Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)
2009-05-29 / 122. szám, péntek
ťFBTPC71^Fnn IVJiLJlv JL JľoZiIVJľiIJIJ 2009. május 29., péntek 6. évfolyam, 19. szám Megjelent a Jó Gazda júniusi száma Új szlovákiai zöldségfajták - új támogatások gondozásáról szóló cikk a talajlazítás, a talajtakarás, a tápanyagpótlás és az öntözés fontosságát taglalja. Emellett gyakorlati tanácsokat szolgáltat a konzervuborka, a bokor- és karósbab, valamint a karfiol termesztéséhez. A gyümölcstermesztők az oszlopos fák telepítési és kezelési feltételeiről, valamint a szőlő alakító metszéséről olvashatnak. A lap növényvédelmi rovata az időszerű tennivalók taglalása mellett ismerteti a burgonyabogár elleni biológiai védekezés alapelveit és az alkalmazható készítményeket. Felhívja a figyelmet a kukoricabogár várható inváziójára, ismerteti a gabonafélék fuzáriumos betegségeinek jellemzőit és a lehetséges védekezés formáit. Tájékoztat a napraforgó védelméről. Az állattartók a francia eredetű buszkáti nyúlról, a virágkedvelők pedig az árnyéktűrő növények és a pipacs kerti változatairól olvashatnak. A méhészkedők az időszerű tennivalók mellett képet kaphatnak az idei méhésztámogatásokról is. (sz) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,870 Lengyel zlotv 4,4910 Cseh korona 26,761 Magvar forint 284,75 Bolgár leva 1,9558 Román lei 1,1975 Japán ien 134,38 Sváici frank 1,5117 Kanadai dollár 1,5544 USA-dollár 1,3856 VÉTEL - E LADÁS Bank (dollár (( cseh korona forint Volksbank 1,44-1,35 27,60-25,99 297,98-272,32 OTP Bank 1,44-1,35 27,57-26,00 292,93-276,26 Postabank 1,44-1,34 27,76-25,89Szí. Takarékpénztár 1,44-1,35 27,51-25,98 297,43-271,82 Tatra banka 1,43-1,36 27,52-26,13 296,78-274,22 Dexia banka 1,42-1,35 27,46-26,07 292,15-277,35 Általános Hitelbank . 1,43-1,36 27,60-26,07 297,98-272,32 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) LAPAJÁNLÓ A Jó Gazda júniusi számában a hazai nemesítésű nyilvántartásba vett új zöldségfajták ismertetője mellett a zöldség- és gyümölcstermesztés átalakított dotációs rendszere által igénybe vehető új támogatási tételekről és feltételekről is tájékoztat. A zöldségfélék nyári Védekezzünk a lisztharmat ellen, a kórokozó minden növénykultúrában jelentős mértékben felszaporodott Növényvédelem egykor és most Az elmúlt napokban hellyel- közzel lehullott csapadék ellenére, az erős felmelegedés hatására folytatódik az aszály. Ennek megfelelően alakulnak a károsító-viszo- nyok is. Kertészmérnök szakértőnk ez alkalommal nem csupán az időszerű kerti teendőket taglalja, hanem arra is kitér, miként védekeztek nagyapáink idején egyes kártevők ellen. BELUCZ JÁNOS A kertészkedőknek ebben az évszakban is akad munkájuk bőven. Időszerű teendők a gyümölcsösben A sárguló cseresznye vonzza a cseresznyelegyet (Fotó: Képarchívum) A feltételezettnél kisebb mértékben, de idén is volt moníliás virág- és hajtáselhalás. Ezeket, valamint az időközben elhalt, akár már korábban elszáradt rövid vesszőket a gyümölcsfáról most ajánlatos ollóval lemetélni. A sebek így év közben behegedhetnek. Ha van faiskolánk vagy csak néhány alanyunk, azokat folyamatosan „vadaljuk“, azaz metéljük le az elágazásokat, hogy az őszi szemzéskor sima alanyaink legyenek. Az ősszel és tavasszal kiültetett csemetéken, azok törzsén előjönnek a fölösleges oldalhajtások. Ezeket időnként pucoljuk le. Előfordulhat, hogy a faiskolából vásárolt fácska koronája meglátásunk szerint alacsonyan van. Ez leginkább az olyan gyümölcsfák esetében fordulhat elő (pl. kajszi, szilva stb.), amelyeket nagyobb térállásban ültettünk, hogy a fa alatt is termelni vagy kaszáim tudjunk. Ezeknél a fáknál legalább a 80 cm-es törzsmagasságot ajánlatos tartani. Ha a fácskák törzse most alacsonyabban van, akkor a vezérnek kiszemelt, egyenes állású hajtást megközelítőleg 90 cm-nél visszavágjuk, és az eddigi oldalágakat lemetéljük. A fácska rövidesen a megmetszett magasság alatt az öt legfelső rügyből kineveli az új koronahajtásokat. Elérkezett a Sitt-féle kora nyári metszés ideje, amelyet főleg a kajszinál és az egyéb csonthéjasoknál, így a szilvánál is ajánlatos végezni. A módszer abból áll, hogy az első és a másodrendű oldalágakat egy- vagy kétharmadával megrövidítjük. A csúcsra került rügyek most kihajtanak. Később ezeket megválogatjuk és a kedvező helyzetűeket meghagyjuk. Mint ismeretes, a törzses köszmétét, ribiszkét aranyribiszkére oltjuk. A zöldoltást most végezzük. A szőlőt is most oltjuk. Növényvédelmi teendők Mivel az időjárás továbbra is száraz, meleg, mindenütt a lisztharmat ellen kell permetezni. A varasodás és a peronoszpóra ellen kontakt szerekkel (pl. Dithan, De- lan, Novozir) megelőző védekezést folytatunk. Folyamatosan jelentkeznek (almában, barackban, szilvánál, szőlőnél) a molyok, ezek ellen 10-14 napos időközönként kell védekezni. A sárguló cseresznye vonzza a cseresznyelegyeket, ezek ellen is permetezni kell. A kajszin, őszibarackon és a szilván terjedő levéllikacsosodást gomba okozza. Ellene Dithannal, Baycorttal, Delannal, Nozovirral vagy Syllittel védekezzünk. Kártevők régen is voltak Régi leírásokból tudjuk, hogy szilvadarázs már abban az időben is volt, amikor még nem volt Calypso vagy Mospüan. A kártevőket hűvösebb időben lerázták a fákról, miközben a fa alá vásznat tettek. Hogy a darazsak ne szurkálják meg a szilvát, a fa lombját bodzavirág ázalékával permetezték. A gyümölcsfák mézgásodása ellen úgy szoktam védekezni, hogy kipucoltam a sebet, melyet ecetbe áztatott ruhadarabbal bevontam. Régi források szerint a mézgás helyet késsel alaposan ki kell pucolni, az elhalt részeket kimetélni, majd sóskanövénnyel addig dörzsölni, míg az nedvet ad. A lótetűt vagy lótücsköt, amely tavasszal, a palánták gyökerének elrágásával okoz kárt, korábban úgy gyűjtötték össze, hogy már ősszel ástak egy 60-70 cm mély gödröt, amelyet lótrágyával töltöttek. Ebben a kártevő letelelt, majd tavasszal megsemmisítésre kerülhetett. A Metation növényvédő szer fénykorában beáztattuk a kukoricadarát ezzel a szerrel, majd edényekbe kiraktuk a csalit a kertbe. Ezzel jelentősen sikerült gyéríteni a kártevőt. Korábban térségünkben a szürke mezei csiga károsított. Újabban már nálunk is regisztrálták (kertemben egy éve bukkant fel) a meglehetősen falánk piros, 10-12 cm hosszúságot is elérő spanyol meztelen csiga. Leginkább a salátát, a sárgarépát, petrezselymet, káposztafélét pusztítja, a szőrös uborkát, paradicsomot nem szereti. Nappal a salátafej alatt, annak alsó levelei között, a lekaszált fű, gyom alatt pihen. Nagyapáink korpakupacokkal gyűjtötték össze a csigákat, majd feletették azokat a tyúkokkal. Megfigyelések szerint a rozskorpát szeretik a legjobban. Régi gyakorlat volt a benedvesített rongydarab kihelyezése is, amely alatt a csigák előszeretettel bújtak meg. Kezdje egészségesen a hetet! Mielőtt útra kelünk Nem mindig a virágpor a hibás Több gyümölcs, kevesebb cukorbaj Öntsünk tiszta vizet a pohárba Könnyítse meg (nagy)dolgát! Rozmaring, a szíverősítő Pelenkázni tudni kell Csodát tesz a száraz masszázs Hogyan lassítsuk az öregedést? Keresse az Új Szót az újságárusoknál! Drága pénzért behozzuk az itthon is kitermelhető zöldséget, gyümölcsöt Szlovákia sereghajtó lett az EU-ban ISMERTETŐ Egy közelmúltban napvilágra került európai uniós felmérés szerint Szlovákia negatív csúcstartó a zöldség- és gyümölcsfogyasztás terén az öreg kontinensen. Az egy főre eső napi átlagfogyasztás nálunk mindössze 200 grammra tehető, szemben az EU- s átlaggal, amely 390 gramm. Az átlagos fogyasztás feletti csoportba tartozik például Olaszország (napi 480 gramm), Spanyolország (490 gramm) és Portugália (500 gramm). Míg az abszolút csúcstartó Görögország, ahol az egy főre eső napi zöldség- és gyümölcsfogyasztást 680 grammra becsülik. Mindössze egy hajszállal marad az EU-s átlag alatt Ausztria (gramm). Szlovákiát pedig Finnország (260) és Csehország (250 gramm) is lekörözi. A szlovák Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint az egy lakosra eső cseresznyefogyasztás 40 dkg-ra tehető, meggyből pedig 20 dkg eszünk meg egy évben. Ennyi gyümölcsöt a kistermelő kertész egy ültében elfogyaszt a fáról, bokorról. Az alacsony szlovákiai zöldség- és gyümölcsfogyasztást tetézi, hogy a friss zöldséget, gyümölcsöt behozzuk, pedig annak nagy részét kiváló minőségben, helyben is kitermelhetnénk. A számok magukért beszélnek: amíg az éves gyümölcstermelést a szakértők 50 ezer tonnára becsülik, addig a behozatal meghaladja a 60 ezer tonnát, (bel)
