést követelt az államfőtől. A hivatalos gyászszertartás a régi királyi palota udvarán zajlott. A volt elnököt kívánságának megfelelően elhamvasztják, és vidéki háza közelében, egy szerény sírhelyen helyezik örök nyugalomra (SITA/AP-felvétel) Abu Graib: állítólag gumibottal, kábellel, foszforeszkáló csövekkel erőszakolták meg a rabokat Obama is eltitkolná a kompromittáló fotókat ÖSSZEFOGLALÓ London/Washington. Többek között a foglyok ellen elkövetett nemi erőszak és más szexuális visszaélések is láthatók azokon a fényképeken, amelyek az iraki Abu Graib börtönben készültek néhány éve. Ezek nyilvánosságra hozatalát - miként sok más hasonló fotóét is - megtiltotta Barack Obama amerikai elnök. Erről a londoni The Daily Telegraph számolt be, egy nyugalmazott amerikai tábornokra, Antonio T agubára hivatkozva. Tagúba vezérőrnagy vezette a Bagdad melletti börtönben végrehajtott kínzások ügyében közvetlenül a botrány kipattanása után, 2004-ben lefolytatott vizsgálatot. Akkori jelentéséhez - mint azt a brit lapnak elmondta - a csütörtökön megjelent cikkben emlegetett fotókat is mellékelte. Az amerikai tábornok elmondta, támogatja Obama elnöknek azt a döntését, hogy ne tegyék közszemlére a fotókat. „Higgyék el, önmagában már az is eléggé elborzasztó, ha csak leírjuk, mi van a képeken” - mondta, rámutatva: a felvételek nyilvánosságra hozatalával csak az Irakban és Afganisztánban állomásozó amerikai, illetve brit katonákat tennék ki veszélynek. A The Daily Telegraph szerint a fotókon többek között látható, amint egy amerikai katona megerőszakol egy női őrizetest, egy férfi tolmács pedig egy férfi foglyot, illetve az, hogy különféle tárgyakkal, többek között gumibottal, kábellel, foszforeszkáló csövekkel erősza- koljákmeg a rabokat. A Fehér Ház két hete közölte, hogy Obama amerikai elnök korábbi álláspontját megváltoztatva úgy döntött, a kormány mégsem hozza nyilvánosságra azokat a fotókat, amelyek az Irakban és Afganisztánban fogva tartott terroristagyanús személyekkel szembeni feltételezett visszaélésekről készültek. A lap állítj a: összesen több mint 400 ilyen esetről van fénykép a 2001 és 2005 közötti időszakból. A Pentagon szóvivője azt mondta, a kérdéses fotók közül egyiken sem láthatók olyan dolgok, amilyeneket a The Daily Telegraph leírt. A brit lap „bebizonyította, hogy alkalmatlan a tények pontos leírására” - fogalmazott a szóvivő. (MTI, ú) Elhunyt hősök emléke Kápolnaavatás Doberdóban Budapest A doberdói Magyar Kápolna emléket állít az emberfeletti szenvedést kiállt katonáknak - mondta tegnap Sólyom László köz- társasági elnök az olaszországi Do- berdo Del Lagóhoz tartozó Visintini faluban, ahol ökumenikus szertartás keretében felavatta az isonzói csatákban elhunyt hősök emlékének szentelt Magyar Kápolnát. A Cappella Ungheresét az első világháború idején, 1918-ban magyar katonák kezdték építeni, de az épület befejezetlen maradt. A felújítási és továbbépítési munkálatokat tavaly ősszel kezdték meg a Széchenyi Tudományos Társaság és az Új- fehértó Városért Alapítvány segítségével. (MTI) Orosz gázszámlák Az EU nem tud segíteni Ukrajnának Brüsszel. Kétségesnek mondta az Európai Bizottság elnöke, hogy az unió segítem tudna Ukrajnának az orosz gáz kifizetése körül várható újabb gondok megoldásában. Jósé Manuel Barroso tegnap közölte újságírókkal: telefonon felhívta ót Vlagyimir Putyin orosz kormányfő, és tájékoztatta arról, hogy fizetési nehézségekre számít Ukrajna részéről. Kijev ahhoz kért segítséget, hogy kifizethesse a gázszámlákat - mondta Putyin Barroso szerint. Az EB-elnök azonban úgy látja, az uniós költségvetésben „nehéz, ha nem egyenesen lehetetlen” lenne pénzt találni erre a célra. Mindemellett jelezte, a június 18-19-én tartandó következő EU-csúcstalálkozón fel kívánja vetni a kérdést, tehetnek-e valamit az uniós tagállamok az újabb gázválság elkerülése érdekében, van-e módjuk enyhítem valamelyest az Ukrajnára nehezedő fizetési terheket. Oroszország maga is kéri, hogy az EU segítsen Ukrajnának. Ezt az óhajt megismételte a Gazprom orosz gázvállalat elnöke is. (MTI)
