Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)

2009-04-20 / 90. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 20. www.ujszo.com Tallózás az Irodalmi Szemle áprilisi számában Rendszerváltozások a magyar irodalomban LAPAJÁNLÓ „Maga a cél - a rendszerváltozás reprezentációinak programját vé­gigfuttatni a kortárs magyar iroda­lom szövegtestén - fölöttébb érde­kes, inspirativ, és akár jelentékeny megállapításokhoz, a magyar iro­dalom egészének újraolvasásához vezethetne” - írja bevezetőjében Németh Zoltán. „Vezethetne”, de nem vezetett. Egyrészt mert az előadások többsége elbeszélt a téma mellett, másrészt mert „a kortárs magyar irodalom ideoló­giai ballasztokon át vizsgált, kíno­san leegyszerűsítő szemlélete”, az „ideológiai megfeleléskényszer” az értelmezői magatartás irányító­jává vált. Az enciklopédikus tudás­nak megfeleltető szándék, vagy az ideologikus olvasat olyan „lezárt értelmezéseket” produkált, me­lyek „éppen kategorikus kijelenté­seik miatt továbbgondolhatatla- nokká” váltak. Az „egyetlen téma köré szerveződő konferencia” ér­telmezései nem a sokszínűség le­hetőségeit kutatták, még ha „ren­geteg továbbgondolásra méltó kérdést” vetettek is fel, s még az említés szintjén sem esett szó pél­dául a „rendszerváltozás és az iro­dalomelmélet viszonyáról”, vagy Ml. EVF. O -4. SZÁM ’«09. Vf'Hll.iS Q ÁRVQ.M.Í Öi'ős Eóií. Tóth £ temér és Gyüre Lajos versei A rendszerváltozások megjelenítése! a magyar irodalomban <3Miék és esszé Szélhámosok hajója „Va+>, dJú Aj 'lAtJjJLotybét IioAaLh^X, VAf», t-lú A| fittyéi" Magyar lira és epika a XX. században (31) Pluralista stilisztika egy Ipolysági anekdota regényben IRODALMI SZEMLE 2009 4 IRODALOM a KRITIK A O TÁRS AD AI-OMTt DOM \ \ V az „irodalomelméleti beszédmó­dok átrendeződéséről”. Grendel Lajos tanulmánya (Ma­gyar líra és epika a 20. században) a magyar líra depoetizálása a 70-es, 80-as években témakörrel foglalkozik, „A hatvanas évek vé­gén, a hetvenes évek elején lezá­rult egy korszak a magyar líra tör­ténetében, amely Adyval kezdő­dött, s forradalmakon, nagy társa­dalmi földmozgásokon, történel­mi kataklizmákon átívelve, azok hatásától nem függetlenül, a vers­beszéd autonómiáját mindvégig őrizve, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Juhász Ferenc és Nagy László nemzedékével érke­zett el ahhoz a korszakfordító pil­lanathoz, amikor a magyar líra eszköztárának, versbeszédének megújítása megint időszerűvé vált” - állapítja meg Grendel. Né­pes azok száma, akik „az új magyar líra arculatának megformálásá­ban” részt vettek (Várady Sza­bolcs, Rakovszky Zsuzsa, Baka Ist­ván, Mamo János, Balaskó Jenő, Domonkos István, Szilágyi Domo­kos, Cselényi László, Zs. Nagy La­jos, T óth László és Szőcs Géza). A múltat idézi Gál Sándor Nap­lója. Emlék és esszé címmel Duba Gyula elmélkedik a múltról és a gondolatok gyökérzetéről. Hunčík Péter Határeset című regényéről Szalay Zoltán írt kritikát. Kovács Győző (Értékek és megközelítések címmel) a szlovákiai magyar iro­dalom egyes alkotóinak (Fábry Zoltán, Turczel Lajos, Szeberényi Zoltán, Duba Gyula, Dobos László és mások) munkásságát érinti, az irodalomtörténeti viszonyítások rendszerével. Közli a lap Öllős Edit, Tóth Elemér és Gyüre Lajos verseit, Mács József készülő regé­nyének részletét, továbbá Misad Katalin és Aich Péter kritikáját, kö­zelmúltban megjelent kötetekről. A lapot Birkás István műveivel il­lusztrálták. (zsolt) RÖVIDEN Gömör és Nógrád Prágában Prága. Régiók találkozása: Gömör és Nógrád címmel várja az érdeklődőket április 21-én és 22-én a Prágai Magyar Kulturális Központ a székházába (Rytírská 25-27.). Kedden a Középkori freskók Gömörben című Méry Gábor-albumot mutatja be Prokopp Mária művészettörténész 18 órai kezdettel, utána pedig a Fonó zenekar (Agócs Gergely és társai) lép fel, valamint a Gömöri Triász (Hizsnyai Zoltán, Szászi Zoltán és Tőzsér Árpád) tart felolvasóes­tet. Szerdán ugyanitt 19 órai kezdettel kerekasztal-beszélgetés lesz B. Kovács Istvánnak, a Gömörország és Mizser Attilának, a Pa­lócföld főszerkesztőjének részvételével. Helyszín: a PMKK nagy­terme. (cs) Barak László legszebb versei Érsekújvár. Az AB-ART Kiadó gondozásában megjelent Barak László legszebb versei című kötet kerül terítékre április 22-én, szerdán a helyi Aqua Caféban (Štefánika 9., a gyalogsétányon). A rendezvény vendégeivel, Barak Lászóval és Vida Gergellyel H. Nagy Péter beszélget. Az estet Kecskés Ildikó vezeti. Kezdés: 18.00. (kab) Daniel Landa musicaljeivel nyitotta meg kapuit az új kassai musicalszínház Cseh musicalek Kassán és Prágában Agnes és a Patkányirtó (Lucia Šoralová és Ladislav Spilka) (Richard Kocourekfelvétele) Új színházat avattak a mi­nap Kassán, az egykori Ca­pitol mozi kissé szocreál hangulatot árasztó épüle­tében, amely musicalszín­háznak hirdeti magát, és saját bemutatók mellett neves cseh és szlovák mu­sical-előadásokat hívott Kassára. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Az első vendég a neves prágai Ka­lich Színház, amely a tavasz folya­mán három Landa-musicaljét hoz­za el, de ősszel láthatják majd Vašo Patejdl Hasfelmetsző Jack, vala­mint Ondrej Soukup és Gábina Os- valdová Szent Johanna című elő- adásátis. S ha már Prágánál tartunk, to­vább tart a musicalszerzők és -színházak rohama a nézők kegye­iért. A már említett Kalich Színház régi előadásait porolja le az idén, míg a tavaszra beharangozott új musical, a Robin Hood, amelyen a Soukup-Osvaldová páros dolgo­zik, csak 2010 tavaszán kerül be­mutatásra. Sokan nem látták vi­szont a 2000-ben bemutatott Szent Johanna című opuszukat a Ta Fantastika színházban, amelyet szeptemberben újítanak fel. Ta­valy újította fel a Broadway Szín­ház Michal David Kleopátra című örökzöldjét, amelyet annak idején a pozsonyi Új Színpadon is láthat­tunk. A felújított változat egy elő­adás erejéig, május 16-án Kassára is ellátogat. Nem kerülhette el az újrázást Karel Svoboda első, még 1996-ban bemutatott musicalje, a Dracula sem, melyet ismét Jozef Bednárik állított színpadra a Hy- bemia Színházban. De szóljunk pár vadonatúj elő­adásról is. Michal Dočolomanský, Rudolf Hrušinský és Miloš Kopecký vitte sikerre a hetvenes évek végén Oldŕich Lipský Adéla még nem va­csorázott című krimiparódiáját, amely szintén nem kerülhette el a „megmusicalesítését”. A Broad­way Színházban Radek Balaš ren­dezésében kísérhetjük figyelem­mel az amerikai nyomozó, Nick Carter prágai kalandj ait. Michal David a Kleopátra és az Angelika sikere után szerzőtársa­kat is talált Josef Bohouš és Lou Fa- nánek Hagen személyében, s ezút­tal egy újabb legendás nő, Leonar­do da Vinci legendás festménye, il­letve annak nőalakjának, Mona Li- sának a történetét meséli el a Bro­adway Színházban, amely elő­adásban olyan legendák vállaltak szerepet, mint Hana Zagorová, He­lena Vondráčková, Petr Muk és Monika Absolonová. S ahogy Prá­gában megszokhattuk, ezeknek az előadásoknak a dalai már CD-n is megjelentek. Még két újdonság vár ránk a közeljövőben: a most meg­nyíló Milénium Színházban Otakar Vávra legendás 1968-as filmjének, a Boszorkánypernek a Milan Levy, Jan Krútý és Marek Kožušník által elkészített zenés változatát mutat­ják be április végén, amely egy 17. századi inkvizíciós történetet me­sél el, amelynek 101 halálos áldo­zata volt Šumperk városában és környékén. Az előadásban a főbb szerepeket Ilona Csákóvá, Sisa Sklovská, Martina Partlová, Lukáš Kumpricht és Lešek Semelka játsszák. S nem akármilyen külön­legességet kínál a prágai Állami Opera októbertől, ahol a legendás cseh dalszerzők, Peter Hapka és Michal Horáček (akiknek a dalait Tóbiás Szidi is énekli) Kudykam (Bárhová) című verses-zenés szö­vegfolyamát mutatják be, amely a főhős izgalmas lélekutazása, amely során nemcsak a világgal, hanem saját magával is meg kell küzdenie. Az előadást két változat­ban a szlovák Dodo Gombár viszi színpadra, s a főbb szerepekben Vojtech Dyket, Richard Krajčót, Nina Diviškovát és Kassai Csongort láthatjuk, de olyan neves egyénisé- gekis felbukkannak az előadásban, mint Jarek Nohavica, Karel Gott, Jana Kirs diner és Dániel Landa. Daniel Landa legendás dirty musicaljével, a még 1996-ban be­mutatott Krysar-ral (Patkányirtó) nyitotta meg kapuit a kassai Cas­sia Dance Színház, amely a prágai bemutató óta Pozsonyban (Dodo Gombár rendezésében), Eperje­sen és Klagenfurtban is nagy si­kert aratott. Pedig 1996-ban az alkotók némi félelemmel indítot­ták útjára az előadást, hiszen bár Landa egyéni hangvételű, össze­téveszthetetlen zenei világának számos rajongója volt, a különös történetet elmesélő Krysaí sikeré­ben mégsem lehettek biztosak az alkotói, de az elkövetkező évek minden várakozást felülmúltak. Prágában ősszel már a harmadik felújítást érte meg a Kalich Szín­házban, s ez a legújabb nem sok eltérést mutat a legutóbbihoz ké­pest, hiszen mind a rendező (Mir­jam Landa, a zeneszerző felesé­ge), mind a koreográfus (a hol­land Dirk Smits) ugyanaz. A tör­ténet egy világvégi településen játszódik, ahol elszaporodnak a patkányok, ezért a polgármester, a lánya esküvőjére készülvén el­határozza, hogy megbízza a titok­zatos Patkányirtót, irtsa ki a pat­kányokat. Az meg is érkezik, de semmi sem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. A sors hiába figyelmeztet előre, bekövetkezik a tragédia. A történetet tovább bo­nyolítja, hogy a polgármester má­sik lánya, Agnes beleszeret az ide­genbe, de a településen is dúl az ellentét az őshonos lakosság és a városba betelepült, mégis a várost irányító vagyonos kisebbség kö­zött, s a Patkányirtó, hogy meg­mentse Ágnest, a csodafurulyáját nemcsak a patkányok irtására használja fel. 2003-ban F. A. Bra- bec filmet is forgatott a történet alapján, s mindenképpen érde­mes lenne a rendkívül szuggesztív történetet akár magyar nyelvterü­leten is bemutatni. Kassán a Ka­lich Színház vendégjátéka május­ban és júniusban folytatódik Lan­da két újabb musicaljének, a ha­sonlóan titokzatos környezetben, meseelemekkel átszőtt Titoknak (május 7-9.) és a mai, színházi, il­letve börtönkörnyezetben játszó­dó Vágynak (június 3-6.) a bemu­tatásával. Aki kíváncsi a cseh musicalszer­zők régebbi vagy újabb előadásai­ra, az látogasson el Kassára vagy Prágába, bízvást maradandó él­ményben lesz része. Az életmű-sorozat második darabja, a Tiszta tűz őszre várható, a harmadik, 2010-re tervezett kötet pedig az írótársaival készített interjúkat tartalmazza majd Vámos Miklós-életműsorozat indul a Félnótával MTl-ELŐZETES Életműsorozata indul Vámos Miklós írónak: az 59 éves szerző könyveinek kiadása az 1986-ban megjelent Félnóta című regénnyel indul; a kötetet az április 23-án kezdődő XVI. Budapesti Nemzet­közi Könyvfesztiválon mutatja be az Európa Könyvkiadó. A Félnóta története a valóság­ban is megesett: az 1960-as évek második felében, az 1970-es évek közepén-végén játszódik, noha a regény jelene a nyolcvanas évek. Egy mintegy száztagú, baloldali értelmiségi társaság, valamint a Gerilla együttes adta a modelleket. A baráti társaság hangadói láza­dóknak lettek kikiáltva, mert nem voltak megelégedve a szocializ­mus akkor létező formájával. A regény két főhősét Vámos Miklós valamelyest saját magából és a később nagyszerű dzsessz- énekessé vált Berki Tamásból gyúrta össze (a történetben Muck Ferencnek és Kosa Balázsnak hív­ják őket). Ők ketten alakították meg 1966-ban a polbeat zenét ját­szó Gerilla (a regényben Barikád) együttest, amely 1971-ig létezett; a Gerilla története a regény egyik fontos szála. A Félnótát Vámos 1980-ban fél­retette, s elkezdett egy másik re­gényt arról, milyenek voltak ennek a társaságnak a tagjai gyereknek; így született meg a Zenga zének, mely 1956-ban játszódik. A Zenga zének elkészülte után az író vissza­tért a Félnóta témájához, de a már elkészült ezer oldal helyett egy új változat megírása mellett döntött. Mint mondta, a Félnóta - akárcsak második regénye, az 1983-ban megjelent Zenga zének - a kiadás előtt „némi cenzurális beavatkozá­son” ment át, ezért most, az újraki­adás kapcsán arra gondolt, meg­keresi a Félnóta eredeti kéziratát - az azonban már nincs meg. Az eddig 53 kötetes szerző (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents