Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)
2009-04-02 / 77. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 2. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ NÉPSZAVA Nem lenne logikus a kor- mányzstruktúra átszervezése a választásokig hátralevő egy évben - írta a Népszava egy névtelenséget kérő közigazgatási szakértőre hivatkozva. A szakértő szerint Bajnai Gordon vezetésével válságkormány jön létre, melyben helyet kaphatnak szakértő miniszterek, de a minisztériumi rendszer átalakítására nincs mód, mert az több hónapos átmenetet okozna és a költségvetésre is hatással lenne. Az utóbbi években szakmai és ellenzéki oldalról több felvetést is megfogalmaztak a kormányátalakításról. Ilyen egyebek között az igazságügyi és rendészeti tárca szétválasztása, a közigazgatási államtitkári poszt visszaállítása. (mti)- A gazdám attól tart, nem nyeri meg az elnökválasztást, ezért a feleségére, a gyerekeire és rám is ugat. (Peter Gossányi rajza) Mi nem politizálunk, hanem háborúzunk, méghozzá városi gerilla harcmodorban - vallja az EA Újgenerációs terrorizmus Korábban ismeretlen szélsőséges csoportokjelentekmeg Görögországban az utóbbihe- tekben. Aterroristákúj generációja az elődöknél veszélye- sebbnektűnik, és előfordulhat, hogy a célzott politikai gyilkosságokhelyettatöme- ges áldozatokkaljáró merény- letekmódszere kerül előtérbe. MT1-ELEMZÉS Február közepén két merényletkísérlet volt Athénban; a Citibank irodaházánál 50 kilós pokolgépet rejtettek el egy autóban, egy fegyveres pedig tüzet nyitott az Älter tévé- társaság parkolójában. Az elhagyott autót idejében észrevették, és a tűzszerészek megsemmisítették a robbanószerkezetet, a másik helyszínen a géppisztolyos ismeretlen nem talált el senkit. Március végén négy athéni bank épületét és a kormányzó Új Demokrácia párt egyik hivatalát támadták meg anarchisták, másnap Szalonikiben dobtak ismeretlenek gyújtópalackokat négy politikus irodájára. A terror- támadásoknak nem volt halálos áldozata, de a hatóságokat erősen nyugtalanítják a módszerek, amelyek arra utalnak, hogy a tettesek a válogatás nélküli mészárlás taktikáját követik. Az autóba rejtett pokolgépről nem figyelmeztették előre a rendőrséget, ami szakítást jelent a görögországi szélsőségesek korábbi gyakorlatával. Az évtizedekig működő görög terrorista csoportok soha nem hajtottak végre az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) vagy az iszlám dzsihádisták stílusát idéző, halálos áldozatok tömegeivel járó akciókat. Működésük inkább a 70-es évek szélsőbaloldali radikális szervezeteinek - az olaszországi Vörös Brigádok (BR) vagy a nyugat-németországi Vörös Hadsereg Frakció (RAF) - mintáját követte, amelyek a célzott likvidálás módszerével dolgoztak. A görög terrorista csoportok az országot 1967-1974 között kormányzó katonai diktatúrával szembeni ellenállásból nőttek ki. A szegényeket védelmező, az elnyomottakért harcoló forradalmárokként állították be magukat, szóhasználatuk antikapitalista, Amerika- és EU- ellenes volt. Szakértők azonban attól tartanak, hogy az új generációs terroristákat nem valamilyen ideológia motiválja elsősorban, hanem a vérontás vágya, és nem törekedneka közvélemény megnyerésére. A legveszélyesebbnek a Forradalmi Harc (EA) nevű csoportot tartják, amely először2003-ban hallatott magáról, 2007-ben pedig rakétatámadást hajtott végre az athéni amerikai nagykövetség ellen. „Nagyon súlyos a helyzet” - mondta Mihalisz Hrizo- hoidész volt belügyminiszter, akinek hivatali idejében, 2002-ben felszámolták a régiek közül a legveszélyesebbnek tekintett November 17. (17N) terrorszervezetet. Névválasztásával a csoport az 1973. november 17-i diáklázadás előtt tisztelgett. Azon a napon húsz diák halt meg, amikor a hadsereg tankokat vetett be az athéni műszaki egyetemnél. A közvélemény támogatását is élvezte, főleg történetének első szakaszában, amikor a CIA görögországi rezidensének megölésével hívta fel magára a figyelmet. A csoport közel három évtizedig büntetlenül működött, 23 politikai gyilkosságot követett el. 2002-ben egy félresikerült pokolgépes merénylet után elfogták az egyik vezetőt, majd hamarosan további 18 tagot. Az új generáció képviselői hozzájuk képest „sokkal erőszakosabbak és vérszomjasabbak” - mondta Hrizohoidész. A hatóságokat az is aggasztja, hogy az új csoportok megpróbálják kihasználni a belpolitikai krízist és az országba begyűrűző gazdasági válságot. „A néhány hónapja kitört hitelválság nem más, mint a gazdasági prosperitás leple alatt évek óta rothadó rendszer rohamos felbomlásának kezdete” - áll az EA egy januári közleményében, amelyben a szervezet magára vállalt két fegyveres akciót. „Mostantól már csak fegyverrel védhetjük meg a szegények és kisemmizettek életét azoktól, akik naponta félrevezetik, kizsákmányolják, végül elpusztítják őket”—áll a zavaros, nyolcoldalas szövegben, amely a többi „városi gerilla” csoportnak címzett hadba hívó üzenetként is értelmezhető. A kommüniké megjelenése óta színre lépett egy újabb szervezet, amely egy rendőrőrs elleni támadással tette le a névjegyét. „Forradalmárok Szektája” - ez áll rajta, a merénylet után kiadott közleményükben pedig egyebek között az, hogy „mostantól kezdve minden zsaru élete csak egy golyót ér”. A szöveg az ideológiai elkötelezettség és a közvélemény megnyerésére irányuló szándék teljes hiányáról árulkodik. A rendőrök olyanok, „mint a fánk, amit zabáinak; csak akkor jó, ha lyuk van a közepén” - áll a közleményben. „Nem gondoljuk, hogy magyaráznunk vagy indokolnunkkellene a tetteinket. Mi nem politizálunk, hanem háborúzunk, méghozzá városi gerilla harcmodorban” - szögezi le a közlemény. Diliveszély MIKLÓSI PÉTER Szlovákiában, szerencsére, nincs fasisztaveszély. Általános magyargyűlölet sincs. Ittdiliveszélyvan. Olyan hülyeségveszély, amely hiszterizáljaugy an az egyre nyugtalanabb társadalmat, de kár lenne úgy tenni, mintha máris többségbe kerültek volna az aljasok, az elmeháborodottak. Viszont tény, hogyezutóbbiakmostanában-az államfóválasztás másodikfordulója előtt - egyre hangosabbak. Hogyegyreijesztóbbenhasonlíta- nakabó hatvan évvel ezelőttibrutális félelemkeltőkre. A zsidókat a gázkamrákba szállítókra, a magyarokat röviddel később Csehor- szágbapratálókra. És hogy mikövetkezik ebből? Szerintemaz, hogyéppezértmost, azelnökvá- lasztás kapcsán kell észre téríteni őket. Nem kell megvárni, amíg a szlovákiai magyar újra fél magyarul megszólalni az utcán, vagy a military shopban vásárolt oldal- fegyvemeklátszó vízipisztollyal hadonászik valakiférfiékszerként az orrunkelőtt. Nemkell megvárni, amíg akretén sértegetésekből „küldetés” lesz, amíg a fullánkos becsmérlésből végérvényes politikai farsangkerekedik...Szóval: most kellene észre téríteni húszéves demokráciánkmegrészegült elsőbálozóit, hogyazelnökválasz- tás másnapján isbelenézhessünka tükörbe. Ehhez tiszta, egyértelmű kiállássalfémjelzett, ahelyzetet nem bagatellizáló, de erőfitogtatás nélkül is erőt (a demokrácia erejét) mutató útvezet. Tömören: elkeli menni választani s leszavazni ahü- lyeségveszélyt. Ami azért lenne kívánatos, mert a demokrácia de- formálását jelzik az első fordulóban tapasztaltak. A félreállás, a közömbösség, a rálegyintés megnyilvánulásai; a tétován közönyös fél- rehúzódások, aszavazóhelyiség- ben vállalt döntést helyettesítő meddő felhördülések, panaszos sopánkodások. Húsz évvel a rendszerváltás után tudatosítani illeIRAT nék, hogy ademokráciasérül az óvatoskodó félreállással, a választás felelősségének megkerülését magyarázgató nyakatekert halandzsával, anyilvánavló rosszal szembenielgyávulással. így ugyanis nincskülönösebbjogunk viszolyogni a magyargyűlölet slo- tai-ficói-gašparoviči„gyôngysze- meitől”, az aduászként használt magyarkártyától, a pártpolitikai hátszéllel ágáló próbanacionalistáktól, reformsovinisztáktól. Mert, mázlinkra, 2009tavaszán ez még nemfasiszta veszély, ez egyelőre „csak” valami más. Mint már említettem: hülyeségveszély. Példaként itt van az a pazar mutatvány, az aszónoki remeklés, amelyet a minap szlovákmozgósító politikai konferenciáján és az azt követő saj - tótájékoztatónJánS. nagykorú adotteló. Ennek részleteire nem témékki, egyébkéntisidéziasajtó eleget. Amiképp az sem tartozik ide, mit gondolok Ján S.-ről. Engem, miután az elhangzottak besorolásán azért érdemes eltöprengeni, most gyorstüzelésű támadásának visszhangjaérdekel. Az, hogy mind a hivatalban levő államfő- (jelölt), mind a kormányfő a hall- gatásávalazonosulJánS.nagyko- rú pártelnök tudatosan összehordott bomírtságaival, mintegyjelezve : Szlovákiában a kormány- párti csúcspolitikusokszintjén van cinkos gyűlölet; hiszen íme: aszlo- vákmásként gondolkodó és az itteni magyar, egyaránt kormányzati magasságokból vagyunk legorombíthatókazagyitalajgya- korlatokszintjén. Ezazigazive- szély. Az, hogy Ján S. könnyen előhívhatja a tagadott gyűlöletszítást, hogy Robert F. -nek nincs ellenére koalícióspartnere futóbolondok szájábailíőszövege,IvanG. pedig őszintén csodálkozik, miért kelt zavartsfélelmetmásodhegedűs fótámogatójánakhülyeségve- széllyel fertőző szövege. Csak azt akarom mondani: ha az ál- lamfőválasztás döntő csatájában együgyű távolmaradásunkkal engedjük felszorozni ezt a fertőzés- veszélyt, akkor illúzióinkse legyenek. Önmagunkkal szemben sem. KOMMENTÁR Az új stratégia MAL1NÁK ISTVÁN Nem nehéz megjósolni, hogy Obama egyhetes európai kőrútján a leggyakoribb kifejezés - a mai, a gazdasági válságnak szentelt G20- csúcs kivételével - Afganisztán lesz. Az amerikai elnök a múlt pénteken új Afganisztán-stratégiát jelentett be, kedden Hágában nagy nemzetközi Afganisztán-konferenciát tartottak, és ez lesz az egyik vezető téma a pénteki-szombati ünnepi NATO-csúcson, majd a vasárnapi EU-Amerika csúcsértekezleten is. Az ok nyilvánvaló: 9/11 előtt, a tálib-rezsim idején Afganisztán volt a nemzetközi terrorizmus fő kiképző központja. Afganisztán a NATO első nagy „külső” vállalkozása, amely pillanatnyilag- enyhén fogalmazva - nem áll nyerésre. Jelenleg 70 ezer külföldi katona állomásozik ott, a NATO, az USA, és a szövetségen kívüli országok csapatai. Amerika a NA- TO-kereteken túlmenően is folytat hadműveleteket. Obama bejelentése szerint hamarosan 17+4 ezer fős erősítést küld oda, vagyis a külföldi kontingens létszáma túl fogja lépni a 90 ezret. A tálib lázadók mégis hihetetlenül megerősödtek, olyannyira, hogy a nyugati katonai szakértők is egyre pesszimistábban látják a jövőt. Abban mindenki egyetért, hogy a NATO és Amerika nem engedhet meg magának egy látványos vereséget. A presztízsokoknál fontosabb : Afganisztán nem válhat újra a nemzetközi terrorizmus melegágyává. De az is világosan látszik, hogy bár a fő elvekben egyetértés van, a megoldás részleteit illetően eltérő az európai és az amerikai álláspont. Obama több katonát és felszerelést szeretne Európától, amely erre nem hajlandó. Sarkozy tegnap azt mondta, Párizs inkább megnégyszerezi az Afganisztánnak adott pénzbeli segítséget, de nem ad újabb csapatokat. És mint kiderült, pénz sincs. Scheffer NATO-főtitkár szerint legalább 2 milliárd dollárra lenne szükség évente a NATO által kiképzett erők fenntartására, de a tagországoknak már nincs pénzük. És jelezte: Japántól, Szaúd-Arábiától és az Arab-öböl menti országoktól fognak - ne szépítsük- kunyizni. Úgy tűnhet, nincs megoldás. Van. A legfontosabb annak a korábbi illúziónak a feladása, hogy Afganisztánban ki lehet építeni valamiféle nyugati típusú demokráciát. Nem lehet. Az afgánokra kell bízni, milyen rendszert akarnak, a nyugatiak célja maximálisan az lehet, hogy ez a rendszer stabilizálódjon és képes legyen minden, a terrorizmussal összefüggő tevékenység felszámolására. A másik fontos elem, hogy ez már regionális probléma, az elmúlt egy évben a terrorista tevékenység nagymértékben átterjedt Pakisztánra. Meg kell akadályozni, hogy Pakisztán vegye át azt a szerepet, amelyet Omar molia idején Afganisztán töltött be. Ezért Obama megháromszorozza az egyébként rendkívül gyenge, ingatag iszlámábádi kormánynak nyújtott segélyeket. Obama új Afganisztán-stratégiája három lábon áll: katonai biztonság, diplomácia és polgári újjáépítés. S csak akkor lehet sikeres, ha mindhármat a legteljesebb mértékben alkalmazza. Lényeges fordulatot jeleznek máris a diplomáciai erőfeszítések, főleg az együttműködési készség Iránnal. És előrelépést jelent Hillary Clintonnak az a bejelentése, hogy meg kell állapodni a mérsékeltebb tálibokkal. Az EU vezetői az új amerikai stratégia részleteire is kíváncsiak, hiszen, mint tudjuk, az ördög mindig azokban bújik meg. Az előttünk álló csúcsdömping után okosabbak lehetünk. SZEMSZÖG Tisztelt Magyar Választók! Én is, épp úgy, mint önök, a SzlovákKöztársaság állampolgára vagyok. Bár szlovák nemzetiségű vagyok, kérem, vegyenek részt a köztáraságielnök-vá- lasztás második fordulóján, szavazatukkal támogassák a demokráciát, ne engedjék, hogy nemzetiségi ellentéteket szítsanak köztünk, ami jellemzi a kormánykoa- lícót, s ami ellen nem lépett föl sem a Szlovák Köztársaság elnöke, Doc. JUDr. Ivan Gašparovič Csc., sem a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke, Doc. JUDr. Robert Fico Csc., sem a SzlovákKöztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke, Mgr. Pavol Paška. Nyíltan egyikük sem tiltakozott, egyikük sem ítélte el a Szlovák Nemzeti Párt támadásait az önök identitása, nemzetisége ellen. Ne engedjék meg - azzal, ha nem vesznek részt április 4-én a köztársaságielnök-választás második fordulóján -, hogy továbbra is lábbal tiporják az önök jogait és a mi jogainkat, amelyeket a Szlovák Köztársaság Alkotmánya minden állampolgárnak szavatol tekintet nélkül nemetiségére, vallására, nemére. Azt kívánom önöknek, hogy szavazatukkal döntsenek jövőjükről, az önökhöz legközelebb állók jövőjéről, a Föld ezen csodálatos országának - Szlová- kiánakjövőjéről. Milan Horeličan FIGYELŐ Szigorúan ellenőrzött internet Kubában és Kínában korlátozzák legszigorúbban az internet használatát - állapította meg a Freedom House. A jogvédő szervezet a legrosszabb értékelést Kubának adta, ahol a kormány totálisan ellenőrzi a világhálóhoz való hozzáférést. A kínai hatóságok alkalmazzák a világ legkifinomultabb és legkiteijedtebb cenzúrázó rendszerét, mellyel megfigyelik és korlátozzák az érintkezést az interneten és a mobilokon. Nem szabad kategóriába tartozik Irán és Tunézia. Részben szabad Egyiptom, India, Grúzia, Kenya, Malajzia, Oroszország, Törökország. Észtországban, Brazíliában, a Dél-afrikai Köztársaságban, Nagy-Britanniában szabad az internet használata. Ahogy nő a hozzáférés az internethez, egyre több kormány tö- rekszikacenzúrára. (mti)
