Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)
2009-04-07 / 81. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 7. Agrárkörkép - hirdetés 19 A megfelelő hatóanyag kiválasztásához szükséges a területre jellemző gyomflóra, valamint a herbicíd hatásspektrumának pontos és szakszerű ismerete Hatékony tavaszi gyomirtás a gabonatáblákban (Illusztrációs felvétel) A szisztémikus hatású gyomirtó szerek elsősorban a rájuk érzékeny gyomnövények hormonrendszerén kerestül hatnak. A megfelelő szerválasztás érdekében elengedhetetlen a gyomflóra pontos ismerete. ISMERTETŐ A gabonafélék vegyszeres növényvédelmében, főleg a búza esetében már régóta alkalmazzák a fe- noxi-ecetsavak csoportjába tartozó szisztémikus, hormonhatású növényvédő szereket (MCPA és a 2,4- D), amelyeket a búza 4-6 leveles állapotától a bokrosodás végéig lehet kijuttatni. Hatásukat a kétszikű gyomok ellen 10 °C fok felett fejtik ki, 25 °C fok felett viszont már a gabonát is károsítják. A hatóanyagok a gyomnövényre permetezve felszívódnak, és a föld alatti részekbe is eljutnak. Ennek köszönhető, hogy olyan évelőket, mint a mezei ászát és az apró szulák stb. jól irthatunk velük. Hatáskifejtésük azon alapul, hogy a növények hormonális rendszerét károsítják. A készítmény a hajtásokat olyan erőteljes növekedésre serkenti, amivel a gyökérzet végül már nem bír lépést tartani. Ennek és a hatóanyag egyenetlen eloszlásának köszönhetően a szár megtekeredik, a levelek torzulnak, a növény roppanva törik. A növényben a merisztémaszövetek hormonszintje a legmagasabb, ezért az, hogy egy adott növény müyen mértékben ellenálló a hormonhatású készítményekkel szemben, a csúcsmerisztéma elhelyezkedésétől, védettségétől függ. A kétszikűek merisztémaszövete a csúcsrügyben szabadon helyezkedik el, míg az egyszikűek merisztémaszövete a ráboruló levélhüvelyek miatt jól védett. Ez a védettség bokrosodás idején a legnagyobb. Ezért kell kerülni a búza szárbain- dulása utáni megkésett permetezéseket, mert azoknak a búza károsodása, az ablakos kalászok megjelenése, a kalászok torzulása lesz a következménye. 2005-ben és 2006-ban is lehetett hallani ilyen károkról régi, jól ismert molekulák esetében is, mert az elhúzódó tél és a bőséges csapadék miatt a kijuttatási időpontok későbbre tolódtak. .Ismert, hogy az MCPA és a 2,4- D hatóanyagok kétszikűek elleni hatásspektruma sem teljes, a vékony, keskeny levelű növények, mint például az ebszékfű, a pipi- térfajok, a parlagi füstike stb. morfológiai alapon (nincs elég felvevő felület a gyomirtó szer számára), míg a galaj fiziológiai sajátosságai révén (bontja a hatóanyagot) jól tolerálja ezt a hatóanyagcsoportot. Ezért azokon a helyeken, ahol ezek az ellenálló gyomok is jelen vannak, kombinációs vegyszerek alkalmazása szükséges. Ebben az esetben a szintén hormonhatású dicamba, diklórprop, mekoprop-p hatóanyagok jöhetnek szóba, valamint a szulfonil-ureák, amelyek a hormonhatású készítmények mellett egymással is jól kombinálhatóak. A különböző szulfonü-urea hatóanyagok hatásspektruma másmás, ezért a megfelelő szerválasztás érdekében elengedheteden a gyomflóra pontos ismerete. Egyes szulfonü-urea hatóanyagok (szul- foszulfuron, triaszulfuron, klór- szulfuron) hosszú hatástartama miatt figyelemmel kell lenni az utóvetemény-korlátozásra, ezért fontos az engedélyokiratban foglaltak betartása. A diklórprop, a mekoprop-p hatóanyagok előnye, hogy már alacsonyabb, 6-8 °C-os hőmérsékleten is használhatóak, így ezekkel már hamarabb is megkezdhetőek a védekezések. Fontos még külön említést tenni a galajról, mivel ez rendkívül nehezen irtható, veszélyes gyom. A legtöbb gyomirtó szer csak 3-4 levélörvös állapotig irtja megfelelő hatékonysággal, de ma már vannak olyan speciális növényvédő szerek, amelyek ennél fejlettebb fenofázis esetén is megfelelő védettséget nyújtanak. Egyszikűek elleni védekezés Az egyéves egyszikűek ellen (pl.: nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit, sovány peije) a tavasz folyamán jól védekezhetünk az izoproturon vagy a klórtoluron hatóanyag-tartalmú gyomirtó szerekkel, amelyek hatását a hormonhatású készítményekkel ellentétben nem befolyásolja a környezet hőmérséklete. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyre nagyobb területen megjelenő, a vüág legveszélyesebb gyomjai közt nyilvántartott vad- zabfajokra, amelyek irtásához gyakran a gyártók által direkt erre a célra kifejlesztett növényvédő szerekre van szükség. Egyszikűek és kétszikűek ellen közösen Vegyes gyomflórával rendelkező területen természetesen olyan gyári kombinációt kell választani, amely egyszikű- és kétszikűirtó komponenst egyaránt tartalmaz. Mivel az egyszikűirtó komponensre nincs hatással a hőmérséklet, a herbicíd kijuttatási időpontját ebben az esetben a kétszikűirtó komponens határozza meg (általában a búza 4-6 leveles áüapotától a bokrosodás végéig). Integrált védelem A vegyszeres gyomirtás mellett a gabona szakasznak és a vetésváltásnak fontos szerepe van az integrált növényvédelemben. A más kultúrákban nehezen irtható évelő kétszikűek ellen (pl.: mezei ászát, sövényszulák) a hormonhatású készítmények segítségével nagyon jól lehet gabonában védekezni. Az évelő egyszikűek (nád, tarackbúza, csülagpázsit, ecsetpázsit) elleni védekezésben pedig a gabonatarló kezelése ad jó lehetőséget. Kerülni kell a monokultúrás termesztést, mert ez olyan gyomok felszaporodását teszi lehetővé, amelyek ellen később már csak további ráfordítás árán lehet védekezni, holott az üyen növények legtöbbje más kultúrákban vegyszeresen vagy pusztán talajelőkészítéssel nagyon jól irtható. A megfelelő hatóanyag kiválasztásához elengedheteden a területre jellemző gyomflóra és a herbicíd hatásspektrumának megfelelő ismerete, de eközben arról sem szabad megfeledkezni, hogy a kalászosok termesztését érintő célprogramok és környezetvédelmi megkötések mely hatóanyagok használatát korlátozzák. A gabonafélék tavaszi növényvédelmét Babrik Zsolt és Lajos Mihály magyarországi szaksajtóban megjelent írása alapján foglaltuk össze, (agro) Termesztéstechnológiai, talajtani, környezeti és élettani hatások is befolyásolják Miért kell, mire jó a kéntrágyázás? Dr. SEBESTYÉN ENDRE A mezőgazdasági termőtalajok kéntartalma hatással van az egyes növényfajok termésminőségére és hozamára is. A talajok kénellátottságának hiánya miatt a napjainkra kialakuló problémák oka, hogy nagymértékben csökkent a szervestrágya és a magas kéntartalmú foszfortrágyák használata. Visszaszorult a széntüzelés is, aminek eredményeként kevesebb kéndioxid kerül a levegőbe és mosódik a csapadékkal a talajba. A talaj és a légkör kénszolgáltató kapacitásának csökkenése miatt egyes termesztett növények esetében már terméscsökkenéssel, ületve a termés minőségének romlásával is számolni kell (repce, étkezési búza). Napjainkban mindinkább teret hódít a kéntartalmú alap- vagy levéltrágyák használata, ám ismereteink eléggé hiányosak azzal kapcsolatban, hogy milyen környezeti és termesztéstechnológiai paraméterek befolyásolják a kéntrágyázás módját és annak hektáronkénti adagját. A teljesség igénye nélkül összefoglalva az ezzel kapcsolatos információkat a növények kéntrágyázására a következő termesztéstechnológiai, talajtani, környezeti és táplálkozás élettani tényezők lehetnek hatással: A termesztett növény ♦ a termesztett növény kéneüá- tottsággal szembeni igényessége (tápanyagszükséglet), ♦ a termesztési cél (pl. az őszi búza malmi vagy takarmányozási célú hasznosítása). A tábla és a talaj egyes jellemzői- távolság az ipari centrumoktól és nagyobb városoktól (befolyásolja a levegőből a csapadékkal a talajba mosódó kéndioxid mennyiségét),- a talaj kötöttsége (laza, homokos talajokon a gyorsabb szulfát kimosódás miatt nagyobb a kénhiány kialakulásának veszélye),- a talaj szervesanyag-tartalma (kevesebb mint 2% humusz esetén a szulfátion megkötődés kisebb a szerves koüoidokon). Őszi és téli időjárási viszonyok- enyhe télen a talaj nem fagy át (a csapadék akadálytalanul beszivárog a talajba, és kimossa a szulfát-ionokat),- csapadékos ősszel (hasonló jelenség, mint az előző esetben). Termesztési mód- kénigényes növények gyakorisága a vetésforgóban (lehetőség szerint gyakori kalászosrepce, kalászos-napraforgó, kalászos-csemegekukorica vetésváltás),- a termesztés intenzitása (nagy termésekkel több kén kerül kivonásra a talajból),- a felhasznált tápanyagforrások (csak műtrágya vagy szervestrágya is),- az alkalmazott műtrágya kéntartalma (pl: szuperfoszfát vagy tripleszuperfoszfát),- intenzív nitrogéntrágyázás (módosul az optimális N:S arány). Amennyiben az előzőekben ismertetett időjárási, talajtani, technológiai tényezők közül néhány érvényesül a termesztés során, úgy a kénigényes növények trágyázása, ha viszont több mint a fele vonatkoztatható a gazdálkodás körülményeire, úgy az összes termesztett növény kéntrágyázása szükségessé válhat. A kijuttatás időpontja A kéntrágyákat a vetésidőtől függően keü kiszórni és bedolgozni a talajba:- a repce és őszi kalászosok esetében a tarlóhántással egy- időben augusztusban - szeptemberben,- a tavaszi vetésű növények esetében a foszfor- és káliumtrágyákkal egymenetben keü kiszórni és beszántani,- tavaszi kiszórás esetén kombinátorral 5-7 cm mélyen keü bedolgozni a talajba. A kijuttatás módja lehet- önmagában történő kiszórás,- alaptrágyával kevert kiszórás,- sorkezelés 1/3 dózisban, a kéntrágyákat a sortól 5-10 cm távolságra és mélységbe kell kijuttatni tápkultivátorral. A talaj pH-értéke A kéntrágyák (és a kéntartalmú nitrogéntrágyák) növelik a talajok aciditását. Ezt a tényt figyelembe véve kéntartalmú trágyákat talajtrágyázásra csak az 5,8 pH-nál magasabb értékű talajok esetében szabad használni, a feüépő kéntúl- tengés miatt. (A szerző tápanyaggazdálkodási szakember) Pike Szelektív gyomirtószer vízben oldódó granulátumok formájában, amely a kétszikű egyéves gyomnövények irtására szolgál az őszi búzában és a tavaszi árpában. Aurora 40 WG Posztemergens, kontakt hatású gyomirtószer a búzába, az árpába, a rozsba és a tátikáiéba. Az Aurora 40 WG kiválóan hat a ragadós galaj, a veronikafélék, a fehér árvacsalán, a fekete csucsor ellen és nagyon jé a hatása a mezei árvácska ellen. Ne tétovázzon, és lépjen kapcsolatba kereskedelmi képviselőinkkel ÍN F&N Agro Slovensko, s.r.o., Tel.: 02/43 42 99 03, Fax: agro Nagyszombati I., Pozsonyi kerület Trenčín Nagyszombati II., Nyitrai I. kerület Nyitrai II. kerület Besztercebányai kerület Eperjesi I. és Kassai I. kerület v Eperjesi II. és Kassai II. kerület Rožňavská 34, 821 04 Bratislava 02/43 42 99 36, http://www.fnagro.sk Kollár Rastislav Kántor Zoltán Simončič Jozef Marcinek Štefan Cernický Ivan Vdovjak Jozef 0903 265 501 0903 730 489 0905 618 449 0903 265 509 0903 265 502 0903 265 503 kollar@fnagro.sk kantor@fnagro.sk ekosystem@stonline.sk marcinek@euroweb.sk cernicky@fnagro.sk vdovjak@gbs.eu.sk BP90074
