Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)
2009-04-15 / 86. szám, szerda
p1 n "i f j iiy1 j j ľ t i1 1 |p j mi pn SZÜLŐFÖLDÜNK 2009. április 15., szerda 6. évfolyam, 15. szám (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Komárom honlapjáról már negyvennyolc elektronikus nyomtatvány tölthető le A lakosok könnyebben intézhetik ügyeiket ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom/Gúta. Tavaly ősszel a szlovákiai városok közül elsőként Komáromban teremtették meg az elektronikus ügyintézés (e-govemment) feltételeit. A elmúlt évben 7, idén további 41 különböző nyomtatvány tölthető le a város honlapjáról, megkönnyítve, egyszerűsítve a polgárok számára az ügyintézést. Kovács Péter, a városi hivatal vezetőjének tájékoztatása szerint a nyomtatványt a felhasználó otthon kitöltheti, majd elektronikus formában egy gombnyomással eljuttathatja a városi hivatalhoz, ahol az illetékes főosztály foglalkozik vele. Ha például ingatlanadó-bevallást nyújt be, az űrlap az ügyintéző közreműködése nélkül automatikusan bekerül az információs hálózat részletes adó- és illeték-nyilvántartásába. Egyelőre sajnos a kitöltött űrlapot még nyomatott, aláírt formában is el kell juttatni a hivatalba. Az űrlap átvétele és nyilvántartásba vétele ugyanakkor az űrlapon található vonalkód leolvasásával történik, ezzel kirázható az ügyintéző esetleges téves adatmásolása. „Végső célunk az elektronikus aláírás lehetőségének megteremtése és elektronikus iktató kialakítása, az, hogy erre mikor kerülhet sor, részben anyagiak függvénye” - tette hozzá Bastmák Tibor polgármester. A város honlapján elérhető űrlapok között van például az ingatlanadó-kötelezettségről szóló értesítés, az ingatlanadó-bevallás jogi és magánszemélyek részére, a közterület-foglalási kérelem, az ebadó-bejelentés, a nyitvatartási idő bejelentése, módosítása, fakivágási kérelem, rendezvény-bejelentési és útlezárási kérvény, hűségkártya igénylése stb. A gútai városi hivatal márciustól ugyancsak új szolgáltatást vezetett be. Az épület előcsarnokában információs pultot létesített, ahol egyrészt útbaigazítást kérhetnek a polgárok, másrészt a szükséges formanyomtatványokat is megtalálják. Az információs pult iktatóként is működik, (vkm) JEGYZET Hétvégi bevásárlások JUHÁSZ KATALIN Előre irtóztam a húsvét előtti nagybevásárlástól és az ezzel járó tolongástól, idegeskedéstől. Elképzeltem, ahogy harminc percig állok a pénztárnál, aztán fizetéskor jövök rá, hogy ezt, meg ezt elfelejtettem venni. De főleg a tömegtől irtóztam, egyfajta időnkénti fóbia ez nálam, amióta Pozsonyban élek. A lakásomhoz legközelebbi bevásárlóközpontban azonban nagy meglepetés ért: nagycsütörtök délutánján, azaz mondhatni csúcsidőben szinte kongott az ürességtől. Alig volt forgalom, kényelemesen lehetett válogatni, az eladók segítettek lemérni a paradicsomot, paprikát, sőt kellemes ünnepeket kívántak, ami már tényleg túlzásnak számít a fővárosban. A pénztárnál öt perc alatt végeztem. Ez biztos véletlen, a pozsonyiak már bevásároltak, csak én hagytam ezt az utolsó pülanatra. Ám később három ismerősöm is hasonló tapasztalatról számolt be, ők a gazdasági válságra gyanakodtak. Aztán tegnap este a tévéhíradóból megtudhattuk, hol vásárolt be húsvétra a főváros lakossága, legalábbis a boldog gépkocsitulajdonosok. Természetesen Magyarországon. A határ menti városok hipermarketjeiben mozdulni sem lehetett, az élelmes kereskedők sok helyütt a nyitva tartást is meghosszabbították. Az emberek pedig csak pakolták a bevásárlókocsiba a hazainál jóval olcsóbb élelmiszert és italokat. A híradós anyag végén a szlovák