Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)

2009-04-28 / 97. szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 28. www.ujszo.com „Orator vir bonus, dicendi peritus" Quintilianus és a római jog ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Budapest. Egy „tematikus könyvbemutatónak” lehettek ta­núi azok, akik április 24-én (a több párhuzamosan folyó klasszika-fi- iológiai rendezvény) közül a Páz­mány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán el­hangzott előadásokat választot­ták. A „tematikus” jelző a nagyon sokrétű és több tudományterület számára megalapozónak számító Szónoklattan egyik kulcsfontossá­gú aspektusának kiemelését jelen­ti. A négy elhangzott előadás a Marcus Fabius Quintilianus Szó­noklattana mint a római jog forrá­sa címet viselte, s a négy meghívott jogászprofesszor felszólalásában a téma különböző aspektusait dom­borította ki. Hamza Gábor, az EL­TE tanszékvezető egyetemi tanára többek között a jogi és szépiro­dalmi szövegek fordíthatóságát tárgyalta, azt az érdekes (bár nem biztos, hogy minden szempontból elfogadható) megállapítást idéz­ve, miszerint míg a szépirodalmi szövegek fordításakor valami lé­nyeges elveszik belőlük, a jogi szö­vegeknél a fordítás valami lénye­,ys. f H-ibiP"p-anAus” ut ducetn flcnt cut- -v iníricrrf fvituF atnt x íhidus fonni fs tnfaťtltcb-eflAo *|tí tiírffűj tjidufl Aűtéx #T ól dtfhiizti eV t ut rrt,\xi{ nccxiP'A x t- ßwihthine Cűfácxkzíir’ fid hű cômir.Mtíľ cöptffucnzt ut ti iío StdpiCio CiiCttxf ru íV puihsut.\b tpo m x Čuxnif *A piti m# €& ^Oiíij q: Ô uí Í npio hic birur iWf**»0nč SZÓNOKLATTAN (✓") geset megvilágosít, s ez az Adamik Tamás szakmai vezetésével, cso­portmunkában készült Quintilia- nus-fordítás esetében is így van. A Miskolci Egyetemen oktató, s emellett negyven éve ügyvédként is működő Szitás Benedek lendüle­tes előadásában a büntetőjog szempontjából elemezte a római szerző alapművét, rámutatva arra, hogy a mai ügyvédi gyakorlatban mennyire fontosennekaműnekaz ismerete. Quintilianus maga is ügyvéd volt, a szónok feladatait, neveltetését, a szónoki beszédek típusait s a szónoki beszéd felépí­tését tehát a római gyakorlat szempontjából is tárgyalta. Szabó Miklós, a Miskolci Egyetem tan­székvezető egyetemi tanára a reto­rika elvi kérdéseiről beszélt, Zlinszky János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professor eme- ritusa pedig a polgárjog szempont­jából foglalkozott a művel, s a szó­nok erkölcsi szerepének fontossá­gát emelte ki. Az antik definíció szerint „ora­tor vir bonus, dicendi peritus”, vagyis a szónok az ékesszólásban jártas, derék ember. A szónoknak kötelezően szánt közéleti szerep Quintilianus szerint erkölcsi sze­rep is egyben, a jogászok is egyen­ruhát hordanak és fegyvert, mint a katonák, s ők is védik a gyengéket: a szó fegyverével. Az előadások egyik visszatérő témája volt a szó­noklás és diktatúra kapcsolata: Quintilianus kora, a római csá­szárság sem kedvezett a szólás- szabadságnak, s ilyen korszakok­ban különösen fontos a szónok er­kölcsi tartása. A beszélgetést Adamik Tamás, az ELTE prefessor emeritusa, a könyv szerkesztője és egyik fordí­tója vezette. A könyvbemutató ap­ropója a Szónoklattan című könyv második kiadásának megjelenése a Kalligram Kiadónál, (pa) A Mediawave fesztivál kínálatából Győr. A május 2-áig tartó Mediawave fesztivál gazdag napi prog­ramkínálattal válj a az érdeklődőket. Ma 13 órától rövid dokumen­tumfilmeket vetítenek a Hrabal moziban, 16 órától ugyanitt animá­ciós filmekkel folytatódik a program, látható lesz például a német Tomer Eshed Csodálatos természetünk című, mindössze 5 perces, frenetikus humorú alkotása is. 18 órától következnek a kisjátékfil­mek, egyebek mellett a finn Antti Heikki Pesonen Érzelmileg túlsú­lyos című munkája, amelyben „a félénk srácot jól kupán vágja a szerelem”. Este 9-kor a Győri Filmarchívum Európa termében ja­pán-magyar kortárs táncszínházi produkciót láthatnak az érdeklő­dők Batarita: Error, avagy mosolyod? címmel. Mivel az idei évfo­lyam fókuszában Románia áll, folytatódik a román filmművészet fi­gyelemre méltó alkotásainak vetítése is. A zenekedvelőknek ajánl­juk a Santa Diver koncertjét, amely 22 órakor kezdődik a Rómer Ház Underground klubjában. A Santa Diver zenéjére hatással volt a techno minimalizmusa, a marokkói gnawa transz-élménye és so­sem szűnő energiája, valamint a jazz szabadsága, (ú) Ma: Szilágyi Zsófia irodalomtörténész Pozsonyban Nyelv és irodalomtudomány AJANLO Van-e az irodalomtudomány­nak külön „nyelve”, és értik-e eze­ket a speciális szakkifejezéseket, fogalmakat a közönséges halan­dók? Feltétlenül unalmasnak kell- e lennie egy tudományos szöveg­nek, vagy lehet élvezhető, felvál­laltan személyes, játékos is, mi­közben a szerző komolyan veszi a témát? Ezekről a kérdésekről is szó esik a Nyelv és irodalomtu­domány című beszélgetésen, amelynek vendége Szilágyi Zsófia irodalomtörténész. Magyarországon 2009 a Ma­gyar Nyelv Eve. A Magyar Köztár­saság Kulturális Intézete (MKKI) a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalmi Tanszékével közösen indította azt a programsorozatot, amelynek keretében különböző szakmák neves képviselői valla­nak anyanyelvükhöz való viszo­nyukról. A meghívottak között szerepel mérnök, orvos, szobrász, sportoló, közgazdász, muzsikus, teológus és színházi szakember is. A ma délután 17 órakor kezdő­dő beszélgetést G. Bogár Edit, a pozsonyi magyar tanszék lektora vezeti. Helyszín az MKKI székhá­za, Palisády 54. (juk) Vámbéry Ármin gyűjteményéből előkerült, páratlan értékű török mesegyűjtemény a Lilium Aurumtól Sosem olvasott napkeleti mesék Hodossy Gyula, Hazai György és Tóth László (A szerző felvétele) Dunaszerdahely. A kelet cso­dálatos birodalmává vará­zsolt Budapest Kávéház fa­lai között mutatták be a Vámbéry Irodalmi Est kere­tében április 23-án a Lilium Aurum Könyvkiadó gondo­zásában megjelent, még friss nyomdaszagot árasztó Varázslatos mesék Napke­letről című kötet. NAGY ERIKA Hodossy Gyula, a kiadó igazga­tója elmondta, hogy az eredeti kézirat a nagy Kelet-kutató, Vám­béry Ármin gyűjteményéből ke­rült elő. A kötet darabjait Kaszim ibn Muszának tulajdonítják, aki a jellegzetes rímes prózát versbeté­tekkel is gazdagította. Az, hogy ebből az anyagból Soós Tamás orientalista, a Török-Magyar Ba­ráti Társaság (Ottománia) elnö­kének köszönhetően magyar for­dításban kötet kerülhetett az ol­vasó kezébe, Hazai György aka­démikusnak, a Vámbéry Polgári Társulás elnökének az érdeme. O találta meg ugyanis az értékes kéziratot, és kezdett tárgyaláso­kat a Lilium Aurum Kiadóval, amely évről évre megjelenteti Vámbéry életművét, és gondozza szellemi hagyatékát. Közel két év kellett ahhoz, hogy a megfogalmazódott gondolat va­lósággá váljon. Az ótörök nyelven írt kéziratnak számos másolata készült. Ezek a kéziratok eltérnek ugyan a Vámbéry által felfedezett gyűjteménytől, de a magvát meg­tartották és kiegészítik egymást. A gyűjtemény Borúra Derű gyűjtő­cím alatt ismert a Közel-Kelet or­szágaiban, s régebbiek az Ezer­egyéjszaka elbeszéléseinél. A kö­tet a legrégibb változatból ké­szült, nyolc élvezetes és izgalmas mesét tartalmaz, ennyit sikerült mára lefordítani. Tóth László József Attila-díjas költő, aki a magyarra átültetett szöveget költői szintre emelte, mindig szívesen mond igent olyan munkára, amely a mesével függ össze. Hasonló dolga volt, jegyez­te meg, mint a színházi drama­turgnak, amikor irodalmi, gyer­mekek által is olvasható mesévé formálta a szöveget. Sajnálta, hogy mára elsivárosodott, elszür­kült a valaha gazdag és hajlékony nyelvünk, majd azt ecsetelte, hogy a kötet szövege ornamenti­kájában sokkal díszesebb, olyan képek, szimbólumok hatnak eb­ben a mesevilágban, amelyek a mi nyelvünknek túldíszítettnek, giccsesnek tűnnek, de a keleti kul­túrában természetesek. A történet fordulatossága, a népi gondolko­dás mindenütt hasonló, csak a nyelv más. A kötet előszavában, melyet Hazai György írt, olvasható, hogy: „Közel- és Közép-Kelet, az embe­riség egyik kulturális bölcsője, mesegyűjteményekkel is gazdagí­totta a világirodalmat. Ezek pedig híven tükrözik az egymás mellett élő vagy egymást követő kultúrák kölcsönhatását, azok összeölel- kezését.” Hazai György professzor szerint a kötetet az iszlám tisztele­te járja át, s a vidám iszlámot tol­mácsolja. A mesék hátterében mindig ott van egy alapvető mon­dandó: a jó felülkerekedik, a rossz elnyeri méltó büntetését. A kemény kötésű, tetszetős kötet il­lusztrációi a keleti díszítőmű­vészet szín- és formavilágát idé­zik: K. Ézsiás Judit és Kárpáti Já­nos munkáját dicsérik, aldk sze­mélyesen is ismerik a történetek helyszínét, mivel hosszabb időt töltöttek ott. A kötet utószavában Soós Tamás megemlíti, hogy „... ízelítőt kaphatunk ezekből az ed­dig magyarul, sőt egyetlen euró­pai nyelven sem mesélt történe­tekből. Aki nyűt szívvel utazik a mesék sorai közt, nemegyszer le­het olyan érzése, hogy: »Ez mint­ha már velem is megtörtént volna, mintha már én is átéltem volna hasonlót.« S amikor így érez, nem kavargó sivatagi homokon áttet­sző látomás áldozata lett.” A jelenlévők ígéretet kaptak, hogy a gyűjtemény többi darabja is kiadásra kerül, lesz felnőttek­nek szánt mesekönyv és egy tu­dományos kiadás is. Vasárnap délután a magyar könyvkultúra nagyszabású ren­dezvényén, a XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál záró­napján a kötet a fesztivál kínálatát színesítette nagy érdeklődés mel­lett. A moderátor Keller László, az ismert turkológus volt. Miloslav Šmídmajer cseh rendező gyerekeknek készült alkotása klasszikus mese modern felfogásban Pokoli hercegi-hercegnői love story TALLÓSl BÉLA A Pokoli hercegnő című cseh mesefilm modem eszközökkel ki­vitelezhető trükköket alkalmaz, mégis az utánozhatatlan, roman­tikusan és tiszta vágyakkal mesélő cseh tradíciót és szellemiséget kö­veti. Elbűvölő környezettel, va­rázslatos kosztümökkel, igazi kő várkastéllyal. Az egyik királyságban megszü­letik Áneta hercegnő (Tereza Vonsková), a másik királyságban Jeroným herceg (Jifí Mádl). A gyerek hercegnő oly bátor, mint egy herceg, a gyerek herceg oly gyengéd, mint egy hercegnő, nem szíveli a kardforgatást, és nem tud úszni, a hercegnő viszont úgy fi­cánkol a tóban, mint a hal. Nem­csak nembeli, hanem minden másban is ellentétei egymásnak. A két királyi apa fogadalmat tesz a békés egymás mellett élés érde­kében, hogy ha aprócska királyi csemetéik, Aneta és Jeroným fel­nőnek, egybekelnek, s eggyé ol­vasztják a két királyságot. Ellen­kező esetben pusztító háborúban poklok poklára száll a két király­ság. S ez, a „pokolidézés” a Pokoli hercegnő című cseh mesefilm új­donsága. A pokolban megterem­tett iskola, a sátántanítóval, az ap­ró csintalan ördögfiókákkal, s maga a pokoli környezet minden démonok urával, Luciferrel, aki csak egyvalakivel nem bír zöld ág­ra vergődni: az érte epekedő, csá­bító és testi gyönyörökre vágyó ördögi nővel. Látványos, okos, jól megcsinált mesefilm a cseh produkció. A mese mindenkori igazsága, hogy a jó elnyeri jutalmát (legyen az ember vagy pokolbéli lény), s hogy az igazi szerelmesek egy­máséi lesznek, nemkülönben a látvány és a színészi alakítások (a karakterek sokasága), valamint a humor, a klasszikus mesékkel já­ró kellemes érzést kínálják a né­zőnek. Aneta hercegnő (Tereza Vofíšková) és Jeroným herceg (Jifí Mádl) (Fotó: Continentalfilm)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents