Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)

2009-05-18 / 112. szám, hétfő

HUJ U 'I! Iu.JHIIIUI1II1Ii1i1IiILlI ftlLLI 11111 MlllfJHiU 11 iilil J IU 1111J1 , II 4 Külföld ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 18. www.ujszo.com RÖVIDÉI! Tízezrek az államfő ellen Tajpej. Tízezrek tüntettek tegnap Tajvan fővárosában a Peking-barát államfő politi­kája ellen, tavaly augusztus óta immár harmadik alka­lommal. A demonstrálok szerint Ma Jing-zsou elnök „eladta Tajvant” Kínának. (MTI/Reuters) Az EU elítéli a homofóbiát Brüsszel. Mindenkit egy­formán megilletnek az em­berijogok, szexuális orientá­ciótól, illetve nemi identitás­tól függetlenül - áll az Euró­pai Unió elnöksége nyüatko- zatában, melyet a homofóbia elleni vüágnap alkalmából tett közzé tegnap. Az EU az azonos nemitekhez vonzó­dok ellen irányuló demonst­rálást az emberi méltóság megsértésének tekinti, (m) Cura9ao önálló lesz Hága. Curasao, a karib- tengeri üdülőparadicsom önálló részállammá válik a Holland Királyságon belül - így döntött a kicsiny sziget lakossága a pénteki népsza­vazáson. (MTI/dpa) Pakisztán: több mint ezer halott Iszlámábád. Ezernél több felkelő halt meg eddig, bázi­saik és kiképzőközpontjaik pedig megsemmisültek hiva­talos pakisztáni adatok sze­rint abban az offenzívában, amelyet a hadsereg három hete indított a szélsőséges tá- libok ellen az ország észak- nyugati részén. (IVm/AFP) Mianmar: újabb szankciók Washington. Barack Obama amerikai elnök egy évvel meghosszabbította a Mianmart irányító katonai junta elleni büntetőintézke­déseket. Az USA röviddel az­után döntött az intézkedések meghosszabbításáról, hogy az egykori Burmában bírósá­gi eljárás indult az ország leg­ismertebb ellenzéki vezetője, Aung Szán Szú Kji ellen a házi őrizet szabályainak megsze­géséért. (MTI/AP/AFP) Nem fogadja a dalai lámát Rotterdam. A hollandiai tibeti közösség élesen támad­ja a holland kormányfőt, amiért az nem hajlandó fo­gadni az országba érkező da­lai lámát. Jan Peter Balke­nende a dalai lámával kap­csolatos kínai érzékenység­gel magyarázza döntését. Nicolas Sarkozy vagy Angela Merkel fogadták Tibet emig­rációban élő szellemi vezető­jét. A dalai láma a holland parlament meghívására ér­kezik az országba, (mti) Kritikusai szerint az amerikai elnök hátat fordít saját választási ígéreteinek a kubai fogolytábor ügyében Felemás Barack Obama Guantánamo-politikája Párizs/Washington. Szaba­don engedtek pénteken egy guantánamói foglyot, akit Franciaország fogadott be. Barack Obama azonban folytatni kívánja a terror­gyanús foglyok ellen pere­ket folytató katonai bizott­ságok tevékenységét. MTl-ÖSSZE FOGLALÓ A szabadon eresztett fogoly, Lakhdar Boumediene nem francia állampolgár; a párizsi kormány gesztust akart gyakorolni az Oba- ma-kormány felé a volt fogoly be­fogadásával. A 43 éves férfit öt honfitársával együtt 2001-ben fogtak el Boszni­ában. Az volt a vád ellenük, hogy pokolgépes merényletet terveztek a szarajevói amerikai nagykövet­ség ellen. Egy amerikai bíróság ta­valy novemberben rendelte el a hat terrorgyanús személy közül öt szabadlábra helyezését azon az alapon, hogy az ellenük szóló bi­zonyítékok nem hitelesek. Aki legyőzte Busht Boumediene 2006 végén éhség- sztrájkba kezdett több éve tartó bebörtönzése elleni tiltakozásul. Az algériai férfi volt a guantána­mói foglyokat képviselő megneve­zett felperes abban a mérföldkövet jelentő ügyben, amelynek a végén a legfelsőbb bíróság úgy határo­zott: a foglyok szövetségi bírósá­gokhoz fordulhatnak jogorvosla­tért. A Boumediene v. Bush ügy­ként elhíresült per végén kiterjesz­tették az önkényes letartóztatá­sokkal szemben védelmet nyújtó habeas corpus alkotmányos jogot a guantánamói foglyokra. Amerikai bíróságok azóta 25, köztük 17, a kínai muzulmán ujgur kisebbséghez tartozó fogoly sza­badon bocsátását rendelték el. A The Washington Post szerint az Obama-kormány diplomáciai egyeztetéseket kezdett európai és más országokkal guantánamói foglyok befogadásáról. Olyan fog­lyokról van szó, akiknek a szaba­don bocsátását már elrendelték, de nem engedhetők vissza hazá­jukba, mert ott valószínűleg kínzás vagy üldöztetés várna rájuk. Az amerikai kormány állítólag több európai országgal tárgyal guantá­namói börtönből kiszabadult személyek befogadásáról. Maradnak a katonai bizottságok Nagy felháborodást keltett vi­szont a Fehér Ház döntése, misze­rint felújítják a guantánamói ter­rorgyanús foglyok ellen korábban pereket folytató katonai bizottsá­gok tevékenységét. A határozat ellen számos jog­védő csoport nyilatkozott. Szerin­tük a guantánamói foglyokat a szövetségi igazságszolgáltatás rendszerében lehet és kell bíróság elé állítani. Jogvédők emlékeztet­tek: Obama az elnökválasztási kampányban élesen bírálta a Bush-kormányt a szerinte mélyen elhibázott katonai bíráskodás rendszere miatt. Nem tudni, meddig lesznek börtönben A Fehér Ház előzetesen úgy tá­jékoztatott: arról egyelőre nincs döntés, hogy meddig lesznek bör­tönben az eddig is vádemelés nél­kül rács mögött tartott személyek. Obama a napokban azt is közölte, hogy a kormány mégsem hozza nyüvánosságra az iraki és afga­nisztáni terrorgyanús foglyokkal szemben alkalmazott durva valla- tási technikákról készült fotókat. Obama januári hivatalba lépése után szinte órákon belül beszün­tette a guantánamói katonai bi­zottságok működését, felülvizsgá­latot rendelt el az ügyben. Béke Srí Lankán Véget ért a polgárháború Colombo. A Sri Lanka-i tamil lázadók a hétvégén elismerték vereségüket, és bejelentették, hogy a polgári lakosság védelme érdekében leteszik a fegyvert. A lázadók közleménye szerint a Tamil Eelam Felszabadító Tigri­sei szervezetnek nem maradt más választása, ha nem akarja, hogy a kormányhadsereg támadásainak újabb civüek essenek áldozatul. A hadsereg közölte, hogy a végharcban katonái megöltek legkevesebb hetven lázadót, akik polgári ruhába öltözve megpróbáltak kimenekülni a hadsereg ostromgyűrűjéből. Mahinda Radzsapaksze államfő bejelentette: véget ért a negyed- százada tartó polgárháború. Sri Lanka városainak utcáin tegnap több ezer ember ünnepelte a há­ború végét. Az ENSZ szerint január 20-a és május 7-e között hétezer pol­gári személy halt meg a harcok­ban, és további 16 ezer megse­besült. Jogvédő szervezetek és külföldi kormányok a kormány­hadsereg számlájára írják a civil áldozatok magas számát, (m) Ügyvedjei szerint Tóásó Előd csak sporttevékenységgel foglalkozott A Székely Légióhoz vezetnek a szálak MTl-HÍR Tóásó Előd. Csak sporttevékenységet folytatott? (TASR/AP-felvétel) La Paz/Budapest. Tóásó Előd ügyvédjei tagadják, hogy véden­cük egy szeparatista légióban te­vékenykedett volna; állításuk sze­rint a fiatalember egy sportklub tagja volt. Az előzetes letartóztatásba he­lyezett Tóásó Elődöt április 18. óta a La Paz-i San Pedro börtönben tartják fogva, és terrorizmussal gyanúsítják a bolíviai hatóságok. A La Prensa című bolíviai napilap hétvégi számában úgy fogalma­zott, hogy Európából származó in­formációk szerint Tóásó a szélső- jobboldali Székely Légió tagja. Rigoberto Paredes, Tóásó ügy­védje visszautasítja, hogy védence ilyen légiós lenne. Közölte, hogy a magyar államtól kapott tájékozta­tás szerint Tóásó Előd nem része­sült katonai kiképzésben és bün­tetlen előéletű. Tóásó Edit az El Deber című bo­líviai napilapnak megerősítette, hogy öccse tavaly novemberben utazott Bolíviába Rózsa Flores Eduardo meghívására, aki azt ígérte neki, hogy megismerheti Dél-Amerikát, szerepelhet egy filmben és informatikusként dol­gozhat, amivel jól kereshet. Tóásó Edit szerint a Székely Légió nem félkatonai szervezet, hanem egy erdélyi fiatalok számára szerve­zett klub, amelynek fő feladata sporttevékenységek szervezése, s tagjai hegyitúra-versenyeken vet­tek részt. A Los Tiempos című bolíviai na­pilap szerint Révész Tibor, a Szé­kely Légió vezetője december 11. és január 11. között Bolíviában tar­tózkodott. A bolíviai képviselőház különleges bizottságában felme­rült az a gyanú is, hogy Révész több volt egy szolgáltatónál. César Navarro, a bizottság kormánypárti elnöke Révészt és az április 16-i kommandós akcióban - Rózsával és Magyarosi Árpáddal együtt - Santa Cruzban megölt Martin Mi­chael Dwyert kapcsolatba hozta az amerikai Központi Hírszerző Ügy­nökséggel (CIA), mert mindketten egy olyan társaságnak dolgoztak, amely Kuvaitban nyújt biztonsági szolgáltatásokat. Elfordulnak a választók a nagy pártoktól a költségbotrány miatt Nem ússzék meg a brit politikusok MTl-ÖSSZEFOGLALÓ London. Úgy tűnik, a brit válasz­tók nem hagyják megtorolatlanul a politikusok botrányait. Egy tegnapi kimutatás szerint a britek példátlan arányban fordultak el a nagy par­lamenti pártoktól az utóbbi évtize­dek legnagyobb belpolitikai botrá­nyát kavaró képviselői költségtérí­tési ügy nyomán. A The Daüy Telegraph leleplező riportsorozatban közli immár tíz napja, hogy a kormányzó Munkás­párt és az ellenzéki Konzervatív Párt alsóházi képviselői müyen in­dokokkal nyújtottak be költségtérí­tési igényeket az elmúlt években. Előfordult a visszatérítési szám­lák között helikopter-leszállóhely kialakítása, és akadt olyan képvise­lő, aki fürdőszobai bojlerénekjavít- tatására igényelt vissza több ezer fontot, mert a készülék túl forróra melegítette fel fürdővizét. A legna­gyobb összegeket a képviselői la­kásként bejelentett ingatlanok fel­újítási költségei után számolták el a parlament tagjai. Egyes esetekben kiderült, hogy vidéki nyaralókról vagy hozzátartozók lakásairól van szó, és előfordult, hogy a közkölt­ségen renovált ingatlant a felújítás után a képviselő több százezer fontért eladta. Az ügy kipattanása után Gordon Brown miniszterelnök és David Cameron, a Konzervatív Párt vezé­re egyaránt nyilvánosan elnézést kért. Ezzel azonban már nem tud­ták elejét venni a fő pártokba vetett választói bizalom súlyos mértékű eróziójának. A The Independent on Sunday megbízásából elvégzett or­szágos kimutatás szerint jelenleg a választásra jogosultak 40 százalé­ka nem hajlandó a három nagy par­lamenti párt egyikére sem voksol­ni. Ezen belül 23 százaléknyian valószínűtlennek mondták részvé­telüket a következő választáso­kon, ami a hasonló nagy-britanni- ai felmérések történetében példát­lanul magas arány. Az RMDSZ az európai fórumokhoz fordul Leváltották a magyarokat MTl-JELENTÉS Bukarest. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára elfogadhatatlan a romá­niai magyar intézményvezetők le­váltása, ezért az Európa Tanács­ban és az Európai Unióban is fölve­ti a kérdést. Markó Béla RMDSZ-elnök sze­rint a tiltakozás számos formájával fog élni a párt, így a héten Hargita megyében tüntetést szerveznek, de nemzetközi fórumokon - az Eu­rópa Tanácsban és az Európai Uni­óban is fellépnek az etnikai ará­nyok tiszteletben tartása érdeké­ben. Markó felháborítónak nevezte, hogy leváltották a magyar szak­embereket például a 85 százalék­ban magyarok lakta Hargita me­gyében, ahol eddig is csak 50 szá­zalékos volt a magyar szakembe­rek jelenléte a kormányhoz tarto­zó megyei intézmények élén. A kommunista rendszerben is elkép­zelhetetlen volt, hogy a 39 száza­lékban magyarok lakta Maros me­gyében a közoktatást irányító tan­felügyelőségen nem akad egyet­len magyar pedagógus sem. Indiában az eddig kormányzó erők nyertek Stabil parlamenti többség MTl-JELENTÉS Újdelhi. 1991 óta a legjobb eredményét érte el a parlamenti választásokon a kormányzó Indiai Nemzeti Kongresszus Párt, és szö­vetségeseivel együtt várhatóan folytatja a kormányzást. Manmohan Szingh miniszter- elnök szombaton bejelentette pártja győzelmét. Az ellenzéki, hindu nacionalista Bháratíja Dzsanata Párt (BJP - Indiai Nép­párt) elismerte vereségét. Az előzetes eredmények alap­ján a Kongresszus vezette koalíció 254 helyet szerzett az 543 fős par­lamentben, és ezzel behozhatat­lan előnyre tett szert a BJP-vel szemben, amelynek meg kell elé­gednie 153 mandátummal. A bal­közép Kongresszus pártnak azon­ban szövetségeseivel együtt sem sikerült megszereznie az önálló kormányzáshoz szükséges abszo­lút többséget, vagyis más pártok támogatására szorul a kormány- alakításban. Indiát az elmúlt két évtized nagy részében koalíciós kormányok irányították. Szingh kijelentette, hogy szi­lárd, erős kormányt akar, amely elkötelezett a világi értékek iránt, nyilvánvaló utalással hindu naci­onalista ellenfelére. A választási részvétel 60 százalék körül ala­Sonia Gandhi,a Kongresszus Párt vezetője (SITA/AP-fotó) kult. A parlamenti választások április 16-án kezdődtek, ám szer­vezési és biztonsági okokból a szavazást öt választási napra osz­tották el.

Next

/
Thumbnails
Contents