Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)
2009-05-22 / 116. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 22. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ KRÓNIKA A jövőben a betegeknek is fizetniük kell majd bizonyos orvosi vizsgálatokéit Romániában. Várhatóan szeptember elsejétől lép életbe az orvosi szolgáltatások kettős finanszírozásának rendszere, melynek célja a román egészségügyben rendkívül kiterjedt korrupció visszaszorítása. Ennek értelmében egyes vizsgálatokat továbbra is az egészségbiztosítási pénztár fizeti, ám bizonyos ellátásokat a páciensnek kell térítenie - írta a kolozsvári napilap. Románia már az európai uniós csatlakozás előtt vállalta a korrupció visszaszorítását, amely a legfelsőbb politikai körökben is előfordul. Mindkét nemzet a szociális juttatások emelését várja el Brüsszeltől - ebben élenjárunk a 27 állam közt Hasonlóan látják az EU-t a magyarok és a szlovákok Az európai állampolgároknak 56%-a szerencsének tartja, hogy a globalizált világban hazája az Európai Unióhoz tartozik. A legkevésbé a britek (22%) és a magyarok (41%) gondolják így, de a szlovákok (45%) is az euroszkeptiku- sok közé tartoznak. MTI-HÁTTÉR A 27 uniós tagállamban március 25. és április 15. között 15 130 személy megkérdezésével készített felmérést a TNS Sofies közvélemény-kutató. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy mi az európai parlamenti választás tétje az unióban élő emberek számára, és az állampolgárok milyen területeken várnak el nagyobb erőfeszítést az Európai Unió intézményeitől. Nem az EP, csak az EP-választás érdektelen A felmérés legfőbb tanulsága, hogy az EP-választásra jelzett jelentős távolmaradásnak nem az az oka, hogy az európaiakat nem érdekli az EP-választás, hiszen a jelentős többség Európa-párti, hanem az, hogy a választás önmagában egyszerűen nem érdekes - hangsúlyozta Dominique Reyné politológus a Le Figaro című francia napilapban közölt írásában. A felmérés azt mutatja: bár a véleménynyüvánítás formái közül még mindig a választást (46%) tartják a legtöbben a legmegfelelőbb formának, a többség más lehetőségekben gondolkodik: 14% a petíciókban, 13% a biogokban, 11% a tüntetésekben, 20% a nyilvános vitákban, 7% a sztrájkokban, 13% a párttagságban, 10% a szakszervezetekben hisz. Valamennyi korosztályt és társadalmi kategóriát összesítve az európaiak 56%-a szerencsének tartja, hogy hazája az EU-hoz tartozik, és csak alig 17% gondolja azt fenyegetésnek. Az uniós tagság támogatásának az aránya a 18-24 évesek körében a legmagasabb: 65 százalékos. Euroszkeptikus magyarok és szlovákok A leginkább az írek (72%), a németek (70%), a spanyolok (68%), a franciák és a csehek (67%) bíznak az unióban, míg a britek (22%), a magyarok (41%), a litvánok (44%) és a szlovákok (45%) a legkevésbé. Ez utóbbi nemzeteknél sem jelentős az EU elutasítása, a briteknek például 17, a magyaroknak pedig csak 14%-a érzékeli fenyegetésnek az uniós tagságot. A magyaroknak 40, a briteknek pedig 56 %-a egyszerűen úgy véli, hogy se nem szerencse, se nem fenyegetés az EU-hoz tartozni. A politológus szerint az eredmény a nehéz gazdasági helyzetből adódó elvárásokat tükrözi elsősorban: az európaiak 31%-a arra az európai jelöltre szavazna a legszívesebben, aki gazdasági növekedést ígér. A legmagasabb ez az arány a magyaroknál: 63%. Második helyen a szociális kiadások növelése iránti elvárás áll 27%-os arányban, ez a vágy a szlovákoknál (45%) és a magyaroknál (40%) a legerősebb. Az EU ne helyettesítse a kormányokat Az elemző szerint az európaiak alapvetően egy olyan kiegészítő közhatalmat várnak el az EU-tól, amely nemcsak képes megvédeni az állampolgárait, hanem a tagországokat külön-külön is segíti abban, hogy ne egyedül kelljen szembenézniük a globalizáció kihívásaival. Az EU-tól nem a nemzeti kormányok helyettesítését vagy felváltását várják el az európaiak, hanem azok támogatását. A német elnökválasztási számtan kiszámíthatatlanná teszi a voksolás várható eredményét Nem biztos, hogy a legnépszerűbb jelölt győz MTl-ÖSSZEFOG LALÓ Könnyen lehet, hogy a sajátos választási rendszer miatt a szombati választáson elbukik Németország háború utáni egyik legnépszerűbb államfője. A papírforma ugyan rendkívül csekély többséggel az elnöki tisztségért újra induló Horst Köhler győzelmét ígéri, erre a győzelemre azonban az elnökválasztó küldöttek kiszámíthatatlansága miatt csak kevesen mernek fogadni. Nem kizárt, hogy az ellenjelölt, a Köhlerrel szemben egyszer már alulmaradt Gesine Schwan fut be. Németországban az elnököt a szövetségi közgyűlés választja, amely csak minden ötödik évben ül össze. Összesen 1224 elektor szavaz, az államfő megválasztásához abszolút többségre, azaz 613 támogatói szavazatra van szükség. Ha ez nem jön össze az első fordulóban, egy újabb hasonló, abszolút többséghez kötött fordulót rendeznek. Ennek sikertelensége esetén következhet egy harmadik forduló, amelyben már az egyszerű többség is elég. Egyértelmű, hogy ebben a választási rendszerben semmit nem számít a lakosság támogatása, hanem egyedül a politikai pártok rokonszenve. Köhler esélyeit nem a vele szembeni esetleges ellenszenv csökkenti - hiszen államfői tevékenységét a pártok többsége elismeri, hanem a „pótlólagos” tét, azaz a szeptember végi országos parlamenti választás kimenetelének közvetett befolyásolása. Ebből a szempontból egyáltalán nem mindegy, vajon a szeptemberi választások nyomán kormányzásra készülő konzervatívok és a szabad demokraták által támogatott Köhler, vagy pedig a hasonlóképpen koalícióra törekvő szociáldemokraták és a Zöldek jelöltje, Gesine Schwan szerez győzelmet. Az utóbbi csakis a Baloldal pártjának támogatásával lehet befutó. Szerdai felmérések szerint Köhler biztosan számíthat a 604 konzervatív és szabad demokrata küldött voksára, s 10 Bajorországból delegált, „félig” konzervatív, úgynevezett szabad választó voksára. Ez 614 voksot jelentene, azaz eggyel többet az abszolút többségnél. Schwan asszony mögött a 419 szociáldemokrata és a 95 zöld képviselő áll, továbbá minden bizonnyal a Baloldal 90 küldötte, akik ugyan az első két fordulóban saját jelöltet indítanak, az esetleges sorsdöntő harmadikban azonban valószínűleg átállnak a szociáldemokrata jelölt táborába. Labdába rúghat még a szélsőjobboldal, azaz az NPD 3 és a DVU 1 elektora; mind Köhler, mind Schwan leszögezte azonban, hogy az ő támogatásukkal nem kíván elnök lenni. A szűk keresztmetszetet a titkos szavazáskor ily módon a kiszá- míthatadanok, az esetieges elhajlók vagy átszavazók jelentik, akik bármelyik pártból kikerülhetnek, s felbillenthetik a parlamenti matematikát. 2004 májusában Köhler az első fordulóban a szavazatok 50,1 százalékával aratott győzelmet. Újraválasztása most mindenekelőtt a 10 szabad bajor elektortól függ, továbbá attól, hogy az egyik vagy a másik táborban lesz-e több elhajló. Ha az államfőt közvede- nül választanák, a népszerű Köhler a szavazatok több mint 70 százalékával őrizné meg hivatalát. KOMMENTÁR m«' 'ťí í'r t-r - _- - ‘ 1 Közszolgálati közrablás MOLNÁR IVÁN A kormány szerdai döntését követően - amely szerint mégis megépítik a Szlovák Rádió és a Szlovák Televízió közös székházát - kérdésessé vált, hogy valójában ki is irányítja ezt az országot: Robert Fico és kormánya, vagy a mögöttük álló befolyásos pénzügyi csoportok. Egy hónappal ezelőtt még úgy tűnt, hogy a Smer legalább a kisebbik koalíciós partnerére hallgat, és elved az esztelen pénzszórás gondolatát. Mečiar pártja az ellenzékkel együtt azt állítja, hogy a gazdasági válság idején, amikor tízezrek kerülnek utcára, és a költségvetésben hatalmas lyuk tátong, nem lenne szabad további milliárdokkal terhelni az adófizetőket. A Fico pártját támogató pénzügyi cápák azonban nem arról ismertek, hogy túlzottan a szívükön viselnék az ország sorsát. A Smer hatalomra juttatását egy rizikós, de jól tejelő befektetésnek tekintik, azt vallva, hogy őket a válság nem érinti. Ha a Fico Részvénytársaság időnként ódzkodik is a védelmi pénz kifizetésétől, a cápák kimutatják foguk fehéijét, és a kormány tejel. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a közszolgálati médiapalota építéséből a kormány melyik baráti köre fog profitálni, az elherdált mil- liárdokból ítélve azonban nem kis halról, hanem egyjól megtermett cápáról lehet szó. Az új székház felépítése 138 mülió euróba, vagyis mintegy 4,1 milliárd koronába kerül. Igaz, a kormány az elmúlt hónapokban ennél lényegesen több pénzt herdált el válságkezelésre hivatkozva vagy kétes pályázatokra költve, most ekkora összeget nem tud összekaparni. Pontosabban, nem akar összekaparni, hiszen így egy hozzá közel álló céget bízhat meg az építkezés finanszírozásával. A kormány szerdán elfogadott tervezete szerint a magánberuházó a már említett 138 millió eurót saját zsebből teremti elő, vagyis a székházat PPP-projekt formájában építik fel. Cserébe az állam a 2014-es átadást követően 25 éven keresztül évi 20 mülió eurós bérleti díjat fizet a beruházónak. Az állam így az eredetileg 138 millió eurós székházért nagyjából 500 millió eurót fog kifizetni. 4,1 milliárd korona helyett több mint 15 müliárdot. Az új médiapalotáért sikeresen lobbizó Marek Maďarič kulturális miniszter szerint „ez a projekt olyan jó, annyira előnyös”, hogy reméli, mindenki támogatni fogja. Nos, a projekt valóban jó. Jól kiszipolyozza az adófizetőket. Es persze előnyös is. Azoknak a pénzügyi csoportoknak, amelyek végül felépíthetik a székházat. Maďarič azzal nyugtatja a Smer szociálisan érzékeny szavazóit, hogy a költségeket részben a SzlovákTelevízió malomvölgyi székházának az eladásából fogják finanszírozni. Ebben sincs azonban köszönet. A több mint tízhektáros területen fekvő, 23 épületből álló komplexum ugyanis Pozsony egyik legdrágább városrészében fekszik, a kulturális miniszter mégis alig 33 millió eurós bevételre számít az eladásából, vagyis a jelek szerint ez is kiváló alkalmat jelent majd arra, hogy egy másik támogatójukat is kielégítsék. Gyűlnek a jópontok, Fico pedig dörzsölheti a markát. Ha beváltja az ígéretét, és pár éven belül kiszáü a politikai életből, élete végéig lesz mit a tejbe aprítania. fIGYELŐ Gémesi az autonómiáról Gémesi Ferenc, a Miniszter- elnöki Hivatal kisebbségi és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára szerint a Kárpátmedencei Magyar Autonómia Tanács akár össznemzetinek is tűnhet, de mégis egy pártos logika alapján működő szervezet. Ebbe a szervezetbe soha nem kapott meghívást a kormány- oldal, amióta az MSZP kormányzott. A politikus szerint az Európai Parlament arra nem alkalmas, hogy ott európai kisebbségjogi kérdéseket vitassanak meg. Gémesi úgy véli, sokfajta autonómia létezik. Hogy végül melyiket sikerül érvényesíteni, az attól függ, hogy mennyiben tud az adott országban elő többség és a kisebbség ebben megegyezni. „Nem Magyarország, nem Budapest, még csak nem is a magyar EP képviselők, hanem az adott magyar közösség abban az országban, ahol él. Többség nélkül nem lesz autonómia, ezt bizonyítja Spanyolország vagy Olaszország példája is, ahol ennek működő rendszerei vannak” - mondta a szakállamtitkár. (KlubRádió) Bokros: igaza van Bajnainak Igaza van Bajnai Gordonnak, hogy kisebb lakásba lehet költözni, ha valaki nem tudja fizetni az ingaüanadót - mondta Bokros Lajos, az MDF EP-lista- vezetője tegnap a Magyar Televízióban. „Ez igaz, még ha elnézést kért érte, akkor is ” - mondta Bokros. Bajnai Gordon miniszterelnök korábban arról beszélt, ha valaki nem tudja fizetni az ingaüanadót, akkor elköltözhet kisebb lakásba. A politikus szerint vagyonadó helyett ingatianadóra van szükség. Az ingatlanadó bevezetése azért fontos, mert a látható vagyont adóztatná meg. Olyan ingatlanadóra van szükség, amelyet a cégek, a jogi személyek is fizetnek, és érdemi bevételt jelent a költségvetés számára. A miniszterelnök múlt héten beszélt arról, hogy azoknál valami probléma van, akik sokkal nagyobb ingaüanban laknak, mint amelyet fenn tudnak tartani. „Azt az ingaüant el lehet adni, lehet kisebbe menni” - mondta a kormányfő. Bajnai Gordon két nappal később elnézést kért a kijelentéséért, (mti)
