Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)
2009-05-21 / 115. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 21. Kultúra 9 (Rédey Iván felvétele) A héttagúvá bővült zenekar holnap este Komáromban mutatja be Az én falkám című, negyedik albumát Új lemezzel jubilál a Kor-Zár Tudtuk, hogy készül a meg- zenésítettverseketjátszó Kor-Zár új albuma, a zenészek folyamatosan hangoztatták, hogy dolgoznak rajta. Nyolc év után holnaptól végre megvásárolható Az én falkám címmel. Ale- mezbemutató koncertre is holnap kerül sor a Komáromi Jókai Színházban, amely egyben a húszéves együttes jubileumi fellépése is. Zsap- ka Attilával és Zsapka Zsolttal beszélgettünk. INTERJÚ Miért kellett Uyen sokat várni a lemezre? Attila: így alakultak a körülmények. Jóllehet páran hivatásszerűen zenélünk, a Kor-Zár nem profi együttes. Ebből eredően vannak időszakok az életünkben, amikor más dolgok kerülnek előtérbe, s olyankor nehéz az egyeztetés. Zsolt: A stúdiómunkát még 2007-ben elkezdtük. Kisebb-nagyobb megszakításokkal dolgoztunk, hol nagy elánnal, hol kevésbé, de az elmúlt egy év már komoly munkával telt. Attila: Amikor először leültünk és beszéltünk az új hanghordozóról, abban egyeztünk meg, hogy csak akkor vágunk bele, ha más lesz, mint az előzőek. A dalok, a versek hangulata változatlan, a hangszerelés viszont sokat fejlődött. Zsolt: Új zenész érkezett közénk Benkó Ákos dobos személyében. Sokat hozzátett a hangzásvilágunkhoz, amely telítettebb, monumentálisabb lett. Közösen a próbák során készítettétek az albumot, vagy mindenki hozta otthonról az ötleteit? Attila: Több dalszerző is van a zenekarban, a hangszerelést pedig javarészt Madarász András álmodta meg, találta ki. így azután a próbák inkább feladatokból, gyakorlásból álltak, az alkotói munka otthon folyt. Mely költők versei szerepelnek a lemezen? Attila: Gál Sándor három, Nagy László és József Attila kettő versét zenésítettük meg. Rajtuk kívül egy-egy költeménnyel szerepel Böröczky Mihály, Juhász Gyula, Radnóti Miklós, Szarka Tamás, M. Csepécz Szilvia és Veres Gerzson, a fiatalon elhunyt erdélyi költő. Zsolt is írt egy dalszöveget. Zsolt: Nincs összekötő kapocs közöttük, ezt régebben és most sem tartottuk fontosnak. Az egyetemes magyar irodalomból válogattunk. Attila: Az album címét József Attila A kanász című verséből választottuk. Az én falkám alatt sok mindent érthetünk. A kisebbségi létünket, de akár a húszéves Kor- Zárt is, amely egy család, ha úgy tetszik, falka. A koncerten az összes új szerzemény felcsendül? Attila: Igen, mind a tizennégy. Teljes pompájukban, úgy, ahogy a lemezen hallhatók. Az összes szereplő ott lesz, a vonószenekar is, amely közreműködik az albumon, ezért is kuriózum a fellépés. Ilyen megszólalásban ritkán fogjuk játszani, a következő koncertjeinken csak a héttagú Kor-Zár lesz a színpadon. Zsolt: Huszonhárom dalt tervezünk előadni, az újak mellett az előző három korongról kilencet. Vannak klasszikussá vált szerzemények, amelyeket el kell játszanunk, például a Jaj Szikince vagy Az anyánk címűt. 2009 Radnóti Miklós éve, ezért semmiképpen sem maradhat ki a második lemezünk címadó dala, a Tajtékos ég. Kik lesznek a vendégek? Attila: Kátai Zoltán énekmondó Mosonmagyaróvárról, aki jelenleg históriás énekeket énekel. Korábban Dinnyés József színpadi partnere volt, és a Kor-Zárnak is sokat segített, ő az első albumunk zenei rendezője. Gál Tamás színművész barátunk is fellép, és Emmer Péter gitáros, aki virtuóz játékával színesíti a műsort. A négytagú vonós- zenekart Lakatos Róbert brácsa- művész, Török Ferenc hegedű- művész, valamint Rácz Csaba és Rácz Zoltán csellóművészek alkotják. Zsolt: A CD keresztanyja Korpás Éva lesz, ó is szerepel a műsorunkban. (puha) Ma nyílik Jovián György erdélyi származású képzőművész kiállítása a trencséni vár Borbála-palotájában Egyedi látványvilágú rögeszmék a vásznon JUHÁSZ KATALIN Trencsén. Ma 16 órakor nyílik Jovián György Rög-eszme című kiállítása a trencséni vár Borbálapalotájában. Jovián a festészet új útjait kutató alkotó, aki a hagyományos technikák, a klasszikus festészet keretein belül maradva egyedi látványvilágot hozott létre. Alkotásai különös aurájú, sötét tónusú művek, amelyek egyre erősödő szakralitást sugároznak. A tűnődő párbeszéd a vásznon zajlik, ami a művész szándéka szerint az állandó mozgásban lévő szem tevékenysége közben feltáruló részletekben, az ellentétek állandó játékában nyüvánul meg. Az erdélyi származású Jovián művészete szakadatlan vizuális töprengés a festészet és az élet mibenlétéről. Mitológiai utalások, filozófiai tartalmak képi megfogalmazásai gazdagítják munkáit, melyeket finom kimunkáltság és részletgazdagság jellemez. Képvilágát a szín- és fénymegfeleltetések mellett geometrikus alakzatok vagy naturalista elemek szerepeltetése teszi teljessé. Főiskolás korában a flamand és holland festészet, valamint a szürrealizmus izgatta képzeletét, amelyben a lehetetlen dolgok pontos megfestése lelkesítette. Innen csak egy lépés a hetvenes évek közepén megismert magyar fiatalok „szümaturalizmusa”, miközben tapasztalása eszközzé vált. Ugyanígy bánt a többi alkotó Jovián György kompozíciós és formaképzó módszereivel is, nagy érdeklődéssel kutatva a létezőnek és a létnek határait és a régi civüizációk üzeneteit. Gondolkodásából nem hiányzik a latin és a görög mitológia sem - mindkettő a szürrealista, vagy a pop-art módszer révén töltődik fel aktuális tartalommal. „Legújabb képzőművészeti-filozófiai elképzelését figyelve Jo- viánt a rejtelmes tájképfestészet (Képarchívum) képviselői közé soroltam. Merész elnevezése ez annak a festészetnek, amely az elmúlt évszázadok során kritikátlan misztifikáció és túlzott népszerűsítés tárgyává vált. Tájképvázlatait abba a korba helyezhetjük, amikor az ipari civilizáció rég kiszorította a lélegezhető bioszféráját, és az azt követő időszakban saját magát is felemésztette. Jovián tájképeibe merülve évezredek óta idézett, a Bibliából, a Talmudból és a Koránból vett premisszákkal találkozunk. Sandítunk a mindennapi mélabú- ság, szegénység, szomorúság láttán, ahol (úgymond) a pülantás maga is fájdalmat okoz... A szerző azt a hitvallását akarja elhitetni nekünk, hogy szántóföldet fest. Én azonban erre a szántóföldre úgy tekintek, mint a tenger messzeségére, a végtelen és a véges találkozására, olyasvalamire, amivel nem lehet tele a kezünk, a szemünk pedig csak tele könnyel” - úja róla Juraj Meliš szobrász- művész, a Pozsonyi Képzőművészeti Egyetem professzora, aki a trencséni kiállítást megnyitja. Brad Pitt és Quentin Tarantino Cannes-ban (Reuters-felvétel) RÖVIDEN Szlovákiai Magyar Szép Irodalom 2009 Dunaszerdahely. A Szlovákiai Magyar Szép Irodalom 2009 című antológia bemutatója lesz ma 18 órakor a Fő utcai Budapest Kávéházban. A vers- és prózaválogatás a Szlovákiai Magyar írók Társaságának megbízásából készült, tagjainak munkáiból, az elmúlt év lap- és folyóúatközlései alapján. A kötetet lapunk munkatársa, Csanda Gábor irodalomkritikus mutatja be. Az est második részében a tavalyi hazai könyvtermés kerül fókuszba: az irodalom- tudományt Csanda Gábor, a lírát Vida Gergely költő, a prózát pedig Keserű József értékeli. Az est házigazdája Nagy Erika, az írótársaságtitkára. (ú) Dénes György emléktáblájának avatása Pelsőc. Dénes György Madách-díjas költő meg nem élt 86. születésnapja alkalmából tiszteleg emléke előtt szülőfaluja. A község és Kardos László, a Pro Pelsüczienzis Társaság elnökének szervezésében május 23-án, szombaton 10 órai kezdettel a község művelődési házának falán emléktáblát helyeznek el Dénes György Madách-díjas költő tiszteletére. A kultúrház falán már két emléktábla található, amelyet a szintén pelsóci születésű Rudnay Gyula, ületve II. Rákóczi Ferenc emlékére helyeztek el. Melléjük kerül majd az új, Dénes György képmásával. A Szlovákiai Magyar írók Társasága nevében a költőről megemlékezik Kovács Magda úó is. (sz) Megjelent Cseh Tamás „első” lemeze Budapest. Dal nélkül címmel jelent meg Cseh Tamás egyik 1973-as estjének felvétele a Hungaroton kiadónál; az albumra az ismert nóták mellett lemezen eddig nem hallható szerzemények is felkerültek. A tegnapi bemutatón Cseh Tamás egészségi állapota, Bereményi Géza szövegíró pedig színházi elfoglaltsága miatt nem tudott részt vermi. Budapesten 1972 és 1977 között a Huszonötödik Színházban „futott” Cseh Tamás estje, amelyeken Bereményi Géza verseit tolmácsolta az Ad Libitum együttes kíséretében. A most megjelent, összesen 23 dalt tartalmazó 1973-as felvételt Kecskeméti Gábor, a zenekar tagja rögzítette, (mti) Tarantino és Pitt háborús filmmel veszi be Cannes-t Becstelen brigantyk MTl-TUDÓSÍTÁS Cannes. Bár a kritikusok egyenletesen jó színvonalúnak értékelik a félidején túllépett cannes-i film- fesztivált, Quentin Tarantino Becstelen brigantyk című tegnapi bemutatóját nagy várakozás előzte meg, már csak azért is, mert a sztárhiányban szenvedő rendezvényen ez alkalomból Brad Pitt, a film főhőse végigvonult Angelina Jolie-val a fesztiválpalota vörös szőnyegén. Tarantino a Ponyvaregény 1994-es arany pálmás győzelme óta szinte hazajár a francia Riviéra nagy presztízsű filmmustrájára. Ült már a zsűrielnöki székben is, de idén tíz éve készülgető, s végül nagy sietséggel befejezett második világháborús mozijával érkezett a versenyre. A fim ötletét és címét - Ing- lourious Basterds - Enzo Castella- ri olasz rendező 1978-as produkciójától vette kölcsön. A háborús dráma The Inglorious Bastards címen került harminc éve az amerikai filmszínházakba, s szlogenje szerint a klasszikus Piszkos tizenkettő sztorit dolgozta fel, csak „még piszkosabban”. A Becstelen brigantyk (a magyar forgalmazó is megpróbálta utánozni a szójátékot) Franciaország német megszállásának első évében játszódik. A Pitt alakította Aldo Raine amerikai zsidó katonákból szervez csapatot, hogy bosszút álljanak a nácikon. Pitt és a Salt című produkció forgatásáról befutó párja, Jolié megjelenése pezsdítően hat a gazdasági váláság miatt idén kissé szürkébb külsőségek között zajló fesztiválra, ahonnan a szaklapok tudósításai szerint nemcsak a máskor pazar stúdiófogadások hiányoznak, hanem a mozirajongók tömegei is. Mint írták: a korábbi évek tapasztalataival szemben a vetítésekre kényelmesen be lehet jutni. A Tarantino-film augusztus 20-án kerül a magyar mozikba.
