Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)
2009-05-20 / 114. szám, szerda
14 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 20. www.ujszo.com A geológus nem tulajdonít nagyobb jelentőséget a felmelegedésnek, mert - a barlangok tanúsága szerint - az elmúlt évmilliók során sok klímaváltozás volt „Sokszor jobb a föld alatt, mint fölötte” Valószínűleg csak kevesen tudnak arról, hogy Szlovákiában öt és fél ezer barlang található, s ebből mintegy ezerszáz a Gömör-Tomai Karszt területén. A barlangok mindegyike - még az eddig fel nem fedezettek is - védett természeti képződmény, a nemzeti kulturális kincs része. Ezeknek a föld alatti csodáknak a szlovákiai „főfelügyelője” a rimaszombati Gaál Lajos geológus. SZÁSZl ZOLTÁN Gaál Lajos a Szlovákiai Barlangok Igazgatósága Barlangkezelési osztályvezetője. Germekkorától kötődik a barlangászaihoz, még az 1970-es évek elején tagja lett a Szlovákiai Barlangászok Szövetségének. Bátyja, Gaál József és nagybátyja, Gaál Mátyás volt a rimaszombati barlangászat megalapozója, szinte magától értetődő volt, hogy ő is a csapathoz tartozzon. Óvni a föld alatti világot A rimaszombati gimnáziumi évek után a pozsonyi Komenský Egyetem geológia tanszékén geo- lógusi diplomát szerzett, évekig Pozsonyban dolgozott földtani térképészként, majd a szülőföldhöz kicsit közelebb, Rozsnyón a geológiai kutatóvállalatmunkatársa volt egészen 1984-ig, amikor megalakultak a Körzeti Műemlék és Természetvédelmi Intézetek, ahová sikerült bekerülnie, és azóta is ott tevékenykedik. Igaz, a hivatal neve és szerkezete azóta számtalanszorváltozott. A munka viszont ugyanaz: feltérképezni, védeni, a lehetőségek szerint bemutatni a föld alatti világ értékeit. „Minden barlang természeti érték, még azok is, amelyeket ebben a pillanatban fedeznek fel. Pontos nyüvántartást vezetünk minden természetes úton keletkezett üregről. Nem jártam mindegyik szlovákiai barlangban, mert ez fizikai lehetetlenség lenne, de több százba leereszkedtem már, némelyikbe nem is egyszer. A barlangok nagyon érzékeny természeti képződmények, azonnal reagálnak az időjárás viszontagságaira, az emberi beavatkozásra, a mezőgazdasági és erdészeti munkák által okozott változásokra. Minden barlang környékén szigorúan figyeljük ezeket a történéseket. Sokat utazom, tennivalóm bőven van. A védelemnek megvannak a módszerei, de a jogi védelem kevés, fizikálisán is óvni kell a barlangokat. Sokszor ezt csak a lezárásukkal tudjuk megoldani. Sokszor védőövezetet is kijelölünk, ennek az övezetnek a barlang víz- gazdálkodása és az ivóvízellátás szempontjából van külön jelentősége. Van őrszolgálat is, az országban 47-en dolgoznak természet- védelmi őrként némi tiszteletdíjért, ami pedig nagyon kevés” - állapítja mega barlangász. A barlangász nem klausztrofóbiás Gaál Lajos és csapata számtalan felfedezést tett a környéken. Egyebek közt a Szilistye község melletti Podbaňište barlang felfedezése is az ő érdemük. Ennek a földalatti barlangrendszernek a nagy részét már feltárták ugyan, de még mindig van itt felfedezni- való, még legkevesebb 200-300 méteren nem sikerült átjutniuk, mert ún. szifonok záiják el az utat. Ezen a szakaszon csak a barlangi búvárok tudnak majd átjutni. ,A klausztrofóbia érzését a barlangász nem ismeri. Mi kiválóan érezzük magunkat a legszűkebb járatokban is, sokszor jobb lent a föld alatt, mint fent, mert ott minden gondunkat elfelejtjük. Az általunk kutatott barlangok vízrendszereit - amelyek nagyon fontosak az ember számára - szinte lehetetlen kiismerni, hiszen számtalan esetben meghazudtolta a természet a feltételezéseinket. A Gömör-Tomai Karszt a szívügyem, ide irányul a munkám jó része. Nem mellékes, hogy ez a terület a világörökség része, és én felelős vagyok érte. Sok emlékezetes kutatás fűződik hozzá. Avíz előbb-utóbb olyan kinccsé válik, amit nagyon meg kell becsülni, ezért is az az egyik fontos Gaál Lajos a Derencsényi barlang torkánál (Képarchívum) kutatási terület. Domicán például régebben mindig lehetett csónakázni a Styx folyón, mostanában - részben a globális felmelegedés miatt - már örülünk, ha legalább tavasszal lehet csónakázni. Geológus viszont nem tulajdonítok nagyobb jelentőséget a felmelegedésnek, mert - a barlangok tanúsága szerint - az elmúlt évmilliók során sok ilyen klímaváltozás volt. Sok periódusváltást meg tudunk különböztetni, óriási pulzá- lást lehet látni, de ezek emberi léptékkel nem mérhetők, itt évmilliókban kell gondolkodni” - mondja a barlangokszerelmese. Ritka barlangok, egyedülálló denevérfaj A szakmai munka nem csak a terepen folyik, az íróasztal mögött is sokat ül Gaál Lajos. Innen irányítja a Nemzetközi Speleoló- giai Társaság Pszeudokarsztos Barlangok szekcióját, amelynek a titkári tisztjét tölti be. A napokban jelent meg szlovák nyelven egy érdekes könyve a Gömör- Tomai Karszt Barlangjainak Kialakulása és Dinamikája címmel. Ebben nem foglalkozik ugyan a pszeudokarsztos barlangokkal, de ezek kutatása a másik szakterülete. Az álkarsztos barlangok elég ritkák, de a Rimaszombati járásban lévő Cseres Tájvédelmi Körzetben, az Ajnácskő melletti Pogányváron szép számban találhatók ilyen érdekes geológiai képződmények. A legismertebb az Ebeczky- és a Labirintus-barlang, amelyek közül a Labirintusbarlang ldfejezetten veszélyes. Ebben él egy speciális, sehol máshol nem ismert denevérfaj, amely kiemelten védett. Az ősember otthona „Mindegyik barlang szép vagy valami miatt érdekes. Jó lenne, ha jobban vigyáznánk ezekre a ritka és különleges természeti képződményekre. Sokszor régi idők kultúráinak nyomát találjuk meg régen beomlott barlangokban, mint például az Újvásár (Rybník) melletti Orsókő-bar- langban. Az üreget alig két éve találtuk meg. Itt a felfedezéskor teljes épségben megmaradt kőkorszaki edényre bukkantunk a kollégákkal, és nem mellesleg a barlang falára korommal festett különös jelekre, amelyeket jelenleg holland kutatók vizsgálnak. Nem mondható, hogy az Altamira híres festményeihez hasonlók lennének, de korban szinte biztos hogy azonosak. Mostanában a Nógrádi Geopark kialakításával is sokat foglalkozom, ez a Kiestetek Jövö héten Nemes Gyula borbélyt mutatjuk be. természetvédelmi és turisztikai egység olyan különlegesség, amelynek európai jelentősége lehet. Elégedett ember vagyok, mert azt csinálom, amit szeretek. Vasárnaponként már alig várom, hogy hétfőn folytathassam a munkát” - állítja Gaál Lajos. Sokat utazik, tavaly Japánban járt egy szakmai konferencián, de úgy tűnik, a természetvédelmet ért megszorító intézkedések miatt idén megcsappan az utazások száma. Gaál Lajos szerint a természetvédelem nem lehet politikai játékszer, erről határozott véleményét is elmondta: „Nem lenne szabad spórolni a természetvédelmen, mert ez a jövőről és a jövőnek szól. A helyzet idén nem túl biztató, de a munkát mindenképpen el kell végezni, ha kevesebb pénzből is. Alaposan át kellene gondolni, mire is költ az állam. Ennek a szakmának a támogatását fontosabbnak tartom, mint a milliós emblémák készíttetését.” Az utóbbi napokban sűrűn látogattak a faluba betörők Fényes nappal fosztották ki a lakást Harminchárom kandeláber, padok, hulladékgyűjtő kosarak és virágkonténerek Készül a Duna sétány világítása ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Felsőszeli. Sorozatos betörések történtek az elmúlt napokban a galántai járásbeli községben. Információink szerint csupán egyetlen éjszaka négy lakásba törtek be, majd fényes nappal raboltak ki egy lakást. A betörések egyik károsultja, Czinege Ilona elmondta, a szülei házát rabolták ki. A betörés kora délután történt. Utólag az utcabeliek megállapították, hogy a betörők, hárman voltak, nagydarab kopasz fiatalemberek, egy fehér Fiat gépkocsival közlekedtek, és az utcában több házba is becsöngettek azzal az ürüggyel, hogy használt akkumulátort kínálnak eladásra, de nyilván csak az érdekelte őket, hol nincsenek otthon a háziak. Czine- gééknél éppen nem volt otthon senki. A betörők ezt kihasználva kifeszítették a bejárati ajtót, majd a ház összes helyiségét feldúlták, kiforgatták a szekrényeket, fiókokat. Készpénzt, arany ékszert, mobiltelefont és kisebb méretű értéktárgyakat vittek magukkal. A károsultak szerint a tolvajok még egyszer fordultak volna, ha a szomszédasszony meg nem zavarja őket, legalábbis erre utal az, hogy az emeleti szobában már összekészítették az elektronikai cikkeket. Csakhogy közben a szomszédasszony felfigyelt a kutyaugatásra és kinézett az utcára. A három tettes közül az egyik nyilván az utcán figyelt és mobütelefonon értesíthette a bent lévőket, mert azok kirohantak a házból és elfutottak, majd a sarkon ültek be a fehér Fiatba. A falubeliek elmondása szerint ugyanezek a tettesek korábban egy másik ház körül ólálkodtak, a szomszédok telefonáltak a közelben dolgozó tulajdonosnak, de mire az hazaért, már ném voltak ott a gyanús alakok. Korábban az is megtörtént, hogy éjszaka törtek be egy lakásba. Úgy rámolták ki a földszinti helyiségeket, hogy az emeleten aludtak a háziak. A rendőrségen is érdeklődtünk az ügyben, ám a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva egyelőre nem kívántak részleteket közölni. (gaál) GULYÁS ZSUZSANNA Párkány. Még a turistaszezon előtt elkészül a tavaly júliusban átadott árvízvédelmi gát kivilágítása. A tervek szerint ezzel párhuzamosan padokkal, valamint virágkonténerek és hulladékgyűjtő kosarak kihelyezésével teszik komfortosabbá a Duna-parti sétányt. „Újdonságnak számító közbeszerzési formával, elektronikus licitálással választottuk ki a kivitelező céget. Egy bajmóci vállalat segítségével megközelítőleg ^jelentkező közül sikerült kiszűrni azt a négy vállalatot, amelyek közül végül az Elektro Demar céget választottuk. A 66 ezer eurósra (2 millió korona) tervezett beruházás így lényegesen olcsóbb lesz. A 33 kandeláber kihelyezése 46 ezer euróba (1,4 millió korona) kerül. Ezek a munkálatok legfeljebb egy hónapig tartanak, ezzel párhuzamosan szeretnénk kihelyezni a pihenőpadokat és a hulladékgyűjtő kosarakat is. Előzetes tapasztalataink szerint a padok 5-8 hét alatt készülnek el, így remélhetőleg a turisták érkezése előtt meg tudjuk oldani ezt is. Sajnos a terület tulajdonosától még nem kaptunk engedélyt a parkosításra, így egyelőre virágkonténerek kihelyezésével szeretnénk esztétikailag még vonzóbbá tenni a Duna sétányt” - mondta Proszonits László, az építésügyi bizottság elnöke. A Duna-part fennmaradó részének kiépítése egyelőre várat magára. Öt éve az egész Európában jelen levő Kolping cég vállalta volna ezen részek rekonstrukcióját is. így a Gurgyal és a papírgyár közötti részt - beleértve a most felújított szakaszt is - összefüggő sétány kötötte volna össze. Az utolsó pillanatban viszont a szóban forgó területek a Natura 2000 részévé váltak, ami az Európai Unió egészére kiterjedő természetvédelmi hálózat. Az ide vonatkozó EU-s szabványok értelmében le kellett állítani a tervezett munkálatokat. „Az említett részek a Selmecbányái vízművek tulajdonát képezik, így az ő feladatuk lenne azok rendbetétele. Ha a város vállalja ezeken a területeken a íu kaszálását, ehhez minden esetben a vízművek beleegyezését kell kérnie” - tette hozzá Proszonits. SZÜLŐFÖLDÜNK A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda Levéleím: Szülőföldünk, Lazaretská 12,81108 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-maü: melinda.klein@ujszo.com
