Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)

2009-04-15 / 86. szám, szerda

p1 n "i f j iiy1 j j ľ t i1 1 |p j mi pn SZÜLŐFÖLDÜNK 2009. április 15., szerda 6. évfolyam, 15. szám (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Komárom honlapjáról már negyvennyolc elektronikus nyomtatvány tölthető le A lakosok könnyebben intézhetik ügyeiket ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom/Gúta. Tavaly ősszel a szlovákiai városok közül első­ként Komáromban teremtették meg az elektronikus ügyintézés (e-govemment) feltételeit. A el­múlt évben 7, idén további 41 kü­lönböző nyomtatvány tölthető le a város honlapjáról, megkönnyít­ve, egyszerűsítve a polgárok szá­mára az ügyintézést. Kovács Péter, a városi hivatal vezetőjének tájékoztatása szerint a nyomtatványt a felhasználó ott­hon kitöltheti, majd elektronikus formában egy gombnyomással el­juttathatja a városi hivatalhoz, ahol az illetékes főosztály foglal­kozik vele. Ha például ingatlan­adó-bevallást nyújt be, az űrlap az ügyintéző közreműködése nélkül automatikusan bekerül az infor­mációs hálózat részletes adó- és il­leték-nyilvántartásába. Egyelőre sajnos a kitöltött űrlapot még nyomatott, aláírt formában is el kell juttatni a hivatalba. Az űrlap átvétele és nyilvántartásba vétele ugyanakkor az űrlapon található vonalkód leolvasásával történik, ezzel kirázható az ügyintéző eset­leges téves adatmásolása. „Végső célunk az elektronikus aláírás le­hetőségének megteremtése és elektronikus iktató kialakítása, az, hogy erre mikor kerülhet sor, részben anyagiak függvénye” - tette hozzá Bastmák Tibor pol­gármester. A város honlapján elérhető űrlapok között van például az in­gatlanadó-kötelezettségről szóló értesítés, az ingatlanadó-bevallás jogi és magánszemélyek részére, a közterület-foglalási kérelem, az ebadó-bejelentés, a nyitvatartási idő bejelentése, módosítása, faki­vágási kérelem, rendezvény-beje­lentési és útlezárási kérvény, hűségkártya igénylése stb. A gútai városi hivatal március­tól ugyancsak új szolgáltatást ve­zetett be. Az épület előcsarnoká­ban információs pultot létesített, ahol egyrészt útbaigazítást kér­hetnek a polgárok, másrészt a szükséges formanyomtatványo­kat is megtalálják. Az információs pult iktatóként is működik, (vkm) JEGYZET Hétvégi bevásárlások JUHÁSZ KATALIN Előre irtóztam a húsvét előtti nagybevásárlástól és az ezzel járó tolongástól, idegeskedés­től. Elképzeltem, ahogy har­minc percig állok a pénztárnál, aztán fizetéskor jövök rá, hogy ezt, meg ezt elfelejtettem ven­ni. De főleg a tömegtől irtóz­tam, egyfajta időnkénti fóbia ez nálam, amióta Pozsonyban élek. A lakásomhoz legköze­lebbi bevásárlóközpontban azonban nagy meglepetés ért: nagycsütörtök délutánján, az­az mondhatni csúcsidőben szinte kongott az ürességtől. Alig volt forgalom, kényeleme­sen lehetett válogatni, az el­adók segítettek lemérni a pa­radicsomot, paprikát, sőt kel­lemes ünnepeket kívántak, ami már tényleg túlzásnak számít a fővárosban. A pénztárnál öt perc alatt végeztem. Ez biztos véletlen, a pozsonyiak már be­vásároltak, csak én hagytam ezt az utolsó pülanatra. Ám ké­sőbb három ismerősöm is ha­sonló tapasztalatról számolt be, ők a gazdasági válságra gyanakodtak. Aztán tegnap es­te a tévéhíradóból megtudhat­tuk, hol vásárolt be húsvétra a főváros lakossága, legalábbis a boldog gépkocsitulajdonosok. Természetesen Magyarorszá­gon. A határ menti városok hipermarketjeiben mozdulni sem lehetett, az élelmes ke­reskedők sok helyütt a nyitva tartást is meghosszabbítot­ták. Az emberek pedig csak pakolták a bevásárlókocsiba a hazainál jóval olcsóbb élelmiszert és italokat. A hír­adós anyag végén a szlovák kereskedők kamarájának képviselője a hazafias érzel­mekre próbált hatni, hogy tudniillik az igazi honpolgár arról ismerszik meg, hogy előnyben részesíti a hazai termékeket, még akkor is, ha drágábbak. Azaz a jó szlovák nem a szomszéd ország for- galmiadó-bevételét növeli. E megható eszmefuttatás vé­gén a riporter megjegyezte: az jelentené a megoldást, ha a szlovák állam csökkentené az élelmiszerek adóját, mivel a magunk tizenkilenc száza­lékával semmiképp sem tu­dunk versenyezni a környező országokkal. Az északi és nyugati járásokban élők ugyanis Lengyelországba vagy Csehországba járnak át nagybevásárlásra. Aggasztó jelenség ez, belá­tom, ám az illetékesek szá­míthattak rá az euró beveze­tésekor. Mára már néhány pénzintézmény is nyilvános­ságra hozta a kimutatásokat, amelyekből kiderül, hogy az utóbbi hetekben húsz-har­minc százalékkal több szlo­vák állampolgár fizetett bankkártyával Magyarorszá­gon, mint az előző időszak­ban. A pénzváltók forgalma is megnőtt, alig győzték a húsvét előtti rohamot. Az élelmiszerek mellett ugyanis iparcikkeket és ruházati cik­keket is sokkal jobban meg­éri külföldön vásárolni, elég, ha az ember megnézi a nem­zetközi láncok üzleteiben árult termékek árcéduláit,^ ahol több pénznemben is fel­tüntetik az árat. A múltkor például majdnem megvettem egy blúzt az egyik pozsonyi boltban, de aztán láttam, hogy ha ugyanazért Magyar- országon fizetnék forintban, négy eurót takarítanék meg egyetlen árucikken. Beval­lom, ez az információ elvette a vásárlókedvemet, pedig jó honpolgárnak tartom ma­gam. Arról is lehetett olvasni a saj- * tóban, hogy Ľubomír Jahná- tek gazdasági miniszter sze­rint a Szlovákiában működő üzletláncok visszaélnek piaci helyzetükkel. És ha már ma­ga a tárcavezető állítja, hogy a környező országok közül a mi üzletláncaink a legdrá­gábbak, el kell hinnünk neki. Azt viszont már kétlem, hogy az említett üzletláncok ná-. lünk érik el a legnagyobb nyereséget, legalábbis a határ menti régiókban egész biztos nem így van. A pozsonyi hipermarketben tapasztalt pangás másik oka az lehet, hogy a szlovákiai családok egy része idén nem tudott annyit költeni húsvét előtt, mint a korábbiakban. Egy friss statisztika szerint a háztartások egyharmada óva­tos, ebben az évben a meg­szokottnál kevesebbet és ke­vesebbért vásárol. Különös­képpen az alsó, alsóközép társadalmi rétegek és az idő­sebbek húzzák összébb a nadrágszíjat: négytizedük visszafogja magát az üzletek­ben. A húsvét a munkaválla­lók többsége számára négy­napos ünnep volt: 64 száza­lékuk nagypéntektől hétfőig tartotta. A dolgozók bő tize­de - 13 százaléka - hosszú hétvégét tervezett, de olya­nok is voltak, akik ennél hosszabb időt, öt napot pi­hentek egyhuzamban - ará­nyuk több mint 9 százalék. Ők nyilván előre megvettek mindent, hogy ne kelljen ki­mozdulniuk az ünnepek alatt. Szintén személyes tapaszta­lat, hogy a pozsonyi kávéhá­zak és vendéglők félig üresen szomorkodtak az elmúlt hosszú hétvégén. Az egyéb­ként felkapott helyeken sem volt probléma szabad asztalt találni, és főleg külföldiek lé­zengtek a belvárosi kocsmák­ban. Sajnos ide kívánkozik a harmadik statisztika, amelyet a vendéglátók kamarája tett közzé, és amely szerint idén harminc százalékos forga­lomcsökkenésre számítanak. A hazaiak szerintük nem fog­nak költeni ilyesmire, a kül­földi turisták száma pedig a szállodákban töltött vendég- éjszakák alapján is csökkenő tendenciát mutat. Az egyet­len túlélési lehetőség az ár- csökkentés lenne, erre azon­ban állítólag kevés pozsonyi vendéglős hajlandó. Hát, majd meglátjuk, mit hoz a jövő... Lehet, hogy mégis muszáj lesz az 1,50 eurós kávé árát 1 euróra csökkenteniük.

Next

/
Thumbnails
Contents