Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)
2009-05-20 / 114. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 20. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ PNEVN1AVAZ Tito egykori jugoszláv elnök özvegye hozzájuthat ahhoz a kétmilliárd dollárhoz, amelyet még a félje helyezett el egy svájci bankszámlán - ezt a következtetést vonta le a Dnevni Avaz boszniai napilap abból, hogy Ivica Dacsics szerb belügyminiszter a napokban találkozott Tito 84 éves özvegyével és gyorsan útlevelet ígért neki. Josip Broz Tito pénzei a svájci bankszámlán a két világháború közötti időkből származnak. Abban az időben a későbbi jugoszláv államfőnek 30% részesedése volt a bécsi Imperial szállodában. A lap szerint Jovanka Broz több mint 30 éve nem férhet hozzá az összeghez. A múlt héten Dacsic belügyminiszter gyors útlevélkiadást ígért az özvegynek, de azt tagadta, hogy a Jovanka Brozzal folytatott beszélgetésén szó lett volna a pénzről, csak Jovanka személyes okmányai voltak terítéken, (mti) Sok múlik az alacsony részvételen, ezért több helyen esélyük van a szélsőjobb, nacionalista pártoknak Elsöprő ellenzéki győzelem lehet A Fidesz győzelmét és elsöprő ellenzéki sikert jósol a június 7-i európai parlamenti (EP) választásokon a Vision Consulting. MT1-ÖSSZEF0GLALÓ Az elemző cég a tíz kelet-európai tagország belpolitikai erőviszonyait vizsgálta meg, és ennek alapján becsülte meg a várható eredményeket. A kutatás szerint az akár kétharmados támogatottságra sem esélytelen Fidesz-KDNP mögött csak az MSZP küldhet biztosan képviselőket az EP-be. Mandátumra még három pártnak van esélye: a radikális jobboldali Jobbiknak, az SZDSZ-nek és a centrista MDF-nek. Az első két párt a szavazatok mintegy 85 százalékát szerezheti meg. A Gyurcsány-kormányt váltó Bajnai-kabinet egyelőre nem változtatott a korábbi tendenciákon: az ellenzéki Fidesz-KDNP pártszövetség feltehetően az egész unió legnagyobb szavazatarányával nyeri meg a júniusi választásokat. Az sem elképzelhetetlen, hogy egy kiütéses ellenzéki győzelem megrop- pantja á kormányt és valószínűbbé teszi az előre hozott választást - írták. Megállapították azt is, hogy a Magyarországon három éve kormányzó MSZP támogatottsága a kilencvenes évek elejét idéző mélységbe süllyedt. Az elemzés szerint ha a keleteurópai régión múlna, továbbra is az Európai Néppárt frakciója lenne a legnagyobb az EP-ben. Azok a pártok, amelyek az ÉPP tagjai, a régió mandátumainak csaknem a felét megszerezhetik, amit azért is érdekesnek tartanak az elemzők, mert ezzel párhuzamosan bizonyos országokban nő a baloldal támogatottsága is. Abból a szempontból, hogy a választók mennyire használják fel az EP-választást a kormánypártok megbüntetésére, nem számít, hogy egy ország a kormányzati ciklus elején, közepén vagy végén tart-e. Három ország a ciklus elején, kettő a közepén, öt pedig a végén van, s a ciklus elején tartó országokban többé-kevgsbé biztos ellenzéki győzelem várható. A válság több helyen is felülírta a hagyományos bal-jobb felosztást. Ahol az ellenzék egy pártja vagy pártcsoportja releváns alternatívaként tud feltűnni, ott hajlamosak a választók büntetni, ahol ideológiailag sokszínű vagy megosztott az ellenzék, a kormánypártok megőrizhetik vezető helyüket. Akkora előnyt azonban, amilyet a Fidesz élvez Magyarországon, sehol nem tapasztaltak a régióban, sőt Nyugat-Európá- ban sem. Sok múlik a várhatóan alacsony részvételen, ezért több helyen esélyük van a szélsőjobboldali, nacionalista pártoknak a bejutásra. Idén Bulgária és Csehország választ új parlamentet, számukra a választás egyben főpróba is. Magyarország mellett Bulgáriában várható komoly ellenzéki siker, Lengyelországban és Szlovákiában is egyértelműen a legnagyobb kormánypártnak áll a zászló. További hat országban bizonytalan a szavazás kimenetele, és legfeljebb enyhe sikert arathat valamelyik politikai erő. Csehországban enyhe baloldali sikert,- Észtországban enyhe kormánypárti fölényt jeleznek, Lettországban kiegyenlített küzdelmet jósolnak. Litvániában kisebb kormánypárti siker, Romániában enyhe jobboldali győzelem várható, Szlovéniában enyhe ellenzéki fölény. A legutóbbi, 2004-es EP-vá- lasztásokon a Fidesz 47,4 százalékot, az MSZP 34,3 százalékot, míg az SZDSZ 7,7 százalékot szerzett. JEGYZET Rangsorolás, csillaghullás PÉTERFISZONYA Az egyik magánbiztosító ismét rangsorolta a hazai egészség- ügyi ellátórendszerbe tartózó kórházakat és gyógyintézeteket. Szerintük a megkérdezett páciensek szubjektív véleményére, illetve az egészségügyi szakértők és partnerek(?) értékelésére elsősorban a betegek jobb tájékoztatása végett van szükség, bár anyagi vetülete is lehet az értékrendnek. Az értékelés kritériumai közt szerepel a regionális fontosság, a páciensek elégedettsége, a szolgáltatások színvonala, a műtétek száma, a betegfelvétel tervezése, a halálozási százalék, a betegellátás időtartama, az ismételt hospitalizáció, de a gyógyulással nem szorosan összefüggő szolgáltatások is. Bár a sorrend a tavalyihoz képest alig változott, egyetlen intézmény sem kapta meg az ötcsillagos minősítést, voltak kórházak, amelyeknek szembe kellett nézniük a csillagvesztéssel (pl. a dunaszerdahelyinek csak három jutott), az ismerőseim és saját tapasztalataim alapján kételkedem az eredményben. Mert: a kritériumokból kiindulva mitől jobbak a pozsonyi Egyetemi Kórház egyes intézményei a csoportba tartozóktól, illetve az általános (vidéki) kórházak között tényleg egykét-háromcsillagnyi a különbség? A kórházban fekvő valóban képes megállapítani, hogy a vezetés megfelelően tervezi-e a betegfelvételt, az orvosok gyorsan és hatékonyan gyógyítják-e a rászorulókat, s ezért megfelelően alakul a betegellátás időtartama, esetleg mitől függ a műtétek száma, vagy mi okozza a halálozási százalék alakulását? Ismerek olyan fővárosi egyetemi kórházat, ahol két hét elteltével - rosszabb állapotban, mint felvételkor - azért küldik haza az idős betegeket, mert - minő véletlen - épp a felmérést végző egészségbiztosító szabta meg, mennyit lehet költeni az ő betegségére. Mivel a kórház nem növelheti az adósságát, a betegeket úgy bocsátják el, hogy nem gyógyították meg őket. Ismerek olyan súlyos kórban szenvedőket is, akiket a négycsillagos kórházban kezeltek, ám amint állapotuk engedte, a járási kórház(uk)ba kívánkoztak, bár az rosszabb minősítést kapott, mivel az „otthoni” közeg lelkileg erősíti őket. Talán elsősorban erre kellene gondolniuk azoknak a megkérdezetteknek, akik minősítették a kórházakat. Hiszen ha maguk a betegek nem tartják fontosnak a járási kórházak fontosságát, előfordulhat, hogy az egészségbiztosító kevesebb pénzért kevesebb szolgáltatást rendel tőle, és nem kizárt a szerződésbontás, tehát a kórház megszűnése sem. Netán ez bújik meg a szubjektiven objektív rangsorolás mögött?! KOMMENTÁR ■■ laMttOSMMM. V ÜSS&i , \ , 1 ÉÉS Költői kérdés CZAJL1K KATALIN Kuriózus helyzet ált elő a Magyar Koalíció Pártjában: az egyébként a kisebbségi-érdekvédelemre épülő párton belül nem tud érvényesülni a kisebbségi akarat. Legalábbis ezt állítja Bugár Béla és csapata, akik most platformok létrehozásához kötik a pártban való megmaradásukat. A helyzet azért is érdekes, mert annak idején a Bugár-féle vezetés volt az,amelymegszüntetteaplatformokműködését,Bugárszerint azért, mert nem volt rájuk igény, hiszen az akkori vezetés meghall- gatta a kisebbségi véleményt is. (Erről valószínűleg érdekeseket tudna mesélni néhány volt ésjelenlegi párttag. ..) De méghaez abban az időben így volt is, akkor sem érthető, hogy miért kellett a platformok működésénekmég a lehetőségét is eltörölni egy olyan politikai alakulatban, amely három pártból állt össze, tehát a vélemények sokszínűsége természetes jellemzője. Ezt a költői kérdést minden bizonnyal Bugár Béla is feltette magának néhányszor az utóbbi napokban, amióta Csáky lemondása helyett a platformoklétrehozása lett a legfőbb feltétele. Míg azonban a pártokon belüli platformok fő funkciój a a különféle ideológiai árnyalatok megjelenítése, addig jelen esetben látszólag csak a hivatalos vezetéssel szembenállókszámára nyújtanának