Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)

2009-04-22 / 92. szám, szerda

Vélemény és háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 22. FIGYELŐ FOX NEWS Dick Cheney volt amerikai alelnök szerint Barack Obama gyenge elnök benyomását kel­tette Európában, s ezt kihasz­nálhatják Amerika ellenségei. Cheney a Fox News hírtelevízi­ónak adott interjúban arról be­szélt: minden új adminisztrá­ció késztetést érez, hogy a gon­dokért az elődjét hibáztassa. A Bush-kormány is így tett. Ám az a túlzott mérték zavaró, ahogy Obama szabadkozott az előző amerikai adminisztráció állító­lagos hibái miatt. „A világon gyorsan kihasználják, ha úgy érzik, egy gyenge vagy olyan elnökkel van dolguk, aki nem áll ki Amerika érdekeiért” - mondta a volt alelnök. (mti)- Állandó rettegésben élek. Közeledik május, a szerelem hónapja, a gazdám viszont csak a hurkát és a kol­bászt szereti. (Peter Gossónyi rajza) David Irving brit történész írásban és előadásaiban is tagadta a náci népirtást Bűntett a holokauszt tagadása A holokauszt megkérdőjele­zése, vitatása és tagadása Németországban a büntető­jog hatálya alá esik. A bűn- cselekmény súlyosságától függően a minimális bünte­tés pénzbírság vagy 1 hónap börtön, a maximális 5 év börtön. MT1-HÁTTÉR A német jog szerint a holokauszt megkérdőjelezhetetlen történelmi tény. Aki ezt tagadja, súlyát kisebbí­teni igyekszik, vagy a nácik bűncse­lekményeit helyesli, az a büntető­törvénykönyv szerint népcsoport el­leni uszítást követ el, és 5 évig terje­dő börtönnel sújtható. Az egyik leg- hírhedtebb német holokauszttaga­dó Ernst Zündel, aki Kanadába emigrált, ahol több holokausztta- gadóval ismerkedett meg. 1970-ben angolra fordította és kiadta Thies Christophersen A holokauszt ha­zugság című fejtegetéseit. Többször perbe fogták, 2005-ben Németor­szágba toloncolták, ahol 2007-ben 5 évi börtönre ítélték a holokauszt ta­gadásának vádjával. Egy másik hír­hedt német holokauszttagadó Horst Mahler jogász. 1970-ben a szélső- baloldali Vörös Hadsereg Frakció (RAF) alapító tagja, de 2000-ben már a neonáci NPD-hez csatlako­zott. Az újfasiszta párt betiltását cél­zó alkotmányos kísérlet idején az NPD ügyvédje volt. 2009-ben egy bí­róság több ízben elkövetett holoka- uszttagadás vádjával 11 évi börtön­re ítélte. A német vezetők az elmúlt években a leghatározottabban kiáll­tak a holokauszttagadás elutasítása mellett. Általános helyeslést váltott ki Angela Merkel kancellár nyílt ál­lásfoglalása, amelyben a holokausz- tot tagadó Williamson tradicionalis­ta püspöktől való elhatárolódásra szólította felXVI. Benedekpápát. Ausztriában törvény tiltja a holo­kauszt tagadását. A tilalom 1992-ben került bele a náci szerve­zetek feloszlatásáról és újjáalapítá- suk tilalmáról szóló, 1945-ben ho­zott törvénybe. A tilalmi törvény ki­teljed a náci eszmék és propaganda terjesztésének és a nemzetiszocia­lista jelképek használatának tilal­mára is. A jogszabály szankcionálja „a nemzetiszocialista népirtás vagy más emberiesség elleni nemzetiszo­cialista bűntett” nyilvánosság előtti tagadását, kisebbítését, helyeslését vagy igazolását. A büntetési egytől tíz évig, különösen súlyos esetben húsz évig is terjedhet. A legismer­tebb ilyen per David Irving ellen folyt Ausztriában. A brit történész írásban és előadásaiban is tagadta a náci népirtást. 2006-ban egy koráb­bi osztrák elfogatóparancs alapján őrizetbe vették azzal a váddal, hogy 1989-ben két ausztriai előadásában megkérdőjelezte az auschwitzi gáz­kamrák létezését és a holokausztot. Azt állította, Hitler keveset vagy semmit sem tudott a holokausztról, és hogy „szemernyi bizonyíték sincs” arra, hogy a nácik a „végső megoldásra”, az európai zsidóság ki­irtására törekedtek. A bécsi tarto­mányi bíróság esküdtszéke 2006 februárjában három év letöltendő szabadságvesztésreítélte. Franciaországban 1881-ben szü­letett meg az első olyan törvény, amely büntet minden rasszista, diszkriminatív, gyűlölet- és erő­szakkeltő, illetve ezekre buzdító megnyilvánulást. 1990-ben fogadta el a parlament azt a törvényt, hogy az 1945-ös nürnbergi perben megál­lapított definíció szerinti minden emberiségellenes bűntett vitatása vagy tagadása bűncselekmény. A holokauszttagadás egytől öt évig terjedő börtön- és 45 ezer euró pénz- büntetést von maga után. Az ilyen tetteket elkövetők ellen az ügyész­ség hivatalból indíthat eljárást. Az egyik első „tudományos holo­kauszttagadó” F ranciaországban a lyoni egyetem irodalom professzo­ra, RobertFaurissonvol. Arevizio- nista gondolkodó azt állította: a gázkamrák nem léteztek, s a holo­kauszt zsidó propaganda. Az ő né­zeteire alapozva írta meg a kérdés­ről óriási vitát kiváltó doktori disszertációját 1985-ben Henri Roques a párizsi Sorbonne egye­temen, amelyet „summa cum laude” minősítéssel fogadott el a zsűri. Jean-Marie Le Pen, a szélső- jobboldali Nemzeti Front elnöke 1987-ben egy rádióinterjúban ne­vezte először a világháború „részletkérdésének” a gázkamrá­kat. Kijelentését többször is meg­ismételte. Le Pent holokausztta- gadásért és egyéb gyűlöletkeltő megnyilvánulásaiért eddig közel harmincszor ítélték el pénzbírság­ra, illetve felfüggesztett szabad­ságvesztésre. SZEMSZÖG Anakronizmusnak hat az USA Kuba-ellenessége HORBUIÁK ZSOLT A múlt heti összamerikai konfe­rencia egyik vezető híre volt, hogy a latin-amerikai országok felkarolták Kubát. Kifejezték óhajukat, hogy az USA szüntesse meg Kuba elleni gaz­dasági embargót. Az igazi meglepe­tést Raúl Castro szerezte, aki békés hangot ütött meg. Úgy nyilatkozott, országa követett el hibákat, de haj­landóezeket korrigálni. Az USA gazdasági embargója negyvenhét éve tart Kubával szem­ben. Okai a hidegháború ködébe vesznek. A fő ok az USA-érdekelt- ségű tulajdonok kisajátítása volt, il- . letve, hogy akkoriban képtelen volt térdre kényszerítem az országot. A hidegháborúnak azóta régen vége, az Egyesült Államok szinte minden más országhoz pragmatikusan kez­dett hozzáállni a gazdasági kérdé­sekben. A terrorizmust támogató or­szágok kivételével ma már csak Ku­bával szemben alkalmaz ilyen szigo- rúmegszorításokat. Tény, hogy Kuba nem demokrati­kus ország. Nincs szabad vélemény­nyilvánítási lehetőség, az ország ve­zetőit nem lehet szabadon megvá­lasztani. Kuba elmaradott. Bár műi­den állam sorsának alakulásáért el­sősorban saját magát okolhatja, eb­ben jelentős szerepe van az Egyesült Államoknak is. Az embargó fenntar­tását mindenekelőtt a kubai emig­ránsok szorgalmazzák, de szerepet játszik benne a presztízs is. Az USA Kubát már az 1898/99-es ameri­kai-spanyol háború óta saját érdek­szférájának tekintette. Ekkor sza­badult fel Kuba a spanyol uralom alól az USA katonai segítségével. A harcba egyébként Amerika kéretle­nül avatkozott be, közel a győze­lemhez, amikor a Maine cirkáló az­óta is felderítetlen okból Havanná­ban felrobbant. Az ország formáli­san független lett, de alkotmányát a Kongresszus hagyta jóvá. A guanta- namói támaszponton 1901-től ál­lomásoznak tengerészgyalogosok. Az USA 1901 és 1934 között tör­vényben szentesített intervenciós joggal bírt. Az 50-es években a kubai gazdasági érdekeltségek jelentős része a maffia kezében volt. Az 1956-1959-es felkelés ezen fél­gyarmati állapot felszámolására is irányult. Az alulról jövő népi támo­gatás, illetve, hogy az országot még mindig a függetlenséget kivívó for­radalmi generáció vezeti, okozza a kubai rendszer meglepő stabilitását és elszántságát. T öbb szakértő is állítja, hogy Kuba nem önszántából lépett a szocializ­mus útjára. Az 1960-as földreform miatt az Egyesült Államok húszadé­ra csökkentette a kubai cukor beho­zatalát, mire Kuba államosításokkal válaszolt. Az USA ekkor megpróbál­ta elszigetelni, bevezette az embar­gót. Kuba ezután elfogadta a Szov­jetunió gazdasági támogatását, el­sősorban az olajszállításokat cuko­rért cserébe. Az 1961-es disznó-öbö- li kudarc után katonai együttmű­ködést is kötött vele, ami a követke­ző évben a rakétaválsághoz veze­tett, amikor megkísérelt atomfegy­vereket telepíteni a szigetre. Akaribi ország ekkor vált az USA szemében ellenséggé. A 60-as és 70-években aztán Kuba egyre jobban kezdett kö­tődni a szocialista blokkhoz. 1989-ben kereskedelme 85%-át ve­le bonyolította. A rendszer összeom­lása súlyos válságot okozott, 1993-ra a nemzeti össztermék közel harmadára esett vissza. A kelet-nyugati szembenállás ré­gen a múlté, ebben Kubának nincs szerepe. Gazdasági kapcsolatai a többi latin-amerikai országgal, sőt Kanadával és Spanyolországgal, fej­lődnek. Az ENSZ 1992 óta szorgal­mazza az embargó felszámolását. Amíg azonban az USA régen feladta Kína-ellenes politikáját és ezzel nagyban hozzájárult annak világha­talmi státusának megszerzéséhez, Kuba esetében hajthatatlan. De sok­sok milliárdot költ más államok de­mokratizálódására. Ilyen körülmé­nyek között a Kuba-ellenesség régen anakronizmusnak hat. Az ország demokratizálódása érdekében nagy szüksége lenne a gazdasági kapcso­latok normalizálására a közeli Egye- sültÁllamokkal. KOMMENTÁR Szociális roncs NAGYANDRÁS Tudja a kedves olvasó, melyik a Hummer márkájú terepjáró? A vi­lág legnagyobb, s talán legerősebb típusa, amelyet az amerikai hadseregnek fejlesztettek ki két évtizede, s aztán az összes ameri­kai filmsztár és zenész ezzel kezdett el furikázni. Ezek az autók az amerikai túlköltekezés mintapéldái voltak, mostanában mindenki meg akar tőlük szabadulni, méregdrágák és sokat fogyasztanak. De Európa szívében akad egy ország, melynek a belügyminisztéri­uma egyebek mellett ilyen Hummereket is kezdett tesztelni azzal a céllal, hogy esetleg vegyen is belőlük egyet-kettőt. Egy ilyen H2- es Hummer alapára mintegy 56 ezer euró. Ebből a pénzből lega­lább öt egyszerű rendőrautót lehetne venni, de ha csak egy kicsit lennének szerényebbek a rend őreinek vezetői, még a hasonló Land Rover Defenderből is majdnem kettő kijönne. Megértjük, hogy Robert Kaliňák minisztériumának szüksége van a rendőrségi terepjárókra, hiszen naponta olvasunk arról, hogy árkon-bokron át üldözi a rendőrség az igazi nagyhalakat, s a múltkor is azért nem sikerült valakit elkapni, mert a maffiózó a saját terepjárójával egy akkora dombra hajtott fel, amire csak egy Hummer képes. De ne maradjunk az apróságoknál. Ján Packa országos rendőrpa­rancsnok is lecserélte korábbi BMW M5-ös sportautóját egy új Au - dira. Nem akármilyenre. Az új csodajárgányban Lamborghini mo­tor van, ennek ára 100 ezer eurónál kezdődik. Azt, hogy a minisz­terelnök eddigi Volvo terepjáróját egy vádi új BMW X6-osra cserél­te, említésre se méltó, ennek ára el sem éri a 80 ezer eurós határt. Nyilván az említett járművek nem mindegyikét vette meg az ál­lam, egyeseket csak bérel, másokat egyszerűen tesztelésre kapott kölcsön, mégis eléggé felháborító az egész. Amikor mintegy negy­venezer embert beetettek a roncsautó-támogatással, hogy öreg Skodájuk helyett vegyék meg a piacon kapható legolcsóbb új au­tókat, talán egy kissé visszafoghatnák magukat most így krízis ide­jén. Néhány éve Csehországban olyan döntés született, hogy min­den miniszternek és állami vezetőnek kötelezően Škoda Superb- bel kell járnia, mert majdnem olyan kényelmes, mint egy nála két kategóriával nagyobb kocsi, de a harmadába kerül csak, és Cseh­országban gyártják. A mi vezetőinknek ez a mai napig nem jutott az eszükbe, pedig már Csehországnál nagyobb autóhatalom let­tünk, volna miből válogatni. Hol is van ilyenkor a nemzeti öntudat meg a szociális érzékenység? JEGYZET Hadd főzzek ma Ferinek! PUHA JÓZSEF Ha mostanában ismeretlen ma­gyarországi számról keresnek telefonon, egyből beugrik: talán őklesznek. Valamelyiktévécsa- toma menedzsere, és főzni hív. Budapesti ismerősöm úgy gon­dolja, bennünket is felfedezhet­nek, náluk lassan elfogynak a szerepelni vágyó színészek, ze­nészek, modellek, újságírók, médiaszemélyiségek és celebek. Őt is hívta mindkét csatorna, de nem vállalta. (Remélem, engem a másik keres meg, mert az isme­rősöm elmondta, az első által kí­nált gázsi közel dupláját adja. ..) Eddig csupán egy főzős műsort láttam. Csodálkoztam, hogy mind az öt kiválasztott gasztro­nómiai szakember, tudták, mit kell kezdeni a tárkonnyal, és megadtáka módját a kulináris élvezeteitek. El is szégyelltem magam. Éncsakmadártejettu- dok főzni. A kenyeret képtelen vagyok esztétikusán megkenni, sőt szerencse, hogy már kapható szeletelt, mert a szeletelés is gondot okoz. (Régebben azt mondták, kinövöm, egy ideje már nem mondják.) Erről azon- banakömyezetem tehet, apá- rom, az anyukám, akikiesik minden kívánságomat, a kisuj- jamat sem kell mozdítanom. Nem csoda hát, hogy a gasztro­nómia fekete lyuk számomra! Ismerősöm szerint ez nem kizá­ró ok, ha hívnak, nyugodtan menjek, a műsor szemfényvesz­tés. Mindenlehetséges! Haala­kásomat nem akarom mutogat­ni, kölcsönkérem a szomszédét, rendelekkajátétteremből, súgy teszek, minthaénkészítettem volna. Az sem baj, ha lebukok! Ebben lehet valami, mert az egy­kori szereplő, a celeb is elmond­ta, ha a fárasztó munka után ha­zajön (aznemderültki, mivel foglalkozik), mindigfőz a csodás konyhájában, ezzel ereszti ki a gőzt, de néhány perccel később, amikor egy vendége kiskanalat kért tőle, csak a negyedik fiók- banleltrá... Nagyjábólképben vagyok, kik főznek. Megtudom az interneten. A hírportálokon barangolva gyakran látok olyan címeket, hogy „Majdnem meg­halt a csatorna sztárja”, s ezek­nek a mai napig bedőlök. Amikor ezt a címet adták a hímek, egy nevesincs csajról írtak, aki azon a héten főzött, s egyszer megázott, másnap köhintett kettőt. Azt megfigyeltem, hogy a süllyesztő felé tartó személyekrábólinta- nak a felkérésre. Akiöregedőben levő modellek, pomószínészek, szappanoperából kiírt szereplők és műsomkat vesztetttévések. Tehát ha engem a napokban hív­nának, komoly esélye van an­nak, hogy a legnagyobbat zu- hantat is vendégül kellene lát­nom. Gy. Ferenc bajtársunkat. De mit ehet az effajta paprika­jancsi? Adesszert adott, a ma­dártejből nem engedek. Ha nem szereti, becsomagolom, és haza­viszi apró famíliájának. Vajon a mákos lecsót megeszi-e? Mákom sincs! Remélem azonban, hogy nem négy bukott ember közé hívnak, lesz közöttük olyan, aki­nek a „barátságából” profitálha­tok. Mondjuk, Demján. Külön­ben nem vállalom!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents