Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)
2009-04-28 / 97. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 28. Vélemény És háttér 7 FIGYELŐ Elégedettek Obamával Az amerikaiak többsége elégedett Barack Obama elnök tevékenységével - derül ki az ABC televíziós társaság felméréséből, melyet abból az alkalomból készítettek, hogy az amerikai elnök száz napja lépett hivatalába. A megkérdezettek 69 százaléka szerint Obama megfelelően látja el munkáját. Ez az arány megközelíti a Dwight Eisenhower (1953-1961) elnök esetében mért szintet, és magasan felülmúlja a közvetlen elődök, George W. Bush (2001-2009), valamint Bili Clinton (1993-2001) mutatóját. A válaszadók 50 százaléka úgy ítélte meg, hogy jó irányban haladnak az ügyek az Egyesült Államokban. Az utóbbi hat év alatt soha nem volt üyen magas ez az arány, s Obama januári hivatalba lépése előtt mindössze 19 százalékon állt. A megkérdezettek 54 százalékának az a véleménye, hogy az elnök jobban teljesít, mint arra hivatalba lépése előtt számítottak tőle. A hasonló felmérések során ifjabb George Bush- ról az amerikaiak 39, Bili Clintonról pedig mindössze 35 százaléka gondolt hasonlót. Szociológusok felhívták a figyelmet arra, hogy nemcsak a gazdasági válság kezelésére tett elnöki erőfeszítéseket értékelték nagyra a megkérdezettek, hanem a külpolitika, a terrorizmus elleni küzdelem, az adózás és a környezetvédelem területén is. (mti) TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG Hollandiában és Svédországban élnek Európa legboldogabb gyerekei, derül ki a brit Gyermekszegénység Elleni Akciócsoport jelentéséből - úja a Népszabadság. A lap ismertetése szerint a felmérésben az Európai Unió huszonhét tagállamában, valamint Norvégiában és Izlandon elemezték a gyermekek helyzetét. Több mutató, így például az egészségügyi körülmények, a táplálkozás, az oktatás, az anyagi jólét, lakóhely és környezet minőségét vették górcső alá, de vizsgálták azt is, milyenek a gyerekek kapcsolatai, és mennyire elterjedt körükben például az alkoholvagy a drogfogyasztás. Áz összesített lista szerint Hollandiában a legjobb gyereknek lenni, a második helyen Svédország, a harmadikon Norvégia végzett. Magyarország nem szerepel előkelő helyen, a 22. helyre került. Az utolsó három helyre Lettországot, Litvániát és Máltát sorolta a brit szervezet jelentése. (mti)- Micsoda mázlid van, hogy néma vagy! Téged nem büntethetnek meg, mert meg sem tudod sérteni a nyelvtörvényt. (Peter Gossányi rajza) Voroninnak sikerült elválasztania a demokratikus moldovai elitet az EU-tól Elvetélt forradalmacska Moldovában Bár az ellenzék továbbra sem nyugszik bele a kommunisták választási győzelmébe, és az április 5-én leadott szavazatok újraszámlálása után a legfelsőbb bírósághoz akar fordulni, Moldovában elmúlt a „forradalmi hangulat”, amely a szervezetlen ifjúság és az erőtlen ellenzék egymásra találása nyomán jött létre a balkáni országban. MT1-ELEMZÉS Külföldi megfigyelők alapvetően generációk, illetve városi és falusi lakosok közötti ellentétre vezetik vissza a parlamenti választások után kialakult helyzetet. A Chisinau utcáin tüntető fiatalok békésnek indult megmozdulása zavargásba, majd vandál pusztításba torkollott. A parlament és az elnöki palota védelmére kivezényelt rendfenntartó erők - helyszíni beszámolók szerint - brutális keménységgel léptek föl. Az őrizetbe vettek száma 150 és 600 között mozog (hírforrástól függően), az utcai összetűzésekben legalább ketten meghaltak. A Neue Zürcher Zeitung munkatársának is feltűnt, hogy a napokon át tartó fővárosi demonstrációban szinte kizárólag fiatalok vettek részt. A svájci lap a városi ifjúság és az idősödő, zömmel vidéken élő rétegek között „tátongó szakadékról” út. Az előbbi csoport nyolcévi kommunista (PCRM - ez a párt nem lóg ki a többi kelet-európai utódpárt közül, mi több: a The Economist egyenesen jobbközép pártnak minősíti) kormányzás után egyre inkább úgy érzi, hogy ellopják a jövőjét. Az utóbbi viszont nosztalgiát érez ama korszak úánt, amikor az agrártermelésre szakosodott Moldova (még mint szovjet tagköztársaság) viszonylag virágzó ,kertje volt a Szovjetuniónak”, nem pedig Európa elfeledett, kilátástalan szegényháza. A chisinaui tüntetéseken feltűntek a szomszédos Románia lobogói is (igaz, a két állam hivatalos zászlajának színei azonosak, mindössze a középen levő címer alapján lehet őket megkülönböztetni). A tüntetők egy része a román himnuszt énekelte, és Romániát éltette. A moldovai ifjúság szemében (a nyelvi azonosság és a közös múlt mellett) a nyugati szomszéd egyfajta példakép, az európai perspektíva jelképe - elvégre Bukarest immár két éve teljesjogú tagja az Európai Uniónak. A tagság és a külföldről beáramló tőke pedig a romániai keresetek és életszínvonal érezhető emelkedését vonta maga után. A fenti jelenségek kapóra jöttek a moldovai elnöknek, aki Bukarestet vádolta az utcai zavargások szításával; erre hivatkozva kiutasította a román nagykövetet, és vízumkényszert vezetett be román állampolgárok számára. Vladimú Voronin dolgát megkönnyítette, hogy bukaresti kollégája lépten-nyomon románokként hivatkozott a moldovai lakosokra. Traian Basescu ezzel ugyan jó pontokat szerzett a fiatalok körében, ám Moldova népességének nagy részét elidegenítette magától - mutatott rá a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Prut folyótól keletre élők ugyanis - a két országban beszélt nyelv azonossága dacára - csöppet sem érzik magukat románoknak. A Szovjetunióban átélt több mint fél évszázad alatt kialakult tudatukban a moldovai identitás. Egy, a The Economist által „zajos kisebbségnek” nevezett rétegtől eltekintve a Prut és a Dnyeszter között élő lakosság moldovainak tekinti magát; nem akar román lenni, és még kevésbé akarja Moldova és Románia egyesülését. (A Keleti- Kárpátok gerince és a Dnyeszter közötti térség alkotta egykoron Besszarábiát, amely a román állam megalakulásával, Havasalföld és a Pruttól nyugatra eső vidék - Moldva - egyesülésével szakadt ketté 1878-ban.) Basescu elnök minden paternalista megnyilvánulása - amely románnak minősíti a moldovaiakat - ezért a kívánttal éppen ellentétes hatást vált ki: közeledés helyett távolítja egymástól a két szomszédot. A központi választási bizottság kedden bejelentette, hogy a szavazatok újraszámlálása nem hozott érdemi változást az április 5-i parlamenti választások eredményében, a pártok erősorrendjében és a mandátumok megoszlásában. Az ellenzéki pártok elégedetlenek a megállapítással - bár maguk is tudhatták volna, hogy a gondot nem a leadott szavazatokban, hanem sokkal inkább a választói névjegyzékekben kell keresni. Chisinauban szívósan tartják ugyanis magukat azok a híresztelések, amelyek szerint a listákon ezrével szerepeltek „holt lelkek” és olyan moldovai választópolgárok, akik tartósan külföldön élnek (dolgoznak), és akiknek nem volt lehetőségük hazajönni a szavazásra. Az ő nevükben pedig - állítólag - a kommunista párt hívei járultak az urnákhoz, jócskán megnövelve a kormánypárt szavazótáborát. Kérdés, hogy jogi úton meg le- het-e erre hivatkozva támadni a választások eredményét - s ha igen, volna-e kilátás a sikerre. Utóbbi értelemszerűen csak a választások megismétlése lehetne, „vegytiszta” szavazói névjegyzékek alapján. A román sajtó mindenesetre szkeptikusan viszonyul a lehetőséghez. Mint az Evenimentul Zilei írta, Voronin elnök eleget tett Moszkvától kapott küldetésének, és újabb négy évre biztosította a kommunistáknak Moldova irányítását. „Voroninnak sikerült elválasztania a demokratikus moldovai elitet az Európai Uniótól. Fellépése nyomán a lakosság többsége ellenségesen áll szemben a demokratikus ellenzékkel és Romániával” - konstatálta a lap. A csalódás és az EU-nak címzett szemrehányás hangja csendült ki a Romania Libera kommentárjából is. A konzervatív újság leszögezte: az az Európa, amelyről az EU és Románia zászlóit lengető chisinaui fiatalok álmodtak, nem létezik. „Nincsen az a szabad Európa, amely fellépne a zsarnoksággal és az elnyomással szemben, ahogyan arról a fiatal bessza- rábiaiak (!) álmodtak.” KOMMENTÁR Fico és a tőke bumerángja GÁL ZSOLT Szlovákiában a politikai folklór részévé vált, hogy a kormányzó elit képviselői - élükön a miniszterelnökkel - rendszeres populista rohamokra indulnak (egyebek között) a nagyvállalatok ellen. Félő, hogy a Robert Fico és csapata által megeresztett támadások előbb- utóbb bumerángként visszaütnek az egész országra. Tételezzük fel, hogy a világgazdasági válság már lecsengőben van, újra kezd éledezni a befektetői aktivitás, valamelyik nyugati országban egy nagyvállalat a térségünkbe irányuló beruházáson gondolkodik. Vezető menedzsere a helyi vállalkozói kamara ülésén megkérdezi egykori kollégáját, milyen a helyzet Szlovákiában. „Ne is kérdezd, beruháztunk az egészségügybe, de Robert Fico kormánya megtiltotta az egészségbiztosítóknak, hogy a nyereségről szabadon rendelkezzenek. Kénytelenek voltunk kivonulni a piacról, és most nemzetközi döntőbíróságon pereskedünk velük a kárpótlásért.” Egy másik országban a vezető vállalati alkalmazott még az egyetemről ismert csoporttársának tesz fel hasonló kérdést. ,A bankunk által alapított nyugdíjbiztosító ellen a Fico-kormány szisztematikus rágalomhadjáratot vezet, megpróbálja minél több ügyfelünket rávenni a kilépésre. Olyan övön aluli ütéseket alkalmaznak, amit itthon el sem tudnánk képzelni. Megvádolt például bennünket, hogy lefizettük az újságírókat meg a nemzeti bank munkatársait. Közben állami pénzekből hamis adatokat tertalmazó röplapokat teijesztenek ellenünk, hogy kilépésre bírják az embereket.” Egy másik ország elegáns klubjában sem kap pozitívabb képet az érdeklődő menedzser barátjától: „Képzeld, most azt akarják törvénybe iktatni, hogy az áruházainkban a nyereségkulcsunk nem haladhatja meg a 20 százalékot.” Más vállalatvezetők meg arról tudnának mesélni, hogy: „2,7 milliárd dollárt fizettünk a cégben levő részesedésért, hatalmas adóbevételeket termelünk az államnak, a saját készleteinkből adtunk kölcsön gázt, hogy megoldjuk az idei januári gázkrízist, erre azt kapjuk, hogy a privatizációt a kormányfő az évszázad rablásának nevezte.” Az Európai Bizottságban dolgozó ismerős meg ezt mondja: „majdnem le kellett állítanunk az uniós pénzek folyósítását, mert már akkora volt a korrupció, hogy szinte teljesen nyíltan lopták szét az összegeket”. A kormány politikájával kapcsolatban nem sok jót mondhatnak el a nálunk működő külföldi bankok, nyugdíj- és egészségbiztosítók, nagyáruházak, energetikai cégek, médiavállalkozások és általában a nagyvállalatok munkatársai. A baráti, ismerősi körből jövő információk mellett ott állnak még a romló makrogazdasági mutatókról szóló statisztikák, a médiából áradó rossz hírek, az ország lecsúszását vagy egy helyben topogását tükröző különböző nemzetközi toplisták (a korrupcióról, adórendszerről, versenyképességről, gazdasági szabadságról stb.). Ezek után az új befektetők aligha tolakodnak Szlovákiába, még megélénkülő világgazdasági környezetet feltételezve sem. Inkább az valószínű, hogy folytatódik a beruházások leállásának tendenciája, és legfeljebb a már megtelepedett cégek, illetve beszállítóik bővítik itteni termelésüket. Alighanem megtartjuk a Fico-kabinetnek köszönhetően kivívott utolsó helyünket a térségben a közvetlen külföldi befektetések tekintetében. Fico hadjárata a tőkések ellen meghozza a gyümölcsét: nem hozzák Szlovákiába a tőkéjüket. Ez újabb bizonyítéka lesz annak, hogy a baloldali populista kormányzás csak a teli kamrát tudja kiüríteni és a megtermelt értékeket tudja szétosztani, de fogalma sincs arról, hogyan segítse elő a nagyobb termelést és a kamra feltöltését. FIGYELŐ Drámaian megnő a szegénység A globális gazdasági válság humanitárius katasztrófát okoz a fejlődő világban, a szegénység drámai méretekben nő - tartalmazza a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Világbank közleménye. A két intézmény tavaszi ülésének végén tanácskozó Fejlesztési Bizottság megállapította: a nemzetközi gazdasági krízis egyre jobban sújtja a fejlődő világot, ahol több mint 50 millióan kerültek rendkívüli szegénységbe. Az IMF és a Világbank tanácskozásának egyik fő témája az volt, hogyan lehetne enyhíteni a 30-as évekbeli nagy depresszió óta legsúlyosabb válságnak a fejlődő világra gyakorolt kedvezőtlen hatásain. A két intézmény figyelmeztetett: a lassú felépülés miatt idén további 55 millióan lesznek világszerte szélsőségesen szegények, az egymilliárdot is eléri azok száma, akik tartósan éhezni kényszerülnek. Robert Zoellick világbanki elnök közölte: a millenniumi fejlesztési célokat nem lehet tartani a kiterjedt válság miatt. A legfrissebb becslések szerint nem teljesíthető az a nyolc cél - egyebek közt a szegénység, az éhezés, a gyerekhalandóság csökkentése, az oktatás javítása, a járványok visszaszorítása -, melynek 2015-ig való eléréséről egyetértett az ENSZ 192 tagországa és 23 nemzetközi szervezet. Aválság következményeinek enyhítésére a Világbank egy sor lépést tesz; 100 milliárd dollárig terjedő összeggel növeli a közepes jövedelmű országoknak nyújtandó hitelezést, megháromszorozza a szociális védelem támogatására fordítandó összeget, 55 milliárd dollárt különít el infrastrukturális fejlesztésekre, 12 milliárd dollárt költ élelmiszerbiztonsági célokra. Támogatja a szegény hitelfelvevők mikrofinanszírozását, kidolgoz egy globális kereskedelemfinanszírozási programot, létrehoz egy alapot a fejlődő országbeli bankok tőkésítésének támogatására. (mti)
