Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)
2009-05-21 / 115. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 21. www.ujszo.com RÖVIDEN Tízezer beteg világszerte Genf. Negyven országban 9830 új típusú influenzás megbetegedést regisztráltak tegnapig, és 83-an vesztették életüket a járvány következtében az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) és az egyes országok által közölt adatok szerint. A betegség gyorsan teljed, már a negyedik egymást követő nap fordult elő, hogy 24 óra alatt ezerrel nőtt a fertőzöttek száma. A legtöbb beteget Mexikóban, az USA- ban, Kanadában és Japánban tarljáknyilván. (MTI) EU-Kína csúcstalálkozó Prága. A cseh államfő szerint az emberi jogok kérdése a jövőben részét fogja képezni az EU és Kína párbeszédének. „Mi Európában rendkívül fontosnak tartjuk, hogy ez a kérdés jövőbeni stratégiai partnerségünk része legyen” - fogalmazott Václav Klaus, aki az unió soros elnöki tisztségét betöltő Csehország nevében tegnap Prágában levezette az EU-Kína csúcstalálkozót. Az EU részéről még Jósé Manuel Barroso EB-elnök vett részt az eseményen, Kínát Ven Csia-pao miniszterelnökképviselte. (-kés) Nyomás vagy pénzhiány? Moszkva. Oroszország izraeli nyomásra leállította a Szíriának szánt MiG-31-es típusú harci repülőgépek eladását - közölte tegnap a Kommerszant orosz forrásra hivatkozva. A lap szerint Moszkva 2007-ban állapodott meg Damaszkusszal nyolc MiG-31-es elfogó-vadászre- pülőgép szállításáról 400- 500 millió dollár értékben. A lap egy másik forrása azt állította, hogy Szíria nem tudta előteremteni a vásárláshoz szükséges pénzt. (MTI) Grönlandi autonómia Koppenhága. Nagy többséggel elfogadta a dán parlament a skandináv országhoz tartozó Grönland autonómiáját bővítő törvényt, megnyitva ezzel az utat az atlanti-óceáni sziget függetlenné válása előtt. A törvényt a szélsőjobb- oldali néppárt kivételével valamennyi parlamenti párt képviselői megszavazták. Hans Enoksen grönlandi miniszterelnök történelmi eseményként méltatta a szavazást. Mint hangsúlyozta: a grönlandiakat most már népként ismerik el, jogukban áll majd kiaknázni a föld méhé- ben rejlő kincseket, nyelvük pedig hivatalos nyelvvé válik. Grönlandon tavaly novemberben népszavazást tartottak a stratégiai fekvésű, több mint három évszázada dán uralom alatt álló sziget nagyobb autonómiájáról, s a szavazók több mint 75 százaléka igennel voksolt. (MTI) Amerikai és orosz szakértők első közös jelentése Irán atomprogramjáról - értelmetlen a rakétapajzs? Alaposan megszűrt elnökjelöltek Teherán/New York. Irán sikeres kísérletet hajtott végre föld-föld osztályú rakétáinak egyik új generációs változatával, a szakértők pedig arról vitatkoznak, mikorra lehet az iszlám országnak atomfegyvere. Az Őrök Tanácsa a 475 jelentkezőből összesen négy jelölt indulását hagyta tegnapjóvá a június 12-i elnök- választásra. ÖSSZEFOGLALÓ E döntés értelmében Mir Hosze- in Muszavi, Mehdi Karubi és Moh- szen Rezai mérkőzhet meg a jelenlegi elnökkel, Mahmúd Ahmadine- zsáddal. A volt kormányfő Muszavi a reformerek által is támogatott konzervatív politikus, Karubi volt parlamenti elnök reformernek számít, Rezai, a nagyhatalmú Forradalmi Gárda korábbi vezetője pedig konzervatív. Az ultrakonzervatív Ahmadinezsád Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjének, Ali Hamenei ajatolláhnak az alig palástolt támogatását élvezi. Hamenei megígérte, nyilvánosan egyikjelöltet sem támogatja, de nem csinált nagy titkot abból, hogy Ahmadinezsádot részesíti előnyben. Az Őrök Tanácsa, amely megvizsgálta a 475 személyt, a 42 női jelölt közül egyet sem juttatott be a jelöltek közé - közölte Szadek Mahszuli belügyminiszter. Bár a törvény értelmében minden iráni jelöltetheti magát az elnökségre, az Őrök Tanácsánál csak olyanoknak van esélyük, akik „vallási és politikai személyiségekhez kötődnek, s hűek az Iszlám Köztársaság elveihez és az ország hivatalos vallásához”, vagyis a síita iszlámhoz. Az állam által hivatalosan elismert szunnita, keresztény, zsidó és zoroasztriánus kisebbségek hívei nem lehetnekjelöltek. A sikeres rakétaltísérletet tegnap Ahmadinezsád elnök jelentette be, s egyben közölte: Teherán nem hagy fel nukleáris programjával, még ha nemzetközi szankciókkal kell is számolnia. A Szadzsü típusú rakéta továbbfejlesztett változatának hatótávolsága 2 ezer kilométer, bőven elég ahhoz, hogy csapást lehessen vele mérni Izraelre és Dél- kelet-Európára. Amerikai és orosz szakértők egyöntetű véleménye szerint Irán 6-8 éven belül tudna kifejleszteni atomtöltetű robbanófejet. A világ előtt álló kihívásokkal foglalkozó New York-i székhelyű elemzőintézet, az EastWest Institute (Kelet- Nyugat Intézet) hat amerikai és ugyanannyi orosz szakértőt kért fel, hogy első ízben közös jelentést állítsanak össze Irán atomprogramjáról és rakétapotenciáljáról. A jelentés szerint Irán ez év februárjáig 1010 kilogramm alacsony dúsítású urániumot állított elő, és ez elegendő lenne egy atombomba előállításához, ha magas dúsítású urániumot tudna kinyerni belőle. Az atomfegyverhez szükséges uránium legyártásához azonban Iránnak meg kell szabadulnia a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakembereitől, akik ellenőrzik és nyomon követik a dúsítás folyamatát. Ezután eltartana egytől három évig egy nukleáris robbanószerkezet legyártása, s további öt év kellene egy olyan atomtöltet előállításához, amelyet továbbítani lehet a jelenleg rendelkezésére álló vagy még nem létező iráni ballisztikus rakétákkal. Azt lehetetlen megjósolni, hogy mennyi ideig tartana egy modem interkontinentális rakéta összeszerelése - külső technológiai segítség nélkül akár 10-15 évbe is beletelne a jelentés készítői szerint. A szakértők úgy vélik, jelenleg nincs olyan fenyegetettség, amelyet egy iráni közepes hatótávolságú vagy interkontinentális ballisztikus rakéta jelentene, s ha lenne is ilyen veszély, a Washington által javasolt európai rakétavédelmi rendszer nem nyújtana ellene biztos védelmet. „Nincs tehát értelme folytatni az európai rakétavédelmi rendszer telepítését Lengyelországba és Csehországba” - szögezik le az amerikai és orosz szakértők. Izraeli kollégáik viszont azt állítják, hogy Irán akár nyolc hónapon belül is képes lehet az atomfegyver előállítására. (MTI, ú) Mégis lesz Wilders-per Hága. Nem kerülheti el az ellene tervezett bírósági eljárás lefolytatását az iszlám vallás szent könyvét bíráló holland politikus, Geert Wilders. A Legfelsőbb Bíróság tegnap elutasította ilyen értelmű beadványának napirendre vételét. Wilders azután fordult a legfőbb bírói fórumhoz, hogy az elsőfokú bíróság januárban úgy rendelkezett: meg kell tartani ellene azt a pert, amelyben gyűlöletkeltéssel és hátrányos megkülönböztetéssel vádolják. A populista parlamenti képviselő azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy Fitna című filmjében a Koránt erőszakra buzdító könyvként mutatta be, egyik interjújában pedig párhuzamot vont az iszlám és a nácizmus között. Az ominózus filmet egyetlen televíziós társaság sem mutatta be, de tartalmát sok muzulmán ország elítélte, és több helyütt boj- kottálták miatta a holland árukat is. (MTI) Izraeli harci repülőgépek légicsapást mértek a Gázai övezet és Egyiptom határa alatt lévő csempészalagutak- ra pár órával azután, hogy egy palesztin rakéta csapódott be Izrael egyik városában. Szderótban. Egy másik légicsapás a Hamász egyik őrállását vette célba az izraeli-gázai határ kerítésénél. Az izraeli légierő a gázai offenzíva óta nem támadta az övezetet uralma alatt tartó Hamász állásait. (SITA/AP-felvétel) Eredményes orosz-grúz tárgyalási forduló Váratlan haladás történt ÖSSZEFOGLALÓ Genf/New York. A hétfői nagyon rossz kezdet után építőjellegű tárgyalásról számoltak be kedden este Oroszország és Grúzia küldöttei a Genfben a Kaukázus biztonságáról rendezett tárgyalássorozat ötödikfordulójában. Pierre Morei, az EU grúz ügyekben illetékes különmegbízottja Genfben közölte, hogy a felek megvitatták a múlt augusztusi oroszgrúz háborúból fakadó biztonsági és emberiességi kérdéseket, és a vártnál nagyobb haladást sikerült elérniük. Számos probléma került szóba az erőszak alkalmazásának mellőzésétől kezdve, az elűzöttek sorsának rendezésén át, az abház és déloszét szakadár területek rendes víz- és gázellátásáig. Johan Verbeke ENSZ-közvetítő szerint ez volt a legjobb tárgyalás a nyolc hónapja tartó sorozatban. Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes szerint a fő probléma továbbra is Grúzia fegyverkezése, amely megteremti az alapot „Tbüiszi agresszív elképzeléseinek újjáélesztéséhez”. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkámak a BT számára készített jelentése szerint továbbra is kényes a helyzet a grúziai, illetve abháziai ENSZ- misszió felelősségi zónájában. Ban tizenegy pontos javaslatának legfontosabb eleme, hogy 12 km szélességű teljesen demilitarizált biztonsági övezetet kell létrehozni a tűzszüneti vonal mindkét oldalán. Az övezetben szolgálatot teljesítő rendőrök létszámát 600 főben kellene maximálni mindkét oldalon. A demilitarizált biztonsági övezethez csatlakozna mindkét oldalon egy-egy, szintén 12 km széles „ellenőrzött övezet”, amelyekben egyáltalán nem lenne szabad ne- hézfegyverekettartani. (MTI,ú) A tálibok kezén kötnek ki az amerikai fegyverek Biden szerint Washington nem várja el Szerbiától Koszovó elismerését Vitatkoznak a halottakon Lenácizták az amerikai alelnököt ÖSSZEFOGLALÓ New York/Kabul. Tálib lázadóknak adhattak el amerikai fegyvereket Afganisztánban. Ezt tegnap jelentette a The New York Times. Meggyilkolt tálibok 30 tölténytárának átvizsgálása során 17 olyan töltényt találtak, amelyet az USA szállított az afgán hadseregnek. Amerikai katonai illetékesek attól tartanak, hogy korrupt afgán katonák fegyverekkel láthatták el a tálibokat. Az amerikai hadsereget már februárban bírálta a számvevőszék, mert anélkül adott át több ezer fegyvert az afgán biztonsági erőknek, hogy azt dokumentálta volna. Egy tavalyi összecsapásban kilenc amerikai katonát öltek meg üyen elkallódott fegyverekkel. A hiányos nyilvántartásról beszámoló kongresszusi jelentést is ez a lap hozta nyilvánosságra. Iszlamista felkelőkre irányzott NATO-légicsapás megölt nyolc civilt kedden Afganisztán déli részén- közölte tegnap az észak-atlanti szövetség. A csapás Hilmend tartományban történt, amely a tálib lázadók fő erődítménye és az ópiumtermelés első számú övezete. Az utóbbi időben egyre több vitát keltenek a polgári áldozatokkal járó légicsapások. Az egyik legsúlyosabb május elején történt, de az áldozatok számát illetően eltérnek az afgán és az amerikai beszámolók. Az amerikai hadsereg vizsgálatának nem végleges eredményei szerint, amelyeket tegnap tettek közzé, 20-30 civil és 60-65 tálib halt meg a május 4-i légicsapásokban. Ez az első eset, hogy az amerikai haderők becsült adatokat közölnek az áldozatok számáról. Korábban csak „bizonyos számú” civil haláláról beszéltek. Viszont a Hamid Karzai afgán elnök által elrendelt vizsgálat szerint 140 civü, köztük gyerekek haltak meg a május 4-i csapásokban, amelyek tálib felkelőket vettek célba a délnyugati Faráh tartománybeli Bala Bulukkörzetében. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. Ahhoz, hogy Szerbiának és az USA-nak jók legyenek a kapcsolatai, az előbbinek nem kell feltétlenül elismernie volt tartománya, Koszovó függetlenségét. Ezt tegnap jelentette Id Belgrádban Joe Biden amerikai alelnök. A Boris Tadics szerb államfővel megtartott találkozó utáni nyilatkozatában Biden azt mondta, Washington továbbra is ragaszkodni fog a Koszovóban élő szerbek jogainak maradéktalan tiszteletben tartásához. Cserébe elvátja, hogy Szerbia együttműködjön a Koszovóban igazságügyi és rendőri szerepet vállaló EU-val (EULEX). Közölte: azzal a világos üzenettel érkezett Belgrádba, hogy az USA támogatni akarja Szerbia európai integrációját, és szeretné elmélyíteni a két ország együttműködését. Tadics kijelentette, Szerbia leghatározottabb szándéka a térség stabilitásának, s az ottani összes ENSZ-tagállam területi épségének megőrzése. Koszovói illetően közölte, hogy országa a nemzetközi jog megsértésének tekinti a volt tartomány függetlenségének kikiáltását. Szerbia sosem fogja elismerni a független Koszovót. Szerbiában sokan tiltakoztak Biden látogatása ellen. Már kedden is akadtak demonstrálok, akik Vlagyimir Putyin figyel téged! feliratú plakáttal jelentek meg a szerb kormány épületénél. Tegnap a szerb radikálisok demonstráltak a parlamentben. A képviselők a hágai törvényszék előtt álló vezérük, Vojiszlav Seselj képével és Seselj a győztes! feliratú pólóban jelentek meg az ülésen, amelynek kezdete előtt papírlapra út, Bajden, nacis- ticko djubre, idi kuci! (Biden, te náci szemét, menj haza!) felszólítást emeltek a magasba. A lapokat később több helyen kiragasztották a skupstinában. (MTI,ú) Tadics és Biden (Reuters-felvétel)
