Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)
2009-05-27 / 120. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 27. Vélemény És háttér 7 FIGYELŐ Ki tudta előbb? Mi lenne, ha a Woodward és a Bernstein helyett a Phelps és a Smith neveket ismerné a világ? A New York Times két volt újságírója állítja, a lap jóval korábban tudott a Watergate- botrányról, mint a Washington Post, csak az újságnál elkallódott a Richard Nixon bukásához vezető történet. 1972-ben járunk, a New York Times újságírója megdöbbentő információkkal rohan a szerkesztőjéhez: az FBI igazgatója épp most hozta tudtára, hogy a korábbi igazságügy-miniszter, de talán Nixon elnök is érintett a két hónappal azelőtti Waterga- te-betörésben. Az újság hagyta veszendőbe menni a „forró tippet”, így a Washington Post, Bob Woodward és Carl Bernstein vált legendává. Robert H. Phelps szerkesztő frissen megjelent memoárja kapcsán törte meg az évtizedes csendet, történetét az egykori riporter, Robert M. Smith is megerősítette. A jogi egyetemre tartó Smith utolsó munkanapját töltötte a Times irodájában, utolsó munkaebédjét L. Patrick Gray ügyvezető FBI-igazgatóval fogyasztotta el 1972. augusztus 16-án. Beszélgetésük témája a Watergate-betörés volt. Gray nem tagadta azokat az információkat, melyek szerint a szálak az ovális irodáig vezetnek. A szerkesztő nem látta megalapozottnak a fülest, és Smith távozása után egy hónapos vakációra ment. Szeptemberben a Washington Post hozta a Ni- xpn bukásához vezető sztori első szálait, (mti) Népszavazás feliratok ügyében A Szociáldemokrata Párt (PSD) kolozsvári szervezete helyi népszavazás kiírását javasolja arról, legyenek-e magyar és német feliratok is a kolozsvári műemléképületeken, vagy sem - adta hírül a romániai magyar sajtó. A Krónika, az Új Magyar Szó és a Szabadság beszámolnak arról, hogy Remus Lapusan, a PSD kolozsvári szervezetének elnöke kijelentette: a város lakosságánakkel- lene eldöntenie, hogy a műemlék épületek többnyelvű ismertető tábláin szerepeljen- e vagy sem magyar és német felirat is. Ez ügyben az után keletkezettvita, hogy Sorin Apos- tu demokrata párti polgármester kijelentette: a műemlékértékű ingatlanok tábláin csak románul, angolul és franciául lesznek az épület történetét ismertető feliratok. A polgár- mester a magyar sajtó felvetésére, miért nem lesznek magyar táblák is, kijelentette, a magyar nem világnyelv. A demokratákkal együtt kormányzó szociáldemokraták is ellenzik a magyar feliratok elhelyezését. Lapusan az Új Magyar Szónak elmondta, csak angolul és románul kell feliratozni a műemlékeket, ez így „természetes és korrekt”, az angol és a román az EU hivatalos nyelve. Válasz nélkül hagyta a lap felvetését, hogy a magyar is hivatalos nyelv az EU-ban - áll az ÚMSZ-ben. (mti)- Pártunknak elsősorban szeizmológusra van szüksége, mert földrengés fenyegeti. (Peter Gossónyi rajza) Mi, magyarok a virágok ünnepének is nevezzük Áldott szép pünkösd ,áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje, / Mindent egészséggel látogató ege, / Hosszú úton járókat könnyebbítő szele.” - írta Balassi Bálint négy évszázaddal ezelőtt. Utalva az egyik legszebb magyar egyházi ünnepre, melyet a húsvét utáni ötvenedik napon (a pünkösd kifejezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik) szoktunk megtartani az egész nyugati keresztény világban. KÖVESD! KÁROLY Bár a pünkösd a karácsonyhoz és a húsvéthoz hasonlóan a kereszténység legfontosabb ünnepei közé tartozik, vüágias formája nem alakult ki, állítják egyesek. „Te nyitod rózsákat meg illatozásra, / Néma fülemüle torkát kiáltásra, / Fákat is te öltöztetsz sokszínű ruhákba” - folytatja a költő ennek ellentmondva. Balassi költeményéből az is kiderül, miért, hiszen a cím is erre utal (Borivóknak való), s maga a vers is azzal ér véget, hogy üyenkor enni-inni, vigadozni illik. („Dicséljük szent nevét fejenként jó szívből, / Igyunk-lakjunk egymással vígan, szerétéiből.”) Az egyház tanítása szerint Jézus a keresztre feszítés után harmadnapra feltámadt, megjelent a tanítványoknak, majd a negyvenedik napon felszállt a mennybe. Erről emlékezünk meg húsvétkor. Jézus mennybemenetele után a tanítványok félelemben éltek, és nem merték hirdetni az igét, ezért az Úr elküldte a földre a Szendéiket, hogy vigasztalja, pártfogolja a Krisztusban hívőket, és bátorságot adjon nekik. A Biblia leírása szerint a tanítványok kis közösségben imádkoztak, amikor az égből zaj támadt, vihar keveredett, és kettős tüzes nyelvek csaptak fel, jelképezve a Szenüélek eljövetelét. A pünkösd lényege tehát, hogy a Szenüélek leszállt a földre, és az apostolok megkezdték a térítést. Ezzel a lépéssel tulajdonképpen lefektették az egyház alapjait, így az ünnep az egyház születésnapja is. Néphagyományok Pünkösd ünneplésében keverednek keresztény, pogány és ókori elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése az uralkodó motívum. A pünkösdi király kiválasztása kezdetben vitézi szokás volt, a katonák maguk közül választottak egy évre „uralkodót”. A pünkösdi király, akit a falu népe versenyekkel, játékokkal, főleg lóversennyel, bothúzással választott, egy évig a legények vezetője, bírája volt. Emellett hivatalos volt minden lakodalomba, és egy évig ingyen ihatott a kocsmában a falu kontójára. A pünkösdi király uralma a következő pünkösdig tartott. A XVIII. század végétől kezdve elterjedt a pünkösdi királynéjárás is, amikor a falu legszebb kislánya lett a kiski- rályné, ami nagy tisztesség volt. A lányok mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel, énekkel köszöntve a háziakat, és virággal szórták be a szobákat. A játék végeztével a vendéglátók megkérdezték a lányokat: „Hadd látom a királynétokat, édes, vagy savanyú?” Ezután fellebbentve a díszes kendőt, megcsiklandozták a kiválasztott kislány állát. Ha a királyné mosolygott, de a fogát nem villantotta ki, akkor a háziak megnyugodtak, mert ez azt jelentette, hogyjó lesz a termés. Badacsonyi párválasztás Magyarországon idén is hatalmas kínálat várja az ünnepelni, pihenni, szórakozni vágyó közönséget. A gasztronómiai csalogatok mellett (borünnep, nyitott pincék napja, sörfesztivál, csülökparádé, bográcsnap) a hagyományok (kézműves kirakodóvásár, Tenkes kapitány-választás) és a közösségépítő összejövetelek (gyermeknap, családi nap, hőlégballon-verseny, fiatal művészek fesztiválja) is jelen vannak. A rengeteg rendezvény közül idén is talán a legérdekesebb a termékenység, az újjászületés és a párválasztás apropóján megrendezett tömeges eljegyzés, amelyet pünkösd vasárnapján a badacsonyi Rózsakőnél tartanak. Az eljegyzések ötle- tét Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza románcát őrző legenda adta, amely szerint, ha egy leány meg egy legény háttal a Balatonnak, egymás kezét fogva ráül a kőre, még abban az évben egymáséi lesznek. De elég az is, ha a leány ül a kőre, háttal a tónak, a szerelmesére gondol, és felsóhajt. Akire gondol, annak szíve érte fog dobogni. A párok és vendégeik május 31-én pünkösdköszöntő menettel sétálnak fel a badacsonytomaji bazalttemplomtól a badacsonyi hegy oldalában levő Rózsakőhöz, hogy ott a természet lágy ölén eljegyezzék egymást. A nagy alkalomra minden évben készül úgynevezett eljegyzési bor, amivel a szerelmesek koccinthatnak, s amiből a ceremónia végén egy palackkal ajándékba is kapnak. így kerül egy „kalapba” a két költő, Kisfaludy Sándor és Balassi Bálint, s így testesül meg tavasz, virágzás, bor és szerelem. Lehet ennél szebb ünneplés? Rózsák húsvétja Piros pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa több országában. A virág azt jelképezi, hogy pünkösd napján minden felébred, ember és állat párt választ. A nyári munkák előtt pünkösd ünnepével köszöntjük az új életet, imádkozunk a bő termésért és a gyermekáldásért. A pünkösdi rózsát az antik világ gyógynövényként ismerte, és babonás erőt tulajdonított neki. Latin neve a görög paeonia szóból származik. Belőle képezték egyebek közt a kórház és a gyógyító szavakat is. Róla kapta nevét a homéroszi istenek orvosa, Paieón, aki e virággal Hádészt, az alvilág urát gyógyította ki Héraklésztól kapott sebéből. A virágot régi nevén bazsarózsaként is ismerik. Műit keresztényjelkép a tövis nélküli pünkösdi rózsa Venus örökösének, a szeplőtelen Szűzanyának lett a virága. Délen néhol a pünkösdöt ma is a rózsák húsvétjának nevezik, hiszen a tavasz végének jelképeként a pünkösdi rózsát kötik csokorba az ünnep napján, (kövi) KOMMENTÁR Magyar érdek CZAJL1K KATALIN Hagyjuk figyelmen kívül Robert Fico kijelentéseit, melyek szerint Orbán Viktor szavai a Kárpát-medence magyarságáról veszélyeztetik Szlovákia területi egységét. Nyilvánvaló, hogy ezek csupán ürügyként szolgálnak a kormányfőnek egy újabb magyarellenes offenzívára, aminél misem alkalmasabb a kormány egyre duzzadó botrányainak elkendőzésére. Fico és Slota vasárnap óta alighanem esti imájába foglalja Orbán nevét, amiért újra ilyen kiváló apropót biztosított számukra Szlovákia nemzeti érdekeinek védelmezésére. A Fidesz-elnökkijelentéseivel azonban elsősorban nem ez a gond, hanem az, hogy eleve téves alapfeltevésekre épülnek. Először is, hamis az az állítás, hogy a „magyar ügyek” képviselete attól függ, hány magyar jut be az Európai Parlamentbe. Az EP-képviselók ugyanis - ellentétben azzal, amit Orbán sugall - nem nemzetiségük szerint, még csak nem is állampolgárságuk szerint- amit viszont Fico és Slota próbál bemagyarázni -, hanem párttagságuk alapján oszlanak meg a parlamentben. Ugyanúgy, mint a nemzeti törvény- hozásokban, Strasbourgban is politikai frakciók működnek, s a képviselők szavazása javarészt igazodik frakciójuk álláspontjához. Közismert tény például, hogy a különböző pártbeli magyarországi EP- képviselók szinte köszönőviszonyban sincsenek egymással. Félrevezető tehát azt a látszatot kelteni, hogy a magyar honatyák párthovatartozástól függetlenül egy frontot képeznek. Még nagyobb gond, hogy az EP mint intézmény egyszerűen nem alkalmas a „magyar ügy” képviseletére, akármi legyen is az. Pláne, ha a kisebbségekjogállásátsönrendelekezésijogaikat értjük ezen. Akö- zösségi jog még csak a nemzeti kisebbség fogalmát sem ismeri, hála Franciaország kitartó bojkottjának, amely saját területén sem ismeri el a nemzeti kisebbségek létezését. Strasbourg tehát egyszerűen nem foglalkozik ezzel a témakörrel, erre csak a képviselők egyéni felszólalásaiban van mód, aminek azonban semmilyen reális súlya nincs. A legnagyobb gond azonban magával a „magyarügy” fogalmával van. Mi a magyarügy? Ki dönti el, mi minősül annak, és mi nem? Mi van akkor, ha az egyes magyar közösségek vagy pártok érdekei különböznek egymástól? Melyik lesz a legitim,miagyar” érdek? Jellemző, hogy amikor politikusok üyen magasztos kifejezéseket használnak, a hasonló kukacoskodó kérdéseket már nem válaszolják meg. S ha valaki mégis fel meri őket tenni, könnyen nemzetárulónak bélyegzik, mert nem érti a magától értetődőt. A „magyarügy” így önmagában válik értékké, s a jó magyarnak nem marad más választása, mint a magyar képviselőre szavazni, akinek ezáltal már nem kell bizonyítania rátermettségét, nem kell arról győzködnie a választót, mit ajánl cserébe a szavazatáért, nem kell felfednie, miként gazdálkodik a pénzével, elég, hogy magyar. Sjaj annak a választónak, aki nem így cselekszik, mert ugye „a szavazó- fülkében minden magyart várni fog egy másik magyar”. Orbán észjárását nem azért kell elutasítani, mert apropót szolgáltat a szlovák nacionalistáknak, hanem mert deformált a látásmódja, félrevezeti a nyilvánosságot, korlátozva ezzel a határon túli magyar szavazó választási lehetőségét. A rendkívül ambiciózus Orbán számára nyilván csábító valamiféle összmagyar vezér szerepében tetszelegni, aki majd megmondja nekünk, hogy nekünk mi a jó. Ezzel paradox módon elsősorban a kisebbségi közösségek önrendelkezésijogát sérti, ami szöges ellentétben áll az autonómia eszméjével. Úgy tűnik azonban, Orbán Viktor számára ez a magyar érdek. JEGYZET A kiebrudalt koszorú JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Mindig ott voltak a templomban. Az asszony az első sorokban ájta- toskodott, a fia fent a karzaton, a férfiakközött. Mivel a falu szélén laktak, s nem nagyon vágytak társaságra, a falubeliek sem sokat tudtak róluk. A nő két gyereket nevelt, az ura már évekkel ezelőtt meghalt. Egyedüli társasága az utóbbi időben a fia volt, vele gondozta a magatehetetlen apját. Látástól vakulásig a kertet művelték, holott egészsége már évek óta romokban hevert. Lánya, amikor leérettségizett, gyorsan féijhez ment, szült két gyereket. Eleinte tartották a kapcsolatot, ókjelentették a biztos támaszt, a vejét is kitagadta a családja, így az ura után örökölt házba költöztette őket. De a kapcsolat megromlott, s már ó sem bízott meg a lányában. Amikor már sokadszor is nemetmondott neki, a fiával való susmus után úgy döntött, kitagadja alányát. A házat ráíratta a fiára, s hiába szóltak a lány érdekében ismerősök, azokkal is összerúgta a port, az utcára tette őket. Nem hatotta meg az unokákkönyörgése sem. S ha már a fiának két ház is jutott, elhatározta, hogy mielőbb megnősíti, de mivel nem talált méltó asszonyt, aki tovább műveli a kertet, s a fia erőszakos természetét elviseli, ez a terve dugába dőlt. Pár hónappal ezelőtt meghalt a nagyapa is, aki eddig biztos pénzforrásnakszámított. Alány, aki már évek óta nem látta az anyját, de nagyon szerette a nagyapját, úgy döntött, hogy a temetésre eljönnek, s ahogy illik, koszorút helyeznek a nagyapa sírjára. A temetésen a sarokban álltak, messze húzódván a gyászolóktól, majd amikor már mindenki elment, a koszorút rátették a sírra, s gyertyát gyújtottaka nagyapa emlékére. A koszorút másnap reggel meg is találták új lakásuk udvarán. Az asszony a fiával azóta is rendületlenül jár a templomba, ahol mindenkinek büszkén elmesélik a lány koszorújának szomorú kálváriáját.
