Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)
2009-05-23 / 117. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 23. www.ujszo.com BŐVIPEN Leszállítják a Patriotokat Washington. Az USA tartja magát ahhoz a kétoldalú megállapodáshoz, amelynek alapján Patriot típusú rakétákat szállít Lengyelországnak. A légtérvédelmi rendszert a varsói kormány kérte a hadászati rakétavédelmi pajzs telepítésének egyik feltételeként, s 2008 augusztusában a Bush-kormányzat alá is írta vele a megállapodást. Ezt az Obama-kormányzat is be kívánja tartani. Washington „hajlandó kielégíteni Lengyelország védelmi szükségleteit, különös tekintettel a NATO-n belüli együttműködési képességre” - mondta lan Kelly amerikai külügyi szóvivő. Jelezte ugyanakkor, hogy ez a megállapodás független a rakétapajzshoz tartozó tíz ballisztikus elfogó rakéta 2012- es tervezett lengyelországi telepítésétől. (MTI) Tiltakozó koszovói szerbek Beigrád. Az északnyugatkoszovói Zubin Potok szerb lakói és helyi vállalkozók tegnap lezárták a Kosovska Mitrovica és Ribarice közti utat, hogy tiltakozzanak az EULEX, a Koszovóba telepített európai uniós igazságügyi és rendőri misszió intézkedései ellen. A felháborodást az váltotta ki, hogy az EULEX elkezdte határozottabban ellenőrizni az áruforgalmat az észak-koszovói határátkelőkön. Vámosai fénymásolatot készítenek az áthaladó áru kísérőokmányairól, valamint a szállítójárművet vezetők személyi dokumentumairól. Az EULEX- szóvivó szerint vissza akarják szorítani a Szerbia és Koszovó közötti csempészetet. A dokumentumokról készült másolatokat sokszorosítják, s átadják mind a koszovói, mind a szerb vámszerveknek. (MTI) Chávez megint államosít Caracas. Hugo Chávez venezuelai elnök elrendelte legkevesebb hat iparvállalat, köztük külföldi cégek államosítását. A köztulajdonba vett társaságok között van az acélgyártó Materiales Siderurgi- cos SA (Matesi), amelynek az argentin-olasz Technit nagy- vállalat a tulajdonosa a Tenaris nevű, Luxemburgban bejegyzett cégen keresztül. Az államosítás újabb hulláma elérte a japán Kobe Steel Ltd. acélipari óriás, az ugyancsak japán Marubeni Corp. befektetési társaság és egy mexikói nagyvállalat venezuelai vasgyártó érdekeltségét, a Comp- lejo Siderurgio de Guayanát is. Chávez korábban számos egyéb területen, köztük az olajiparban és a távközlésben is eszközölt államosításokat. A szocializmus építésének jegyében „egyetlen nagy, integrált ipari konglomerátumot létesítünk” - mondta a most államosított cégek köztulajdonba vételről szóló rendele- tekaláírásakor. (MTI) A januári gázválság óta nem állt helyre a bizalom - Oroszország nem tartja elfogadhatónak az uniós energiachartát Nem tört meg a jég Habarovszkban energiabiztonság kérdéseinek megoldására. Barroso elmondta, az EU korai előrejelző rendszert javasolt a januári gázválsághoz hasonló esetek elkerülésére. Megismételte, amit már korábban is mondott: az EU szerint figyelmet érdemel Medvegyev energiabiztonsági javaslatainak néhány részlete a meglévő uniós energiacharta kiegészítéseként. A tanácskozás szünetében Szer- gej Smatko orosz energiaügyi miniszter újságíróknak elmondta: Oroszország szeretné, ha a Déli Áramlat gázvezetéknek prioritást adna az EU. Abban maradtak Andris Piebalgs energiaügyi biztossal, hogy az orosz fél uniós partnereivel közösen dokumentumot dolgoz ki erről, és azt benyújtja az EU bizottságához. Hozzátette: ez fontos fejlemény, mivel Oroszország mindeddig egyedül próbálta ezt elérni. Piebalgs arról tájékoztatta az újságírókat, hogy Európa hosszabb távon is a Barátság kő- olajvezetéken szeretné kapni az olajat. (MTI, SITA, ú) Habarovszk. Az EU együttműködik a FÁK-ál- lamokkal, de nem áll szándékában felvenni őket a szervezetbe. Medvegyevet ennek ellenére aggasztotta az unió keleti partnerségi programja. ÖSSZEFOGLALÓ Minderről szó volt a tegnap véget ért, kétnapos Oroszország-EU csúcstalálkozón, amelyen nem sikerült megtörni a jeget Brüsszel és Moszkva viszonyában. Jósé Manuel Barroso EB-eÍnök azt mondta a habarovszki értekezleten, a kölcsönös bizalom felújítására van remény, ha nem lesznek újabb fennakadások az orosz gázszállításban. A csúcson Oroszországot Dmitrij Medvegyev elnök, az uniót Jósé Manuel Barroso, az EU Bizottságának elnöke, Václav Klaus, a soros eböki tisztet betöltő Csehországál- lamfője és Javier Solana kül- és biztonságpolitikai főmegbízott képviTöbb volt a mosoly, mint a közös akarat. Barroso (balról), Klaus és Medvegyev a távol-keleti csúcson. (SITA/AP-felvétel) selte. Meghívták Anris Piebalgs energiaügyi biztost is, tekintettel a napirenden szereplő kérdésekre. Medvegyev a csúcson aggodalmát fejezte ki, hogy az unió keleti partnerségi programjába bevont államok (Grúzia, Ukrajna, Moldávia, Azerbajdzsán, Örményország és Feréroszország) némelyike ezt Oroszország ellen irányuló partnerségnek tekinti. Klaus azt mondta, ez a program nem irányul senki ellen, különösen nem Oroszország ellen, az orosz elnök azonban fenntartotta kételyeit. Medvegyev azt is hangsúlyozta: Oroszországnak kételyei vannak Ukrajna fizetőképességét illetően, és kész részt venni Ukrajna megsegítésében, de azt szeretné, ha e feladat nagyrészét az EU vállalná, vagyis azok az országok, amelyeknek érdekében áll szavatolni az energiaügyi együttműködés megbízhatóságát és biztonságát. Az orosz államfő szindi- kált hitelt javasolt Ukrajnának, orosz-EU együttműködésben. Az ukrán Naftogaz szóvivője csütörtökön azt mondta, a cég pénzügyei rendben vannak, és „nincs ok új válság kialakulására”. A Gazprom szóvivője is megerősítette, jelenleg nincs követelésük a Natfo- gazzal szemben. Medvegyev viszont azt hangsúlyozta, Oroszország nem tudja garantálni Európának, hogy nem lesznek Ukrajna hibájából kimaradások a gázszállításokban. Egyszersmind leszögezte, Moszkva nem csatlakozik az unió energiachartájához, mert azt jelenlegi formájában nem tartja elfogadhatónak. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország javaslatot tett az A szenátus is támogatja az afganisztáni és az iraki hadművelet folytatását Ráléptek a Pentagon tyúkszemére ÖSSZEFOGLALÓ Washington. A képviselóház után a szenátus is megszavazta az afganisztáni és iraki hadművelet folytatásához szükséges 91,3 milliárd dolláros pénzügyi csomagot, de elutasította a guantánamói börtöntábor bezárásához szükséges pénz folyósítását. Egyes demokrata szenátorok azzal fenyegetőztek, ha nem javul a helyzet Afganisztánban, felülvizsgálják döntésüket. Az Obama-kormányzat 20 ezer katonával akaija növelni az USA afganisztáni jelenlétét. A tervek szerint az afganisztáni háború éves költségei meghaladják majd az iraki hadművelet költségeit. Obama áprilisban kért 80 millió dollárt a védelmi és az igazságügyminisztérium részére Guantánamo bezárásához és az ott raboskodó 240 ember elszállításához. A világ szemében ez a tábor jelképezi a durva amerikai terrorellenes taktikákat és a terrorgyanús személyek hosszú ideig tartó, vádemelés nélküli fogva tartását. A szavazás eredménye is azt mutatja, hogy Obamát a demokrata politikusok sem támogatják ez ügyben. Mindkét ház elfogadta - ellen- szavazat nélkül - a Pentagon túlköltekezéseinek megállítását célzó javaslatot is. Obama, aki már több ízben bírálta a túlköltekezéseket és a jelentősebb fegyverprogramokban a késedelmes teljesítéseket, tegnap már alá is írta a törvényt. A becslések szerint a Pentagon 96 legjelentősebb fegyverprogramjának csaknem 70 százaléka esetében 2008-ban nem tudták tartani a költségvetési előirányzatot, a többletkiadások nagysága elérte a 296 milliárd dollárt. Az új törvény a Pentagonon belül külön felügyeleti hivatal létrehozásáról rendelkezik, amelynek az lesz a feladata, hogy megbecsülje az új programok költségeit. Biztosítania kell, hogy az új fegyvereket megfelelően teszteljék gyártás előtt. Nagyobb beleszólásuk lesz az új fegyverek fejlesztésébe a katonai parancsnokoknak. A szigorítások közvetlenül érintik a Pentagon legnagyobb beszállítóit, köztük a Lockheed Martin, a Boeing, a Northrop Grumman, továbbá a General Dynamics, valamint a brit BAE Systems vállalatot. (MTI,ú) Egyelőre nem indokolt a készültség legmagasabb szintjének elrendelése Nyáron kezdődhet a vakcinagyártás ÖSSZEFOGLALÓ Genf. A nyár közepére állhat a gyártók rendelkezésére az új típusú influenza elleni oltóanyag előállításának alapjául szolgáló vírus - hangzott el az Egészség- ügyi Világszervezet (WHO) tegnap befejeződött éves genfi közgyűlésén. Azt a vírust, amely ellen a vakcina kifejlesztése megkezdődhet, várhatóan május utolsó napjaira állítják elő laboratóriumokban. Ezt a WHO június végén-július elején - a szükséges biztonsági ellenőrzések elvégzése után - tudja a tagországok rendelkezésére bocsátani. A WHO szerint semmi nem indokolja, hogy a jelenleg rendelkezésre álló antivirális készítményeket az országok megelőző jelleggel kezdjék el alkalmazni, sőt a kezelőorvosoknak a súlyos eseteknél is mérlegelniük kell ezeknek a szereknek a használatát. A vírus ugyanis átalakulhat, illetve a túl gyakran alkalmazott antivirális szerek hatására az emberek ellenállóvá válhatnak, és a pandémia tényleges megjelenésekor elképzelhető, hogy nem megfelelően reagálnak majd ezekre a gyógyszerekre. A jelenleg érvényben levő ötös fokú készültségi szinten a vüág- szervezet egyelőre nem változtat. Vita alakult ki azonban arról, nem fog-e felesleges pánikot kelteni a pandémiás készültség legmagasabb szintjének esetleges elrendelése. A mostani besorolási rendszer ugyanis csak a vírus terjedési sebességét veszi alapul, és nem veszi figyelembe a fertőzés nyomán kialakuló betegség súlyosságát, illetve a halálozási arányt. A közgyűlésen részt vevő országok ezért azt javasolták, hogy a WHO igazgatója kapjon szabad kezet annak eldöntésében, hogy mikor indokolt a hatos fokú riasztás életbe léptetése. Az újinfluenzás megbetegedések az esetek többségében kifejezetten enyhe lefolyá- súak, és a halálozási arány nem éri el az egy százalékot sem. Az európai régióban eddig nem fordult elő haláleset. A WHO adatai alapján több mint 11 ezer ember kapta el az új vírust, és 86-an haltak bele a betegségbe. A WHO álláspontja: nem szabad sem alábecsülni, sem túlreagálni az új influenza veszélyét. A szervezet nem ajánlja a határzárak bevezetését, mert a betegség lappangá- si ideje miatt ez nem tudná megállítani a fertőzés teijedését. Óvatosságra ad okot azonban, hogy a szakemberek még nem ismerik eléggé az új vírust, amely a szezonális influenzavírussal szemben nem hagyományosan gyerekeket és időseket fertőz meg, hanem inkább fiatal felnőtteket. A WHO szerint a készültséget azért is fontos fenntartani, mert az új Hl NI-es vírus és az északi féltekén ősszel várható szezonális influenzavírus találkozhat egymással, és ennek nyomán akár egy új - fertőzőbb és súlyosabb megbetegedéseket okozó - vírus is kialakulhat. Az új típusú influenza első megerősített esetét regisztrálták tegnap Oroszországban. A beteg egy 28 éves férfi, orosz állampolgár, áld a New York-i egyetemen dolgozott, s onnan érkezett haza. (MTI, ú) Megúszta a halalbüntetest az amerikai katona Brutálisan gyilkolt Irakban Washington. Életfogytig tartó börtönbüntetést kapott - feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül - egy volt amerikai katona, aki megerőszakolt és megölt egy tizenéves iraki lányt, és kiirtotta családját. A 24 éves Steven Green felett egy Kentucky állambeli bíróságon ítélkeztek. Az ügyészség halálbüntetést kért, arra hivatkozva, hogy a vádlott egy öt katonából álló bűncsoport vezére volt, amely arra szövetkezett, hogy betör egy négytagú család házába és megerőszakol egy 14 éves lányt. Green később hencegve beszélt a bűntényről. A vád szerint a férfi megölte a kamaszlány apját, anyját, lánytestvérét, majd társaival együtt megerőszakolta, és saját kezűleg megölte a lányt is. Greeen négy társa felett korábban hadbíróság ítélkezett, öttől száz évig terjedő börtönbüntetésre ítélték őket, feltételes szabadlábra helyezés lehetősége mellett. (MTI) Steven Green. Ügyvédje a harctéri stressz és gyerekkori mellőzöttség áldozataként próbálta őt bemutatni. (SITA/AP) Strasbourg döntés Hodorkovszkij ügyében Nagy pofon Moszkvának MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Mihail Hodorkovszkij, a Jukosz olajbirodalom volt fejének őrizetben tartását és elítélését politikai indíttatásúnak ismerte el a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága. A verdikttel vitába szálló orosz ellenérveket elutasította, s az ügyet érdemi tárgyalásra utalta - jelentette tegnap címoldalán a Kom- merszant. Hodorkovszkij még 2004-ben fordult a testülethez azzal a panasszal, hogy őrizetbe vétele jogellenesen történt, alaptalanul sokáig tartották őrizetben, a tárgyalás elfogult volt, s ügyvédeinek nem adtak módot arra, hogy megfelelően felkészüljenek a perre. Felpanaszolta: meg sem vizsgálták az óvadék ellenében történő szabadlábra helyezésének lehetőségét, a tárgyalásra megbilincselve vitték, az eljárás során a teremben vasketrecben tartották, s hogy az emberi méltóságot sértő körülmények között tartották fogva. Állította továbbá, hogy őrizetbe vétele, őrizetben tartása és büntetőjogi üldözése politikai indíttatású volt. Elítélése után, 2005-ben kiegészítette panaszait. Az illetékes orosz hatóságok - amelyeknek a bíróság megküldte a beadványt - összeállították ellenérveiket, amelyek természetesen tételesen tagadták Hodorkovszkij állításait. A strasbourgi bíróság az orosz fél érvelését megvizsgálta, és teljes egészében elutasította, és június 15-ig adott időt Moszkvának arra, hogy válaszoljon a döntésre. Ettől függetlenül a bíróság már június 10-e után rátér az ügy tényleges tárgyalására. Hodorkovszkij többször hangoztatta: őrizetbe vételét azért szervezték meg, hogy megakadályozzák az ellenzék részvételét az alsóházi (duma) választásokon, továbbá a Jukosz és a Szibnyeft összeolvadását.