kereskedők kamarájának képviselője a hazafias érzelmekre próbált hatni, hogy tudniillik az igazi honpolgár arról ismerszik meg, hogy előnyben részesíti a hazai termékeket, még akkor is, ha drágábbak. Azaz a jó szlovák nem a szomszéd ország for- galmiadó-bevételét növeli. E megható eszmefuttatás végén a riporter megjegyezte: az jelentené a megoldást, ha a szlovák állam csökkentené az élelmiszerek adóját, mivel a magunk tizenkilenc százalékával semmiképp sem tudunk versenyezni a környező országokkal. Az északi és nyugati járásokban élők ugyanis Lengyelországba vagy Csehországba járnak át nagybevásárlásra. Aggasztó jelenség ez, belátom, ám az illetékesek számíthattak rá az euró bevezetésekor. Mára már néhány pénzintézmény is nyilvánosságra hozta a kimutatásokat, amelyekből kiderül, hogy az utóbbi hetekben húsz-harminc százalékkal több szlovák állampolgár fizetett bankkártyával Magyarországon, mint az előző időszakban. A pénzváltók forgalma is megnőtt, alig győzték a húsvét előtti rohamot. Az élelmiszerek mellett ugyanis iparcikkeket és ruházati cikkeket is sokkal jobban megéri külföldön vásárolni, elég, ha az ember megnézi a nemzetközi láncok üzleteiben árult termékek árcéduláit,^ ahol több pénznemben is feltüntetik az árat. A múltkor például majdnem megvettem egy blúzt az egyik pozsonyi boltban, de aztán láttam, hogy ha ugyanazért Magyar- országon fizetnék forintban, négy eurót takarítanék meg egyetlen árucikken. Bevallom, ez az információ elvette a vásárlókedvemet, pedig jó honpolgárnak tartom magam. Arról is lehetett olvasni a saj- * tóban, hogy Ľubomír Jahná- tek gazdasági miniszter szerint a Szlovákiában működő üzletláncok visszaélnek piaci helyzetükkel. És ha már maga a tárcavezető állítja, hogy a környező országok közül a mi üzletláncaink a legdrágábbak, el kell hinnünk neki. Azt viszont már kétlem, hogy az említett üzletláncok ná-. lünk érik el a legnagyobb nyereséget, legalábbis a határ menti régiókban egész biztos nem így van. A pozsonyi hipermarketben tapasztalt pangás másik oka az lehet, hogy a szlovákiai családok egy része idén nem tudott annyit költeni húsvét előtt, mint a korábbiakban. Egy friss statisztika szerint a háztartások egyharmada óvatos, ebben az évben a megszokottnál kevesebbet és kevesebbért vásárol. Különösképpen az alsó, alsóközép társadalmi rétegek és az idősebbek húzzák összébb a nadrágszíjat: négytizedük visszafogja magát az üzletekben. A húsvét a munkavállalók többsége számára négynapos ünnep volt: 64 százalékuk nagypéntektől hétfőig tartotta. A dolgozók bő tizede - 13 százaléka - hosszú hétvégét tervezett, de olyanok is voltak, akik ennél hosszabb időt, öt napot pihentek egyhuzamban - arányuk több mint 9 százalék. Ők nyilván előre megvettek mindent, hogy ne kelljen kimozdulniuk az ünnepek alatt. Szintén személyes tapasztalat, hogy a pozsonyi kávéházak és vendéglők félig üresen szomorkodtak az elmúlt hosszú hétvégén. Az egyébként felkapott helyeken sem volt probléma szabad asztalt találni, és főleg külföldiek lézengtek a belvárosi kocsmákban. Sajnos ide kívánkozik a harmadik statisztika, amelyet a vendéglátók kamarája tett közzé, és amely szerint idén harminc százalékos forgalomcsökkenésre számítanak. A hazaiak szerintük nem fognak költeni ilyesmire, a külföldi turisták száma pedig a szállodákban töltött vendég- éjszakák alapján is csökkenő tendenciát mutat. Az egyetlen túlélési lehetőség az ár- csökkentés lenne, erre azonban állítólag kevés pozsonyi vendéglős hajlandó. Hát, majd meglátjuk, mit hoz a jövő... Lehet, hogy mégis muszáj lesz az 1,50 eurós kávé árát 1 euróra csökkenteniük.
