Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)

2009-04-22 / 92. szám, szerda

[ 8 Külföld ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 22. www.ujszo.com Ahmadinezsád rasszista kirohanására a rasszizmus elleni konferencián az uniós országok sem adtak egységes, kemény választ Irán elérte, amit akart, a Nyugat megosztott Az EV 23 tagállamának küldöttei kivonultak a teremből, amikor az iráni elnök azzal vádolta Izraelt, hogy a legkegyetlenebb, legelnyomóbb, rasszista rendszert hozta létre. Összesen vagy félszázan hagyták el az üléstermet. (TASR/AP-felvétel) RÖVIDEN Kiberkémek támadása Washington. Számítógé­pes hackerek feltörtékazF-35- ös amerikai vadászgép prog­ramját, ahonnan adatokat lop­tak el. A tegnapi The Wall Street Journal szerint a kiber­kémek több támadást is végre­hajtottak a 300 milliárd dollá­ros költségvetésű vadászrepü- lő-program ellen, amely min­den idők legdrágább fegyver­fejlesztési projektje. Ha az in­formációk az ellenség kezébe jutnak, könnyebb lesz véde­kezni a vadászgépek támadása ellen - állítják amerikai elem­zők. (MTI) A legkisebb bolygó London. Az eddigi legki­sebb, Naprendszeren kívüli, úgynevezett exobolygót fe­dezte fel egy nemzetközi ku­tatócsoport - jelentették be az angliai Hatfieldben zajló európai csillagászati és űr­kutatási hét keretében. A bolygó, amely 1,9-szer akko­ra, mint a Föld, 20,5 fényév­nyire, a Mérleg-csillagképben található, s a Gliese 581e ka­talógusjelet kapta. Eddig kb. 350 exobolygót fedeztek fel, ám mind óriás méretű. (MTI) Kalózper Amerikában New York. Az USA-ba szál­lították azt a Szomáliái kalózt, aki a túszejtők közül egyedü­liként életben maradt, ami­kor amerikai katonák április 12-én kiszabadítottak egy napokig fogva tartott ameri­kai hajóskapitányt. A tizen­éves Abdul Vali-i-Muszi helyi idő szerint hétfőn késő este érkezett meg New Yorkba több tucatnyi FBI-ügynök kí­séretében. Több mint egy év­százada ő az első kalóz, akit Amerikában az igazságszol­gáltatás elé állítanak. A váda­kat eddig nem jelentették be hivatalosan, de egy neve el­hallgatását kérő tisztviselő azt mondta, hogy kalózko­dással és túszejtéssel vádol- jáka fiatal Szomáliáit. (MTI) Genf/Párizs/Prága/Washing- ton/Jeruzsálem. Párizs szerint egyáltalán nem kudarc az egyébként botrányos genfi Durban II. rasszizmus elleni konferencia - Mahmúd Ah­madinezsád iráni elnök Izra- el-ellenes kirohanása ellené­re sem. Az eredetileg részt­vevő 22 uniós tagállam közül csak Csehország vonult ki végleg a konferenciáról. ÖSSZEFOGLALÓ Bemard Kouchner az Europe 1 rádiónak tegnap azt mondta, a tanácskozás inkább „a siker kez­detét hozta”, mivel csak az iráni elnök beszédéről vonultak ki az európai nagykövetek, magáról a konferenciáról nem. A külügymi­niszter szerint a Durban II. olyan zárónyilatkozatot készül elfogad­ni, „amelyben minden benne van, amit a nyugati országok kíván­nak, még akkor is, ha (a doku­mentum) nem tökéletes”. Kouch­ner elmondta, a zárónyilatkozat­ban szó lesz az antiszemitizmus­ról, az emberekkel szembeni kü­lönböző diszkriminációkról, a népirtásokról, de a véleménynyil­vánítási szabadságról, a holoka­uszt emlékezetéről, a nők, a fo­gyatékkal élők, a HlV-fertőzöttek jogairól is. ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/La Paz/Dublin. A magyar titkosszolgálatokkal fennálló kapcsolattal gyanúsította meg a múlt héten lelőtt Rózsa Flo­res Eduardót a bolíviai belügymi­niszter, Alfredo Rada. A magyar polgári nemzetbiztonsági szolgá­latok neve elhallgatását kérő ille­tékese ezzel kapcsolatban közöl­te: a magyar titkosszolgálatok nem tudnak olyan terroristasejt­ről Bolíviában, amelynek magyar tagjai is lennének, és nem is kap­tak semmiféle értesítést a bolívia­iaktól a múlt csütörtöki komman­dósakció kapcsán. A két ország szolgálatai között ugyanis nincs kapcsolat. A francia diplomácia vezetője elismerte, hogy a homoszexuáli­sokkal szembeni hátrányos meg­különböztetéseket „nem tudták belefoglalni” a dokumentumba, de „legközelebb ez is sorra kerül”. Arra a kérdésre, hogy Franciaor­szág miért nem bojkottálta a kon­ferenciát, ahogyan azt az USA, több más nyugati állam és Izrael tette, Kouchner azt felelte, hogy „könnyű megoldás az üres szék, elmenni, és onnan kiabálni”. Egy­úttal megerősítette: Ahmadine­zsád nemzetközi felháborodást okozó beszéde elfogadhatatlan annak esztelen antiszemitizmusa miatt. Csehország példát mutatott Az Európai Unió cseh soros el­nöksége tegnap közleményben ítélte el Mahmúd Ahmadinezsád hétfői beszédét, amelyben rasz- szista rezsimnek minősítette Iz­raelt. Az iráni államfő beszéde alatt az unió valamennyi tagor­szágának képviselői elhagyták az üléstermet, de csak a Cseh Köz­társaság, Izrael hagyományos szövetségese döntött a végleges kivonulás mellett. A 27 EU-tagállam közül Olaszor­szág, Lengyelország, Németország és Hollandia eleve lemondta a rész­vételt, tartva az iráni antiszemita kirohanásoktól. Magyarország kész segíteni a román félnek a Bolíviában lelőtt Magyarosi Árpád holttestének hazaszállításában. Ezt Balázs Pé­ter külügyminiszter jelentette be tegnap Budapesten. A tárcavezető kijelentette: semmi nem támaszt­ja alá, hogy a csütörtökön lelőtt, illetve az őrizetbe vett emberek merényletre készültek volna Evő Morales bolíviai elnök ellen. Budapest még azt is felajánlot­ta a román félnek, hogy ha kérik, akkor Magyarország lebonyoh'tja a hazahozatalt. Balázs Péter ki­emelte, ebben a vöröskereszt is segít. Elmondta, a helyszínre ér­kező Buenos Aires-i magyar nagykövet együttműködik az ügyben szintén érintett ír konzul­Amerika még mindig tárgyalna A cseh soros elnökség úgy véle­kedett, a maradás mellett döntő eu­rópai országoknak „nincs alapvető problémájuk a tervezett záródo­kumentummal, és készek azt elfo­gadni. Erre várhatóan pénteken ke­rül sor. Mindazonáltal azt kérjük, hogy a konferenciát a kölcsönös tisztelet és méltóság szellemében tartsák meg” - áll a cseh közle­ményben. lal Santa Cruzban. A külügymi­niszter szerint a magyar szervek még mindig nem kaptak elegendő információt a bolíviai hatóságok­tól. Magyarország most már köve­teli a tájékoztatást. „Rendkívül bonyolult ügyről van szó. A médi­ában sokkal több információ fo­rog, mint a hivatalos csatornákon. A történet mozaikjai pedig nem il­lenek össze” - mutatott rá. Az írek által szorgalmazott nemzetközi vizsgálattal kapcso­latban Balázs Péter azt mondta: nem biztos, hogy ez szolgálja a legjobban az ügyet, jogalap a két­oldalú fellépéshez van. Az El De- ber bolíviai újság internetes ki­adása tegnap jelentette, hogy va­laki jelentkezett a román állam­Az amerikai külügyminisztéri­um is elítélte Mahmúd Ahmadine­zsád iráni elnök Izrael- és USA-el- lenes beszédét, ugyanakkor jelez­te: Washington ennek ellenére - Obama elnök nyitottsági politiká­jának jegyében - hajlandó párbe­szédet folytatni Teheránnal. Ro­bert Wood szóvivő azt is hozzátet­te, ha Irán más viszonyra törekszik a nemzetközi közösséggel, meg kell változtatnia magatartását és fel kell hagynia ezzel a szörnyű re­torikával. polgárságú Magyarosi Árpád holt­testéért, és két ügyvéd megindí­totta a hazaszállításhoz szükséges eljárást. A jelentésből nem derül ki, hogy pontosan kik jelentkeztek a tetemért. Bartos Miklós, Magyarország La Paz-i tiszteletbeli konzulja a bolíviai fővárosban meglátogatta Tóásó Elődöt, akit terrorista összeesküvés gyanújával tartanak fogva. A konzul elmondta: Tóásót továbbra is a főváros San Pedro börtönében őrzik, egyszemélyes cellában helyezték el, az ellátása lényegében kielégítő. Az továbbra sem világos, hogy mivel vádolják a magyar férfit, mert a rendőrségi vizsgálat még nem zárult le. Oscar Ortiz, a bolíviai szenátus Izraelben a tegnapi holokauszt emléknapra egyöntetűen a genfi konferencia nyomta rá bélyegét. A zsidó államban azt sem tartják vé­letlennek, hogy a genfi tanácsko­zást a holokauszt emléknap előes­téjére hívták össze, s ekkorra időzí­tették az iráni elnök beszédét is. Iz­rael konzultációra hazahívta berni nagykövetét, amiért a svájci állam­fő fogadta Ahmadinezsádot. AhitleriNémetországhoz hasonlította Iránt Benjámin Netanjahu kormányfő az emléknap hétfő esti nyitóünnep­ségén kijelentette: Izrael nem fogja megengedni, hogy a vészkorszak tagadói még egyszer holokausztot vigyenek véghez a zsidó nép ellen. Netanjahu Izrael-ellenes esemény­nek titulálta és bírálta a genfi kon­ferenciát. Szilvan Salom izraeli kormány- főhelyettes tegnap az auschwitzi holokauszt emléktalálkozón kije­lentette: ,Emivel ma Irán próbál­kozik, az nincs messze attól, amit Hider 65 esztendővel ezelőtt tett a zsidósággal.” Auschwitz-Birkenau- ban, a nemzetközi Élet Menete megemlékezés előtt rámutatott: „Irán sosem adja fel a perzsa biro­dalom feltámasztását célzó törek­vését. Ellenőrizni akarja az iszlám világot, (...) és uralni a térséget, hogy egy új szuperhatalmat hoz- zonlétre”-tettehozzá. (MTT,ú) ellenzéki elnöke az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság elé szeretné vinni kivizsgálásra az állítólagos terrorista csoport felszámolását, amit ő kivégzésnek nevezett. „Az már biztos, hogy nem volt lövöl­dözés, sem összecsapás, és egyéb­ként sem lehet terrorral harcolni a terror ellen.” Szerinte „politikai választási manipulációról” van szó, a történteket megpróbálják felhasználni az elnök javára, az el­lenzék lejáratására. La Pazban tegnap parlamenti bizottság alakult a feltételezett terrorista csoport ügyének kivizs­gálására. A helyi bevándorlási hi­vatal pedig azt közölte, hogy Ró­zsa Flores Eduardo illegálisan lé­pett be az országba. (MTI, ú) Cáfolnak a magyar titkosszolgálatok - Budapest már nem kéri, hanem követeli a tájékoztatást - Tóásó állapota kielégítő Egyre homályosabb Rózsa Flores ügye, Moralesék ködösítenek A csaknem négy évtizede tartó harcok már legalább 70 ezer halálos áldozatot követeltek - pajzsként használják a civileket Aggódó jogvédők: újabb vérfürdő kezdődhet Srí Lankán ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Újdelhi/Colom­bo. Bármely pillanatban vérfürdő kezdődhet Srí Lankán, miután le­járt a tamil lázadóknak szabott ul­timátum - áll Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizott­sága (ICRC) közleményében. A szigetország kormányhadse­rege tegnap reggeli 8 óra 30 percig adott időt a Tamil Eelam Felszaba­dító Tigrisei (LTTE) lázadószerve­zetnek arra, hogy letegye a fegy­vert. A lázadók délutánig nem vála­szoltak az ultimátumra. Anna Neis­tá, a New York-i székhelyű HRW egyik vezetője úgy látja, a világ kö­zösségének már csak néhány órája van arra, hogy rávegye a szemben álló feleket a vérengzés elkerülésé­Hétfőn csaknem 40 ezer helyi lakos menekült el néhány óra alatt a fel­kelők kezén lévő területről (SITA/AP-felvétel) re. ,A civil életek felesleges és tör­vénytelen kioltása háborús bűn- cselekménynek számít, ezért a hadsereg és a lázadók parancsno­kait terheli majd a felelősség.” Az ENSZ Gyermekalapja figyelmezte­tett: a harcok övezetében rekedt ci­vilek között gyerekek ezrei veszt­hetik életüket, ha a kormányerők végső rohamra indulnak. Az ICRC közölte, katasztrofális a helyzet a colombói kormány által fegyverhasználati tilalmi övezet­nek kijelölt tengerparti földsávon, amelynek területe a vöröskereszt szerint rohamtempóban zsugoro­dik. Pierre Kraehenbuehl, mű­veleti igazgató elmondta, a mene­kültekkel túlzsúfolt területen in­tenzív harcok folynak. „Mindennél fontosabb, hogy a független hu­manitárius szervezetek a csapdába esett civil lakosság segítségére siethessenek.” Velupillai Prabhakaran, az LT­TE vezére embereivel egy 15 négyzetkilométer kiterjedésű te­rületre vonult vissza, és a kor­mány vádjai szerint 70-100 ezer helybeli tamillal vette magát kör­be, hogy a tömeget élő pajzsként vesse be a kormánycsapatok vég­ső támadása esetén. Az LTTE 1972 óta harcol a kisebbségben lévő tamilok független államáért, amelyet az Indiától délkeletre fekvő szigetország (a volt Ceylon) északi és keleti részén akar létre­hozni. A szervezet szerint a kor­mány csak a buddhista szingaléz többség érdekeit képviseli. Az ENSZ szerint az utóbbi három hó­napban több mint 4500 civil halt meg a harcokban. (MTI, ú) Újabb megállapodás Utánpótlás a NATO-nak Dusanbe. Tádzsikisztán és az USA véglegesítette azt a megálla­podást, amely lehetővé teszi, hogy tádzsik területen át szállít­sanak utánpótlást az Afganisz­tánban állomásozó külföldi csa­patoknak. Ezt tegnap jelentette be Richard Boucher amerikai kül­ügyi államtitkár-helyettes Dusan- béban. Ennek köszönhetően egy vagy két hónapon belül meg is in­dulhat az utánpótlás az új útvona­lon. A szállítmányok nem tartal­mazhatnak sem fegyvereket, sem lőszert. Előzőleg Oroszország, Kazahsztán és Üzbegisztán is be­leegyezett abba, hogy átengedi területén a nem katonai jellegű felszerelést, miután a kirgizek felmondták a Manasz támaszpont amerikai bérletét. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents