Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)

2009-04-06 / 80. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 6. www.ujszo.com RÖVIDEN Körözés egy politikus ellen Dubaj. Körözést adtak ki az Egyesült Arab Emírségek­ben Adam Delimhanov cse­csen miniszterelnök-helyet­tes ellen, akit azzal gyanúsí­tanak, hogy köze van a cse­csen elnök egyik ellenfelének ottani meggyilkolásához. Szulim Jamadajevet, Ramzan Kadirov csecsen államfő száműzetésbe vonult ellenfe­lét március 30-án lőtték agyon Duhajban. (MTI) Merénylet Pakisztánban Iszlámábád. Öngyilkos merénylő robbantotta fel magát a Pakisztán középső részén fekvő Csakvál síita mecsetjénél, a merényletnek kórházi források szerint 17 áldozata volt, de a rendőrség szerint a halottak száma a 35-öt is elérheti. A mecsetben 1500 ember tartózkodott. A rendőrség szunnita szélsősé­geseket gyanúsít a merénylet elkövetésével. (MTI) Megöltek 420 lázadót Colombo. A Srí Lanka-i hadsereg a tamil lázadók ma­radékát beszorította egy fegyvermentes övezetbe, amelyben több tízezer polgá­ri lakos is bent rekedt. Ä had­sereg szerint az utóbbi három napban megöltek 420 lá­zadót. A fegyvermentes öve­zet az utolsó olyan terület a korábban a lázadók kezén lé­vő országrészből, amelyet a hadsereg még nem vont az el­lenőrzése alá. (MTI) Német hajó a kalózok kezében Nairobi. Szomáliái kaló­zok hatalmukba kerítettek egy 20 ezer tonnás német te- herhajót. A konténereket szállító német hajót, amelyen 24 tagú legénység van, a ke­nyai partoktól mintegy 750 kilométerre fogták el még szombaton, noha a térségben több ország is hadihajókkal járőrözik. Szombaton táma­dás ért egy izraeli teherszállí­tót is, de a hajónak sikerült megmenekülnie. (MTI) Vérengzések az USA-ban Pittsburgh. Agyonlőtt há­rom rendőrt, két másikat pe­dig megsebesített egy fegyve­res férfi szombaton az egye­sült államokbeli Pittsburgh- ben. A rendőrök egy segély­hívást követően mentek ki a férfi házához, aki az ajtóban várta őket. A támadó két rendőrt azonnal fejbe lőtt, majd harmadik társukat is ha­lálosan megsebezte. Ezután négy órán át tartó lövöldözés kezdődött közte és a rend­őrök között. A férfi végül megadta magát. Előző nap egy másik ámokfutó tizenhá­rom emberrel végzett a New York állambeli Binghamton- ban, egy bevándorlókat segí­tő civil szervezet épületében. Ót szintén állása elvesztése, valamint az borította ki, hogy gyenge nyelvtudása miatt megaláztatások érték. (MTI) EU-USA-csúcs: Obama felszólította az EU-t guantánamói foglyok befogadására, és lobbizott Törökország EU-tagsága mellett Nagy az egyetértés Európa és Amerika között Käjó barát (ČTK-felvétel) Prága. Barack Obama fel­szólította az Európai Unió tagállamait, hogy fogadják be a guantánamói támasz­ponton fogvatartott szemé­lyeket. Az amerikai elnök erről tegnap Prágában az EU-USA csúcstalálkozón beszélt. Obama közvetle­nül januári beiktatása után jelentette be, hogy Wa­shington be fogja zárni a guantánamói támaszpon­ton lévő börtönt. KOKES JÁNOS-PRÁGA Beszédében Obama azt is el­mondta, hogy hazája támogatja Törökország felvételét az Európai Unióba. „Ha az EU elutasítaná Tö­rökország felvételét, az rossz jelzés lenne a muzulmán világ felé” - je­gyezte meg a politikus. Nicolas Sarkozy francia elnök azonban to­vábbra is ellenzi Törökország fel­vételét az Európai Unióba. A szin­tén a cseh fővárosban tartózkodó Sarkozy kijelentette a TF1 francia televíziónak adott interjújában: Franciaország hű szövetségese az Egyesült Államoknak, de az unió lépéseiről az EU-tagországok dön­tenek. Mint mondta, mindig elle­nezte Törökország belépését, ez most sincs másképp. Törökor­szágnak továbbra is Európa és az Egyesült Államok szövetségesé­nek, különleges partnerének kell maradnia - tette hozzá. Az amerikai államfő hitet tett egy erős és egységes Európa mel­lett. „Nincs régi vagy új Európa, csak egy egységes Európa van” - húzta alá Donald Rumsfeld, a ko­rábbi amerikai védelmi miniszter hírhedt kijelentésére célozva. Rumsfeld 2003-ban az Irak elleni katonai akció előkészítése során beszélt arról, hogy az „új Európa”, tehát a posztkommunista orszá­gok támogatják Washingtont, míg az akciót elutasító nyugat-európai országokat „régi Európának” mi­nősítette. Obama mindmáig ellen­zi az iraki beavatkozást. Afganisztánnal kapcsolatban úgy vélte, hogy az EU „többet te­het, és többet is kell tennie” az or­szág újjáépítése és az ottani köz- biztonság növelése érdekében. Obama azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok támogatja Grúzia területi egységének fenn­tartását, és nem fogja elismerni sem Dél-Oszétia, sem Abházia függetlenségét. Az Egyesült Álla­mok és Irán viszonyában Washing­ton igyekszik meghaladni az évti­zedek óta tartó „bénulást”, és javí­tani a kapcsolatokon. Obama be­szédében megígérte, hogy az USA a jövőben bekapcsolódik a globális klímaváltozás elleni küzdelembe. „Az USA ezt a kérdést eddig nem kezelte súlyának megfelelően” - ismerte el az elnök. Európai reakciók ,A csúcstalálkozó megmutatta, hogy az EU és az USA egyformán ítélik meg a globális biztonsági ve­szélyeket, kihívásokat” -jelentette ki a tanácskozás utáni sajtóérte­kezleten Mirek Topolánek cseh kormányfő, az unió soros elnöke. Szerinte Obama prágai beszédével és a csúcstalálkozóval „új szintre került az EU-USA viszony”. Na­gyon fontosnak tartja, hogy a megbeszélések eredményeképpen „megnyílt az út” a két fél együtt­működéséhez az energetika és a klímaváltozások elleni harc terén. Topolánek úgy vélte: Obama be­szédéből egyértelmű, hogy az amerikai radarállomás csehorszá­gi felépítését érintő terv „még nem halott”. „Mindkét oldalon erős az akarat az Európa-Amerika viszony megerősítésére” - értékelte a csúcstalálkozó eredményét Jósé Manuel Barroso, az Európai Bi­zottság elnöke. Szerinte teljes az egyetértés abban, hogy minden te­rületen szükség van a transzatlanti kapcsolatok erősítésére. Szlovákiát Robert Fico kor­mányfő, Magyarországot a prágai csúcstalálkozón Göncz Kinga kül­ügyminiszter képviselte. Obama-Havel találkozó Majdnem egyórás beszélgetést folytatott Václav Havel volt cseh köztársasági elnökkel prágai láto­gatása végén Barack Obama. A nem hivatalos találkozóra ameri­kai kérésre került sor. „Sok min­denről beszéltünk, még a politiká­ról is” - mondta a találkozó után újságíróknak Havel. Elárulta: a ta­lálkozó végén Obamának ajándé­kozta angolra fordított könyveit és írásait, hogy az „részletesebben is megismerkedhessen a cseh és a közép-európai valósággal”. Obama szombaton érkezett a cseh fővárosba. A tegnap délelőtt elmondott első nyilvános európai beszédében síkraszállt a nukleáris leszerelésért. Az amerikai elnök prágai tartózkodását rendkívül szigorú biztonsági intézkedések kísérték. Érkezésekor és elutazá­sakor is lezárták a Ruzyné repülő­teret, és korlátozták a Csehország feletti légtér forgalmát. Obama személyében az 1989. novemberi rendszerváltás óta ötödik alka­lommal látogatott amerikai elnök Prágába. Az Egyesült Államok elnökének prágai látogatása idején több tün­tetés volt egy amerikai radarállo­más Csehországba tervezett tele­pítése ellen. A radarállomás az amerikai légvédelmi rakétapajzs egyik európai eleme lenne. Felmé­rések szerint a projektet a cseh la­kosság kétharmada ellenzi. A csúcstalálkozót nagyon heves összecsapások kísérték a NATO ellen tiltakozó harcias csoportok és a rendőrök között Ankara engedett, Rasmussen az új NATO-főtitkár MTl-TUDÓSÍTÁS Strasbourg/Koppenhága. Anders Fogh Rasmussen lesz a NATO új főtitkára - jelentette be szombaton, a kétnapos NATO- csúcstalálkozó strasbourgi záró­napján Jaap de Hoop Scheffer, az atlanti szervezet július végén távo­zó civil vezetője. Törökország szinte a végsőkig ellenezte a többi tagország által támogatott dán kormányfő jelö­lését, de végül beadta a derekát. Az volt a kifogásuk a liberális Rasmussennel szemben, hogy a dán lapokban 2005-ben megje­lent Mohamed-karikatúrák ügyében nem volt hajlandó bo­csánatot kérni. Emellett Ankara nehezményezte, hogy Dániában szabadon működhet egy szepara­tista irányzatú kurd tévécsator­na. Ankarát Barack Obama bírta rá elutasító álláspontja feladásá­ra. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő szerint azért fogadták el Rasmussent, mert garanciákat kaptak az amerikai elnöktől: Tö­rökország adja majd az egyik NATO-fótitkárhelyettesi posztot, valamint elláthat több fontos NATO-parancsnoki tisztséget. Ankara emellett - mondta el Er­dogan - a NATO és az iszlám or­szágok viszonyának javítását szorgalmazza. Az idei NATO-csúcsot a szerve­zet megalakításának 60. évfordu­lóján tartották, és a kettős helyszín - a franciaországi Strasbourg és a németországi Kehi, illetve Baden­Baden - azt volt hivatott jelképez­ni, hogy a szövetség egyik gyökere a második vüágháború utáni nyu­gat-európai összefogás. Az ünne­pinek szánt csúcs egyben a most hallatlanul népszerű Obama elnök első európai utazásának egyik programpontja is volt, azzal a cél­lal, hogy az új amerikai kormány­zat a transzatlanti kapcsolatrend­szer megújítását kínálja az európa­iaknak. Ezen a NATO-csúcson először üdvözölhették az immár 28 tagú szövetség új, teljes jogú tagjaként Albániát és Horvátországot, vala­mint köszönthették Franciaorszá­got abból az alkalomból, hogy az ország visszatért a NATO katonai parancsnoki struktúrájába. Az ünnepi hangulatot beár­nyékolta, hogy a találkozót na­gyon heves összecsapások kísér­ték a NATO ellen tiltakozó harci­as csoportok és a rendőrök között mind német, mind francia terüle­ten. Strasbourg több utcája könnygázfelhőben úszott, és a zavargók által felgyújtott egyik helyi Ibis-hotelből felszálló füstöt a NATO-csúcs helyszínén is látni lehetett, de emellett a tiltakozók felgyújtottak egy üres rendőrőr­söt is. Több mint tízen megsérül­tek az összecsapásokban. Mind­ezek alapján érthető, hogy miért húzódott el a vártnál sokkal to­vább a csúcstalálkozó kulisszák mögötti egyeztetése: minden­képpen el akarták kerülni azt, hogy maguk a részvevők is ün- neprontók legyenek, és képte­lennek bizonyuljanak egyetértés kialakítására az új NATO-főtitkár személyét illetően. Tegnap lemondott Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök, hogy felkészüljön a NATO főtitkári tisztségre. Rasmussen II. Margit királynőnek nyújtotta át lemondá­sát. Július 31-én veszi át a stafétát Jaap de Hoop Scheffertól. Lars Lökké Rasmussen eddigi pénz­ügyminiszter váltja az 56 eszten­dős jobb-közép kormányfőt. A két politikus csak névrokona egymás­nak. Mindketten a Venstre nevű jobboldali-liberális kormánypárt tagjai. A csere nyomán nem valószínű különösebb változás a dán politikai életben, a két párti koalíciónak kényelmes többsége van a törvényhozásban. Lendvai Ildikó lett az MSZP elnöke; tüntetés a Hősök terén az új kormány ellen Összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsát Bajnai a hivatalos miniszterelnök-jelölt Korea fellőtte MTl-HÍREK Budapest. Nagy többséggel vá­lasztotta meg Bajnai Gordont kormányfőjelöltnek és Lendvai Il­dikót a párt elnökének az MSZP kongresszusa tegnap. Bajnai Gor­dont a küldöttek 93, Lendvai Ildi­kót 91 százaléka támogatta. Bajnai Gordon a bejelentés után azt mondta: „Az előttünk álló egy na­gyon nehéz évben valahova tá­maszkodni kell. Amikor már nincs hova hátrálni, akkor a Ti bizalma­tokra fogok majd támaszkodni”. Lendvai Ildikó a megválasztása után úgy fogalmazott: a remény programjáért kell dolgozniuk. Gyurcsány Ferenc, a szavazat- számláló bizottság elnöke mielőtt kihirdette volna a miniszterelnök­jelölt és a pártelnök megválasztá­sát, azt mondta: bár sokan bíztat­ták, hogy itt az idő egy új politikai formáció megalakítására, ez sze­rinte „dőreség lenne”. Az MSZP-t kell olyanná tenni, hogy az Ma­gyarország többségét képviselve jusson a kormányzás lehetőségé­hez - hangoztatta. Bajnai egy évre vállalta el a kormányfői megbíza­tást. Hírügynökségi információk szerint a szocialista képviselők egy kivételével már aláírták az őt tá­mogató nyilatkozatot, az SZDSZ képviselői lapzártánkkor még tár­gyaltak arról, hogy támogassák-e Bajnait. Közben a Hősök terén több tí­zezren tüntettek az előrehozott vá­lasztásokért. A civil demonstráció résztvevői kiáltványt juttattak el az államfőnek, amit motorosok vittek a Sándor-palotához. A szó­nokok szerint meg kell akadályoz­ni, hogy április 14-én Bajnai Gor­don személyében megválasszák Magyarország új miniszterelnö­két, és számon kell tőle kérni, Gyurcsány Ferenccel együtt, az or­szág tönkretételét. A tömeg erre hosszasan skandálta, hogy „bör­tönbe”. A tömegben árpádsávos és nemzetiszínű zászlók lobogtak. Az akció vége után, koraeste több ez­ren indultak meg a Magyar Gárda mintegy 200 egyenruhás emberé­nek felvezetésével a Parlament elé, hogy ott tovább követeljék az előrehozott választásokat. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Szöul. Észak-Korea műhold­felbocsátás céljával végrehajtotta tegnap a tervezett rakétaindítást, majd az állította, sikeresen Föld körüli pályára állt a távközlési műhold. Az Egyesült Államok és Dél-Korea szerint azonban a műhold a Csendes-óceánba zu­hant. Az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea azt gyanítja a műholdfellövés tervének phenjani bejelentése óta, hogy annak célja valójában a nagy hatótávolságú, ballisztikus rakéta kipróbálása ka­tonai céllal. Barack Obama ameri­kai elnök a rakétaindítás hírére ki­jelentette, Phenjan provokációt követett el, megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) hatá­rozatát, amely megtiltja Észak-Ko- reának bármilyen ballisztikus ra­kéta indítását. A Fehér Ház szóvi­vője hangsúlyozta: bár a rakétain­dítás sikertelen volt, ez nem vál­toztat azon, hogy az Egyesült Ál­lamok kéri a BT összehívását. A BT rendkívüli ülését valószínűleg tegnap késő este megtartották. A nyugati országok mind elítélték a kísérletet.. Észak-Korea legfőbb szövetsé­gese, Kína nyugalomra és tartóz­kodásra szólított fel a rakétaindí­tással kapcsolatban. Az esemény kínai és moszkvai megközelítése éles ellentétben áll a nyugati ha­talmak provokációt emlegető, fel­háborodott reagálásától.

Next

/
Thumbnails
Contents