Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)

2009-05-11 / 106. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 11. Vélemény És háttér 5 TALLÓZÓ ——B—H—HiWM IWMMigH' JllHIBf MŰIM ARAB SAJTÓ Általában a nyitás jeleként értékeli az arab sajtó az am- máni Húszéin király nagyme­csetben tett pápai látogatást, és bírálja a radikális iszlamis- tákat, akik a katolikus egyház­fő bojkottálására szóh'tottak fel. „Á muzulmánok felé tett nyitás jele volt a pápa belépé­se a mecsetbe” - írta a libanoni an-Nahar. A palesztin sajtó­ban is a pápa toleranciára való felhívása kapott címlapot. Az al-Kudsz egyúttal közölte a Palesztin Hatóság állásfogla­lását is, amely szerint Izrael arra próbálja felhasználni a pápa jeruzsálemi látogatását, hogy közvetett megerősítést kapjon a város zsidó fennha­tóság alatti egyesítéséhez.- Mindig a belpolitikai híreket olvasod, persze hogy impotens vagy. (Peter Gossónyi karikatúrája) A csehek döntő részét ma már nem zavarja, ha valaki egykor egyszerű párttag volt Egy szlovák, három exkommunista és egy sci-fi író a cseh kormányban HOBBI: szex és a finom éte­lek; esetleg jó szex étkezés előtt, vagy ízletes kaja szex után - ezekkel a szavakkal jellemezte önmagát Dani­ela Kovái óvá, az új cseh igazságügyi miniszter a sci- fi irodalom barátainak a Československý Fandom elnevezésű honlapján. KOKES JÁNOS Bár a 44 éves szőke ügyészhölgy tavaly májusa óta a tekintélyes Igazságügyi Akadémia igazgatójá­nak tisztségét is betöltötte, tovább­ra is közismert maradt dús fantáziá­járól és eredeti humoráról. Fantá­ziáját különösen sci-fi könyveiben és az internetes honlapokon eresz­tette szabadjára. Ida Sebastiani hói álnéven leg­utóbb tavaly jelent meg egy elbeszélésgyűjteménye. Az iroda­lomhoz vezető útját a következő­képpen írta le: „1983-ban részt vet­tem a Szocialista Ifjúsági Szövetség kongresszusán és rettenetesen unatkoztam. A Kultúrpalota elő­csarnokában könyveket árultak. Ott vettem meg az első sci-fi köny­vemet, s ez a szerelmem azóta is megmaradt.” Az irodalmi művek mellett a kilencvenes években több tucatnyi jogi tanulmányt is írt, ami ismertté tette nevét a szakmában. Társszerzője volt néhány szak­könyvnek is. Kovárová 1987-ben a brünni Purkyné Egyetemen végez­te el a jogot vörös diplomával. A rendszerváltás után másfél évtize­dig ügyvédként dolgozott, és a Cseh Ügyvédi Kamara egyik vezető tisztviselője volt. Férjezett, két gyermek anyja. Nem tagja egyeden politikai pártnak sem, de nem tit­kolja hogy a Polgári Demokratikus Pártraszokottvoksolni. Az átmeneti cseh kormány sze­mélyi összetételének érdekessége, hogy az egyik miniszter nem cseh állampolgár, s csehül sem beszél. Gustáv Slamečka, az új közlekedési miniszter szlovák állampolgár, ed­dig a tárcavezető egyik helyettese volt. Csehországi tartózkodási en­gedéllyel rendelkezik, jó szakem­bernek tartják, szlovák állampol­gárságát senki sem tartja hátrány­nak. A cseh kormányokban már ko­rábban is voltak kettős állampol- gárságúak. Karel Schwarzenberg, a távozó cseh külügyminiszter is többes állampolgársággal rendel­kezik. Érdekesség ugyanakkor, hogy a hatályos cseh törvény a cse­hek számára más állampolgárság felvételét nem engedélyezi. Feltűnést keltett, hogy az új cseh miniszterelnök, továbbá külügy­minisztere és európai ügyekért fe­lelős minisztere is kommunista múlttal rendelkezik. Jan Fischer kormányfő 1981 és 1989 között volt Csehszlovákia Kommunista Pártjának (CSKP) tagja, a pártot a „bársonyos” rendszerváltás után hivatalosan törvényen kívüli szer­vezetté nyilvánították. Jan Kohout külügyminiszter, il­letve Štefan Füle, az európai ügyi tárca vezetője szintén tagja volt a kommunista pártnak, szakmai képzésük alapjait a volt Szovjet­unióban, az elitiskolának számító Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO) szerezték. Kohout 1986-ban lépett be a kommunista pártba, majd Moszk­vában tanult, s ezt követően a pári­zsi csehszlovák nagykövetségen dolgozott. Fülét 1981-ben vették fel a pártba, s ezután ment Moszk­vába tanulni. Manapság azonban mindez már csak a cseh jobboldal számára té­ma. Felmérések szerint a csehek döntő részét ma már nem zavarja, ha valaki egykor egyszerű párttag volt. Daniela Kővárává. Hobbi: szex és finom ételek. Foglalkozás: sci-fi író és igazságügyi miniszter. (ČTK-felvétel) JEGYZET Edzőkkel a vandálok ellen JUHÁSZ KATALIN Graffiti-fronton hazánkban már rég nem az a téma, hogy művészetnek tekinthető-e a fal- firkászat. Az illetékesek inkább az urbánus folklór eme vitatható produktumainak eltüntetésével és a falfirkászok nyakoncsípésé- vel vannak elfoglalva. Nem minden utcai művész tartja be ugyanis a műfaj íratlan szabá­lyait (frissen festett felületekre, műemléképületre, patinás ka­pukra ne firkálj!), és nem min­denki hagy maga után a „civilek” számára is élvezhető alkotást. Po­zsonyban mostanában megfi­gyelhető, hogy viszonylagkeve- sen pepecselnek igényes, bonyo­lult, színes rajzokkal, legtöbben megelégszenek névjegyük felfir- kantásával, és már mennek is to­vább. Olyanok ezek a szaknyelven „tag”-nek nevezett gyors nyomok, mintakutyák vizeletjelei: az illető területet foglal, a többiek tudtára adja, hogy ott járt. Az önkormány­zatoknak és háztulajdonosoknak általában nincs pénzük a firkák szakszerű eltüntetésére, a rendőr­ség illetékesei legtöbbször em­berhiányra hivatkozva vonogat- ják a vállukat, a környezetvédők pedig azért morognak, mert sze­rintük valamennyi érdekelt fele­lőtlenül kezeli a problémát. Nem­rég láttam egy rendőrfőnököt nyi­latkozni a pozsonyi városi tévében ezzel kapcsolatban. Az illető elő­ször elmondta az ilyenkor meg­szokottnak tekinthető szöveget, hogy kevés a pénz, kicsi az állo­mány, nem lehet minden utcasa- rokrajárórt állítani. Aztán meg­vakarta a fejét, szomorúan bele­nézett a kamerába és megjegyez­te, hogy ezek a pimasz fiatal srá­cok bizony sokkal gyorsabbak is, mint a rendőrök. Mivel csak tet­tenérés esetén lehet felelősségre vonni őket, és csak akkor, ha aj ár­őr utol is éri az elkövetőt, nem sok fogással dicsekedhet a szerv. Au­tóval persze könnyebb és ered­ményesebb az üldözés, de a gya­logosan járőröző rendőrök sajnos nem járhatnak atlétikai edzésre, hogy bítjáka fogócskát. Ennél őszintébb önkritikát ritkán hallani egyenruhástól, szóval le a kalappal, de tényleg. Remélem, még a helyén van, nem függesztették fel nyilvános önkri­tika-gyakorlás miatt. Agraffiti- vandálok ugyanis a művészi igényű önkifejezés mellett tényleg egyfajta adrenalinsportnak tekin- tikezt a tevényenységet. Fogadá- sokatkötnek, lehetőleg minél ve­szélyesebb helyeket választanak. A legnagyobb hőstettnek nyilván az számít, ha a rendőrőrs közvet­len közelében firkálják össze a fa­lakat. És ha nem autós, hanem gyalogos járőrbe botianak, bizony röhögve kereket oldanak. Talán tényleg edzőket kellene alkal­maznia a szervnek... KOMMENTÁR Kampánynyitó LOVÁSZ ATTILA Aki elutasítja az európai integráció gondolatát, látogassa mega kon­tinens katonai temetőit. Van belőlük elég. Ezt a gondolatot használta fel parafrázisban Csáky Pál a Pátriának adott interjúban az EP válasz­tásikampány első napján. AgondolatJean-ClaudeJunckerluxem- burgi kormányfőtől származik, s Csáky a mondatot nagyon mere­deknek, bár igaznak tartja. Ez a mondat nem meredek. Ez a mondat talán az egyik legfinomabb megfogalmazása annak, mi vár a jó öreg Európára, ha darabjaira hul­lik, ha újra nemzetállami eszmék mentén politizálnak a valójában még mindig nemzetállamok. Haaz európai integráció, amelynek alapja az együttműködés és a megegyezés, kudarcba fullad, véres háborúk várnak ránk, amelyekre a kis népek csak ráfizethetnek. Elindult az Európai Parlament választásikampánya, amely ezidáig eléggé halovány, mert ugyan ki a fenét érdekel Brüsszel. Messze van, s médiaképe - éppen a belpolitikai viszályokra, ellentétekre építő po- litikusokrévén-amolyan gittegylet, ahovánagyonsokpénzértjár- nak unatkozni másutt (értsd otthon) már megunt politikusok. Ezt a hazug képet festjük időről időre az unióról, mert a provinciális, ön­magába forduló, elveit rég feledő politikai eliteknek ez felel meg. Az Európai Unió nem tökéletes alakulat, merthogy állandóan válto­zó, egyrészt kifelé a bővülésekkel, másrészt bent az intézményeiben. Ettől meg továbbra is érvényes az, amit semmilyen más politikai ala­kulat nem volt képes a civilizáció történelmében elérni: egy olyan döntésimechanizmusthozottlétre, amelypéldaértékű és kiválóan működik. Brüsszel ugyanis a konszenzuális politizálás fővárosa, S ezt acsodátaz európai polgároknaksenkinemmutatjabe. Okosabb Brüsszelre mutogatni, mint elmondani, mi is történik ott valójában. Nemrégtanúja voltam egy beszélgetésnek, aholaz egyikfél azon morfondírozott, vajon hogyan képesek magyar politikusok szlovák érdekeket védeni az Európai Parlamentben. Eltekintve attól, hogy a látens nacionalizmustól sem volt mentes a fejtegetés, arra is rámuta­tott, hogy a vitatkozó semmitnemtud az EP működéséről. Brüsszelben ugyanis érdekes a döntéshozó mechanizmus. Egyrészt ott van az Európai Parlament, amely politikai, eszmei értékrendek mentén, azaz politikai pártok beválasztásával jön létre, tehát egyértelműen politikai érdekeket, s az azokkal azonosuló polgárok érdekeitképviseli. Ottvan az Európai Bizottság, amely kizárólag szakmai érdekek mentén dolgozik, s amelynek döntéseket előkészítő munkája tűnhet ugyan csepűrágásnak, pedig nem az uborka megen­gedett görbületéről értekezik-csak a bulvársajtó szereti ezt írni, saját ostobaságát is fitogtatva. S végül ott van az Európai Tanács, amely a tagállamok kormányfőiből áll, s amelynek a dolga az államok (azaz politikai nemzetek) érdekei mentén politizálni. Ami Brüsszelben egyedülálló, hogy egyik a másik nélkül nem hozhat döntést, a három fontos európaiszerv csak egymássalmegegyezvejuthatvégered- ményre. Nos, ez az a gittegylet, amelyre pl. Klaus cseh államfő oly in­gerülten képes reagálni, mintha nem tudná, hogy a történelem fo- lyamánnemegyszercsakaszerencsés körülményeknek voltköszön­hető, hogy hőn szeretett nemzete még létezik. AzEP-választásokatSzlovákiában,Magyarországonbelpolitikai számlák egyenlítésére használják, elsikkasztva és elhallgatva a lé­nyeget: most olyan EP képviselőket választunk, akik nemzetiségükre és állampolgárságukra való tekintetnélkül, politikai értékrendek mentén képviselnek majd minket. Ez akkor is igaz, ha pl. az MKP a többi magyar képviselővel fontos kisebbségpolitikai döntéseknél le­het jelen, hiszen azok is politikai döntések. Talán okosabb lenne, ha Európa tisztelettel ápolná a katonatemetők kertjeit, emlékezve nagyon rossz időszakokra, s nem ahhozjárulnánk hozzá, hogy újabb katonatemetőkre legyen szükség. Mert most adó- fizetőkvagyunk, sokszordühösek, kiábrándultak, de akatonákis mi leszünk. S még az is lehet, hogy csak ágyútöltelékek. FIGYELŐ Csatlakozás a 100. évfordulón Az Európai Unióban létezik olyan elképzelés, hogy a Nyu­gat-Balkán országait egyszerre, a szarajevói merénylet 100. év­fordulóján, 2014. június 28-án vegyék fel a szervezetbe - állí­totta a Press című belgrádi új­ságnak Franck Biancheri francia politológus, a Newropeans nevű első páneurópai párt elnöke. Ha komolyan gondolják, hogy Eu­rópa ezen részének is az unió­ban a helye, akkor az Oszt­rák-Magyar Monarchia trón­örököse, Ferenc Ferdinánd megölésének centenáriuma tö­kéletes időpont a bővítésre - mondta az EP-választáson indu­ló párt vezetője. A hátralévő több mint öt év arra is lehetősé­get ad, hogy a nyugat-balkáni ál­lamok alkalmazkodjanak az EU- szabványokhoz. Biancheri sze­rint az unió számára mindig is fontosak voltak a szimbólumok. Bővítési döntéseiben azokat is szem előtt tartotta, nem csak a tagjelölt tényleges eredményeit; ellenkező esetben sok ország so­se vált volna EU-taggá. A nyu­gat-balkáni kiterjesztéssel rá­adásul az EU területileg kitelje­sedik, s egy hosszú időre vissza­nyúló, nehéz történelmi kérdést is lezár - magyarázta. A politi­kus szerint véget ért az orszá­gonkénti bővítés. Hiába tart igényt kivételes elbánásra Zág­ráb, Horvátország „be van zár­va” a nyugat-balkáni bővítésbe. Csak a volt Jugoszlávia utódál­lamaival és Albániával együtt lehet tag. Biancheri úgy véli, Tö­rökország és Ukrajna uniós tag­ságához belátható ideig nem jön össze a kellő támogatás. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents