Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)
2009-04-07 / 81. szám, kedd
A kiritkult állományban a gyomfertőzés fokozódik, a hagyományos, nagyobb vetőmagmennyiséggel vetett fajták gyomelnyomó képessége jó 18 Agrárkörkép - hirdetés___________________________________________________________________________ ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 7. www.ujszo.com A repcénél tavasszal is fontos a védekezés A repce növényvédelmi technológiája már az elővetemény megválasztásánál kezdődik. Az előző évi repcetáblától való izoláció fontos a növény specifikus kártevői miatt. ISMERTETŐ Az elővetemény megválasztásánál fontos, hogy a fehérpenész gazdanövényei legalább 5 évig ne kerüljenek a táblára, olvasható Zsombik Lászlónak, a debreceni egyetem munkatársának a repce növényvédelméről szóló írásában, amelyet rövidítve ismertetünk. A repce vetőmagját gombaölő és felszívódó rovarölő szerekkel csávázzák. Ez egyrészt a talajból fertőző gombák ellen véd, míg a rovarölő szerek a korai kártevők, elsősorban a levélbolhák ellen nyújtanak védelmet. A talajfertőtlenítés a talajlakó kártevők ellen a repcében kevésbé jelentős. Csak olyan területeken indokolt, ahol az elővetemény (általában kalászos gabona) erősen fertőzött volt nagy széltippannal. A várhatóan erős egyszikű fertőzés esetén vetés után, kelés előtt kijuttatott pre- emergens készítmények alkalmazhatók. Kelés után a földibolhák nagy egyedszáma indokolhat vegyszeres védekezést. A repcedarázs álhernyóinak megjelenésekor hosszabb hatástartamú piretro- id vagy szerves foszforsav-észter típusú inszekticidekkel is védekezhetünk. A repce gyomosodási viszonyai speciálisak. A hagyományos, nagyobb vetőmagmeny- nyiséggel vetett fajták gyomelnyomó képessége jó, így ezeknél a fajtáknál a gyomosodás kisebb gondot okoz. A nagyobb sortávval, kis vetőmagnormával vetett hibrid káposztarepcének a kelés utáni 1-2 hónap alatt gyomelnyomó képessége szinte alig van, a talajfelületet nem zárja, így - főként csapadékos nyárvégen, őszelőn - sok gyom megjelenhet a táblán. A repce kelésével egyidőben vagy azt követően csírázó gyomfajok az őszi gyomállományt alkotják. Ősszel kelnek és a repcével együtt telelnek át: a pásztortáska (Capsella bur- sa-pastoris), a tyúkhúr (Stellaria media), az árvacsalán-fajok (La- mium spp.) és veronika-fajok (Veronica spp.). Ősszel és tavasszal egyaránt csírázik az eb- szikfű (Matricaria inodora), a ragadós galaj (Galium aparine), a pipacs (Papaver rhoeas), a nagy széltippan (Apera spica- venti), a pipitér-fajok (Anthemis spp.),a mezei tarsóka (Thlaspi arvense), a mezei árvácska (Viola arvensis), a mezei szarkaláb (Consolida regalis) és a sebforrasztó zsombor (Sisymbrium sophia). Egyes területeken az ár- vakelésű őszi búza és az őszi árpa is jelentős gyomkártételi veszélyt jelenthet. Tavasszal domináns lehet a repceállományokban a pipacs, az ebszikfű, az orvosi szikfű, a ragadós galaj, a tyúkhúr és a nagy széltippan. Ebben az időszakban a repce a gyomok kártételére fokozott mértékben érzékeny, gyomfertőzött területen a tavaszi fejlődés gátolt, a repce fejlődése lelassul. A becőképzés és az érés időszakában a repce megdőlhet, így az állományban felnőhet az ebszikfű, pipacs, ragadós galaj és a nagy széltippan. A késve vetett repce gyomfertőzöttsége általában magasabb mértékű, mint a korábban vetetteké. A kiritkult, alacsony tőszámú állományban a gyomfertőzés fokozódik. Tavasszal a repce posztemer- gens gyomirtása szinte minden esetben szükségessé válik. Az állománykezelés irányulhat célirányosan az egyéves és évelő egyszikű gyomfajok ellen (szuper- szelektív egyszikűirtó szerekkel) vagy az egyéves kétszikűek, az egyéves és évelő kétszikűek ellen. Az árvakelésű őszi búza és őszi árpa elleni védekezés esetén az egyszikűirtó készítmények dózisát a javasolt dózis felső határára kell emelni. Már március végétől (elsősorban melegebb tavaszokon) számíthatunk a repceszárormányos és a repcefénybogár folyamatos betelepedésére. Ez utóbbi megfigyelésére alkalmas a sárgatál. Ettől az időszaktól kezdődően virágzásig folyamatosan védekezni kell ellene, de alapvető szempont, hogy a méhkímélő technológiát be kell tartani. A méhekre kifejezetten veszélyes készítményt virágzó táblákon alkalmazni tilos. A növényvédőszerek engedélyokirata illetve csomagolóanyaga tartalmazza a méhveszé- lyességet. A méhkímélő technológiára alkalmas készítményt a méhek aktív repülése után, a csillagászati napnyugta előtt 1 órával kell kijuttatni, a kijuttatást legkésőbb este 11 óráig be kell fejezni. A repce betegségei közül a fehérpenészes szárrothadás az egyik legjelentősebb. E betegség ellen is a megelőző rendszabályok betartása adhat bizonyos eredményt. A megfelelő időben végzett fungicides állománykezelés több betegség (becőrontó, szürkepenész) ellen is hatásos. A repce betakarítás előtti deszik- kálása a gyorsabb vízvesztés következtében számos betegség kifejlődését gátolja, illetve a betakarítást is megkönnyíti az érés egyenletessé tételével, (an) 1 x 101 Dicopur + M750 1 x 400 g Aurora 40 WG Posztemergens gyomirtószer a kétszikű gyomnövények irtására a gabonafélékben, a réteken és legelőkön, a magtermő főállományokban, a gyümölcsösökben, szőlőben, komlóban, kukoricában, a réti herében és a vasútvonalakon. Posztemergens kontakt hatású gyomirtószer a búzába, árpába, rozsba és tátikáiéba. Az Aurora 40 WG kiváló hatással rendelkezik o ragadás galaj, a veronikafélék, a fehér árvacsalán és a fekete csucsor ellen, nagyon jé a hatása a mezei árvácska ellen. Részletes tájékoztatást regionális képviselőink nyújtanak! HM F&N Agro Slovensko, s.r.o.. Rožňavská 34, 821 04 Bratislava agro TeL 02/43 42 99 03/ Fa* 02/43 42 99 36, httP://wwwfna9rosk Nagyszombati I., Pozsonyi kerület Trenčín Kollár Rastislav 0903 265 501 Nagyszombati II., Nyitrai I. kerület Kántor Zoltán 0903 730 489 Nyitrai II. kerület Šimončič Jozef 0905 618 449 Besztercebányai kerület Marcinek Štefan 0903 265 509 Eperjesi I. és Kassai I. kerület Čemický Ivan 0903 265 502 Eperjesi II. és Kassai II. kerület Vdovjak Jozef 0903 265 503 kollar@fnagro.sk kantor@fnagro.sk ekosystem@stonline.sk marcinek@euroweb.sk cernicky@fnagro.sk vdovjak@gbs.eu.sk Hagyományos nemzetközi borverseny Dunaszerdahelyen Mintegy hatszáz bormintát várnak ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A csallóközi szőlő- és bortermelő gazdák már a múlt század 80-as éveinek kezdetétől szerveztek borversenyeket, amelyeken a szőkébb és tágabb térség termelői is bemutatkoztak boraikkal. A Dunaszerdahelyen tartott borkóstolók szakmai megmérettetések az utóbbi másfél évtized alatt nemzetközi elismerést szereztek, s pár éve MUN- DUS néven szerepelnek a bortermelő gazdák szakmai programjában. Az idei nemzetközi borverseny előkészületeiről és a rendezvény programjáról a szervező bizottság elnöke, Bartalos Gyula tájékoztatott. A MUN-DUS borverseny keretében kétévente lehetőséget nyújtunk a térség és a szomszédos országok bortermelőinek, hogy kiváló szakemberekből álló nemzetközi zsűri előtt vizsgáztassák boraik minőségét. A rendezvényre idén 10 országból mintegy 600 bormintát várunk, amelyeket 60 tagú nemzetközileg is elismert borszakértőkből álló zsűri ízlelget és vizsgáztat az április 18-i hivatalos értékelésen a dunaszer- dahelyi Therma szállóban. A verseny fővédnöke Fedor Malik professzor, jeles európai borszakértő lesz. A mintákat az egyes országokban és itt nálunk is a kijelölt felvevőhelyeken április 6-ig (április 3 és-6 között) lehetett leadni a megbízott szervezőknek. Az utóbbi évek eredményei és tapasztalata alapján joggal állítható, hogy a dél-szlovákiai térség is kiváló minőségű borokkal képviselteti magát ezen a megmérettetésen. Ma már nálunk is vannak olyan szakemberek, akikkel nemzetközi szinten is számolnak. A teljesség igénye nélkül hadd soroljak fel néhány ilyen elismert bortermelőt, vagy borászatot, mint például Both Frigyest, Bartal Lászlót, Karkó Jánost, a Melecski Tibor és Sütő György nevével jelzett Strekov 1075 borászatot, a muzslai Rivel borászatot, az udvardi WD borászatot vagy a kisújfalusi Mátyás Andrást. A szőlő- és bortermelés napjainkban a kiváló minőség és a regionális ún. terroir jellegű borok kihangsúlyozásának irányába tart. Az uniós jogszabályok is ezt a trendet támogatják, ma már nálunk is, vannak kiváló minőségű, az egyes bortermelő térségek speciális jegyeit magukon viselő borok, amelyek megállják a helyüket a legkeményebb versengésben is. Legyen szó akár minőségi fehér, vörös vagy rosé borokról, illetve bogyóválogatással vagy szalmán érlelt, esetleg ún. jégborról. A borversenyünknek is ez az egyik célkitűzése, hogy az itteni borászok és szőlőtermelők közösen tudatosítsák, hogy minőségi bort csak minőségi szőlőből lehet és érdemes készíteni, s ennek alapjait már a szőlőtőke leterhelésével le kell rakni. Egyre többen tudatosítják, hogy nem a nagy hozam a lényeg, hanem az, hogy például a szőlőtőke 4-5-6 fürtös leterhelés mellett (fajtától függően) adja a legjobb minőségű termést, ebből lehet jó áron értékesíthető minőségi bort készíteni. A seregszemlét egyébként regionális versenyek előzik meg, ezeken választják ki a legjobbnak ítélt borokat. A MUN-DUS 2009- re benevezett borok elért ered(Képarchívum) ményeit szakmai katalógusban is megjelentetik. A hagyományokhoz híven az egyes borokat nemcsak a szakemberek minősítik, hanem megtehetik ezt azok a laikus borkedvelők is, akik részt vesznek a május 1-től 3-ig tartandó nyilvános borkóstolón, amelyet a Duna- szerdahelyi Városi Művelődési központ előtti téren tartanak. A felállított borsátrakban mindenki megízlelheti a kínálatot és kiválaszthatja a neki megfelelő fajtát. Itt kerül sor az aranyérmes borok ünnepélyes díjátadására is, amit népdalénekesek, zenekarok fellépései és egyéb kulturális programok egészítenek ki mind a három nap alatt. Az Európai Parlament borászati bizottságának tagjai is jelezték, hogy négy-öt tagú küldöttséggel ők is részt vesznek a rendezvényen. A program részét képezi az új európai borlovagrendi tagok avatása Hospes ill. Concilliarius rangba, amely a római katolikus templomban zajlik, (sz) BP90Q74 (Illusztrációs felvétel)