terepet. Látszólag. Ugyanis egyre több olyan hír szivárog ki az MKP-ból, mely szerint itt valójában ideológiai harcról van szó: a Bugár-féle pragmatizmus és a Duray-féle nemzeti irányvonal közti összecsapásról. Ahí- rekszerint Duray Miklós intenzíven szervezi a párt belső struktúráinak támogatását, ami, úgy tűnik, jólis megy neki. Csáky Pálajelek szerint nincs a helyzet magaslatán, hiszen ő a Duray-számy támogatása révén lett a párt elnöke, így nyíltan nem fordulhat szembe ezzel az irányvonallal, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy az irányítás kezd kicsúszni a kezéből. Aplatformok létrehozása így neki is érdekében állhat, hiszen segítséget nyújthatna számára visszaszorítani a királycsináló, de egyre inkább „elkanászosodó” Duray-vonalat. Aválasztókés a szlovákiai magyar közélet szempontjából persze sokkaljobb lenne, ha ezek az ideológiai irányzatok nyíltan csapnának össze. Autonómiát akarunk, és a Beneš-dekrétumok megnyitását, még annak árán is, hogy akár több cikluson keresztül kiszorulunk a kormányzásból, vagy mérsékeltebb, konszenzust kereső politizálást, amely lehetővé teszi, hogy kormányzati pozícióból is tudjuk érvényesíteni érdekeinket? Ezek mind legitim kérdések, melyeket még mindignem tisztáztak, leginkább a mindenáron fenntartandó kény- szeregységmiatt. Sót, magát a kérdésfeltevést fojtották el. Ezértvan az, hogy az MKP álláspontja sok tekintetben olvashatatlan, változó, más a hivatalos vélemény, s más szivárog ki informális utakon. S ez az oka annak is, hogy a két tábor közti harcok kizárólag belső intrikák formájában jelennekmeg. Nagy kérdés, hogy a platformok létrehozása megoldást jelent-e erre a problémára, amely alighanem az MKP természetéből fakad, s már létrejöttének módja belekódolta a párt további fejlődésébe. Még nagyobb kérdés azonban, hogy a Bugár-Csáky ellentét rendezését csak felszínesen, a pártszakadás közvetlen veszélyét kivédendő vezénylik le, vagy úgy, hogy megnyíljon az út a párt mélyebb problémáinak orvoslására is. FIGYELŐ Egyéves a lengyeligazolvány Bő egy éve lépett hatályba a lengyeligazolványról szóló törvény, amely az anyaország határain túl élő lengyeleknek nyújt kedvezményeket. Az első év tapasztalatairól nyilatkozott az MTI-nek Lukasz Ab- garowicz szenátor, a határokon túli lengyelekügyeivel foglalkozó szenátusi bizottság elnökhelyettese és Artur Kozlowski, a szenátus határokon túli lengyelek irodájának igazgatója. Az igazolvány tulajdonosa díjmentes, többszöri határádépésre jogosító, hosszú távú vízumot kap, külön engedély nélkül vállalhat munkát, a lengyel állampolgárokkal azonos feltételekkel indíthat vállalkozást Lengyelországban, jogosult ottani egészségügyi ellátásra, az iskolák igénybevételére, és ingyenesen látogathatja a lengyel múzeumokat. A lengyeligazolványnak főként a történelmi Lengyelország egykori keleti területein és a szovjet utódállamokban élő lengyelek számára van jelképes jelentősége: megerősíti a lengyel nemzethez való tartozásukat, megkönnyíti a kapcsolattartást az anyaországgal. Megszerzésének egyik feltétele a lengyel nyelv ismerete, ezért a határon túli lengyel fiatalok körében újabban nő az anyanyelv tanulása iránti érdeklődés. Adokumentumotavar- sói belügyminisztérium állítja ki, és a helyi konzulátusokon vehetik át az igénylők. Számuk az elmúlt egy évben 25 700 volt, amely nem túl nagy, hiszen az említett területeken 2 millió 200 ezer lengyel származásúemberéi. A lengyeligazolvány iránt főleg Ukrajnában, Fehéroroszországban, Litvániában és Lettországban mutatkozik érdeklődés. Az ukrán hatóságok nem gördítenek akadályokat a procedúra útjába. Fehéroroszországban már vannak problémák, a Lukasenka- rendszer kezdetben úgy ítélte meg, hogy a törvény fenyegetést jelent a fehérorosz államnak. Később a fehérorosz elnök „ártalmatlannak” minősítette a lengyeligazolványt, de az adminisztratív akadályok megmaradtak. Litvániában és Lettországban kisebb az érdeklődés. EU- tagországokról lévén szó, a határok nyitottak, az anyaországgal való kapcsolattartás akadálytalan, (mti)
