Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)

2009-04-02 / 77. szám, csütörtök

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 2. www.ujszo.com RÖVIDEN Vámbéry Irodalmi Est Dunaszerdahely. Ma 18 órakor mutatjják be a Vámbéry Irodalmi Est keretében Simon Attila Telepesek és telepes falvak Dél-Szlová- kiában a két világháború között című kötetét a Budapest Kávézó­ban. A könyvet Vajda Barnabás történész, a komáromi Selye János Egyetem oktatója méltatja. „Elmentem arra a négy Gömöri telepre is, amely szülőfalumtól csak néhány kilométerre található, de ahol egész gyerekkoromban egyszer sem jártam. Sőt, mire ez a könyv megjelenik, már új helyen lakom, s otthonom - az élet furcsa finto­raként - az egyik csallóközi telepen, Balázsfa-Kolónián található. A morva telepesek egykori jelenlétére azonban egy-két átépített, de alapjában még kolonisták otthonaira épülő házon kívül más már nem nagyon emlékeztet. A kolóniáról - a helyiek ma is így nevezik a falunak ezt a részét - nemcsak az ide érkező morva telepesek örökö­sei vesztek ki, de nyelvük is. A könyv az ő történetüket is őrzi”—írja kötetében a történész szerző, (ú) Fesztiváldíjak magyar filmeknek Budapest. A legjobb közép-európai film díját kapta Gigor Attila A nyomozó című alkotása a Clevelandi Nemzetközi Filmfesztivá­lon. Az egyesült államokbeli Clevelandben 33. alkalommal meg­rendezett nemzetközi filmfesztiválon 60 ország mozgóképeit mu­tatták be. A legjobb közép-európai alkotás díjával jutalmazott A nyomozó Gigor Attila első játékfilmje. Enyedi Ildikó Első szerelem című rövidfilmje Olaszországban aratott sikert. Ez a film érdemel­te ki a fődíjat az X-Science címmel megrendezett genovai sci-fí se­regszemlén. Enyedi Ildikó húszperces mozgóképét az elmúlt hó­napokban számos nemzetközi filmszemle tűzte műsorára a fran­ciaországi Bresttől Rio de Janeiróig. (mti) „Rendszerváltás” a Duna Televízióban Filmsorozattal emlékezik a Duna Televízió a rendszerváltás hu­szadik évfordulójára. A sorozat a jövő héten Tímár Péter Moziklip című filmjével indul, amely a kor hangulatát tükröző zenei életet mutatja be. Láthatják még a nézők Kovács András Valahol Magyar- országon című rendezését, valamint Erdős Pál Visszaszámlálását, melyben megjelenik a saját magát kizsákmányolni kénytelen, vál­lalkozó kisember, aki belerokkan a munkába, pedig nem kacsalá­bon forgó kastélyt szeretne, csupán megélni. Grunwalsky Ferenc Egy teljes nap című filmje a szerelem és barátság kontextusában mutatja a pénz hatalmát az emberi viszonyok alakulásában, (d) Az Akadémiai Kiadó szótárai a neten Budapest. A magyarországi piacon elsőként internetes hozzáfé­rést is biztosít papír szótárai teljes anyagához a CD-korong mellett az Akadémiai Kiadó Zrt. A kiadó, lépést tartva a kor technikai köve­telményeivel, s igyekezve kielégíteni a fogyasztói igényeket, a szó­tárvásárlók számára plusz szolgáltatásként internetes hozzáférést is biztosít. Az egyes szótárak teljes szóanyaga elérhető a kiadó új portálján, a www.szotar.net oldalon. A kiadó célja, hogy a közeljö­vőben az eddig CD-melléklettel ellátott kiadványai helyett interne­tes hozzáférést biztosítson a vásárlóknak. A márciusban megjelent Spanyol-magyar, illetve Magyar-spanyol szótár az első olyan szó­tár, amely már internetes hozzáféréssel jelent meg. (mti) David Gieselmann darabja a pozsonyi Nemzetiben Az ültetvény - fiataloknak AJÁNLÓ Pozsony. David Gieselmann Az ültetvény című darabjának szlo­vákiai ősbemutatóját tartották a hét végén a Szlovák Nemzeti Színházban. David Gieselmann sikeres né­met kortárs szerző, akinek neve egyebek közt filmvászonra is vitt színműve, a Kolpert úr révén vált ismertté Európában. Új darabja, Az ültetvény hősei harmincas éve­ik elején járó fiatalok. Egyikük egy csomó pénzt szerzett egy popslá­gerrel - elegendőt ahhoz, hogy megvegyen egy elhagyatott ka­szárnyát, beköltöztesse oda a ba­rátait, a hajdani gyakorlótérre pedig vadkendert