Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)

2009-05-22 / 116. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 22. www.ujszo.com RÖVIDEN Koszovó Bident ünnepelte Pristina. Hősként ünnepel­ték tegnap Koszovóban az egynapos látogatásra odaér­kezett amerikai alelnököt. Joe Biden kijelentette: Koszovó függetlensége megmásítha­tatlan tény, s az USA továbbra is támogatni fogja a volt szerb tartományt a demokratikus és soknemzetiségű közösség lét­rehozásában. Biden a rendkí­vül lelkes fogadtatás után tár­gyalt F atmir Sejdiu államfővel és Hasim Thaci miniszterel­nökkel. Sejdiu átadta a ven­dégnek az Arany Szabadság­rendet, a független Koszovó második legmagasabb kitün­tetését. (MTI) Dzsihádra készültek Washington. Szent hábo­rúra készült New Yorkban négy férfi. Bronxban előző es­te tartóztatták le őket, amikor egy zsinagógánál általuk igazi robbanószerkezetnek hitt ál­pokolgépet helyeztek el. A szerkezeteket az FBI egyik ügynöke adta el nekik koráb­ban. A négy merénylőt - egy zsidó közösségi otthon fel- robbantását is tervezték, ké­sőbb pedig Stinger rakétákkal támadásokat akartak végre­hajtani katonai repülőgépek ellen a newburghi reptéren - azzal vádolják, hogy összees­küvésben vettek részt, amely­ben tömegpusztító fegyvere- ketkívántak bevetni. (MTI) Véres merényletek Bagdad. Pár óra leforgása alatt három súlyos merénylet történt Irakban. A szerda esti, Bagdad egyik síiták lakta ne­gyedében elkövetett merény­let halálos áldozatainak szá­ma tegnap reggelre 41-re nőtt, a sebesülteké pedig meghaladja a 70-et. Itt az ál­dozatok - közöttük sok nő és gyerek - valamennyien civilek voltak. Tegnap reggel egy bagdadi piacon követtek el öngyilkos merényletet, leg­alább 12-en meghaltak, 25-en pedig megsebesültek. A Dora negyedben elkövetett táma­dás célpontja egy amerikai járőr volt, és meghalt három amerikai katona is. Az észak­iraki Kirkukban szintén reggel követtek el öngyilkos robban­tást, éspedig az amerikai ka­tonákat támogató Szahva (Ébredés) nevű szunnita fél­katonai szervezet tagjai ellen, amikor zsoldjukért álltak sor­ban: 7 ember meghalt, 4 meg­sebesült. (MTI) Újabb madridi tettes Madrid. Több mint öt évvel a madridi elővárosi vonatok elleni pusztító merénylet után elfogták a robbantássorozat egyik feltételezett közremű­ködőjét, egy marokkói állam­polgárt. A 31 éves Moham­med Belhadzst Szíriában kerí­tették kézre, de már átszállí- tottákahazájába. (MTI) Borzasztó szenvedéseket kellett átélniük éppen azokban az intézetekben, ahol Jézus Krisztus nevében viselték gondjukat Terror a katolikus gyermekintézetekben John Kelly, az egyik áldozat - 1965 és 1967 között volt a Daingean ipari iskola bentlakásos tanulója - a kormányzati bizottság jelentését olvassa. A dokumentum 2600 oldalt tesz ki. (TASR/AP-felvétel) Dublin. Hatalmas a felhábo­rodás Írországban. Egy kormányzati bizottság szerdán közzétett jelenté­séből kiderült: rendszere­sen bántalmazták, szexuá­lisan zaklatták és megaláz­ták a gyerekeket a katoli­kus egyház által fenntar­tott árvaházakban és javí­tóintézetekben a múlt szá­zad évtizedeiben ÖSSZEFOGLALÓ Az eredetileg kétévesre terve­zett, de végül kilenc évig húzódó vizsgálat során több mint 250, túlnyomó többségében bentlaká­sos intézet mintegy ezer egykori lakójával készítettek interjút. A beszélgetések egyértelműen bi­zonyítják, hogy a szóban forgó - ma már nem működő - intézmé­nyekben szinte foglyokként és rabszolgákként bántak a gyere­kekkel az 1930-as és 1990-es évek között - állapította meg a 2000- ben létrehozott bizottság. A mindennapos és önkényes rendszerű büntetések, éhezteté- sek miatt állandó félelem és terror hatotta át az árvaházak, javítóin­tézetek, ipari iskolák és kórházak többségét. A fiúintézetekben kife­jezetten elterjedt volt a molesztá- lás és a nemi erőszak. Ha a szexuá­lis visszaélések napvilágra kerül­tek, az egyházi hatóságok egy­szerűen áthelyezték a szóban for­gó papot egy másik, sok esetben szintén gyerekekkel foglalkozó intézménybe. Az apácák által működtetett lányintézetekre ke­vésbé volt jellemző a szexuális zaklatás, ám itt is bevett büntetés volt a súlyos fizikai bántalmazás és a lelki megalázás. Összesen több mint 30 ezer gyereket - leányanyák gyermeke­it, iskolakerülőket, kisebb lopások miatt nyakon csípett fiatalokat - helyeztek el a szóban forgó egy­házi intézetekben. A bizottsági vizsgálatba bevont Keresztény Testvérek nevű kato­likus rend sikeresen késleltette a jelentés lezárását, és tagjainak az anonimitáshoz való jogára hivat­kozva pert nyert a bizottság ellen. Ennek eredményeként a rémtet­teket elkövető papokat és apácá­kat a jelentés nem nevezhette meg név szerint, így a vizsgálat eredményeit sem lehet a felelősök perbefogására felhasználni. Sean Brady bíboros, az ír katoli­kus egyház vezetője szerdán azon­nal sajnálatát fejezte ki a jelentés­ben feltárt viszonyok miatt, tegnap pedig bocsánatot kért a történte­kért. Azt mondta, mélységesen szégyelli magát azért, hogy gyere­kek ilyen borzasztó szenvedéseket éltek át éppen azokban az intéze­tekben, ahol Jézus Krisztus nevé­ben viselték gondj ukat. A vizsgálatot Bertie Ahern volt ír kormányfő rendelte el 1999-ben, miután egy dokumentumfilm-so- rozatból napvilágra került több egykori áldozat beszámolója az egyházi intézetekben uralkodó borzasztó körülményekről. Ajelen- tés számos ajánlást tesz a kor­mánynak a múltbeli szörnyűségek elismerésére, egyebek mellett java­solja állandó emlékhely létrehozá­sát, az áldozatoknak nyújtandó lel­ki tanácsadást, illetve a jelenlegi gyermekvédelmi szolgálatok felül­vizsgálatát. (MTI, t, ú) Oroszország-EU csúcstalálkozó a világ végén Nem várható áttörés Politikai botrány Csehországban - a cigánykérdés végső megoldását ígérik KOKESJÁNOS Prága. A csehországi cigány- kérdés végleges megoldását ígéri a választóknak a nacionalista Nem­zeti Párt (NS) abban a választási klipben, amelyet szerdán délután sugárzott a közszolgálati Cseh Te­levízió (ČT). Aklip azonnal botrány kavart. Jin Janeček, a televízió ve­zérigazgatója bejelentette: a felvé­telt nem fogják újra műsorra tűzni, s napokon belül büntetőeljárást kezdeményeznek az NS ellen más nemzetek, fajok gyalázásának gya­nújával. A pártok választási klipjei­nek közlését - változatlan formá­ban! - törvény írja elő a ČT számá­ra, nincs joga beavatkozni a filmek­be, de nem is visel felelősséget tar­talmukért. Az NS pár perces filmje formálisan ugyan a romákról szól, de egyre-másra olyan jelszavak szakítják félbe, mint például: Meg­álljt a fekete rasszizmusnak!, Ne­met mondunk a cigányok támoga­tására! és hasonlóak. ,,Az N S már régóta a mindenáron való provokálás taktikáját alkal­mazza, mert ezzel a média figyel­mének középpontjába kerül” - je­lentette ki Jan Charvát, a szélsősé­ges jelenségek egyik legismertebb cseh szakértője. Kifejtette: a cseh szélsőjobboldalon három párt ve­tekszik egymással, s közülük jelen­leg a Nemzeti Párt a leggyengébb. Nyüván ezért akar durván provo­kálni. A romatémát szerinte már szinte kisajátította a Munkáspárt, amely a neonáci Nemzeti Ellenál­lással is együttműködik. A Munkáspárt honlapján beje­lentette: nem készít a televízió számára semmiféle klipet, mert a közszolgálati médiát megbízhatat­lannak tartja. Martin Pecina, az új cseh belügyminiszter bejelentette, hogy kezdeményezni fogja a Nem­zeti Párt betiltását. A Mirek Topo- lánek vezette kabinet korábban kezdeményezte a Munkáspárt be­tiltását, de a bíróság ezt március­ban elutasította. ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Kétnapos orosz-EU csúcstalálkozó kezdődött a távol­keleti Habarovszkban, az érdemi megbeszéléseket ma tartják. Az unió vezetőit Dmitrij Medvegyev orosz elnök tegnap este kötetlen, kifejezetten „nyakkendő nélküli vacsorára” hívta, majd hajókirán­dulást tett velük az Amur folyón. A csúcs előtt Szergej Prihogyko elnöki tanácsadó elmondta: Moszk­va a csúcs egyik kulcstémájának te­kinti az afganisztáni és pakisztáni helyzetet, és üdvözli, hogy az EU kész komplex módon vizsgálni a kérdéskört. Arról is szólt, hogy a gazdasági válság leküzdésére te­endő közös lépések keretében Moszkva akkor kész lemondani a protekcionizmusról, ha ez kölcsö­nös alapon történik. Az orosz fél ezen kívül fel akarja hívni az EU fi­gyelmét arra, hogy az energiahor­dozó-szállítmányok az ukrán bel­politikai helyzet miatt továbbra sem biztonságosak, s az eddiginél aktívabb lépésekre szólítja fel a partnereket. Szakértők szerint az orosz elnök minden bizonnyal újra felveti az általa javasolt új európai biztonsági rendszer ügyét, de ezt a vendégek csak merő udvariasság­ból fogják meghallgatni. A Kom- merszant azt írta: Habarovszkban nem szándékoznak aláírni semmi­féle dokumentumot. (MTI, ú) Szenátusi döntés: nem szállíthatnak foglyokat az USA-ba - az első peres eljárás civil törvényszéken Ahmed Gailani ellen Obama első komoly veresége Guantánamo ügyében ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az amerikai kongresszus felsőháza szerdán ar­ról döntött, hogy nem lehet az USA- ba szállítani a kubai Guantánamón őrzött terrorgyanús foglyokat, egyúttal elutasította az Obama- kormány által a börtöntábor bezá­rásához kért 80 millió dollár folyó­sítását. A szenátus 90:6 arányú szavazással foglalt állást a kérdés­ben, egy héttel azután, hogy a kép­viselőház is üyen értelemben dön­tött. Elemzők szerint ez vereség Ba­rack Obama elnök számára, aki a jövő év januárjáig be szeretné zá­ratni az elhíresült tábort. Obama áprilisban kért 80 milliót a védelmi és az igazságügy-minisz­térium részére Guantánamo bezá­rásához és az ott raboskodó 240 ember elszállításához. A világ sze­mében ez a tábor jelképezi a durva amerikai terrorellenes taktikákat. A szavazás eredménye is azt mutat­ja, Obamát a demokrata politiku­sok sem támogatják az ügyben, a Ahmed Kalfán Gailani. Guantá­namón jelenleg 240 személyt tar­tanak fogva. (TASR/AP-felvételek) legfőbb ellenérv szerint nincs terve a foglyok sorsának rendezésére. A The Washington Post megjegyezte: a kongresszusnak nincs ínyére, hogy terrorgyanús foglyok kerülje­nek az USA-ba, még úgy sem, ha maximális biztonságú börtönökbe szállítjákőket. Obama két nappal beiktatása után, január 22-én rendelte el a ka­tonai börtön egy éven belüli bezá­rását. Épp tegnap tartott beszédet arról, miképpen képzeli el ezt a fo­lyamatot. Washington már több európai országgal is tárgyalásokat kezdett a foglyok esetleges befoga­dásáról. Az ellenzéki republikánusok szerint hiba lenne a tábor bezárása, a visszaélések kérdése a múlté, Guantánamo ma az egyik leg­korszerűbb börtön. Figyelmeztet­tek: a tábor bezárása esetén az USA-ban olyan terroristák kerül­hetnek szabadlábra, akiket nem le­het elítélni. Michele Flournoy, a Pentagon államtitkára, azonban közölte: ne képzelje senki, hogy egyetlen fogoly sem fog az USA-ba érkezni, Washington nem kérheti szövetségeseit a befogadásukra úgy, hogy maga erre nem hajlandó. New York-i polgári bíróság elé ál­lítják az al-Kaida egyik vezetőjét - ő lesz az első guantánamói fogoly, akit peres eljárás keretében civil törvényszék von felelősségre az USA-ban. Ahmed Kalfán Gailani az Oszama bin Laden irányította ter­rorhálózat egyik kulcsfigurája, kö­ze volt az USA két afrikai nagykö­vetsége elleni terrortámadások­hoz. A nairobi (Kenya) és Dares Sa- laam-i (Tanzánia) képviseletek el­len 1998. augusztus 7-én hatalmas erejű pokolgépes merényletet haj­tottak végre, szinte percre azonos időben. A robbanóanyagot teher­autóval juttatták az épületekhez. A két robbantásban 224-en haltak meg, köztük 12 amerikai. Gailanit 2004-ben vették őrizetbe Pakisz­tánban. Három évvel később, a gu­antánamói táborban tartott kihall­gatása során beismerő vallomást tett, és bocsánatot kért, amiért be­rendezéseket szállított a tanzániai merénylethez. Azt állította: nem tudta, hogy ezeket az anyagokat nagykövetség elleni támadásra fog- jákhasználni. (MTI, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents