Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)

2009-04-29 / 98. szám, szerda

10 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 29. www.ujszo.com Tichy Kálmán és Tichy Gyula kiállítása május 3-ig megtekinthető a pozsonyi Brámer-kúriában Darwinizmus és kultúra/tudomány Komárom. Darwinizmus és kultúra/tudomány címmel tart ma 14 órától szimpóziumot a Szlovákiai Magyar írók Társasága Tudo­mányos és ismeretterjesztő Irodalom Szekciója és a Selye János Egyetem. A tudományos tanácskozás Charles Darwin (1809-1882) születésének 200., a Fajok eredete című korszakal­kotó műve megjelenésének 150. évfordulója alkalmából az evolú­ció gondolatának kialakulásával, tudományos, társadalmi, eszmei és kulturális hatásával foglalkozik. Az előadók közt van Lacza Ti­hamér, Dr. Huszár Jozef, Szabó T. Attila professzor, Dr. Nagy Me­linda és Kovács Attila iszlámtörténész. A szimpóziumot H. Nagy Péter irodalomtörténész, egyetemi oktató vezeti, színhelye a Da­nubius Center (Hradná 2.). (ú) Nyolc városban lép fel a legendás orosz együttes Jön az Alexandrov Képteremtő művészi fantázia Tichy Kálmán: Egy kellemetlen álom, 1910, fametszet (Rozsnyói Bányá­szati Múzeum) ÚJ SZÓ-HÍR Eddigi leghosszabb szlovákiai turnéjára érkezik júniusban a hí­res Alexandrov Együttes, az orosz hadsereg hivatásos mű­vészegyüttese. A világ legna­gyobb férfikórusa június 2-tól 12-ig nyolc városban ad koncer­tet: Ersekújvárott, Nyitrán, Eper­jesen, Homonnán, Kassán, Iglón, Zsolnán és Pozsonyban. A több mint nyolcvan éve működő Ale­xandrov Együttest első alka­lommal kíséri el külföldi turné­jára a néhány éve alapított „utánpótláscsapat”, a húsztagú gyermekegyüttesük. Az együt­tes, amelyet kórus, tánckar és zenekar alkot, százhúsz taggal jön Szlovákiába, s most is olyan műsorral a tarsolyukban érkez­nek, amellyel minden bizonnyal elkápráztatják a hazai közönsé­get. Van miből válogatniuk, hi­szen repertoárjukat mintegy 2000 zeneszám alkotja, amely műfajilag az orosz népdaloktól a kórusműveken keresztül a nép­szerű operamelódiákig terjed. Arról, hogy az Alexandrov Együttest látni-hallani nem mindennapi élmény, a tegnapi, Pozsonyban tartott sajtótájékoz­tatón is meggyőződhettek az új­ságírók: Vagyim Petrovics Ana­nyev, az együttes énekes szólis­tája parádés énekesi produkció­val lepte meg a jelenlévőket, hangja végtelen szárnyalásának csak a terem falai állták útját - már amennyire tudták... pedig csak egymaga énekelt, Gyenyisz Alexandrovics Vodnyev pedig harmonikán kísérte. Mi lesz va­jon akkor, amikor az Alexandrov teljes létszámban áll majd a pó­diumon? (me) Hálás korszak a századfordu­ló művészete, vizuálisan att­raktív, érthető a szimboliká­ja, látványos a dekorativitá- sa, s nyíltan felvállalja az ér­zékiségvilágát. Tichy Gyula (1879-1920) és Tichy Kál­mán (1888-1968) a hazai és a magyarországi szecesszió és századforduló két elismert alkotójának első pozsonyi tárlata betekintést nyújt ab­ba a művészetbe, amit nagy­ra értékelt a korabeli kritika. HUSHEGYl GÁBOR A kiállítást rendező SZNM - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múze­uma immár a harmadik évadban helyez hangsúlyt a magyar-szlo­vák művészeti kapcsolatok kevés­bé vagy egyoldalúan ismert feje­zeteire. Ezt szolgálták Tallós Pro- hászka István, Lesznai Anna, Ha- lász-Hradil Elemér és Flache Gyu­la eddig megvalósult kiállításai is. A Tichy testvérek művészetének besorolása magától értetődő, a korát tekintve fiatalabb Tichy Kálmán a csehszlovákiai magyar kultúrtörténet és művészeti élet karakteres személyisége volt a két világháború között. Gyakran szállt vitába Flache Gyula képző- és a nemzeti művészetről közölt írásaival a Prágai Magyar Hírlap hasábjain. Kálmán a művészeti tevékenység mellett komoly teret és időt szánt a helytörténetnek, a rozsnyói múzeum irányításának, a közéletnek és a közéleti publi­cisztikának is. Közegünkben is­mertebb, mint bátyja, Gyula, ám nélküle nem érte volna el a művészetnek ezt a színvonalát, amit a műtörténet is jegyez. A Tichy testvérek életművük legértékesebb szakaszát Rozs­nyón alkották, Gyula Budapestet, Nagybányát és Velencét többször is megjárva 1905-ben, Kálmán Budapest és München után 1911-ben telepedett le ebben a vá­rosban. Gyula 1908 és 1914 közöt­ti korszaka a legizgalmasabb, ek­kor három párhuzamos stílusban alkotott: a szimbolizmus és sze­cesszió mellett egy természettu­dományos ismeretekkel alátá­masztott, modernizmusra utaló, dekoratív és részletező vizuális nyelvet teremtett, amellyel több 20. századi tudományos talál­mányt megelőlegezett. Ezekben az években sajátítja el a linómet­szet technikáját, kezd mélyreha­tóan foglalkozni a csillagászattal, ugyanakkor etnográfiai gyűjté­seket is végez. A budapesti KEVE képzőművészeti egyesület tagja­ként jelen volt az országos művészeti életben, így jutott el a müncheni Kunsthausba 1914-ben, ahol tizennégy darabból álló pro- to-szürrealista tollrajzciklust állí­tott ki, közel két évtizeddel meg­előzve a múlt század első felének egyik meghatározó izmusát. Ko­moly kérdések merülnek fel Tichy Gyula művészete láttán, az általa produkált párhuzamosság ugyan­is a képzésben nem részesült auto­didakták egyik ismérve. Ám mind­erre életrajzi szótára (Kinrot Tha- ava), számtalan rajzzal kiegészí­tett tudományos értekezése ad vá­laszt. S ezek ismeretében egyet­érthetünk Mezei Ottóval, aki sze­rint Gyula „vizuális intelligenciája és képteremtő fantáziája talán fej­lettebb, dúsabb volt legtöbb hazai kortársáénál”. A tárlat is felhívja a figyelmet az egyedi tollrajzokra, mint a Két asszony, a Kozákfej, az Airimo (mindegyik 1912 körül), valamint az Easter (1912), ezek a jegyzettömbökből származnak, s egy negyedik - élete folyamán nem kiállított - alternatívát mu­tatnak be: vonalakból, díszítőele­mekből, betűkből és számokból épülnek a figurális kompozíciók, mellőzve bárminemű korabeli művészeti kontextust. Ezt a képal­kotást a három évtizeddel későbbi lettrizmus alkalmazta. Az 1909-től elismert és keresett művésznek csak rövid idő adatott, 1920-ban bekövetkezett haláláig egyetlen önálló tárlata (Kálmán­nal közösen) volt a budapesti Szent György Céhben (1916). Míg ez a kiállítás az ő esetében az élet­pálya végére esik, addig Kálmán­nál az ígéretes és nagy visszhangot kiváltó pályakezdetet jelentette. A művészeti iskola egyik legtehetsé­gesebb Olgyai-tanítványa a sze­cessziójegyében indult, bátyjáétól alig megkülönböztethető kéz­jeggyel (Egy kellemetlen álom, 1910). Vegyes technikával készült festményei azonban jelzik egyéni stílusát és annak nagybányai eré­nyeit (pl. Egyedül, 1908 k). A KÉ­VE művészeként bontakozott ki művészkarrieije, ám egyre jelen­tősebbé vált számára a csehszlo­vákiai művészeti közeg. Jelen volt műveivel többek közt a Jednota, a Kazinczy Társaság, a Pozsonyi Képzőművészeti Egyesület (Kunstverein) és a S.U.M. kiállítá­sain. Életművében a városok (Rozsnyó és Bártfa) megörökítése vált hangsúlyossá az egyébként nagyon közkedvelt illusztrációs (pl. Győry Dezső és Mécs László kötetei) tevékenysége mellett. Ti­chy Kálmán a második világhábo­rú után Budapesten élt haláláig, je­lentősebb kiállítási lehetőség nél­kül. Mind az ő, mind Gyula művészete hosszú ideig lappan­gott a műtörténet számára, csak 1979-ben lett megrendezve a Ti­chy testvérek gyűjteményes kiállí­tása a Magyar Nemzeti Galériá­ban. Azóta rendszeresen beválo­gatják ezeket a műveket a század- fordulót értékelő tárlatokra mind Magyarországon, mind Szlováki­ában. Ehhez a műtörténész-kriti­kus Mezei Ottó, Németh Lajos, va­lamint a szlovákiai Hana Vaš- kovičová-Petrová, stb. mellett nagymértékben hozzájárult két műtörténész-hallgató - Foltín Brú­nó és Wiedermann Éva -, akik rész­letekbe menően foglalkoztak e té­mával. Wiedermann kutatásai Művészetük hosszú ideig lappangott a műtörténet számára, csak 1979-ben lett megrendezve gyűj­teményes kiállításuk. szolgáltak alapul a Tichy testvérek pozsonyi kiállításához, a műtörté­net szempontjából fontos, ám ed­dig nem besorolt művek felkutatá­sához a köz- (Rozsnyói Bányászati Múzeum) és a magángyűjtemé­nyekben (MissionArt Galéria, Bu­dapest). Gyenyisz Alexandrovics Vodnyev és Vagyim Petrovics Ananyev kedvcsi­nálóként rövid ízelítőt adott a sajtótájékoztatón az együttes műsorából (SITA-felvétel) Alapiskolák, figyelem! m flPHL A következő munkafüzet a 7» osztályos tanulók részére készül földrajzból A világ környezeti problémái Téma A program időtartma alatt (2009. május11. - június 12.) a munkafüzetet és naponta az Új Szót a tanulók és az oktató pedagógusok ingyen kapják. Amennyiben az Önök iskolája is szeretne bekapcsolódni a programba, kérjük a kért adatokat 2009. április 30-ig küldjék el a katarina.kubikova@petitpress.sk e mail címre. További információk a 02/59233266-os telefonszámon. i­Munkafüzet Sv\ü(ú AiUes ta'1'-'’0 po\gáf’ neve'«* Jelentkezési adatok: Téma: A világ környezeti problémái Az iskola neve és pontos címe: iTele,on: E-mail:................................................................. A programba bekapcsolódó tanulók száma: A tantárgyat oktató pedagógusok száma:

Next

/
Thumbnails
Contents