ültessen. Egy idő után azonban a legtutibb slá­ger is lecseng, és nem hoz több pénzt a konyhára, így a baráti tár­saságba egy idő után befurakodik a kemény valóság - amelyet a pénz irányít. A fiatalok kénytele­nek rászánni magukat arra, ami elől eddig sikeresen menekültek: felelősségteljesen szembenézni életükkel. A darabban a Szlovák Nemzeti Színház prózai társulatának szin­te valamennyi fiatal színésze színpadra lép. (ú) Vladimír Drha filmje a kisember életérzéseivel foglalkozik 68 augusztusi eseményeinek hátterében Angol eper, fabulázó kiskatonával Jó volt az ötlet, hogy 1968 augusztusáról komoly játék­filmet forgassanak. S jó lett a könyv, a forgatókönyv s a be­lőle készült mozgókép. Az Angol eperrel (Anglické ja­hody) elkészült a „cseh Szamárköhögés”, amely egy családon belül vizsgálja, s fiatalok csoportján méri le, milyen hatása volt a kisem­ber életére 68 forró augusz­tusának, főleg annak a nap­nak, amikor átlépték az or­szághatárt a Varsói Szerző­dés csapatai. TALLÓS1 BÉLA Az Angol eperben az orosz csa­patok csak archív felvételeken nyomulnak, a politikum csak fe­kete-fehér korabeli dokumentu­mok révén olvad be a történetbe. Amikor ugyanis a valós (fiktív) emberi sztori kezd kibontakozni a tankok hadoszlopának hátteré­ben, színesre vált a kép, és színé­szek helyettesítik augusztus „hőseit” - legyenek azok az orosz kiskatonák vagy a cseh kisembe­rek, akik úgy állnak egymással szemben, hogy egyik se tudja, ki mit engedhet meg magának, kié a cseh föld, amelyen éppen állnak. Erről a bizonytalanságról, erről az egymásnak szegülésről szól a film. A szembeszegülés látványos, harci megnyilvánulásaiból sokat nem mutat a mozgóképes opus, mindössze az út túloldalán álldo­gáló orosz kiskatonák ellen mani­fesztáló sörivást, egy tiltakozó vi­zelési, egy elutasító (le)köpést, vagy maximum ellenröpiratok megfogalmazását és kinyomtatá­sát a kézi nyomdagépen. Mivel nem a politikum kerül az elbeszé­lés előterébe, hanem hogy a kis­ember családja (a filmben a Sinek család) arra riad augusztus forró éjszakájának hajnalán, hogy - mi­ként a családfő kijelenti - háború van. S úgy is viselkednek, mint háború idején: az asszonyok be­állnak az élelmiszerbolt bejáratá­hoz kanyargó hosszú sorba, egy órával nyitás előtt, hogy jusson tartalékba száraz borsó és szap­pan. A kommunizmus ilyen-olyan áldozataiként tengődő férfiak a történelem csavarjait vitatják, hogy merre fordul majd ez a mos­tani beavatkozás. Pedig előző este még nem ez volt a mindenek fölé növő téma. Hanem hogy a nagyfiúnak, To- mášnak (Ivan Lupták) sikerült út­levelet intézni, és reggel vonatra Tomáš (Ivan Lupták) és Táňa (Marie Štípková) (Fotó: Continentalfilm' száll, s Angliába megy epret, al­mát vagy bármit szedni, ami ép­pen beérik. Azzal az anyai jó ta­náccsal csomagol, hogy rendsze­resen foglalkozzon majd a lábujj- köröm-ápolással, hiszen Angliá­ban nem lesz, aki stoppolja a zok­nijait. Az angliai út előtt legitim összehívott családi kupaktanács­kozás próbál verdiktet megfogal­mazni zokni és lábköröm-vágás ügyben, ám e problémát másnap­ra, amikor a vonatok helyett tan­kok közlekednek, megoldják az oroszok. Köztük Lebegyev, a köl­tő, aki versidézetekkel harcol a szabadságért azon a számára ide­gen földön és helyszínen, ahol két nappal korábban amerikai stáb forgatott háborús filmet. A film elhagyott kulisszái között kama­szok játszanak katonásdit, s fegy­verrel mennek az általuk amerikai színészeknek hitt orosz katonák ellen - ez a groteszkség egy na- gyon-nagyon erős és értékes vo­nal. Ez ad egyfajta választ arra is, miként élte meg a kisember az oroszokjelenlétét. Az oroszokkal részint Tomášnak is megoldódik a gond­ja, hogy a barátnője, Táňa nem akar ágyba bújni vele. Mivel nem mehet Angliába, nem az eperföl­dek, hanem Táňa bevételére ké­szül. A gond csak az - ami az ang­liai távolléttel megoldódhatott volna -, hogy a lány terhes, s ter­mészetesen nem Tomáštól. S bár bejöttek az oroszok, s Tomášék barátai a Václav tér felé veszik az irányt, ő Táňával az oroszok vé­delmi vonalán áttörve, kivonul az A szökésben lévő megszálló orosz kiskatona, Lebegyev (Alekszej Bardukov) erdőbe, hogy a 68-as inváziónál életbevágóbb problémát oldjanak meg: a terhesség megszakításá­nak lehetőségét. Ám erdei magánjaikba sem szabadulnak meg az oroszoktól. A kicsi erdei lakba ugyanis beveszi magát Lebegyev, aki leszakadt az egységétől. Németországba ké­szül, és francia autóműhelyekről álmodozik. Lebegyev érző lélek, költőnek mondja magát, pedig csak Jeszenyint idézget. A sze­relmespár (akik talán nem is olyan szerelmesek, sőt!) próbál tőle megszabadulni azzal, hogy támogatja őt a szökésben. De Le­begyev madárlelkű fiú, dupla érző szív dobog benne; túlcsordul a széptől és jótól, ezért Táňával tit­kos szerződést kötnek. Ez a jele­net, ahogy az orosz fiú és Táňa „elvannak” egymással, minden bizonnyal legendás filmes epi­zódként vonul majd be a cseh mozgóképes történelembe. Úgy ragaszt át egy szép érzést, hogy az ember szíve belesajog - ez az a pil­lanat, amikor a vászon átsüt a va­lóságba. Bár nemcsak az erdei lakban zajlanak 68 emberpróbáló ese­ményei, hanem a Simek család házában is apa-anya-nagyanya felállásban, a film súlypontja a Táňa-Lebegyev-Tomáš „tengely­re” helyeződik. S ebben is első­sorban a Lebegyevet alakító Alek­szej Bardukovra. Az „orosz Brad Pittre”, akivel kapcsolatban fel­emelő jó érzéssel beszéltek a film alkotói a pozsonyi sajtóvetítés utáni tájékoztatón. Ahogy el­hangzott, ,/djoska, ez a se gyerek, se férfi” olyan sztár orosz nyelvte­rületen, akihez a prágai ukrán szállodáslányok emlékkönyvvel futnak autogrammért. Amit az Angol eperben eljátszik, az emlé­kezetes. Szeretni való málcsik- ként éli át a szökési kísérletet - ahogy a film slágergyanús betét­dala megénekli őt. Ebből az él­ménnyel nézhető cseh filmből a legmélyebb nyomot a fabulázó Lebegyev, alias Aljoska hagyja maga mögött. Az átváltozás - opera Franz Kafka novellája alapján Holnap lesz az ősbemutató AATl-HÍR Budapest. Az átváltozás című Kafka-novella alapján készült, azonos című opera ősbemutatóját holnap tartják Budapesten, a fe­rencvárosi Sanyi és Aranka Szín­házban. A vadonatúj opera Fara­gó Béla műve, az előadást Lukáts Andor, a színház igazgatója ren­dezi. A librettót a cseh író elbeszé­léséből Kovács Kristóf írta, az elő­adást Tihanyi László vezényli. Faragó Béla - aki több balettze­ne, egy színpadi mű és az East Side Story című opera szerzője - már komponált egy kamarazenei dara­bot a Kafka-mű alapján Gregor Samsa vágyakozása címmel. A szerző egy esztendeje kapott újabb inspirációt - az ősbemutató remé­nyét - Lukáts Andortól. Az elké­szült mű az igazgató rendező sze­rint vígopera, mert bármilyen drámai hangulatú is Kafka írása, a benne rejlő groteszk, az alakok ka­raktere teret ad az erős iróniának. A zeneszerzővel együttműködve osztották ki a szerepeket: az Anyát Schöck Atala, az Apát a főként hangversenypódiumról ismert Jekl László alakítja. A főhős Gregor test­vérét, Grete Samsát Kővári Eszter Sára kelti életre, aki Ligeti György Le Grande Macabre-jáhan és Eöt­vös Péter Le Balconjában szerzett kortárs zenei gyakorlatot. Doma- hidy László énekli a Cégvezetőt, Pe­tő Kata a Fényképnőt és Pogány Ju­dit egy fantasztikusan rappeló ta­karítónőt formál meg. A mű zenéje igen sokrétű - mondta el a főpróbán a Gregor Samsát, a bogárrá változott ke­reskedelmi ügynök szerepét ját­szó Pataki Potyók Dániel. Április 9-én Pozsonyban vendégszerepei a Boban i Marko Markovié Or- kestar, ezúttal a Heineken Tower Stage-en adnak koncertet. A Balkán királyának is nevezett Boban Markovié két évtizedes múltra visszatekin­tő rézfúvós zenekara, amely a balkáni roma és délszláv folklórból merít, garantáltan kellemes estével ajándékozza meg közönségét. (Képarchívum) (Ctibor Bachratý felvétele) A darab egyik szereplője: Kanócz Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents