Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)
2009-05-14 / 109. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 14. www.ujszo.com Lettország nem tud fizetni Riga. Lettország nem tudja fizetni a nemzetközi szervezetekben betöltött tagságából adódó költségeit. Az ország január óta fennálló fizetési hátraléka a NATO és az EBESZ felé meghaladja a 200 ezer eu- rót. Lettország egyike a gazdasági válság által legsúlyosabban érintett európai országoknak. (MTI/APA) Korrupt az Eurojust elnöke Lisszabon. Korrupció gyanújával fegyelmi eljárás indult kedden Portugáliában a helyettes államügyész ellen, aki egyben az Európai Unió ügyészi együttműködési ügynökségének, az Eu- rojustnak az elnöke. Jósé Luis Lopes da Mota a gyanú szerint nyomást gyakorolt a nyomozó hatóságokra, hogy minél előbb zárják le a Freeport-ügy néven ismertté vált korrupciós vizsgálatot. (MTI/Reuters/AFP) Beválasztották Magyarországot Washington. Beválasztotta Magyarországot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába kedden a világszervezet Közgyűlése. A kelet-európai csoportból Magyarország mellett Oroszország került' be a testületbe. Az Emberi Jogi Tanácsba 18 országot választottak be. Olyan államok is bekerültek a testületbe, mint Kína, Kuba és Sza- úd-Arábia, amelyek emberi jogi teljesítményét élesen bírálják. Václav Havel volt cseh köztársasági elnök színjátéknak nevezte a The New York Times hétfői számában az ENSZ-testület megüresedő helyeinek betöltését, mivel a jelöltek egy része köztudomásúlag alkalmatlan a tagságra, (m) A románok „kevésbé okosak” Brüsszel. Egy jobboldali dán EP-képviselő szerint a románok és a bolgárok kevésbé okosak, mint a dánok, mégis sokkal több szavuk és befolyásuk van az Európai Parlamentben, mint Dániának. Mogens Camre, a Dán Néppárt politikusa eddig a Nemzetek Európájáért Unió nevű frakció tagja volt az EP-ben. A frakció olyan, erősen jobboldali pártok EP-képvi- selőit tömöríti, mint például az olasz Északi Liga vagy az ír Fianna Fail. Camre már nem indul a júniusi EP-vá- lasztásokon. A Dán Néppárt vezetője védelmébe vette párttársát, aki szerinte nem az intelligenciáról, hanem arról beszélt, hogy a keleteurópai országok „rendetlenek”. A párt szerint Bulgária és Románia EU-csat- lakozása katasztrofális következményekkel járt az unió számára.(MTI) Glavast civilek meggyilkolásáért ítélték el Elfogták a háborús bűnöst MTl/APA-JELENTÉS Szarajevó. Bosznia-Hercegovinában őrizetbe vették a Horvátországban háborús bűnök miatt elítélt Branimir Glavas horvát parlamenti képviselőt. A politikust egy Interpol által kiadott elfogatóparancs alapján vették őrizetbe. Az 52 éves szélsőjobboldali képviselőt múlt pénteken tíz év börtönre ítélte egy zágrábi bíróság szerb civilek ellen elkövetett háborús bűnök miatt. A testület bizonyítottnak találta, hogy öt vádlotttársával felelősség terheli hét szerb haláláért, akiket 1991-ben Eszéken gyilkoltak meg. Glavas az ítélethirdetés elől Bosznia-Hercegovinába menekült. A politikus 2008 novembere óta bosznia-hercegovinai állam- polgársággal is rendelkezik, és az ottani alkotmány kimondja, hogy Bosznia-Hercegovina saját állampolgárát más országnak nem adhatja ki. Horvátországnak és Bosznia-Hercegovinának kölcsönös kiadatási egyezménye sincs, ezért valószínűleg rendőrségi kihallgatása után a képviselőt ismét szabadlábra helyezik. A volt tábornok Eszék védelmét irányította az 1991 és 1995 közötti délszláv háborúban, s a helyi média szerint élet és halál ura volt a Dráva-parti városban. Konkrétan azzal vádolták, hogy félkatonai alakulatot szervezett Eszéken 1991-ben, és szerbek elrablására, megkínzására és meggyilkolására adott parancsot alárendeltjeinek. Glavas volt az első magas rangú politikus, akit hivatalosan háborús bűnökkel vádoltak meg Horvátországban. A perében született zágrábi ítélet nem jogerős, fellebbezést nyújthat be ellene. Vizsgálják: bíróság elé állhat-e a 89 éves férfi? Jó Demjanjuk állapota MTl-HÍR Berlin. Német igazságügyi illetékesek szerint a háborús bűntettekkel vádolt John Demjanjuk egészségi állapota kielégítő ahhoz, hogy továbbra is börtönben tartsák fogva. Jochen Menzel, a sta- delheimi büntetés-végrehajtási intézet igazgatóhelyettese azt mondta, Demjanjuk állapota nem is a korának megfelelő, hanem jobb annál, mint ami egy 89 éves ember esetében elvárható. Az ukrán származású feltételezett náci háborús bűnöst kedden szállították repülőgépen az Egyesült Államokból Münchenbe, majd a stadelheimi büntetés-végrehajtási intézetben helyezték el. A német ügyészek most arra keresik a választ, hogy a súlyos bűnökkel megvádolt férfi tárgyalásképes-e, azaz egészségi állapota lehetővé teszi-e, hogy teljes szellemi és fizikai képességei birtokában figyelemmel kísérje a perét. A megfelelő vizsgálatok akár három hétig is eltarthatnak. A müncheni ügyészség márciusban adott ki elfogatóparancsot Demjanjuk ellen azzal a váddal, hogy a II. világháborúban náci haláltáborok őreként 29 ezer esetben bűnsegéd volt emberölésben. Az egykori autógyári munkás tagadja, hogy bűnös lenne; azt állítja, hogy a szovjet hadsereg katonájaként 1942-ben német fogságba esett, majd 1944-ig német börtöntáborokban volt, és semmi köze a holokauszthoz. Szakértők ezt az állítást már csak annak alapján is kétségbe vonják, ami a szovjet hadifoglyokat őrző német táborokra jellemző volt. A táborokban - például Chelm- nóban, ahol 1942 tavaszán történt fogságba esése után Demjanjuk is raboskodott - a foglyok gyakorlatilag nem kaptak enni. Ráadásul a szabad ég alatt kellett hálniuk, mivel a kevés barakkban csak egy töredéküknek jutott hely. A rabok egy része a biztos éhhaláltól érzett félelmében csapott fel segédszolgálatosnak az SS-hez. Közéjük tartozott Demjanjuk is, máskülönben nem élhetett volna túl két év német hadifogságot - állítják szakértők. A katolikus egyházfő látogatásától a palesztinok várnak többet Izraeli kritika XVI. Benedeknek Voronin házelnök lett Moldávia új elnököt választ Chisinau. Május húszadikára tűzte ki tegnap a moldovai parlament az elnökválasztást az országban. Parlamenti elnökké választották Vladimir Voronin leköszönő moldovai államfőt, a kormányzó kommunista párt vezetőjét 60 képviselő támogatta a 101 tagú moldovai parlamentben. Az ellenzéki pártok bojkottálták a szavazást, és saját jelöltet sem állítottak. A törvényhozásnak most új államfőt kell választania. Voronin harmadszor nem indulhatott az államfői tisztségért. A 2001 óta hatalmon lévő kommunisták ugyan megnyerték az áprilisi parlamenti választásokat, de a jelöltjük megválasztásához szükséges 61 helyett csak 60 mandátummal rendelkeznek. Ha két fordulóban sem sikerül megválasztani az új államfőt, akkor új általános választásokat kell kiírni. Az ellenzék azzal vádolja a kommunista pártot, hogy csalással szerezte meg a parlamenti többséget, ezért követeli a választások megismétlését. Hasonló követelésekkel éles utcai demonstrációk is zajlottak a moldovai fővárosban. A kommunisták elutasították a választási csalások vádják, amit egyébként külföldi megfigyelők sem támasztottak alá. (mti) Izrael kritikát, a palesztinok reményeket fűznek a pápa látogatásához (SIT A/AP-fe I véte I Jeruzsálem. Támogatását fejezte ki az önálló palesztin állam létrehozása mellett XVI. Benedek Betlehemben. Izraeli kritikusok szerint a pápa nem tanúsított elegendő együttérzést a holokauszt áldozataival. ÖSSZEFOGLALÓ A katolikus egyházfő tegnap izraeli útja keretében Ciszjordániá- ba látogatott. Kijelentette: a Szentszék támogatja a palesztin népnek a „szuverén hazához való jogát ősei földjén, biztonságban és békében élve szomszédaival nemzetközileg elismert határain belül.” Ez némi eltérést jelent hétfői nyilatkozatához képest, amikor Tel Avivban még csak azt mondta, támogatja, hogy „mind az izraeli, mind a palesztin nép saját hazájában élhessen, biztos és nemzetközileg elismert határok között”. A katolikus egyházfő egyúttal türelemre szólított fel, s elsősorban a fiatalokat intette, hogy ne engedjenek az erőszak és a terrorizmus csábításának. Egyúttal mélységes együttérzéséről biztosította az év eleji izraeli offenzíva szenvedései miatt a Gázai övezet lakosságát. XVI. Benedek találkozott Mah- múd Abbász palesztin elnökkel, aki elítélte a palesztin területek izraeli megszállását, és felhívta a figyelmet arra, hogy Izrael elválasztó falat épít Ciszjordániában, és olyan intézkedéseket hoz, amelyek elszigetelik Kelet-Jeruzsále- met a palesztin területektől,,,A Kelet-Jeruzsálem körüli fal megakadályozza a keresztények eljutását a Szent Sír templomához, a muzulmánokét pedig az al-Aksza mecsethez” - mondta Abbász. A palesztinok nagy reményeket fűznek a katolikus egyházfő első látogatásához. Abban bíznak, hogy XVI. Benedek jelenléte a térségben felhívja a nemzetközi nyilvánosság figyelmét a palesztin nép helyzetére. A pápa közel-keleti útját azonban kritikusan szemlélik Izraelben, amiért nem tanúsított elegendő együttérzést a zsidók szenvedései iránt a holokauszt idején. Reuven Rivkin, az izraeli parlament elnöke az egyházfő Hitler- jugendbeli tagságára emlékeztetett, s elítélte hétfői, a Jad vasem holokauszt-emlékműnél mondott beszédének hideg hangvételét. Ma Názáret városában tart misét a pápa, s Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel is találkozik. Holnap tér vissza a Vatikánba, (mti, tasr) Ali Agca Vatikánba megy Megtért a pápa merénylője Ankara. Áttérne a kereszténységre Mehmet Ali Agca, az a török férfi, aki huszonnyolc évvel ezelőtt merényletet kísérelt meg a néhai II. János Pál pápa ellen. A férfi ügyvédje útján tudatta tegnap, hogy a Vatikánban szeretné felvenni a keresztséget azután, hogy januárban kiszabadul a börtönből. Agca ezenkívül ellátogatna II. János Pál sírjához, és szívesen találkozna a római katolikus egyház jelenlegi vezetőjével, XVI. Benedekkel is. Ali Agca 1981. május 13-án lőtt rá II. János Pálra a római Szent Péter téren, életveszélyesen megsebesítve a katolikus egyházfőt. A helyszínen elfogták, és egy olasz bíróság elítélte. János Pál azonban megbocsáj- tott neki, s börtönében is felkereste. Agca tizenkilenc év után szabadult a börtönből. Jelenleg egy újságíró meggyilkolása miatt kiszabott börtönbüntetését tölti egy Ankara melletti fegyintézetben. (MTI/AP) Még 30 Tienanmen téri tüntető raboskodik 20 éve vannak börtönben Megszavazta az olasz parlament Silvio Berlusconi csomagját Bűntény lett az illegális bevándorlás MH/AP-JELENTÉS Róma. Megszavazta szerdán az olasz parlament alsóháza azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében bűncselekménynek minősül, és ötezertől tízezer eu- róig terjedő pénzbüntetéssel sújtható az illegális bevándorlás. A módosítás értelmében bűncselekményt követ el, aki engedély nélkül lép be Olaszországba, illetve áld jogellenesen tartózkodik olasz földön. Az új szabályozást még a szenátusnak is jóvá kell hagynia. A voksoláson - amelyet a Silvio Berlusconi vezette jobbközép kormány mögött álló parlamenti többség bizalmi szavazásnak minősített - 316 képviselő támogatta a módosítást 258 ellenében. A Berlusconi-kabinet igyekszik megfékezni az illegális bevándorlók áradatát. Tavaly több mint 31 ezer ember folyamodott menekültstátusért az olasz hatóságokhoz. Ez azt jelenti, hogy Olaszországban nyújtották be a negyedik legtöbb menekültkérelmet a világon az Egyesült Államok, Kanada és Franciaország után. Élénk nemtetszést váltott ki a múlt héten az olasz hatóságoknak az a döntése, hogy visszairányítottak Líbiába nagyjából 200 menekültet, akiket a Földközitengeren tartóztattak föl nemzetközi vizeken, amint lélekvesz- tőkön az olasz partok felé igyekeztek. Az ENSZ, a Vatikán és emberi jogi szervezetek is határozott felháborodásuknak adtak hangot, szerintük az olasz vezetés az eljárással megsértette a nemzetközi jogot. Az illegális bevándorlást kriminalizáló törvénymódosítással együtt szigorítják például a szexuális bűncselekményekért kiszabható büntetéseket is. MT1/AP-JELENTÉS Peking. Mintegy harminc ember ül még mindig börtönben Kínában a húsz évvel ezelőtti Tienanmen (Tiananmen) téri, demokráciát követelő tüntetések miatt, amelyet a hadsereg vérbe fojtott. A még raboskodó embereket azért börtönözték be, mert katonai teherautókat gyújtottak fel, különböző eszközöket tulajdonítottak el, illetve mert megtámadták a katonákat 1989. június negyedikén, amikor a hadsereg megkezdte kiszorítani a Peking belvárosában lévő Tienanmen térről a diákok vezette tüntetőket. A Dui Hua emberi jogi szervezet tegnap nyilvánosságra hozta 16 bebörtönzött nevét, azokét, akikről a kormánytól kapott vagy a korábbi raboktól szerzett tájékoztatás szerint megerősítették, hogy börtönben vannak, vagy csak úgy vélik. Valószínűleg egy tucatnyi további bebörtönzött neve nem ismert. Az új adatok segíthetnek tisztázni egyes függőben maradt kérdéseket az akkori megmozdulásról. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma egy évvel ezelőtt úgy vélekedett, hogy körülbelül 50-200 ember raboskodik még a kínai börtönökben a húsz évvel ezelőtti tüntetések miatt.
