Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)

2009-04-24 / 94. szám, péntek

2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 24. www.ujszo.com .. : : :: RÖVIDEN MÓL: harc a lopakodó felvásárlás ellen Budapest Az orosz Szurgutnyeftegaz képviselői nem juthattak be a MÓL olajtársaság tegnapi közgyűlésére, így a részvényesek vi­ta nélkül és elsöprő többséggel szavazták meg azokat az alapsza­bály-módosításokat, amelyek révén az eddiginél is szilárdabban védekezhet a menedzsment a nemkívánatos tulajdonosok ellen. A MÓL nem a „sarki fűszeres”, hanem egy regionális szinten is meg­határozó stratégiai cég - mondta Hernádi Zsolt elnök-vezérigaz­gató. Szerinte a MÓL független stratégiáját szolgálja az alapsza­bály új kitétele, hogy egy részvényest csak akkor lehet bejegyezni a részvénykönyvbe, ha hitelesen igazolja, ő a végső hasznot húzó tu­lajdonos. Ez a passzus egyértelműen a Szurgutnyeftegaz rejtélyes tulajdonosi háttere miatt került az alapszabályba. Az orosz cég 2003 óta nem hozta nyilvánosságra részvényesi struktúráját. Fel­röppent olyan hír is, hogy a negyedik legnagyobb orosz olajvállalat 37%-os tulajdonosa maga Vlagyimir Putyin miniszterelnök, (m, t) Mennyibe kerül a havi megélhetés? Bécs. Térségünkben a legtöbbet Szlovéniában, a legkevesebbet Ukrajnában költik havonta a háztartások, Szlovákia és Magyaror­szág a középmezőnyben található, derült ki az osztrák RegioPlan piackutató és tanácsadó cég elemzéséből. Az osztrák felmérés sze­rint Szlovéniában költik a legtöbb pénzt megélhetésre a háztartá­sok, havi 1700 eurót. Horvátország a második helyen áll 1000 eu- róval, majd Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelor­szág következik havi 900-1000 euró kiadással. A kevésbé fejlett országokban - Románia, Bulgária, Szerbia - havi 400-500 euró között mozog ez az összeg, a legkevesebbet az ukránok költik, havi 214 eurót. Összehasonlításképpen: Ausztriában 2007-ben 2800 euró volt a háztartások havi megélhetési kiadása. (MTI) Radikális adóátalakítás? Pozsony, Robert Fico abban az esetben ért egyet a 19%-os fogyasz­tási adó csökkentésével, ha a társasági adót a jelenlegi egykulcsosról progresszívvá alakítják át- mondta tegnap a miniszterelnök az Integ­rált Szakszervezeti Szövetség (IOZ) alakuló ülésén. Az üzemanyagra kivetett jövedéki adó pedig abban az esetben mérsékelhető, ha a ke­reskedelmi bankokra és a már privatizált vállalatokra különadót vet­nek ki. „Én kész vagyok erre, hiszen óriási összegek vannak náluk” - ismételte meg javaslatát a parlamentben is. „Eddig 10 milliárd koro- nányi állami fogyasztásról mondtunk le, ha szükség lesz rá, további 10-15 százalékkal kurtítjuk megaz állami kiadásokat úgy, hogy az ne érintse a lakosság szociális juttatásait” - közölte a kormányfő. Ján Počiatek pénzügyminiszter a parlamenti kérdések óráján kifejtette, megváljék a májusi gazdasági adatokat, és ezek függvényében dön­tikel, átdolgozzák-e az idei állami költségvetést, (t, só) Próbaüzemben a középhullámú adó Megjött a Pátria hangja ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Tegnaptól újra hall­ható a Pátria rádió, ugyanis a köz­rádió pozsonyi épületének tetején próbaüzembe helyeztek egy kö­zéphullámú adót. A műsor az 1098-as kilohertzen hallható, a le­fedettség így már Pozsonyra, Zo- boraljára, a Csallóközre és a Má- tyusföldre is kiteljed. Az adás mi­nősége viszonylag jó, nagyjából olyan minőségű, mint ahogy a rö­vidhullámra való átállás előtt volt hallható. „Kihangsúlyoznám, hogy próbaüzemről van szó. A kö­zéphullámú adó június 1-től üze­mel majd folyamatosan, addig kü­lönféle műszaki beállítások és mérések is zajlanak, így előfor­dulhat, hogy megszakad az adás, átmenetileg elhallgat a rádió” - magyarázta lapunknak Both Eni­kő, a Pátria főszerkesztője. A rádió tájékoztatása szerint a lefedettség tegnaptól mindenütt biztosítva van, ahol magyarok él­nek. (dem) Čečot belügyi államtitkár új kampánytémát talált Műkincseket követel Magyarországtól az SNS ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A lehető leggyorsab­ban vissza kell szerezni azokat a műkincseket, amelyek a bécsi dön­tés után kerültek Magyarországra - jelentette ki tegnap Vladimír Čečot (SNS) belügyi államtitkár, aki a párt listavezetője az EP-vá- lasztásokon. Bár sajtótájékoztató­ján rendkívül határozottan nyilat­kozott a műkincsek visszaszerzé­séről, arra nem tudott válaszolni, pontosan milyen műtárgyakat kel­lene visszaszolgáltatnia Budapest­nek, de Pozsony erkölcsi alapon formál jogot rájuk. „Nincs semmilyen listám. Az el­képzelés még csak elvi szinten lé­tezik. De azt tudom, hogy a Ma­gyarországon lévő szlovák műtár­gyak eszmei értéke felbecsülhe­tetlen” - válaszolta kérdésünkre Čečot. Elmondta, a szlovák nem­zet műkincsei több országba szó­ródtak szét, de elsősorban Ma­gyarországra mint legközelebbi szomszédra kell összpontosítani. „Jobb lesz az együttműködés, ha semmivel sem leszünk adósai egy­másnak” - mondta Čečot. A sajtótájékoztató végén egyéb­ként szétosztotta az újságírók kö­zött új CD-jét, amelyen egyetlen számot, a Szülőföld címűt énekli. A CD-t az EP-választási kam­pányban osztogatja majd válasz­tóinak. (dem) Az Európai Bizottság tegnap levélben érdeklődött a faliújságos pályázat és a szerződés iránt Fico kockára tette a koalíciót Fico megijedt Brüsszeltől (TASR-felvétel) Pozsony. A legrövidebb életű miniszter lehet Robert Fico kormányában Igor Štefa­nov, a kormányfő ugyanis kezdeményezi leváltását, ha nem bontja fel a Zame- dia és az Avocat cégekkel kötött, több mint 3,6 milli­árd koronás (119,5 millió euró) szerződést. ÚJ SZÓ-HÍR Az úgynevezett faliújságten­der miatt múlt héten mennie kellett Štefanov elődjének, Ma­rián Janušeknek, mivel a Köz- beszerzési Hivatal szerint a pá­lyázat lebonyolítása során meg­szegték a közbeszerzési tör­vényt. A miniszterelnök az SNS által javasolt Igor Štefanovra bízta a régiófejlesztési miniszté­rium irányítását, pedig kineve­zése előtt is nyilvánvaló volt, hogy részt vett a faliújságtender lebonyolításában. Ezért az el­lenzék azonnal javaslatot tett leváltására, de nem sikerült őt szerdán meneszteni. Az Európai Bizottság tegnap levélben érdeklődött a pályázat és a szerződés iránt, a kormány erről rendkívüli ülésen tárgyalt. „Ha a miniszter, akinek a na­pokban az ellene benyújtott bi­zalmatlansági indítványnál a kormánypártok bizalmat sza­vaztak, nem biztosítja a szerző­dés semmissé nyilvánítását úgy, hogy az nem jár majd semmi­lyen pénzügyi következmé­nyekkel az országra nézve, és nem folytatja le újra a tendert az érvényes jogszabályokkal összhangban, akkor elveszti ezt a bizalmat, és javasolni fogom leváltását” - jelentette ki Fico. Sajtóinformációk szerint a tenderben győztes cégek szoro­san kötődnek a Szlovák Nemze­ti Párthoz, az eddig lebonyolí­tott megrendelések azt bizonyít­ják, hogy az egyes tételeket többszörös áron szerezték be. A szerződés megtartásához feltehetően komoly érdek fűzi az SNS-t, mivel Igor Štefanov hétfőn még úgy nyilatkozott, semmi szükség annak felbontá­sára. A tárcavezető nem vett részt a kormány tegnapi rendkívüli ülésén, mivel Csehországban járt, ahol Danuta Hübner uniós biztost próbálta meggyőzni ar­ról, hogy minden rendben volt a tenderrel. Robert Fico minisz­terelnök szerint azonban a leg­kisebb gyanút is el kell oszlatni, és ez a szerződés megszünteté­sével érhető el. (Ipj) Nem hozta nyilvanossagra a Statisztikai Hivatal az április elején készült közvélemény-kutatást Titok, hogy zuhant a Smer támogatottsága UJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Statisztikai Hivatal nem hozta nyilvánosságra a pártok támogatottságáról készült áprilisi közvélemény-kutatását, kiszivár­gott információk szerint azért, mert zuhant a Smer népszerűsége. A Pravda napilap értesülései szerint Robert Fico pártja 40%-os ered­ményt ért el, három hónapja a 49 százalékot ostromolta. Ezzel szem­ben az SDKÚ 12%-ról 18-ra ugrott. Ľudmila Benkovičová, a hivatal igazgatója egy brüsszeli rendelke­zéssel indokolja, hogy az eredmé­nyeket nem hozták nyilvánosságra, mi több, májustól megszüntetik a Statisztikai Hivatal Közvélemény­kutató Intézetét is. Brüsszel már ko­rábban kifogásolta, hogy Szlováki­ában állami intézmény is készít po­litikai kérdésekben felméréseket, és egy új irányelvvel ezt megtiltotta. Benkovičová nem árulta el a fel­mérés eredményeit, de nem cáfolta, hogy a Pravda adatai tévesek. Annyit közölt, hogy az adatgyűjtést április 1-jeés 18-aközöttvégezték. Korábban több szlovákiai polito­lógus is megkérdőjelezte, hogy az állami intézmény felmérései teljes egészében reálisak, a magánközvé- lemény-kutató társaságok pedig rendre kisebb támogatottságot mértek a kormánypártoknak, mint a Statisztikai Hivatal. Az ellenzék szeretné elérni, hogy nyilvánosságra hozzák az április eleji adatokat, mert az uniós ren­delkezés nem a legutóbbi felmérés nyilvánosságra hozását tiltja meg, hanem az üyen közvélemény-kuta­tások folytatását. Elképzelhető, hogy a közeljövő­ben egyáltalán nem készülnek fel­mérések a pártok támogatottságá­ról. A gazdasági válság miatt ugyan­is a magánközvélemény-kutatók más területekre koncentrálnak, a felmérés költségei pedig meghalad- jáka 100 ezer eurót. (ú) Bugárék kilépéséről tárgyal a párt országos elnöksége, valamint a járási és kerületi elnökök tanácsa Ma tisztázzák az MKP-ban, hogy mi a stílusváltás LAJOS P. JANOS Pozsony. Ma kora délután kez­dődik a Csáky Pál által már tegnap­ra beharangozott elnökségi ülés, amelyen Bugár Béla, A. Nagy Lász­ló és Gál Gábor frakcióból való tá­vozásával foglalkozik az MKP. Rög­tön utána az országos elnökség a párt járási és kerületi elnökeivel is megvitatja a helyzetet. A három távozó képviselő „stílusváltást” követel a párt elnö­kétől és szűkebb vezetésétől. A la­punknak nyilatkozó elnökségi ta­gok többsége azt mondta, nem érti, mit is jelent pontosan a „stílusvál­tás”, és Bugárék milyen változást akarnak. A tárgyalástól azonban nem zárkóznak el. „Nem értem, mit takar ez a fogalom, nem fejtettékki, mit értenek a vezetési stílus meg­változtatásán, erről tárgyalunk” - mondta lapunknak Farkas Iván. Hasonló választ adott legalább 8-9 elnökségi tag, a tárgyalást teljesen elutasítót pedig 2-3. Ladányi Lajos szerint a kilépők nem voltak képe­sek elfogadni azt, hogy egy demok­ratikus választás után alulmarad­tak a pártban. A két testület mai ülésén várha­tóan részt vesz mindhárom rebellis képviselő. „Én tagja vagyok mind­két testületnek, tehát ott leszek” - mondta lapunknak Gál Gábor. Sze­rinte az elnökség tagjainak tisztá­ban kell lenniük, mit értenek a szükséges változás alatt. „Nem tud­ják, vagy nem akaiják tudni, miről van szó? - tette fel a kérdést Gál. - Pedig tudniuk kellene, de nagyon szívesen elismétlem, mit értünk ez alatt.” Az elnökség ülése után az el­nökök tanácsa is összeül, amely tu­lajdonképpen a régiók képviselői­vel, a járási és kerületi elnökökkel kiegészített országos elnökség. Tomanová emeli a tétet: a szociális ügyi minisztérium szerint már a 30 éveseknek sem éri meg belépni A második hazug röplap a második pillérről ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ismét a nyugdíjrend­szer második pillérének hátrányait ecsetelő röplapokat kapnak a ház­tartások a szociális ügyi minisztéri­umtól, a megtakarításokat garantá­ló törvényt nem említi a tárca. A csaknem 2 millió röplap 50 ezer euróba (mintegy 1,5 millió ko­rona) kerül. Hasonlót tavaly készít­tetett a tárca, akkor egy 35 éves, most egy 3 6 éves ügyfél adatait vet­te alapul, aki 830 eurót (25 ezer ko­rona) keres. A tárca leszögezi, az országos átlagnál jobban kereső fi­atal személyek számára sem éri meg a második pillérben való taka­rékoskodás. Viera Tomanová mi­niszter szerint legalább 30 évig kel­lene spórolni, tehát már a 32 éve­seknek sem kifizetődő a tőkepillé- res rendszer. A Magán-Nyugdíj­pénztárak Szövetségének (ADSS) elnökségi tagja, Viktor Kouril sze­rint ez az állítás teljességgel meg­alapozatlan. „Először 10 év volt a kötelező nyugdíjbiztosítás ideje, a kormány felemelte 15-re. Mostmár azt állítja, 30 év. Lassan odajutunk, hogy a minisztérium szerint már a ma születetteknek sem éri meg a második pillér” - nyilatkozta la­punknak Kouril. A röplapon az áll, hogy a magán-nyugdíjpénztárak­ban elértéktelenedik az ügyfél pén­ze, a kiegyensúlyozott és a növeke­dési alap veszteségesek. Viktor Kouril szerint most átmenetileg ez valóban így van, de a nyugdíjtaka­rékoskodás évtizedekre szól. Rá­adásul a kormány törvénymódosí­tásának köszönhetően az ügyfelek befektetett pénze garantált.,A tör­vény biztosítja, hogy az ügyfél nem veszíthet a pénzéből. Ha vesztesé­ges az alap, a pénztár köteles feltöl­teni a befektetett összeg szintjére” - fejtette ki Kouril. Viera Tomanová szerint csak az első, állami pillér biztonságos, az állam garantálja a nyugdíjakat. Kouril rámutatott, 1991 óta csökken a nyugdíj rész­aránya az országos átlagbérhez vi­szonyítva, 18 éve 53% volt, 2006-ban 46. „A lakosság elörege­dése miatt a kormánynak vagy a nyugdíjkorhatárt kell még tovább emelnie, vagy növelni a dolgozók járulékterheit, vagy csökkenteni a nyugdíjakat. Nyilvánvaló, hogy az első és a harmadik lehetőséget ez a kormány nem lépi meg. Marad te­hát a járulékterhek emelése, ez egyebek mellett azzal jár, hogy a befektetők elmennek az országból és nő a munkanélküliség” - véli Vik­tor Kouril. (sán)

Next

/
Thumbnails
Contents