Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)

2009-05-14 / 109. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 14. Kultúra 9 A legendás orosz Alexandrov Együttes fellépését világszerte hatalmas siker és ováció kíséri Felejthetetlen élmény látni őket (Képarchívum) A világ legnagyobb férfikóru­sa, a legendás Alexandrov Együttes júniusban Szlová­kiában turnézik. A maga ne­mében egyedülállónak szá­mító katonai művészeti együttes többször is járt már az utóbbi években hazánk­ban, ám a mostani látogatást a „legek” jellemzik: ez lesz az Alexandrov Együttes eddigi leghosszabb szlovákiai tur­néja, és legelőször kíséri el őket külföldre az „utánpótláscsapat”, a húsz- tagú gyermekegyüttes. MISLAY EDIT Az Alexandrov Együttes Orosz­ország egyik „legkelendőbb mű­vészeti exportcikkének” számít, nevük már hosszú ideje fogalom: a világ bármely részén járnak, mindenütt hatalmas siker és ová­ció kíséri fellépésüket. Ami nem kis szó, elvégre több mint hatvan országban (egyebek közt a Vati­kánban is) koncerteztek már. Oroszország nagyon is tudatában van annak, hogy az Alexandrov Együttes révén mekkora „adu” van a kezében - ezt az is jelzi, hogy a nemzetközi Eurovíziós Dalfesztivál döntőjének idei há­zigazdájaként Moszkva a kedd esti első elődöntőben „cseme­geként’ az Alexandrov Együttest is színpadra állította. Ezúttal is a tőlük megszokott fantasztikus teljesítményt nyújtották, de nem árulok el nagy titkot azzal, ha ki­jelentem: élőben látni és hallani őket még nagyobb, emlékezete­sebb élmény. Produkciójuk ér­zelmi hatása alól nehéz szaba­dulni. Mintegy kétórás műso­rukból nem hiányoznak az orosz népdalok, a kórusművek, a népszerű operamelódiák, és az Alexandrov tisztelettudó ven­dégként mindig a vendéglátó or­szág egy-egy közkedvelt dalával is meglepi a közönséget. Van mi­ből válogatniuk, hiszen reperto­árjuk rendkívül gazdag, több mint kétezer zeneszám alkotja. Az Alexandrov Együttes tavaly ünnepelte megalakulásának nyolcvanadik évfordulóját. Az azóta világhírűvé vált katona művészeti csoport létrehozója Alekszander Vasziljevics Alek- szandrov orosz zeneszerző, kar­mester volt (ő szerezte egyebek közt a volt Szovjetunió himnu­szának zenéjét, amely 2001-től - új szöveggel - Oroszország nem­zeti himnusza), aki az együttes számára is rengeteg zeneszámot komponált. A kezdetekkor, 1928-ban per­sze korántsem volt ilyen a népes a csapat, mint napjainkban: mindössze nyolc énekes, két tán­cos és egy előadóművész alkotta. Az alapító és névadó Alekszander Alekszandrov 1946-ban bekövet­kezett halála után a vezetést fia, Borisz Alekszandrov vette át, aki az együttessel igyekezett folytat­ni és tovább ápolni és édesapja által elkezdett hagyományt. 1948-ban, megalapításának 20. évében az Alexandrov Együttes már 313 tagot számlált. Szlová­kiába azért nem ekkora csapattal, hanem „mindössze” 120 taggal érkezik a férfikórusból (ez a leg­népesebb), zenekarból, tánckar­ból és szólistákból álló együttes, plusz a húsztagú gyerekcsoport­tal. (Az együttes elszállásolása így nem kis fejtörést okozott a szlovákiai turné szervezőinek: akad olyan város, ahol három szállodát is le kellett foglalniuk.) Napjainkban Leonyid Malév vezetése alatt működik az Ale­xandrov Együttes, amelynek egyik különlegessége saját meg­látásuk szerint az, hogy a klasszi­kus komolyzenei hangzást nép­zenei motívumokkal vegyítik, s a rézfúvós hangszereket a klasszi­kus orosz népi hangszerekkel (mint például a balalajka) páro­sítják. De ne feledkezzünk meg énekes szólistáik lenyűgöző telje­sítményeiről sem. Június 2-án Érsekújváron, 3-án Nyitrán, 5-én Epetjesen, 8-án Homonnán, 9-én Kassán, 10-én Iglón, 11-én Zsolnán, 12-én pedig Pozsonyban lehet ré­szese a közönség az Alexandrov Együttes kivételes hangulatú produkciójának. RÖVIDEN TáncFórum - jogi szervezet A szlovákiai magyar néptáncosok szakmai képviseletét évek óta si­keresen ellátó informális szervezet2009. május 8-án, Dunaszerdahe- lyen jogi szervezetté alakult. Az alapítók TáncFórum - Szlovákiai Magyar Táncosok Szakmai Egyesülete néven kezdeményezték a szervezet bejegyzését. A TáncFórum a készülő többnyelvű honlapjá­val információs támogatást szándékszik nyújtani a belépő együtte­seknek és a felvidéki néptánc-mozgalom iránt érdeklődő valamennyi honlap-látogatónak. Az új szervezet legfontosabb célkitűzései a szlo­vákiai magyar táncművészet érdekképviseletén kívül, hogy közművelődési, művelődési feladatokat lásson el, szakmai tanácso­kat, konferenciákat szervezzen, országos, regionális kulturális ren­dezvényeket támogasson, bonyolítson le, valamint a néptánc, a nép­zene területén kutatásokat végezzen, azokat elérhetővé tegye. Az alapítók Hégli Dusán, Volner Nagy Melinda és Dobsa Tamás által lét­rehozott ügyvivő testület a következő hetekben minden leendő tagot értesít a belépés lehetőségeiről, feltételeiről, (ú) Magyar Irodalom Szlovákiában Budapest. A hazai magyar irodalom lesz a témája a Magyar író- szövetség holnapi estjének, amely 18 órakor kezdődik a Magyar írószövetség Könyvtárában. Dr. Karol Wlachovský író, mű­fordítóval Tábori László beszélget, (ú) Könyvbemutató Somorján Somoija. A Zalabai Zsigmond Városi Könyvtár olvasóterme holnap 17.30 órakor mutatják be Lampl Zsuzsanna Magyarok és szlovákok című könyvét. A szerzővel Nagy Ildikó beszélget, (ú) Magyar-szlovák nap Moszkvában Moszkva. Kedden este megtartották az Eurovíziós Dalfesztivál első elődöntőjét, melyen az elhangzott 18 dalból a közönség 10 dalt juttatott tovább szavazatival a döntőbe. A ma esti, második elődöntőben lépnek színpadra a magyar és a szlovák színeket kép­viselő versenyzők. Adok Zoli a Dance With me című dallal igyek­szik kivívni a döntőbejutást, míg Kamil Mikulčík és Nela Pocisková a Leť tmou (Szállj a sötétben) című duettel próbálja majd elnyerni a szavazók rokonszenvét. (ú) Nőtt az európai mozik látogatottsága Brüsszel. Európában összességében hajszálnyival nőtt tavaly a filmszínházak látogatottsága - derül ki az Európai Audiovizuális Megfigyelő Szervezet aktuális jelentéséből. A héten közzétett ada­tok szerint 2007-hez képest 0,5 százalékkal emelkedett az eladott jegyek száma: így az Európai Unió 27 országában tavaly összesen 927 millió jegyet értékesítettek - ismertette a statisztikát a Variety online kiadása. A látogatottság növekedéséről 18 ország számolt be, kilenc országban, köztük Spanyolországban, Olaszországban és Magyarországon viszont esett a nézőszám, (mti) Mindenevő filmfogyasztók számára ideális, univerzális mozi Ron Howard rendező új filmje, amely A Da Vinci-kód folytatása, pontosabban előzménye Angyalok és démonok - véres krimi tudományos és misztikus alapon TALLÓSl BÉLA Elkészült s mától a mozik műsorán hódít A Da Vinci-kód folytatása, az Angyalok és démo­nok című legújabb Ron Howard- produkció, ami lényegében az annak idején nagy botrányokat kavart film (illetve könyv) előz­ménye. Dan Brown ugyanis a re­gényt, amelyből Ron Howard az Angyalok és démonokat leforgat­ta, a híres-hírhedtté vált, s a szá­mára áttörést jelentő A Da Vinci- kód előtt írta. Ez az előző mű - legalábbis most bemutatott filmes változata - semmivel sem gyen­gébb, sőt. Pontosabban szerkesz­tett, áttekinthetőbb, mindvégig szinten tartott feszültséggel - s ez elég hosszú játékidőt jelent, 140 percet. Misztikus bűntény áll a közép­pontban ezúttal is, de szövődmé­nyeit már átvezetik a mába, a legkorszerűbb mai műszakai fej- letség világába bonyolítják. Az Angyalok és démonokban a felde­rítés, a nyomozás során a film ugyanazokat az elemeket használ­ja, mint A Da Vinci-kód, csupán a misztikából ad kevesebbet (bár még így is élvezhetőén sokat), sokkal inkább a mai valóság felé közelít - nem véletlen, hiszen a mai Vatikánban és Róma ismert helyszínein játszódik. Annak elle­nére, hogy a stábnak megtiltották, hogy római templomokban for­gasson, a környezet teljességgel autentikus. Meghal a pápa, s az egyház nagyjai, akik arra hivatottak, be­zárkóznak új egyházfőt választani, a nép - az istenadta - a média kép­viselőivel betömörül a térre, hogy lesse a fehér füst felszállását. Ad­dig azonban sok minden történik, a technika csúcsát jelentő intézet­ben, egy részecskegyorsítóban tu­dományos eszközökkel puszta energiából anyagot állítva elő „újrateremtik” a világot, ám a te­remtés során melléktermékként létrejön az antianyag, ami - mint minden, nagyléptékű tudományos felfedezés, pl. az atom - jó és rossz tettekre is fordítható. Ebből az an- tianyagból bombát állítanak elő, mégpedig az Illuminátusok, ez az ősrégi tikos testvériség, melynek tudós tagjait és a középkori egyház ellenségek voltak. Ez az időzített bomba okozza a bonyodalmakat, s ezért jeleneik meg a színen Robert Langdon (Tom Hanks) professzor, a világhírű szimbólumkutató, hogy a múlt jeleinek nyomán egy tudós doktornővel, Vittoria Vetrá- val (Ayelet Zurer) megmentse a Vatikánt. Ron Howard többféle műfaj stílusát vegyíti. Alapjában véve azonban misztikus krimi sok ak­cióval - ezek intenzitását tombo­ló, impulzív zene erősíti fel. Bár a műfaj sok naiv elemét az An­gyalok és démonok sem kerüli el (például az évszázadokkal ko­rábban lerakott súlyos fedlapok könnyed emlegetése, az Angyal­vár mélyén előkapott mobil, az emberi erő eltúlzása - a Vatikáni Levéltár jelenete), elgondolkoz­tató kérdéseket vet fel az egyház tanainak és a tudománynak a vi­szonyáról, a tudósok üldözésé­ről, a tudomány felhasználható­ságáról, a kasztrált férfiszobrok szellemiségéről, a hit és az em­ber tökéletességének összefüg­géséről és az eseményeket ma­gyarázó médiáról. Mindenevő filmfogyasztók számára ideális, univerzális mozi az Angyalok és démonok. Akik viszont sem az akciót, sem a kri­mit, sem a tudományos fantasz­tikumot, sem a misztikus véres bosszút nem élveznék, s a gondo­latokat sem szeretnék (ilyen em­ber talán nincs is), bizonyára sze­retik Ewan McGregort, s már csak azért is érdemes megnézni a fil­met, hogy ez az örök átváltozó, ezúttal Camerlengo Patrick Mc­Kenna öltözékében, milyen sze­Robert Langdon professzor (Tom Hanks) és társa Vittoria Vetra doktornő (Ayelet Zurer) (Képarchívum) mélyiségcsavarral él a filmben.

Next

/
Thumbnails
Contents