Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)
2009-05-26 / 119. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 26. Vélemény és háttér 5 TALLÓZÓ MAGYAR SZÓ A Vajdaságnak az EU központjában képviselő-irodára lenne szüksége - nyilatkozta a Magyar Szó délvidéki napilapnak Egeresi Sándor. A vajdasági tartományi képviselőház elnöke emlékeztetett arra, hogy több mint 300 európai régiónak van képviselete Brüsszelben. Kétharmaduk az EU-ban található, egyhar- maduk unión kívüli területeket képvisel. A Vajdaság jelenléte azt a célt szolgálná, hogy „felkészítsük magunkat arra, mi vár ránk 5-10 év múlva. Azon vagyok, hogy irodát vagy képviseletet kell létesíteni, hogy az lobbizzon az érdekeinkért”, (mti) A szocialisták igyekeznek az alsó-középosztálynak kedvezni, a Fidesz inkább a középosztály felé húz Más rétegek nyögnék a terheket Az MSZP inkább az alsó-kö- zéposztálynak, az állami újraelosztásból élőknek kedvez, a Fidesz az önálló jövedelemmel bíró középosztályt részesítené előnyben. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Ez állapítható meg, ha lehámozzuk a szlogeneket és az aktuális kommunikációs manőverek hatását a két párt programjáról, és megvizsgáljuk gazdaságpolitikai orientációjukat. Más kérdés, mennyire tudnak érvényesülni a pártok elképzelései a válság közepette, s milyen lépéseket diktál a szükség. A szocialisták igyekeznek az úgynevezett alsó-középosztálynak kedvezni, a Fidesz inkább a középosztályfelé húz. Ebben nincs semmi új, a pártvezetők ezt már számtalanszor egyértelművé tették. Gondoljuk végig, hol pusztít a válság - sújtja a pénzvüágot és például az autóipart. Olyan rétegek érintettek, amelyeknek van állásuk, az autóiparban dolgozóknak jó munkahelyük van. Az árfolyamválság is azokat sújtja, akiknek van vagyonuk (megtakarításuk, lakásuk), tehát van mit veszíteniük, azaz a középrétegeket. Ez másutt is így van: az USA-ban Oba- ma-elnök egyik első intézkedése az volt, hogy programot dolgozott ki a középosztály megvédésére, mert úgy véli, ez a demokráciabástyája. A Bajnai-csomag egyrészt a Fidesz támadásainak középpontjában áll, másrészt a szocialistáknak sem tetszik. Az MSZP az inaktív rétegekre támaszkodik, de jelenleg éppen ezeknél a társadalmi csoportoknál kénytelenek visszavenni az elmúlt évek megalapozatlan adományaiból. Megpróbálnak adót emelni a rések betömésére, közben a középosztályt jobban terhelik. A Bajnai-cso- magnak van egy kényszer része, amelynél nem nagyon volt választás, míg a másik felében azok a preferenciák érvényesülnek, amelyek idáig is szerepet játszottak a gazdaságpolitika alakításában. Az MSZP úgy szeretne az ország versenyképességén javítani, hogy az állami transzfereket nem kívánja mérsékelni. Ez eredményezi a Baj- nai-programkettőségét: mérsékelia járulékokat, közben drasztikusan emeli a forgalmi adót. A kormány szerint az áfa emelése nem rontja a versenyképességet, sőt bevételt eredményez a munkát terhelő adók csökkentésének fedezéséhez. így a költségvetés egyenlege nem változik, a szociális rendszerhez nem kell nyúlni. Valójában kellett, hiszen a válság olyan méreteket öltött, hogy meg kellett szüntetni a 13. havi nyugdíjat. A szocialisták korábban élesen támadták a Reformszövetség programját, amely időközben kvázi kormányprogrammá emelkedett. Szerintük egy klasszikus neoliberális filozófia alapján készült, amelynek lényege, hogy jövedelemátcsoportosítást hajtunk végre a tőketulajdonosok javára, ezzel többletterhet rakunk a lakosság nagy többsé- génekvállára. A Fidesz a radikális adócsökkentés híve, és ehhez folyamatosan partnereket keres. Eközben folyamatosan bírálja a kormányt, hogy politikája nem az adócsökkentés, hanem az adóemelés. De a Fidesz gazdasági szakértői mást mondanak. Szapáry György, a Fidesz gazdaságpolitikusa úgy véli, 10-15 százalékpontos járulékcsökkentés lenne a jó lépés. Ez javítaná a versenyképességet, és hozzájárulna a gazdaságkifehérítéséhez. Matolcsy György volt gazdasági miniszter azt javasolta, hogy vezessék be a nulla járulékkulcsot a 24 éven aluli és az 55 éven felüli foglalkoztatottakra, hasonló kedvezményt kapjanak a részmunka- időben dolgozók is. Emellett az átlagos járulékszintet már tavaly húsz százalékra kellett volna csökkenteni, és így meg lehetett volna előzni a munkanélküliség emelkedését. Viszont egyértelmű, hogy az adócsökkentés a költség- vetési kiadások mérséklésével jár. Terveik szerint a nyugdíjak reálértékét megőriznék. De megfogalmazásaikból sejthető az is, hogy ha ismét növekszik a gazdaság, a többletbevételeket már nem redisztribúcióra fordítják. GLOSSZA Hétvégi bukfencek MÓZES SZABOLCS Arról, hogy nemcsak a hétköznapok, hanem a közéleti szempontból unalmasnak vélt hétvégék is szállítanak elég érdekes hírt és furcsa beszólást, az elmúlt napokban is meggyőződhettünk. CsákyPálTomaljakömyékén 103 km/h-s sebességgel hajtott egy 50 km/h-s sebességkorlátozású területen. Politikusokkal sajnos megesik. Az sem volt szép, ahogy a pártelnök fütyült rá, hogy kifizesse a 400 ojrós büntit - pedig ő megtehetné -, beérte egy hígbo- csánatkéréssel. „Valószínűleg kissé túllőttem a célon. Állítólag 50-es van ott, nem tudom, vala- hogynem vettem észre”-mond- ta. Poénos fickó... Ez viszont semmi ahhoz képest, ahogy egyesek kommentálták. Jöjjön az első hétvégi gyöngyszem, Rafael Rafaj szájából: „Nem is azzal van gond, hogy a képviselői mentelemi jogára hivatkozott, hanem hogy nem próbált emberi módon kommunikálni.” Mármint a rendőrrel. Nem lehet mindenki olyan kommunikációs géniusz, mint Rafaj pártfőnöke, aki pár hete úgy kommunikált a parlament parkolóházában szolgálatot teljesítő rendőrnővel, mintha három tánciskolát végzett volna. „Tép...! Azonnal engedd be asofórömet! Kivagy te? Mitkere- sel itt? Hogy hívnaktéged, te p...?” Kommunikáció mindenek felett. Államfőnkről eddig is tudtuk, hogy a populizmus és képmutatás nagymestere. A hétvégén ez utóbbi énjét hozta. Gašparovič szerint elfogadhatatlan, arrogáns, hogy az ellenzéki képviselők és a média egy része az Alkotmánybíróság döntését bírálja, mert az meg merte szüntetni a Speciális Bíróságot. „Szokatlan, kvalifikálatlan, illetlen, s főként arrogáns a médiában támadni az Alkotmánybíróság tóráinak döntéseit, ahogyan a többi bíróság tóráinak erkölcsi kreditjét kérdőre vonni is az”-véli az államelnök. Most tegyük félre, mit gondolunk - s velünk együtt az ország nagy része a hazai bíróságok munkájáról -, nézzük meg a 90-es évek Gašparovičát. Aki akkor házelnökként egészen másként kezelte az Alkotmánybíróság döntéseit. Amikor a testület kimondta, hogy az általa vezetett parlament František Gauliedert alkotmányellenesen fosztotta meg mandátumától, ő nem kritizált arrogáns módon. Egyszerűen nem respektálta a bíróság döntését. Nem szebb megoldás? Most mit kell hüm- mögni? Sokkal egyszerűbb szembeköpni. Végül egy vasutashír. Röviden: az orosz vasúttársaság vezérigazga- tójajárt mifelénk, új, széles nyomtávú vagonok átadásán vett résztTőketerebesen. Fico gyerekkori álma a Szlovákiát átszelő széles nyomtáv, valójában ez a projekt kapott egy kis PR-t ezzel a terebesi kiruccanással - ahová a kormányfő sem volt rest elmenni. Nézzük először Fico üzenetét. „Meggyőződésem, hogy ez az aktivitás rendkívül fontos Ke- let-Szlovákia szempontjából” - mondta Fico. Valóban. Tiszacs- emyőn és környékén 10 emberből 11 a vasútnál dolgozik, nagy részük abból él, hogy a szlovák-ukrán határon ér véget a széles nyomtáv. Ha megépül az országot átszelő széles nyomtáv, keleten mindenkit kirúgnak, hogy helyettük Pozsonyban vagy Bécsben vegyenek fel 1500-3000 rakodómunkást. Ja, hogy ott nem találnak olyat, aki annyi pénzért lapátolna, mint Csemyőn? Nem baj, majd széles nyomtávon fogjuk őket Pozsonyba szállítani... Fico mellett az orosz vendég is „villantott” egyet., A széles nyomtávú vasút iránt nagy érdeklődést mutatnak magyar és lengyel partnereink. Az elmúlt hetekben többször beszéltünk erről a magyarokkal, akik igyekeznek minket tárgyalóasztalhoz húzni. Nagyon szeretnék kiépíteni a széles nyomtávú vasutat, s ezt a projektet a kormány is támogatja és van rá pénze is” - mondta a Vlagyimir Ivanovics Jakunyin névre hallgató orosz vasúti vezér- igazgató. A magyar kormány valószínűleg a napokban azért kezdeményezte a 13. havi nyugdíj eltörlését és a vagyonadó bevezetését, hogy a széles nyomtávra tegyen félre. Mégjó, hogy van, akiket Jakunyin elvtárs ennyire hülyének nézhet. KOMMENTÁR Mi lenne Fico nélkül? GÁL ZSOLT Bár a történelemtudomány nem szívesen foglalkozik a „m lett volna, ha...” típusú kérdésekkel, a jelenkorban talán érdemes egy pillanatra eljátszani a gondolattal, milyen lenne Szlovákia, ha 2006-banposztján marad a Dzurinda-kabinet, és nem Robert Fico alakít kormányt. Először is megspórolhattuk volna a jelenlegi vezetés által az állami vállalatok támogatására elszórt százmilliókat. ADzurinda-kormány minden bizonnyal privatizálta volna például a vasúti teherszállítással foglalkozó ZSSKCargót és a pozsonyi repteret, több száz millió euró bevétellel gazdagítva az államkasszát (emellett a reptér vevője 2015-igtovábbi500milliósberuházástvállaltvolna).Ezzelszemben a F ico-kormány az adófizetők pénzéből 166 millió euró „hitelnek” nevezett dotációt adott az összeomlás szélére került Cargónak, és a reptér új terminálja építésének a cechjét is mi álljuk. A terminál valószínűlegmárrégállna, persze, magánberuházásból. ADzurinda- csapat még a válság előtt csökkentette volna az egységes adót 16% körüli szintre, lefaragott volna 4-5 százalékot a járulékterhekből és főleg egyszerűsítette volna azok beszedését. Vagyis megtette volna azokat a lépéseket, amelyeket most minden vállalkozó és munkaadó követel, deFico nem hajlandó őketvégrehajtani. Ateljesenhatásta- lan, szelektívenfolyósítottválságellenestámogatásokhelyett mindenki alacsonyabb közterhekkel szembesülne, valószínűleg a krízis nem szüntetett volna meg annyi munkahelyet. S ezekből a munkahelyekből eleve több lenne, mert a kormány nem hadakozna folyton a nagyvállalatokkal, elriasztva az országból a külföldi beruházókat. Dzurindáék nem törölték volna el a gyűlölt hozzájárulásokat az egészségügyben, nem állították volna le a kórházak átalakítását és magánkézbe adását, nem hadakoznának az egészségbiztosítókkal. Az állami kórházakban nem dagadnának újra százmilliókkal a tartozások, az állami egészségbiztosítók meg nem a csőd szélén egyensúlyoznának. A köztévé költségvetése is egyensúlyban maradhatott volna, a pártatlanságot meg inkább ne is elemezzük. A második pillérben tevékenykedő nyugdíjbiztosítók nagyban vásárolnák az olcsó értékpapírokat, amelyek magas hozamot biztosítanának a takarékoskodóknak, ahelyett, hogy a kormány újabb és újabb, őket ellehetetlenítő lépései ellen kellene harcolniuk. Bár a Dzurinda-érában is létezett korrupció, ekkora méretekben és ennyire pofátlanul, az országnak ilyen nagy károkat okozva bizonyosan nem művelnék. A sort még hosszan folytathatnánk, nyilván a szlovákiai magyar közösség és intézményeinek helyzete sem romlott volna, és nem kellene újra egyszer már megadott alapjogokért és standardokért hadakozni. Egy dolog azonban biztosan változatlan lenne. Robert Fico azt állítaná, hogy a válságért és az ország nehéz helyzetéért a Dzurinda-kabinet a felelős. Most is ezt teszi, pedig már csaknem három éve kormányon van. Egy dolognak meg biztosan meg kellett volna változnia: a szlovákiai választók többségének a jobb és rosszabb megoldások közül 2006-ban végre az előbbire kellett volna szavazni. Ehelyett újra a megváltást ígérő Ficóra (Mečiar 2.0javított kiadás) voksoltak. Mi lenne, ha ez végre valahára megváltozna? De szép is lenne! FIGYELŐ Újabb hullámokat kavar A szövetségi hatóságok, a biztonsági szervek és a rendőrség átvizsgálását sürgették német politikusok a legutóbbi Stasi-leleple- zés nyomán. A ZDF közszolgálati televízió számolt be arról, hogy Stasi-kém volt az a nyugat-berlini rendőr, aki 1967júniusában Berlin nyugati felében lelőtt egy tüntető pacifista diákot. Annak idqp jén általános vélekedés volt, hogy Benno Ohnesorg halála jelentősen hozzájárult a nyugatnémet diákmozgalom kiterjedéséhez, radikalizálódásához. A rendőr tagja volt az akkori keletnémet kommunista állampártnak is, amit a ma 81 éves, s magas állami nyugdíjból élő Karl-Heinz Kurras egy tegnap nyilvánosságra hozott interjúban nem tagadott. Azt cáfolta, hogy az iráni sah 1967. júniusi nyugat-berlini látogatása ellen, több ezer társával együtt tüntető Ohnesorg meggyilkolására a Stasitól kapott volna megbízást. A keletnémet állambiztonsági hatóság nyugati tevékenységét bizonyító irat megkésett nyilvánosságra kerülése miatt a Stasi iratait kezelő hatóságot az elmúlt 48 órában sok bírálat érte. Tegnap a Baloldal pártjának kivételével valamennyi politikai párt további vizsgálatokat sürgetett. Dirk Nie- bel, a szabad demokraták (FDP) főtitkára egy lapinteijúban követelte az egyes minisztériumok és a biztonsági szervek átvilágítását a különböző „Stasi-machinációk” legteljesebb feltárása érdekében. A konzervatívok, a szociáldemokraták és a Zöldek vezető politikusai is követelték az 1967-ben történtek teljes feltárását, s annak kiderítését is, miként férkőzött be a Stasi a nyugat-berlini rendőrségbe. Otto Schily volt szociáldemokrata belügyminiszter a Berliner Zeitungban sürgette annak megállapítását, vajon Kurras annak idején tudatosan provokált-e. Schily szerint ki kell deríteni, hogy a hajdani rendőr utasítást kapott- e a Stasitól a nyugat-németországi, illetve a nyugat-berlini társadalmi feszültség élezésére. A ma Berlin nyugati felében élő Kurras az említett interjúban megerősítette, hogy tagja volt a néhai NDK kommunista állampártjának. „Nincs mit szégyenkeznem” - hangsúlyozta a volt rendőr, akit annak idején a bíróság bizonyítékok hiányában felmentett a gondatlanságból elkövetett emberölés vádja alól. Kurras hangsúlyozta, hogy az Ohnesorgra leadott gyilkos lövés ellenére ártat- lannakérzimagát. (mti)
